Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-04 / 55. szám
1956. MÁRCIUS 4. TOLNAI NAPLÓ 5 Nem volt ok az elbizakodottságra Szemle az iregszemcsei gépállomáson A gépállomásokon most megtartott szemlék nagyjelentösé- gűek, hiszen a téli gépjavítás nagy vizsgája ez. Nem lehet senkinek sem közömbös tehát, hogy a vizsga milyen eredmény nyel zárul. Lapunk korábbi számában írtunk már arról, hogy az iregszemcsei gépállomáson nerr tor dítottak kellő gondot — különő sen a munkagépeknél — a javí tás minőségi elvégzésére. Körül belül 2 héttel ezelőtt tapasztalta e hiányosságokat a gépállomás] igazgatóság körzeti mechanikusa, Bölcsföldi Ferenc elvtárs. Azóta eltelt idő alatt egyember ként kellett volna az iregszem cseleknek arra törekedni, hogy a hibákat — amire felhívták fi gyelmüket — a gépjavítás befejezésének határidejéig kijavít sák. A VALÓSÁGBAN AZONBAN NEM SOKAT TETTEK hogy a szemlére a munkagépeket tökéletesen kijavítsák, amit bizonyít az is, hogy 14 dar°b traktoros ekét, 19 darab trak toros tárcsát *és 9 darab sima hengert a szemlebizottság nem vett át. Egy percig sem vitás, hogy az ilyen és ehhez hasonló dolgok kissé kellemetlenül érinthették az iregszemcsei gépállomás vezetőségét, igazgatóját, különösen ha azt nézzük, hogy az el múlt szemlék során ez nem fordult elő. Az egyik traktoros szavait idézve: „eddig minden év ben könnyen átmentünk a szemlén.’' Könnyen lehet, hogy ezek után valamennyien arra gondoltak a gépállomáson: „nálunk hibát találni talán nem is lehet”. Talán ezért nem akarta elismerni a gépállomás igazgatója, Magyar Sándor elvtárs a körzeti mechanikus által ellenőrzéskor talált hibákat. Talán ezért tilt - kozott erélyesen, hogy koholmány, amit az újság ír, amit a jegyzőkönyvbe írtak. Valóság volt az, de NYILATKOZZON ERRŐL A LEGILLETÉKESEBB, a szemlebizottság elnöke, Sipter Géza elvtárs, a Gépállomási Igaz gatóság főmérnöke. ,.A téli gépjavítás során több szőr tartottunk ellenőrzést a gép állomáson. Észrevételünket i jegyzőkönyvek alapján és szó ban is tudomására hoztuk a gépállomás vezetőségének. Most a szemle során sajnos azt kell tapasztalnom, hogy a hibákat egyáltalán nem javították ki. Váí tozatlanul fennáll például, hogy az ekefarkerék tengelyének nagy a kotyogása, a zsírzógombok hiányoznak. A 13-as számú eke sasszegét ki kell cserélni. A kettes eke leeresztő rugó feszítő csavarának menete kopott, a kapaszkodók kopottak, farkerék- (tfcngelye nem forog, kormány lemezén a csavarok 4 milliméterre kiállnak. A tárcsáknál az anya csavarokat nem húzták meg, mo zognak a tárcsalemezek, a sár kaparok nincsenek jól felszerel ve, két tárcsán hiányoznak. A hengereknél kopottak a perse lyek. Két vetőgépnél ellenőrizni kell a rugósnyelveket.” A szemle során tehát a munkagépeken komoly hibákat, hiányosságot -találtak, amelyeket y legsürgősebben kell kijavítaniok. Ezen a napon nemcsak a gépja vitás minőségét ellenőrizték, ha nem megnézték azt is, hogy SZERVEZÉSI VONALON MIT, HOGYAN TETTEK. Erről Höss Péter elvtárs a következőket mondotta: „Az eddigi szemlék során tapasztaltak után azt mondhatom, hogy a szervezés vonalán Ireg szemcse jelesre vizsgázott. A gépállomás tervét brigádokra, traktorosokra lebontották, amelyet a brigádvezetőkkel és a traktorosokkal ismertettek is. Kidolgozták a tavaszi munkák végrehajtásával kapcsolatos tervet. A tervteljesítés biztosítása érdekében a községi tanácsokon keresztül beindították az egyéni szerződéskötéseket. Elkészítették