Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁRCIUS 31. Uj szakasz a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődésében A Pravda vezércikke Moszkva (TASZSZ). A Prav­da március 30-i számának ve­zércikkében „Uj szakasz a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének fejlődésé­ben“ címmel többek között a következőket írja: A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új szakasz kezdetét jelenti or­szágunk és a népi demokrati­kus államok gazdasági együtt­működésének fejlődésében. A kongresszus olyar. utakat je­lölt ki a gazdasági kapcsolatok további fejlődésére, amelyek még szorosabbá és eredmé­nyesebbé teszik a Szovjet­unió és a népi demokratikus országok gazdasági együttmíi ködését. A szocialista államok gazda­sági együttműködése új jelen­ség a világtörténelemben. A Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok gazdasági együttműködése folyamán ki­alakul a nemzetközi munka- megosztás szocialista rendszere: minden ország erejének és erőforrásainak egy részét más testvéri országok közszükség­leteinek kielégítésére fordítja, a maga részéről pedig baráti segítséget kap azoktól. Ez lé­nyegcsen megkönnyíti, hogy a szocialista államok megteremt­sék hazai iparukat, erőt és esz­közöket takarítsanak meg és ezen az alapon egyre maradék- ta'anabbul elégíthetik ki a dol­gozók növekvő szükségleteit. Ezideig azonban a szocialista államok között nem volt meg a népgazdasági tervek kellő ösz- szehangolása és ez akadályozta a szocialista nemzetközi munka- megosztás összes előnyeinek tel jes kihasználását. Az SZKP XX. kongresszusa napirendre tűzte a gazdasági szervek szorosabb összehangolásának kérdését, a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok termelésének kooperációját és specializálását és ezzel új korszakot nyitott meg a szocialista államok gazdasági együttműködésének fejlődésé ben. A szocialista államok egyes termelési ágainak fejlesztésé­ben a kooperáció és specializá- lás lehetővé teszi az egyforma típusú vállalatok építésében mutatkozó szükségtelen párhu­zamosság elkerülését, a felsze­relés jobb kihasználását, lénye­ges megtakarításokat eredmé­nyez az anyagi és pénzügyi erő­forrásokban. A szocialista államok kölcsö­nös kapcsolatai nagyobb terv- szerűségen, a kölcsönös szük­ségletek teljesebb figyelembe vételén épülnek majd fel. A szocialista államok gazda­sági kapcsolatai egyáltalán nem akadályozzák, hogy az ál­lamok széleskörű kereskedel­met folytassanak a kapitalista országokkal. A különböző társa dal mi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének le­nini elvéből kiindulva, a szocia lista államok következetésen olyan politikát folytatnak, amelynek célja a kereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztése a világ minden országával, az egyen­lőség és a kölcsönös előnyök alapján. Ezért tevékenyen arra töreked­nek, hogy elháruljon minden akadály a nemzetközi kereske­delem normális fejlődése elől. A szocialista államok még szorosabban" egyesíteni kíván­ják erőfeszítéseiket termelő erő ik további gyors fellendítésére, az új társadalom építési üte­mének meggyorsítására, a világ békéiének megszilárdítása ér­dekében. A. I. Mikojan Indiában Kalkutta (TASZSZ). A. I. Mi­kojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se és S. R. Rasidov, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke március 29- én elhagyta India vendégszere­tő fővárosát. A szovjet vendégek rövid időt töltöttek Agrában, majd repülőgépen tovább utaztak In dia legnagyobb városába és leg fontosabb ipari és kereskedel­mi központjába, Kalkuttába. A. I. Mikojan és S. R. Rasi­dov kíséretükkel a repülőtér­ről a kormányzósági palotába