Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-04 / 55. szám
1956. MÁRCIUS 4. TOLNAI NAPLÓ 7 ÚJ GYÁRTMÁNYOK „Lámabőröket“ készítenek a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár dolgozói a felszabadulás óta számtalan új eljárást kísérletez tek ki a bőrök gazdaságosabb kikészítésére, a gyár műszaki gárdája állandóan keresi az új utakat, hogyan lehetne jobb minőségű, gazdagabb választékú bőrféleségeket gyártani a feldolgozóipar, ezen keresztül a lakosság részére. Az újítások, új technológiai eljárások egyrészt arra irányulnak, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagból, melynek nagyrésze drága valutáért beszerzett importanyag, minél értékesebb, több készárut lehessen kihozni, másrészt pedig azokból minél nagyobb választékban tudja a cipőipar kielégíteni a lakosság növekvő igényeit. Most is* egy ilyen új gyártmány születik a Simontornyai Bőrgyárban, az úgynevezett lámabőr. Persze nem arról van szó, hogy ezt a lámának, a tevéhez hasonló állatnak a bőréből kő szítik, ugyanolyan marhabőrből készül, mint a többi felsőbőr. Az új az benne, hogy préselés után kétféle színűre festik. Az alapszínre egy másféle színű festéket fújnak, ez azonban a prés-árkokat nem fedi be, csak a bőr felső részeit. így a bőr olyanféle színhatást mutat, mint a pikkelyes hal. Róna István elvtárs, a gyár főmérnöke múlt évben tett külföldi tanulmányútjáról hozta ezt az ötletet, ott már nagyon elterjedt az ilyen bőr. bői készült cipők használata. Hazatérte után a gyárban azonnal hozzáfogtak a kísérletekhez és rövidesen már el is készültek a lámabőrből készült mintacipők. Sok nehézséggel kellett megküzdeni, míg sikerült olyan minőségben előállítani ezt a felsőbőrt, hogy felhasználható legyen. Az első mintadaraboknál például a felső festékréteg nem kötött meg, az alapfesték könnyen ledörzsölődött. Az újítókollektiva tagjai, Róna István főmérnök, Kolos Ferenc főmérnök, Küzdy Gabriella technikus és Horváth János művezető két hétig kísérletezNégyféle Goyser-cipő készül már a Bonyhádi Cipőgyár tanműhelyében A Bonyhádi Cipőgyár futószalagjain új modelek, a különböző tavaszi, nyári cipők készülnek. Ugyanakkor lázas munka folyik a gyár tanműhelyében is. Itt képezik ki azokat a dolgozókat, akik a jövő hónapban meginduló goyser-cipő gyártásánál a kulcsgépeken fognak dolgozni. Maga a tanműhely is beillik egy kis üzemnek. Termelése is jelentős, van olyan nap, hogy húsz pár cipőt is készítenek itt. Eddig négyféle cipőt készítettek már goyser-eljárással. Durábel bakancsot, férfi magasszárú cipőt, férfi és női félcipőt. Az itt dolgozó munkások már belejönnek a munkába, bizonyára jól állják majd meg helyüket a futószalagokon is. Újfajta zománcedények gyártására készülnek a Bonyhádi Zománcgyárban Több új gyártmány bevezetésére készülnek a Bonyhádi Zománcgyárban is. Ezek az újfajta zománcedények tetszetős formájuk, sokoldalú használhatóságuk miatt bizonyára rövidesen megnyerik a lakosság tetszését. Ilyen új gyártmány a vá- gottszélű, félnehéz edény, sű- lyesztett fedővel. Ennek az edénynek nincs kihajtott pereme, ezt egy sajtolt merevítőgyűrű helyettesíti. A sű- lyesztett fedőt ez a gyűrű tartja. Gyártásának bevezetésével nagymértékben tudják majd csökkenteni a selejtet a gyárban, hiszen a selejt gyakori oka az volt, hogy a pere- mezésnél megrepedt a lemez, vagy égetésnél sérült meg a perem. Kevesebb anyag is kell egy ilyen edény előállításához. De nemcsak a gyárnak lesz előnyös az új edényfajta gyártása, hanem a háziasszonyoknak is. Fedője sűlyesztettj tehát a főzéskor lecsapódó gőz nem a tűzhely lapjára fog csorogni, hanem vissza az edénybe. Könnyű lesz elrakni ezeket az edényeket, a fedő füle is sűlyesztve van, tehát az edények fedővel együtt egymásra rakhatók. Tavaly ötszáz darab ilyen edényt készítettek a