továbbá a -gépállomási és az egyes brigádok karbantartási tervét. Megtörtént a brigádszervezetek kialakítása és valameny- nyi termelőszövetkezettel meg kötöttték a szerződéseket.” Megtörtént a szemle, amely során a hibák, eredmények egyaránt napvilágra kerültek. Szép és dícséretreméltó az, amit az erőgépek javításánál és a szerve zésnél elérték, amelyek azt bizo nyitják ,hogy a jó eredmények elérésének Iregszemcsén is meg van az előfeltétele, csak élni kell vele és nem utolsó sorban megszívlelni az ellenőrzéskor tapasztaltakat és törekedni azok mielőbbi kijavítására. B. R. Nemesített vetőmaggal akarnak nagyobb termést biztosítani a harci gazdák Még hótakaró borítja a harci határt, de a gazdák nem tétlenkednek. Javában folyik a trágyahordás a termelőszövetkezeteknél és az egyéni dolgozó parasztoknál egyaránt. — Készülnek a tavaszra. A trágyahordás' mellett a vetőmagokat is tisztítják. Az egyéni gazdák ezt úgy oldják meg, hogy akinek triőrje van, kölcsönadja a többi gazdának. A tél folyamán gazdagyűléseken, előadások során sokat beszéltek, hallottak a nagyobb terméseredmények elérésének lehetőségeiről, s azt ki is akarják használni. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben igen jó kukoricatermést értek el — átlagban 45 mázsát — egyebek között azért is, mert nemesített vetőmagot vetettek el. Az elmúlt évben néhány egyéni gazda is felhasználta ezt a lehetőséget és a termelőszövetkezetekhez hasonló terméseredményeket ért el. A harci dolgozó parasztok ebben az évben már maguk is hasznosítani akarják a termelőszövetkezetek és a néhány egyéni gazda tapasztalatát, hogy eleget tegyenek a minisztertanács 3 százalékos termésnövelésről hozott határozatának, nemesített vetőmagot hasz nálnak fel. Az egyéni gazdáknak mintegy 90 százaléka igényelt például hibridkukoricavetőmagot, összesen 10 mázsát. Zámbó József tanácstag például egy mázsa vetőmagot igényelt a saját, valamint rokon sága és ismerősei részére, Virág János pedig 45 kilót. Azonkívül 80 mázsa nemesített vetőburgonyát is igényelt csereképpen a község dolgozó parasztsága. Az őszi gabonák termésátlagának a növelését műtrágyázással akarják biztosítani, amint arra az időjárás megfelelő lesz. A földművesszövetkezethez már megérkezett a szükséges mennyiségű pétisó amelynek szétosztását a napokban megkezdik, hogy amint lehet, elvégezhessék a gazdák az őszi vetések fejtrágyázását. Készülünk a tavaszi munkák megkezdésére Elmondja: Veaekény La jos tanácselnök A minisztertanácsnak az a határozata, amely megállapítja, hogy ez évben a mezőgazdasági tervek maradéktalan teljesítése terén milyen feladatok hárulnak az egyéni gazdákra is, azt községünk, a szakadáti dolgozó parasztok is maradéktalanul teljesíteni akarják. Az elmúlt évben is szép eredményeket értek el a dolgozó parasztok, ame lyet a kezdődő tavaszi munkákkal tovább akarnak fokozni. Tudjuk, hogy legfontosabb feladatunk az őszről maradt őszi mélyszántások pótlásává trágya hordás, a vetőmagtisztítás és végül, de nem utolsósorban az őszi kalászosok tavaszi ápolása. Örömmel mondhatom azt, — hogy a szakadáti határban alig 20 hold van olyan terület, amelyik mélyszántásra vár még. A gazdákkal beszélgetve, azt tudom mondani, hogy a kedvező idő beálltával azonnal hozzálátnak a 20 hold felszántásához. Egész télen hordták a trágyát a földekre, amelyet — amikor a földre rá lehet menni, alászántanak. Községünk valamennyi gazdája befejezte már a vetőmagtisztítást, többen végeztek