hajtottak, ahol A. I. Mikojan megbeszélést folytatott B. Cs. Rojjal, Nyugat-Bengália állam főminiszterével. A szovjet ven­dégek ezután megtekintették a várost. Nyugat-Bengália állam kor­mánya fogadást adctt A. I. Mi­kojan tiszteletére. A fogadáson jelen volt S. R. Rasidov. a szovjet vendégek kísérete, M. A. Menysikov delhi szovjet nagykövet, továbbá Mukerdzsi a Nyugat-Bengália állam kor­mányzóin, az állam kormányá­nak tagjai, törvényhozó gyűlé­sének küldöttei, a politikai szer vezetek és üzleti körök képvi­selői, a konzulátusok tagjai és mások. Erlander svéd miniszterelnök sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ). Tage Erlander svéd miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghí­vására a Szovjetunióba érke­zett, március 29-én sajtóérte­kezletet tartott szállásán. Arra a kérdésre mit vár a Szovjetunióban tett látogatásá­tól, Erlander elmondotta, hogy véleménye szerint igen értéke­sek a találkozók olyan embe­rek között, akiket a népek az államok élére állítottak. E ta­lálkozók révén számos olyan kérdést megvitatnak, amelyhez kölcsönös érdekek fűződnek. — Hasznos továbbá megismerked­ni egy olyan hatalmas ország gazdasági és műszaki fejlődé­sével, amilyen a Szovjetunió. Köztudomású — mondotta Erlander —, hogy a Szovjet­unió sok műszaki erei­mén nyel büszkélkedhet, hogy a Szovjetunióban sikerrel oldot­ták meg a műszaki szakembe­rek képzésének problémáját. Svédország most kutatja e fel­adat megoldásának útjait. Arra a kérdésre válaszolva, hogyan mozdítja elő Svédország a nemzetközi feszültség enyhíté­sét, Tage Erlander ezt mon­dotta: Svédország nem csatla­kozott katonai szövetségekhez, de nem igyekszik elszigetelőd­ni a világtól. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetében fellépései, vei igyekszik segíteni a nemzet­közi feszültség enyhítését. Svéd ország ezen a területen igen aktív. Az ENSZ keretében kell fej­leszteni a tudományos együtt­működést az atomerő vonalán is — mondotta Erlander — Svédországnak közvetlen érde­kei fűződnek ilyen együttmű­ködéshez. Kedvező kezdemé­nyezés volt ebben a vonatko­zásban az az értekezlet, amely Genfben nemzetközi síkon fog­lalkozott az atomerő békés fel- használásával. Az olyan orszá­goknak, mint Svédország, nagy hasznuk van az ilyen együtt­működésből. Ezen a vonalon Svédország érdekelt a Szovjet­unióval való együttműködés­ben is. Április elején — közöl­té a miniszterelnök — hét te­kintélyes svéd fizikus érkezik a Szovjetunióba. Svédország ha­sonló küldöttséget indított az Egyesült Államokba és Angliá­ba. Erlander miniszterelnök vá­laszolt az újságírók több más kérdésére is. N. A. Burányin fogadta Erlander svéd miniszterelnököt Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke csü­törtökön fogadta Tage Erlan­der svéd miniszterelnököt. Er­lander kíséretében volt Hed- lund svéd belügyminiszter, Sohlman, Svédország rendkí­vüli és meghatalmazott mosz­kvai nagykövete. Az új indonéz külügyminiszter nyilatkozata Ruszlan Abdullah Gani, az új indonéziai külügyminiszter a napokban átvette tisztségét Anak Agungtól, a régi kormány lelépő külügyminiszterétől. — Abdullah Gani tisztségének át­vételekor kijelentette, hogy az új indonéziai kormány füg­getlen külpolitikát folytat a világbéke előmozdítása érde­kében. Az új külügyminiszter hang­súlyozta, hogy az új kormány külpolitikájának célja a többi között a bandungi értekezlet határozatainak végrehajtása, a Hollandiával kötött úgyneve­zett „kerekasztal” egyezmé­nyek teljes érvénytelenítése, valamint Indonézia Nyugat- Irián visszatéréséért folytatott harcának továbbvitele. Abdullah Gani hangoztatta, hogy Indonézia — amely sza­bad, független, állam és az ENSZ tagja — olyan