gyárban, az idei terv harmincezer darab. Az idén kezdik meg gyártani a tízliteres szászkannákat, az ovális alakú munkás ételhordókat is és az ötliteres takarék főzőedényt. Ez utóbbi lesz a legérdekesebb új gyártmánya a Bonyhádi Zománcgyárnak. Fedője légmentesen zár majd, így főzéskor az edényben nő a gőznyomás, magasabb lesz a hőmérséklet. Negyed-félóra alatt lehet megfőzni olyan ételeket, amelyeknek a főzése más edényben órákig tart'. A biztosító szelep különböző nyomásra állítható, egy síp jelzi majd, ha a beállított gőznyomás már megvan. Az edényhez különböző betéteket is gyártanak majd, így abban egyszerre többféle étel is főzhető. Az újfajta főzőedény használata nemcsak időmegtakarítást jelent majd a háziasszonyoknak, hanem kevesebb tüzelőanyag is kell majd a főzéshez. Az új gyártmányok bevezetésénél a műszaki osztály megtervezi az edényeket, s hozzájuk szükséges szerszámokat, melyeket a szerszámműhely készít el. A vágott- szélűj félnehéz edényekhez szükséges szerszámok már elkészültek, így rövidesen megkezdődik a sorozatgyártás. A többi új edényfajtához most készülnek a szerszámok. E hónap végére már elkészül a takarékfőzőedény mintapéldánya és az előállításához szükséges szerszámkészlet is. tek, próbálták ki a különböző összetételű festékeket, míg sikerült találni egy olyan ösz- szetételt, amely megköt az alapon és bármilyen erős dörzsölésre sem jön le. Ezután nagyobb mennyiségű mintát készítettek, melyből a Cipőipari Tervezőintézet száz pár — különböző fajta — cipőt készített el. Az új borfajtából készült cipők nagyon szépek, tetszetősek lettek. Legjobban az bizonyítja ezt, hogy amikor kiadták azokat az üzletekbe, a vevők fél nap alatt szétkapkodták. Pár nappal ezelőtt megindulhatott a nagybani gyártás. Még a negyedév folyamán mintegy huszonötezer pár cipőhöz elegendő felsőbőrt gyártanak az új eljárással. De külföldről is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az új gyártmány iránt. A második ne gyedévi termelésnek mintegy felét fogják exportálni, ennyire van már megrendelés külföld ről. Az exportszállítással a bőrgyár elő fogja segíteni a bőr ipar anyagellátását is, hiszen a nyersbőrök nagyrészét külföldről vásároljuk. Az új gyártmánynak, amellett, hogy tovább bővíti a választékot, bevezetésével rövidesen megjelenhetnek az üzletekben az újfajta, szép cipők, nagy a gazdasági jelentősége is. Ugyanis a rosszminőségű, szín- hibás nyersbőrből főként préselt felsőbőrt készítettek. A préselt bőrből készült cipőket nem szerette a lakosság, nem vásárolták. Most ugyanolyan nyersbőrből, amelyikből eddig legfeljebb 6-os, 7-es minőségi kategóriájú felsőbőrt lehetett készíteni, első és másodosztályú lámabőr készíthető. A lámabőr gyártásának bevezetését jelentősebb beruházás nélkül oldották meg a gyárban. A különböző kikészítőanyagok összeállításán kívül csak néhány dolgozónak, főkép a spriccelőknek kell új munkafogásokat megtanulniok. A gyárban eredményes kísérletek folynak a technológiák további fejlesztésére is. A növényi részlegben vízhatlan krupon gyártásával kísérleteznek, melyből az első tétel már el is készült és sikeresen állta ki a vízáteresztési próbákat. Kísérleteznek a hőálló talpbélés flekszibilis-talp előállításával is. Negyvenegy Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működik megyénkben Ahogyan az egész országban, úgy megyénkben is, egyre népszerűbbek a Kölcsönös' Segítő Takarékpénztárak. Amint a dolgozók megismerik, meg is szeretik a takarékosságnak ezt a fajtáját. Havi' keresetükből nélkülözhető forintjaikat helyezik el a KST-be és ezek a forintok az év folyamán olyan jelentős összeggé nőnek, amely aztán komoly bevásárlásra is elegendő. Figyelembe kell még venni azt is, hogy a KST az ott elhelyezett pénz után évi 5 százalékos kamatot is fizet és ha a