már próbacsíráztatást is. A gazdák arról beszélgetnek, hogy amikor lehet, azonnal hozzálátnak az őszi kalászosok fejtrágyázásához, hengerezésé- hez és fogasolásához. Meg vagyok győződve arról, hogy a szakadáti gazdák teljesíteni fogják a Minisztertanács határozatát, teljesítik a tervet és mindent megtesznek a nagyobb terméseredmény elérése érdekében. Majd a papír9 ceruza eldönti. . . Már az ősszel, a kölcsönjegyzés idején megpendítették a népnevelők Z. Kovács Péter előtt: — Nem lenne jobb, ha még néhány jól gazdálkodó gazdával termelőszövetkezetet alakítanának? — Nem lehet azt itt Regőlyben megcsinálni — legyintett az — a majsaiak sem tudtak sokra menni. — Nem ajánlanák ennyire, ha nem lenne jobb — vetette közbe a felesége. — Biztosan többre mennénk, mint így, — amikor 22 hold föld mellett alig jut kap- cáravaló. Persze te ilyesmivel nem sokat törődsz. — Én magam egyedül csak nem foghatok hozzá a szövetkezet alakításához — ütötte el a szót a gazda. Azért nem úgy van az egészen, ahogy te mondod. Eddig még került mindenre, a nevemet sem említették még soha, hogy hátralékr ban vagyok az adóval, vagy a beadással. — Es ha történetesen Regőlyben is alakulna termelőszövetkezet — kérdezték a népnevelők, — akkor hogyan határozna? Majd a papír, ceruza döntené el, hogyan jövök ki jobban, a 22 hold földön, vagy a termelőszövetkezetben. Tudják azt az elvtársak is, az ember mindig odahúz, ahonnan többre számít, ami jobban jövedelmez. Aztán megt majd eldönti a családi értekezlet... Teltek, múltak a napok, lejárt az óév, kezdődött az új. A regőlyiek közben hozzáláttak a termelőszövetkezet megalakításához is. Azt mondani sem kell, hogy a kommunisták voltak a fő kezdeményezők. Miután aláírták a belépési nyilatkozatot, felkeresték a többi gazdát, az ismerősöket, szomszédokat, hogy megnyerjék őket a közös gazdálkodás számára. Betévedtek Z. Kovács Péterhez is. — Beszéljék rá ezt az embert már a belépésre — fogadta a népnevelőket az asz- szony. — Egyre bíztatom, hogy ne gondolkodjon sokáig, de nem akarja rászánni magát. — Ne félj, nem vonat az, hogy lekéssen róla az ember — kontrázott vissza a gazda — mégcsak most alakult meg a tsz., lesz időnk még belépni, amíg a munka megkezdődik. — Hát a számadást megcsinálta-e? — kérdezték meg a népnevelők beszélgetés közben. — Még nem, de ha beválik a számításom, magam megyek a belépési nyilatkozatért. Egyik nap csakugyan beállított a tanácselnökhöz. — Csapó elvtárs, lehet kapni belépési nyilatkozatot? — Azt éppen lehet. Hát a számítás mire jött ki? — Arra, hogy legalább 50.000 forintot tudok megtakarítani, ha belépek a szövetkezetbe. A költségvetés, amit csináltam, végkép meggyőzött. A termelő- szövetkezetben legalább megkapom a megfelelő értéket, amiért megdolgoztam, meg aztán az asszony is erősködött... — No, pénteken majd behozom a belépési nyilatkozatot. Elmúlt péntek, de Z. Kovács Péter nem jelentkezett. — Na, ez is csak ígérgette, hogy belép, de visszatáncolt, amikor dönteni kellett — jegyezte meg valaki a rákövetkező napon beszélgetés közben. Farkas János párttitkárnak más volt a véleménye. — Nem hiszem, hogy Z. Kovács megváltoztatta volna véleményét. Hiszen ő maga jött el a belépési nyilatkozatiért. Tudjátok mit? Úgyis arrafelé megyünk, nézzünk be hozzá. Este csakugyan felkeresték Z. Ková- csékat. A gazda mentegetőzve fogadta őket. — Úgy jött a dolgom, hogy nem tudtam bemenni, de amit mondtam, azt megtartottam. Itt van a belépési nyilatkozat, aláírtam. Viszem a É2 hold földet, az összes felszerelést és belép az asz- szony is... BOGNÁR. Legfontosabb növényeink egyike a kukorica Az ankéton elhangzott felszólalásból A Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága február 28-án Pakson növénytermesztési ankétot hívott össze. Ezen az ankéton előadást tartót; a kukoricatermesztésröl és a gödöllői ikersoros új kukorica termesztési módszerről Kolbai Károly egyetemi tanár. Az elő- • adáson többen felszólaltak. Az alábbiakban közöljük Kovács János, a Kajmádi Állami Gazdaság főagronómusának hozzá, szólását. Röviden szeretném elmondani hogy a kukoricának mindenféle tekintetben milyen nagy jelentősége van. A Központi Vezetőség múlt évi júniusi határozata is kimondja, hogy a mezőgazdaság fejlesztése során a kukoricát fontosság sorrendjében az elsők közé kell sorolni. Ugyanebben az évben a Bábolnán megtartott ankét résztvevői elhatározták, hogy a kukorica jelenlegi vetésterületét 30—40 százalékkal emelik. A kukoricát többféle formában fel lehet használni. Ne csak a kukorica szemes termékét tekintsük takarmánynak, mert a kukorica, mint takarmány, többféle formában is hasznosítható. Etethetjük állatainkkal mint száraz kukorica, mint száraz kukoricaszár, zöld csa- lamádé, silókukorica és etethetjük, mint tartósított zöld siló. Arra vonatkozóan, hogy a legtöbb tápértékét mikor adja a kukorica, most vannak folyamatban a kísérletek, illetve azok kiértékelése. Vannak olyan kísérletek, hogy mikor ad több tápértékét a kukorica, ha teljesen behagyjuk érni, vagy viaszérésben leszedjük és így silózzuk be. Az utóbbi esetben zöld szárat is kapunk, amit besilózunk és így takar- mányozunk fel. A zöld kukoricaszár kétséget kizáróan jobb és több takarmányt biztosít, mint a száraz kukoricaszár. Hogy melyik lesz gazdaságosabb a viaszérésben silózott kukorica-e vagy ha be hagyjuk érni a kukoricát, még nem vagyunk tájékozottak, amelyet a későbbi eredmények majd igazolni fognak. Egy pár adattal azonban r-onyítani tudom, hogy a kukorica mikor ad több keményítő és fehérjeértéket. Kísérletet több társgazdaság végzett, amelynek eredményét szeretném elmondani: — A Küngösi Állami Gazdaságban másodvetésként vetettek 12 hetes iregi kukoricát, amelynek a zöld termése 5986, ebből csőtermés 3136, zöld szártermés pedig 2850 kiló volt. Ha ezt átszámítjuk fehérje- és keményítőértékre, akkor végeredmény, ben a csőtermés keményítőiteké 573 kiló, a zöld szártermés keményítőértéke pedig 287 kiló, összesen 860 kiló. A csőtermés fehérjeértéke 47.98 kiló, a szártermés fehérjeértéke pedig 11.97 kiló. Az összes emészthető fehérje értéke tehát 59.95 kiló. A másik egyholdas parcella óvári 5-össel volt elvetve, — amelynek össztermése 114.50 mázsa volt. Ebből csőtermés 59.50 mázsa, zöld szártermés pedig 55 mázsa volt. Ennél a ki sérletnél a csőtermés és a zöld- szártermés keményítőértéke 1682.50 kiló, a csőtermés és zöldszártermés fehérjeértéke pedig összesen 110.62 kiló. Ha ezzel szembeállítjuk a teljesen beérett kukoricatermést, akkor a következő képet kapjuk. Egy hold területen számítsunk átlag 25 mázsa csöves kukoricatermést, — amelynek keményítőértéke (beleszámítva a kukoricaszár keményítőértékét is) összesen 11.48 mázsa, az emészthető fehérjeértéke pedig 147 kiló. E két példát vizsgálva a mérleg az óvári 5-ös kukorica javára billen, amelyet zöld állapotban szednek le és silóztak be. Az a tény, hogy a zölden leszedett kukorica az_ elmondott esetben 534.5 kiló kemény ítőértékkel többet adott, bár az emészthető fehérje értéke 37 kilóval alulmaradt, érdemes a jövőben ezzel a kísérlettel nagyobb területen is foglalkozni különösen ha figyelembevesszük a Kolbai-féle ve. tési technikát, ahol a kukorica talaját egész nyáron át traktoros tárcsával, vagy kultivátor- ral porhanyíthatjük. Végeznek olyan irányú kísérletet is, hogy a kukorica után még ebben az évben ismét korai kukoricát vessenek. Ezek a kísérletek azonban még nem hoztak kielégítő eredményt. — Ilyen kísérlet volt például az Alsópéli Állami Gazdaságban, ahol április végén vetettek 70 centiméter sor és 60 centiméter tótávolságra F. korai kukoricát. A termést augusztfls 23-án takarították be, holdanként ösz- szesen 98 mázsát. Ez fél silótermésnek felel meg, amely annyit jelent, hogy 15 mázsa keményítő és 80 kiló emészthető fehérje értéket adott, ami a májusi morzsolt kukorica értékével — majdnem arányban áll, utána szeptember 2-án F. korai kukoricát vetettek, amely rendesen kikelt, meg is kapálták, a korán beköszöntő hideg idő azonban tönkretette, így az eredményt nem lehetett értékelni. Hasonló eredmény volt az Alsóleperdi Állami Gazdaságban is, ahol 197.60 mázsa összes zöld termést értek el, tehát kétszerese az előbbinek amelyet befolyásolt a kukoricamag megválasztása is, mivel Alsóleperden sárga lófogú . kukoricát vetettek. Ebből az a tanulság, hogy silónak a hosszú tenyészidejű kukoricát vessük, mert ezek adják a legnagyobb tömeget, ha pedig másodvetésként akarjuk vetni, akkor a rövid tenyészidejű kukorica mellett kell dönteni akkor is, ha kevesebb termést biztosít. Természetesen a kukorica termése függ attól is, hogy a talajt hogyan készítették elő, kapott-e istállótrágyát • és mennyit és ugyanez vonatkozik a műtrágyára is. A terméseredmény függ a szerves trágyázás mennyiségétől és minőségétől, de attól is, hogyan dolgoztuk azt a talajba. Sok vita merül fel a tekintetben, hogy a kukorica alá ősszel szántsuk le az istállótrágyát, vagy tavasszal. A nagyüzemi gazdaságok lehetősége szerint, ezt a munkát ősszel kell elvégezni és magam is emellett állok. Egyéni gazdaságokban ez nem igen valósítható meg. — Egyben azonban egyetértünk mindannyian, hogy a kukorica alá holdanként 150—200 mázsa jó érett istállótrágyát adjunk. Az eredmény természetesen függ attól is, hogyan vetjük a kukoricát. Függetlenül attól hogy a vetés négyzetes-e, vagy soros, de a növény sűrűségének a holdankénti 14—16.000 szálnak mindenhogyan meg kell lenni. A négyzetes vetésű kukorica abban az esetben válik be, ha négyzetbevető géppel vetették. Kézi vetésnél eredményt csak akkor kapunk, ha lelkiismeretesen, alapos körültekintéssel végezzük ezt a munkát. Szerintem a négyzetes vetés akkor lesz legelőnyösebb, ha már tökéletes négyzetbevető géppel tudunk vetni, amely feltétlen biztosítja a keresztbe-hosszába történő művelés lehetőségeit. A négyzetes és a soros vetések mellett meg kell említeni a legújabb kukoricatermesztési módszert, a gödöllői ikersoros kukoricavetést, amelyről ezen az ankéton bővebben hallottunk. Itt az ikersorok 40 centi, méterre vannak egymástól, a széles sorköz pedig 260 centiméter, ami lehetővé teszi a széles sorköz állandó gyomtalanítását. A kukoricatermesztés több módszeréről beszéltem, amelyek kísérletei végeredményben még nem értek véget. Valamennyiünknek kísérletet kell végezni a maga területén, hogyan, milyen módon tudunk nagyobb kukoricatermést elérni. KOVÁCS JÁNOS főagronómus.