politiká­hoz ragaszkodik, amely előmoz­dítja a világbékét. Magyar-szovjet határtalálkozó lesz felszabadulásunk ünnepén Április 4-én, felszabaduld- ! sunk 11. évfordulóján az MSZT j és a DISZ vezetésével két 50— 50 tagú magyar küldöttség uta­zik Kárpát-Ukrajnába, ahonnan ugyancsak két csoportban 100 küldött látogat hazánkba. — A kárpátaljai fiatalok küldöttsége a határtalálkozó után Miskol­con tölti a napot, a másik kül­döttség egy része Záhonyban, másik része pedig a kisvárdai gépállomáson és a kísérleti gazdaságba tesz látogatást. A magyar fiatalok Uzsgőrod- ban átadják majd a szovjet ifjúságnak ifjúságunk hálaüze­netét, amelyet a szombaton dél­után induló staféta visz a ha­tárig. Foga clás a III. pártértekezlet résztvevőinek tiszteletére Berlin (MTI). Németország Szocialista egységpártjának Központi Bizottsága csütörtök este Berlinben, a minisztériu­mok házában fogadást adott a III. pártértekezlet német és külföldi résztvevőinek tiszte­letére. Walter Ulbricht, a Központi Bizottság első titkára pohárkö­^.zöntőjében üdvözölte a Német Demokratikus Köztársaság dol­gozóinak küldötteit, majd Otto Grotewohl miniszterelnök, a párt Politikai Bizottságának tagja a külföldi testvérpártok képviselőit köszöntve a hatal­mas béketábor további meg­szilárdítására és a szocializmus győzelmére ürítette poharát. Tavaszi munkák Az Ukrán SZSZK kolhoz­földjein megkezdődtek a ta­vaszi mezei munkák. A Mukacsevo-kerületi Lenin- kolhozban már bevetették az első 100 hektár árpaföldet. Jugoszlávia moszkvai nagykövete átnyújtotta megbízólevelíi K. ]. Vorosilovnak Moszkva (TASZSZ). Veljko Micsunovics, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság mosz­kvai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, március 29-én a Kremlben átnyújtotta megbízólevelét K, J. Vorosilov­nak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége elnökének. K. J. Vorosilov és V. Micsu­novics nagykövet a megbízó- levél átnyuü-^akor beszédet mondottak. V. Micsunovics követ beszé­dében kijelentette: — Az országaink közötti kap­csolatok keretében létrejött ba­ráti együttműködés fejlesztésé­ben eddig elért nagy sikerek megerősítették azt a meggyőző­désünket, hogy az ilyen irányú további törekvések még jelen­tősebb eredményeket hoznak országaink érdekében, a világ békéje ég haladása érdekében. Amikor a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tisztséget átveszem, biztosítani kívánom önt, elnök elvtárs_ hogy minden erőmmel országaink baráti kapcsolatai­nak továbbfejlesztésén és erősí­tésén leszek, — mondotta V. Micsunovics — egyszersmind szeretném kifejezni azt a meg­győződésemet, hogy ön, elnök elvtárs, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya teljes támogatásban részesítik ilyen irányú tevé­kenységemet. A nagykövet megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy lehető­sége nyílt munkálkodni a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kö­zötti barátság továbbfejleszté­sén és erősítésén. K. J. Vorosilov válaszbeszé­dében üdvözölte a nagykövetet és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kor­mányai 1955 június 2-i nyilat­kozatának aláírása óta komoly sikereket értek el a két ország közötti viszony megjavításában, az őszinte barátság elmélyíté­sében és a sokoldalú együttmű. ködés fejlesztésében, ami össz­hangban áll testvérnépeink leg­hőbb óhajával. — Teljes mértékben osztom azt a véleményét, — mondotta K. J. Vorosilov, — hogy né­peink barátságának további erősödése még nagyobb pozitív eredményeket hoz mindkét or­szágnak fontos hozzájárulás a világ békéjéhez és haladásához. K. J. Vorosilov. sikereket kí­vánt a nagykövetnek a Jugo­szláv és a szovjet nép barátsá­gának és együttműködésének továbbfejlesztésére és erősítésé, re irányuló munkájában. „fl munkásosztály egységéért!