KST-tagnak évközben pénzre van szüksége, minden indokolt esetben olcsó, havi félszázalékos kamatra kölcsönt kaphat. Ezért olyan népszerűek országszerte a KST-k és ezért emelkedett számuk megyénkben is a tavalyi 26-ról 41-re, a KST-tagok száma pedig 1829- ről 3250-re. Uj KST alakult az idén többek közt a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, a Tolnai Sertéstenyésztőnél, a Tamási Gépállomáson, a Dunaiöldvári Sertéstenyésztő Vállalatnál, a Dombóvári MÁV Fűtőháznál, több ktsz-nél. Az „Élüzem" Bonyhádi Malomban Az elmúlt napokban adták át a Bonyhádi Malom dolgozóinak — elmúlt negyedévi jó munkájuk jutalmaként — az „Élüzem“ oklevelet. A malom dolgozói erősen bizakodnak — és jól is dolgoznak azért —, hogy megtartsák c kitüntetést. Januári tervét 119, a februárit 118 százalékra teljesítette a malom. Teljesítették e két hónapban a többi élüzem feltételeket is. Alábbi képeink az új élüzemben készültek. Reményi István almolnárnak is nagy része van a kitüntetés elnyerésében. Képünkön az egyik hengerszéket állítja be. A liszt minősége kitűnő. — Ezt állapítja meg Cseke Ferenc művezető, Wittmann Istvánná meós és Wágner György lisztmerő. Teljesítette negyedévi exporttervét a Tejipari Vállalat A Tolna megyei Tejipari Vállalat nemcsak termelési, hanem exporttervét is túlteljesítette az elmúlt évben. Egyre több külföldi országban kedvelik meg a vállalat sajtkészítményeit. Az. idén is több olyan külföldi országba szállítottak kisebb mennyiségű mintaküldeményt, ahova korábban nem exportáltunk sajtot. A vállalat szekszárdi központi sajtérlelőjéből szombaton reggel Nyugat-Németország részére indítottak útba egy vagon trappista sajtot. E szállítmánnyal a vállalat teljesítette — egy hónappal a határidő előtt — első negyedévi exporttervét. Megyénk téglagyárainak fejlődése Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa a hatodik ötéves terv irányelveiben további hatalmas perspektívát nyitott meg az ipar számára. Ezen belül előírta az építőipar nagyarányú fejlesztését is. Az építőipar ez új szakasza természetesen megköveteli az építőanyagipar még gyorsabb fejlődését, új gyártmányok bevezetését, a termelékenység további emelését, az önköltség csökkentését. A hatodik ötéves terv célkitűzései irányt mutatnak a mi számunkra is. Az ipar haladása a mi építőanyagiparunkat is új feladatok elé állítja és az eddiginél is fokozottabb fejlődést kíván annál is inkább, mivel köztudomású, hogy téglaiparunk a felszabadulásig valamennyi iparág között a legelmaradottabb volt. A felszabadulás óta azonban háromszorosára növekedett termelése, szem ben a tőkés országok mindösz- sze 17 százalékos fejlődésével. E fejlődésben igen nagy segít, séget jelentett a szovjet tapasztalatok, munkamódszerek átvétele, mint például a Du- vanov- és Mazov-féle gyorségetés, a Kartacev-féle szárítási eljárások stb. Iparunk élenjáró műszaki dolgozói — mérnökei, tudósai fáradhatatlanul munkálkodnak azon, hogy a téglaiparnak a többi iparághoz viszonyított elmaradását minél előbb felszámoljuk és a műszaki színvonal állandó emelésével, a korszerű gyártástechnológiák bevezetésével, az építőipar rohamos fejlődéséhez iga zodva a szükséges új építőelemeket, — különleges téglaféléket is építőanyaggyáraink minél nagyobb mennyiségben, mennél gyorsabban és olcsóbban tudják előállítani. ^ Tolna megyei Téglagyári Egyesülés vezetősége is a Központi Vezetőség és a Minisztertanács célkitűzéseit követve, szorosan fel akar zárkózni hazánk élenjáró építőanyagipari vállalataihoz. Megyénk elmaradt téglagyárait a legrövidebb időn belül korszerűsíteni kívánjuk, hogy ezzel második ötéves tervünk nagy ipari létesítményeihez, mezőgazdaságunk fejlesztéséhez és a nagyarányú lakóházépítésekhez — szükséges téglát biztosítani tudjuk. Az Egyesülés vezetősége elkészítette a téglagyárak távlati fejlesztési tervét és foglalkozik a további bányaterületek biztosításával. Megalakultak az üzemek műszaki bizottságai. A telepeken megtartott műszaki értekezleteken a műszakiakkal és az élenjáró dolgozókkal meg tárgyaltuk a termelési tervek teljesítéséhez szükséges műszaki feltételeket. Az Egyesülés műszaki tanácsa a beérkezett javaslatokat kiértékelve, elkészítette a vállalat 1956. évi műszaki intézkedések tervét. A műszaki osztály a legújabb gyártási eljárások alkalmazásával elkészítette az egyes üzemek technológiai utasításait. fontosabb műszaki intézkedések közé tartoznak a következők: a Duvanov-féle gyorségetés továbbfejlesztése. Az anyagba szénpernye bekeverése, mely módszerrel tavaly folytattunk eredményes kísérleteket. A mázai és a paksi gyárban bevezetjük a 19 lyukú, kettősméretű üreges tégla gyártását. Több intézkedést teszünk a nehéz fizikai erőt igénylő munkafolyamatok (kézi vetés, csilletolás> szénfelszállí- tás) gépesítésére. Az üzemfejlesztések során a következő jelentősebb munkák vannak folyamatban: Dombóvár I. üzemben a kézigyártás és az anyagmozgatás gépesítése és korszerű szárítószínek építése. Dombóvár II. üzemben vasbeton szárítószínek építése és a kemence korszerűsítése. A Dombóvár III. kéziüzemet ez év telén gépesítjük, ezzel az utolsó kézivetésű üzemet számoljuk fel. A paksi üzemben átépítjük a kemenceházat és a száraztégla behordást karusszelkocsis behordásra szervezzük át. J^ülön ki kell emelni a mázai gyárunk küszöbön álló fejlesztését, melyről a tárgyalások felsőbb szerveinkkel jelenleg folynak. A második ötéves terv időszaka alatt a ‘jelenleg hat és félmillió évi kapacitású üzemet 13 millió teljesítőképességűre fejlesszük fel és közvetlen mellette épül egy ugyancsak évi 13 milliós kapacitású legkorszerűbb iker-üzem, Keller-szárítókkal, villamosított anyagmozgatással, MÁV iparvágánnyal. Az iker gyárból álló komplexum és 26 milliós teljesítményével közel annyit fog termelni, mint eddigi hat gyárunk együttes termelése. A termelés fejlesztésével — párhuzamosan természetesen a munkavédelmi, tűzvédelmi, szociális és kulturális igények kielégítésére törekszünk, ameny nyiben új, korszerű lakóházak, üzemi étkezők-kultúrtermek, — munkásszállók, bölcsődék stb, is épülnek a kapitalizmusból ránkmaradt nyomortanyák helyébe. ^ téglagyártás fejlesztése a dolgozóktól is egyre na. gyobb szakképzettséget igényel; Eddig csak a telepvezetők részére szerveztünk szakoktatást, de most egyre nagyob mértékben foglalkozni fogunk a dolgozók szakképzettségének emelésével is. E hetekben indítottuk be a karbantartók részére a szakoktatást^ a karbantartásban dolgozók technikai minimum vizsgát fognak tenni, a szakoktatást úgy fejlesszük, — hogy egyre több dolgozót tudjunk abba bevonni. Az építőanyaggyártás fej. lesztésére tehát jelentős összegeket fordít államunk. De nemcsak ettől várjuk az eredményeket, hanem meglévő berendezéseink jobb kihasználásával, a haladó munkamódszerek alkalmazásával, a fejlett technológiai eljárások kidolgozásával és bevezetésével is sokat tudunk tenni az építőipar jobb anyagellátása érdekében. GOSZTONYI JÁNOS A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés főmérnöke. Bírósági hírek A paksi járásbíróság bűnösnek mondotta ki Tóth Kálmán 20 éves kazánkovács dunaföld- vári lakost 14 rendbeli üzletszerűen elkövetett betöréses lopás bűntettében, lőszer rejtegetés bűntettében, valamint társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntettében és ezért őt összbüntetésül 4 évi és 8 hónapi börtön- büntetésre és 5 évre egyes jogaitól való eltiltásra ítélte. A bíróság megállapítása szerint nevezett 1951-től 1955-ig Dunaföldváron és Budapesten 14 betöréses lopást követett el. Egyik betörése alkalmával 200 darab kispuska lőszert is lopott. *