“ Jacques Duelos cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ). „A mun­kásosztály egységéért’’ címmel a Pravda cikket-*közöl Jacques Duclosnak, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága titkárának tollából. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa — hangzik a cikk — amidőn mély rehatóan elemezte az olyan problémákat, mint a két rend­szer békés egymásmelleit élése, a háborúk megakadályozásá­nak lehetősége a mai időszak­ban, a szocializmusba való át­térés formái különböző orszá­gokban, nagymértékben hozzá­járult a nemzetközi munkás- mozgalom ügyéhez. Teljesen nyilvánvaló, hogy a fasizmus fölött aratott győze­lemmel végétért második világ­háború után a munkásosztály politikai szerepe különböző or­szágokban lényegesen megnőve, kedett. Megváltoztak az erő­viszonyok. Megnövekedtek a demokrácia és a szocializmus erői, erősödött és kiterjedt be­folyásuk, miközben a kapita­lizmus gyengült. Ezen újabb feltételek köze­pette a munkásmozgalom előtt megnyílt annak lehetősége, hogy felhasználja a szocializ­musba való áttérés parlamenti útját. Az új feltételek mellett — mutat rá a cikkíró — ismétel­ten felmerül a kommunisták és a szocialisták akcióegységé­nek problémája. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa olyan elméleti tételeket állított fel, amelyek lehetővé teszik, hogy új megvilágításban vizs­gáljuk a szocializmus útjainak kérdését. Magától értetődik, I hogy a munkásosztály egysége nélkül nem lehet szó a szocia­lizmus győzelméről. A Francia Kommunista Pártnak szem előtt tartva a népfront idején létrejött mun­kásegység tapasztalatait, mély­séges meggyőződése, hogy a kommunisták és a szocialisták közötti egység elengedhetetlen. Amilyen ütemben felismerik a szocialista dolgozók az esemé­; nyékét és a jövő kilátásokat, olyan ütemben közeledik majd az óra, amelytől kezdve mind szélesebb méreteket ölt közös harcunk. Mindenki tudja, — mutat rá Duelos, — hogy az események­nek a népfront győzelmét kö­vető fordulata és az esemé- j nyéknek nyomban a Francia- ország felszabadulása után el. ért sikereket követő fordulata főként a munkásosztály-széthú­zásának következménye. Mint a tények a továbbiak­ban megmutatták ez a széthú­zás, amelyet a reakció képvi­selői igyekeztek elősegíteni, — végzetes volt mind a szocialista dolgozók, mind pedig a testvé­reik, a kommunista dolgozók számára. Mind a szocialisták, mind a kommunisták egyre többet gondolnak most egy újabb népfrontra. Szocialista elvtársaink most még inkább megértik, mint a múltban a pártjaink közötti szövetség szükségességét. Annak érdekében — írja be­fejezésül Duelos —, hogy Fran­ciaországban parlamenti úton haladjunk a szocializmus felé, a kommunista pártnak és a szocialista pártnak meg kell egyeznie és növelnie kell erő­feszítéseit egy olyan szilárd parlamenti többség kivívása ér­dekében, amely többség a mun. kásosztályra, a dolgozó töme­gekre támaszkodna. Egy ilyen többség kivívása érdekében azonban meg kell akadályozni az olyan választó- jogi törvény életbeléptetését, amely lábbal tiporja az általá­nos szavazással kifejezett nép­akaratot és amely a munkás- osztály érdekeinek rovására a reakció érdekeit szolgálja. Ma a mélyreható változások valóraválthatók, akkor, ha min­dent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy a munkásosztály ak­cióegysége megdönthetetlen ha­talommá váljék. Ez a záloga annak, hogy a néptömegek erőfeszítéseivel — fenntartsuk a békét, ez a zálo­ga a szocializmus hatalmas győzelmeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents