Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-03 / 54. szám

1956. MÁRCIUS 3. TOLNAI NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Á Szekszárdi-újvárosi pártszervezet életéből Falun lényegében két egysé­ges egymástól elválaszthatat­lan feladatot kell megolda­nunk: fel kell emelni a mező gazdasági termelés színvonalát és tovább kell fejlesztenünk el sősorban a meglévő termelőszö­vetkezetek megszilárdítása út ján és számszerűleg is a tér melőszövetkezeti mozgalmat. E kettős feládat arra kötelezi a falu kommunistáit, hogy szi lárdítsák a kapcsolatot a ter- * melőszövetkezeti parasztok és ■áz egyéni dolgozó parasztok között. Az új városi alapszervezeí alig pár hete tartotta vezetőség választó taggyűlését. A veze­tőség beszámolója, valamint a határozati javaslat megszabta a pártszervezet előtt álló leg fontosabb feladatokat. A többi között egyik legfon­tosabb feladatként jelölte meg a beszámoló a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét, a hozamok növelését Szekszárd-újvárosban. A termelőszövetkezeti mozga­lom nem újkeletű a Szekszárd- újvárosi alapszervezet életé ben. Már évekkel ezelőtt vol­tak határozatai az alapszerve­zetnek a tsz szervezésével kap­csolatban. Számtalan kisgyű- lést tartottunk a dolgozó parasz tok részére a nagyüzemi gaz­dálkodás jelentőségéről. Ezek a munkák, kisgyűlések, agitá- ciók azonban kampányjellegű ek voltak, így a tsz-szervezé sével kapcsolatban komoly eredményeket elérni nem tud­tunk. Természetes, a /árosi párt VB sem adta meg azt a segítséget, mellyel inunk ink eredményesebb lett volna. OKULTUNK A MÜLT HIBÁIBÓL és most sokkal gondosabban szervezettebben indulunk a tsz-szervezési munkára. Kivá­logattuk a politikailag maga­sabb színvonalú, bátor, harms elvtársakat, akik jártasak a pártmunkában és a tsz-szerve- zésben, olyan elvtársakat, nunt Kovács Lajos, Joó Sándor, Eo- ros Sándor, Károly József. Ezeknek az elvtársaknak van tekintélye a dolgozó parasztok között, hallgatnak szavukra, megfogadják tanácsaikat. Egy népnevelő párnak 2—3 dolgozó parasztot osztottunk be. A dolgozó parasztokhoz nép­nevelőink rendszeresen eljár­nak és a családi körben el­beszélgetnek velük. 30—35 dolgozó parasztot látogatnak népnevelőink, olyanokat, akik gondolatban már foglal­koznak a nagyüzemi gazdálko­dással. Olyanokkal, akik látják, hogy csakis a nagyüzemi gazda.ko­dás a dolgozó parasztság fel- emelkedésének egyetlen útja. Olyanokkal foglalkozunk, mint Siómon János Kossuth Lajos utcai 10 holdas dolgozó paraszt, akinek az a véleménye, hogy a nagyüzemi gazdálkodás felül­múlja az egyéni gazdálkodás eredményeit és hajlandó a nag/ üzemi gazdálkodás útjára lép­ni. NEM AKÁRMILYEN AGITACIÖT FOLYTATUNK, hanem olyat, amely hat­hatós, amelynek nyomán Pálfa Simontornyától tíz kilométerre van. Ezt az utat kellett megtennünk Schiszler elvtárssal, a gyönki járási DISZ-bizottság munkatársá­val nagy hidegben, hóval fe­dett úton, Ahogy átfázva meg érkeztünk, mindjárt Oláh Mi­hály elvtárssal, az iskola igaz­gatójával, a DISZ-titkárral találkoztunk. Éppen a DISZ helyiség berendezésével, pa­dokkal való ellátásával kap­csolatos megbeszélésre indult. Oláh elvtárs mindjg szívügyé­nek tekintette a DISZ munká­ját és mindig igyekezett azt támogatni. Olyan szervezet nek lett a titkára, amely évek óta nem élt szervezeti életet és alig két hónap alatt jól működő, életképes DISZ-szer vezet született Oláh elvtárs jó munkája nyomán. Meg szüntette a DISZ és a sport­kor közötti rossz viszonyt. A sportkör a DISZ-é lett, elnö­két beválasztották a DISZ- szervezet vezetőségébe s a sportköri tagok is mind tag­jai a DISZ-nek. így nagysze­rűen érvényesül a DISZ ne­velő hatása a sportkörben. meggyőzzük a dolgozó parasz­tok széles tömegeit a nagy­üzemi gazdálkodás jelentőségé­ről. Eleven példákkal bizonyít­juk be, hogy hazánkban is fe­lülmúlja a nagyüzemi gazdál­kodás a kisüzemi termelést. Érvelni fogunk a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet nagy­szerű eredményeivel, azzal, hogy a Béke Termelőszövetke­zet az 1956. évben egy munka­egységre 38 forint értéket ősz tott. Érvelünk azzal, hogy ebben a szövetkezetben az egyik 72 esztendős tag az 55-ös évben 26 ezer forintot keresett. Ismertetni kívánjuk a dolgo­zó parasztokkal a tsz felépíté­sét, munka szervezését, munka­egység elosztását, stb. Ennek érdekében népnevelőinknek két heten- kint tanfolyamot tartunk, hogy megismerkedjenek a szövetkezet minden kérdésé­vel. Nagy segítséget ad munkánk­A szervezet létszáma az ösz- szeírás után 75. E taggyűlé­sen a nagy hideg ellenére 69 fiatal jelent meg, bár már volt olyan gyűlésük is, melyen 118 fiatal vett részt. A beszá­moló jó volt, mert a DISZ-ta- gokat érdeklő dolgokkal fog­lalkozott, az eredményekről beszélt, s arról, milyen fel­adatai vannak, mit kell tenni a jövőben a DISZ szervezet nek. Elhatározták, hogy a tanács töl kapott helyiséget társa­dalmi munkával rendbehoz­zák. Felpadlózzák, s több fa­lat elbontanak, hogy megfe­lelő DISZ-helyiség legyen Pálfán. E munkát Szűcs Ist­ván, Falb János, Berk Ist­ván és még többen lelkese­déssel vállalták. A lányokat esténként a kézimunka-szakkör foglalkoz­tatja. Kézimunka közben éne­kelgetnek, így vidáman, gyor­san telik az idő, és jól érzik magukat. Dicséretet érdemel vezetőjük. Harmath Antalric. aki szép és eredményes mun­káját nagy lelkesedéssel végzi. ban most az, hogy a városi párt VB. közbenjárásával a Béke Termelőszövetkezet tag­sága is segít. Saját maguk mondják el eredményeiket, hogyan élnek a tsz-ben, milyen a jövedelmük. Nagy súlyt helyezünk az agitá- ciós munka ellenőrzésére. En­nek érdekében 3 tagú ellenőr­ző, segítő bizottságot alakítunk. Ezek az elvtársak a yezetőség tágjai lesznek, akik a helyszí­nen ellenőrzik és segítik nép­nevelőinket munkájukban. Munkánkba bevonjuk a DISZ és az MNDSZ legjobb aktíváit is. A DISZ már eddig is szám-, tálán‘tanú ielét adta annak, hogy egyes nagyobb feladatok­ban kiváló segítséget nyújtott az újvárosi alapszervezetnek. Ilyen széleskörű politikai és szervező munkával minden ala­punk megvan arra, hogy ebben az esztendőben újváros terüle­tén nagyobb eredményeket ér­jünk el. Horváth József A taggyűlésen a DISZ-szer vezet csatlakozott a nagyvej kei fiatalok által indított moz­galomhoz. 23 fiatalt vettek fel a DISZ-be, így az alapszerve­zet taglétszáma 98-ra emelke­dett. A DISZ-szervezet min­den tagja bekapcsolódik abba a tevékenységbe, amelynek célja a létszám 200 főre eme^ lése. Kevés olyan DISZ-titkárrai találkoztunk még, mint Oláh elvtárs, aki elfoglaltsága elle­nére is nagy szeretettel és oda adással foglalkozik a fiatalok­kal. Munkáját dicséri az a lelkesedés is, amely a fiatalok körében megnyilvánul, ami­kor a társadalmi munkáról volt szó. Azzal az érzéssel jöttünk el, hogy Oláh elvtárs és a pálfai DISZ-fiatalok szép eredmé­nyeket fognak elérni és ha ilyen lendülettel fognak dol­gozni továbbra is, hamarosan legjobb DISZ-szervezeteink között emlegetjük á pálfai szervezetet. Héger Antal Még hallani lógunk róluk*». évente körülbelül 83 darab, Öt év alatt 415 darab Inota, vagy Mátravidéki centrálé nagyságú hőerőmű építésének. Ezen felül szerepel a tervidőszakban az összesen 2500 megawatt telje­sítményű atomerőmű, valamint a 12.000 megawatt vizierőmű építése, illetve építésének el­kezdése. Az ötéves terv igen komoly műszaki fejlődést biztosít. Rö­videsen . megvalósulnak a táv- irányításos hatalmas energia- termelő üzemek. Egy ilyen hő­erőmű, amely hazánk összes hőerőműveinek teljesítményei­vel egyenlő, az automatizálás révén mindössze tizedrészét igényli a nálunk szükséges munkaerőnek. A VÍZIERŐMŰVEK SZEREPE , A cári Oroszországban vizi­erőmű úgyszólván nem létezett, mert 1917 előtt 78 kisebb vízi- erőmű működött, összesen 8398 kilowatt teljesítménnyel. Ez még a tiszalöki vizierőtelep tel­jesítményét sem érte el. A fej­lődést 1920-ban az Oroszország villamosításának állami bizott­sága indította meg, amely kidolgozta 10—15 év villamosí­tási tervét. Erre az időszakra előirányoztak 30 új erőmű, il­letve vizierőmű építését, más félmillió kilowatt teljesít­ménnyel. Az elmúlt 35 esztendő alatt a Szovjetunió a villamos­energia termelés terén az utol­só helyről 1955-ig a világ máso­dig helyére küzdötte fel ma­gát. A további vizierő haszno­sítási lehetőségek pedig óriá­siak. A Szovjetunió vizerőkész- lete csaknem kétszerese az Egyesült Államok, Kanada, — Olaszország, Németország és Franciaország folyóiban rejlő vízerőkészleteknek együtt­véve. A szovjet hatalom meg­alakulása óta több, mint 300 nagy és közepes teljesítményű erőgép épült, ezek közül 90 vizierőmű. A legnagyobb erő­mű építkezések az ötéves ter­vek során indultak meg. A vízi- erőtelepek fejlesztése fontos helyet foglal el a hatodik ötéves tervben, mert a terv szerint 59 milliárd kilowattóra energiát kell termelniök 1960-ra. Ez kereken 1000 tiszalöki vizerő- műenergia termelésének felel meg. Jelenleg hazánkban a ki­épített vízerőművek — Tisza- lököt is beleszámítva, villamos­energiatermelése 100 millió kilo wattóra. .Tehát a Szovjetunió­ban abszolút értelemben, 1960- ban hatszázszor több viziener- giát termelnek majd, mint Ma­gyarországon. Említésreméltó és itt kell megemlíteni, hogy hazánkban a vízgazdálkodás leg elmaradottabb területe a vizi- erőhasznosítás. Tekintélyes vízi erő készletünknek alig egy szá­zalékát alakítjuk át villamos­energiává, Említésreméltó vizi. erőművünk a tiszalöki, a Her- nádon a kesznyétenyi, gibárti és a felsődobszai, a soroksári Dunán a tassi a Rábán a kör­mendi, szentgotthárdi és a cső­röknek!. összes lehetőségein­ket figyelembevéve 3 milliárd kilowattóra többletet nyerhet­nénk mi is a vizierőművekből, mely a jelenlegi helyzet har­mincszorosa. Hiszen a vízerő­ből termelt villamosenergia — szénmegtakarítást tesz lehető, vé. így a Szovjetunióban 1960- ban 59 millió tonna szenet tud­nak megtakarítani és azt a mű­anyaggyártásban, vagy egyéb helyen felhasználni. A vízerő­műveknek igen nagy szerepe lesz a mezőgazdaság fejlesztő­ben is. Hiszen öntözővizet ad majd a Cimljanszki és Minge- csauri Vizierőmű. Az öntöző­vizet szállító csatornák hajó­zásra is felhasználhatók. Nálunk a vizierő hasznosítás legismertebb módja a folyókban patakokban lefolyó víz helyzeti energiájának felhasználása. — Ezt a helyzeti energiát a víz tulajdonképpen a naptól kapja. Amikor a tengerből felemelte és a forrás vidékére szállította felhő alakjában. A tenger felé törekvő csapadék a színkülönb­ség miatt helyzeti energiát rejt magában. Duzzasztóművel a víz folyás lelassítható, de egyúttal megnő a duzzasztó feletti és alatti vízszintmagasság különb­sége. Ezt a különbséget hasz­nálják fel turbinák, generáto­rok hajtására, amelyek villa­mosenergiát termelnek. — De nemcsak a napsugárzás hasz­nálható fel közvetve vízerő hasznosításra, hanem a hold von zóereje Is. Dagály idején pl. a tenger vize több méterre meg­emelkedik. Murmanszknál 4 méterre, más helyeken azon­ban a 10—15 métert is eléri. —• Ha most egy partmenti meden­cében, vagy öbölben duzzasztó­mű segítségével viszatartjuk a vizet, akkor apály idején a létrejövő vízszintkülönbségből származó helyzeti energiát hasz nosítani tudjuk a turbinákon át vezetett vízzel. A Szovjetunió­ban a vizierő hasznosítás egyéb lehetőségeire is történtek javas­latok. így például a depressziós vizierőművek alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy meleg éghaj­latú partvidékeken a vizet egy párologtató mélyfekvésű helyre vezetik. így a tenger és a me­dence között állandó szintkü­lönbség jön létre, amely már alkalmas vizierőmű építésére. Szóbajöhet még a tenger hul­lámenergiájának és a déli ten­gerek vizének alsó és felső ré­tegei között lévő hőmérséklet­különbségek villamosenergiáva történő átalakítása is. E lehe­tőségek megvalósítása ugyan­csak sok millárd kilowattóra olcsó elektromos energiát biz­tosítanak majd a szovjet ipar­nak mezőgazdaságnak és a lakosságnak. Az elektromos energia fej­lesztésének hatodik ötéves terve nagymértékben könnyíti a dol­gozó ember munkáját, eredmé­nyes megvalósítása közelebb hozza a kommunista társada­lom kialakítását. SZAMOS RUDOLF. Nem volt megfelelő a gépjavítás a teveli gépállomáson Az elmúlt év tavaszán igen jónak értékelték a teveli' gép­állomás gépjavítási munkáját. A kijavított gépek minősége el­len nem merült fel említésre­méltó kifogás. A szemlebizott­ság megállapította, hogy a gép­állomás jól felkészült az évi munkák elvégzésére, komoly segítséget tud adni a körzeté­hez tartozó termelőszövetkeze­teknek. * A hét első napjaiban tartot­ták meg a téli gépjavítás szem­léjét a teveli gépállomáson, amely NÉHÁNY MEGLEPETÉST OKOZOTT a gépállomás vezetőségének és a szemlebizottságnak egyaránt. A gépallorpás vezetőségét vá­ratlanul érte a szemle, ugyanis a kijavított gépeken nem vé­gezték még el az „utolsó simí­tásokat.“ A szemlebizottságnak viszont az okozott meglepetést, hogy a tavaly jó munkát végző gépállomáson most igen sok minőségi kifogás merült fel a javítások ellen, sőt a szervezési munka ellen is. A szemlén nem is fogádták el a gépállo­más felkészülését, és későbbi időpontra pótszemlét rendeltek el. Sok kifogás merült fel a javí­tás minősége ellen. Három erő­gépen például folyt a hűtő — szétfagyott a nagy hidegben —, a traktorekékről hiányoztak a kapaszkodók, nem végezték el az ekevasak mangánozását, egy erőgépen el volt csavarodva a ,hátsó féltengely, a vetőgépek kijavítása sem volt megfelelő. A brigádszálláson a gépek nem voltak lezsirozva, a karbantar­tásokat is hanyagul végezték el. A szemlebizottság végül is úgy határozott, hogy március 8-án újabb szemlét tart, a ta­pasztalt hibákat addig ki kell javítani, amelyeket elkerülhet­tek volna. Ezt a gépállomás ve­zetői is beismerték. Kozma Gyula igazgató utólag állapi tolta meg, hogy „BIZONY ELHANYAGOLTUK AZ ELLENŐRZÉST.“ A szemle eredménye elked vetlenítette a dolgozókat, úgy vélekedtek, hogy kárbaveszett a munkájuk. Kozma elvtárs megállapítása erre is feleletet ad. Ha ugyanis rendszeresen ellenőrizték volna a javítás me­netét, a hibák jó részét már akkor kijavíthatták volna. A gépállomáson persze árra számítottak, hogy a szemle idő­pontját jó előre közlik velük, s a még meglévő hibákat kijavít­hatják. Ebben a számításban most csalódtak s azt a tapasz­talatot szűrhetjük le, hogy a javításra kerülő gépen mindent javítsanak meg, ne hagyjanak semmit későbbre és akkor nem érhetik a gépállomást kellemet­len meglepetések. A szemlebizottság a gépállo­más szervezési munkáját sem találta elfogadhatónak. Azt ki­fogásolták elsősorban, hogy a termelőszövetkezetekkel való szerződéskötéseket még nem fe jezték be, négy tsz-nél egyálta­lán nem kötötték meg a szer­ződést, ugyanúgy az egyéni dol­gozó parasztokkal sem. Mind­erről így nyilatkozott Kiss Ambrus főmezőgazdász: „TÉNYLEG ELALUDTUNK EGY KISSÉ.“ Majd azzal próbálták „meg­magyarázni a hibákat,“ hogy a szerződéskötésüket azért perp tudták befejezni, mert a ter­melőszövetkezetek nem kapták vissza a járástól a terveket, Ez viszont nem lehet kifogás, mert a tervet aszerint kellett elkészí­teni, milyen munkát végez a gépállomás a termelőszövetke­zetnek. Ezt az indokot semmi­képpen sem lehet elfogadni és azt sem, hogy ezért nem ismer­tették a brigádokkal a tervet. Egészen biztos nem történnek olyan lényeges módosítások a tervekben — ha esetleg mó­dosítják is —, hogy azt ne le­hetett volna ismertetni. A gépállomás bizony aludt egy kissé. Arra számítottak, hogy úgyis elhúzódik a tél és mire a munkák megkezdődnek, rendben lesznek mindennel. Az ilyen nézetet felelőtlenségnek is lehet nevezni, felelőtlenség­nek a gépállomás tulajdonkép­peni feladata, a termelőszövet kezetek munkájának segítése iránt. A gépállomások most már nem egyszerű szántó-vető vállalatok. ‘Legfőbb feladatuk, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének fontos tényező}, elősegítői legyenek. Ez a teveli gépállomásra is vonatkozik. Kozma Gyula elvtárs, az igaz­gató végül megállapította, hogy tanultak a szemle tapasztalatai­ból, s a pótszemléig ki tudják javítani a hibákat. Most a sa­ját kárukon szereztek tapaszta­latokat a teveliek — remélhető­leg először és utoljára. Jó munkával készülnek április 4-re Alig pár hete múlt annak, hogy a dombóvári cementipari üzemnél megválasztották az új üzemi bizottságot, majd a párt­vezetőséget, máris látható, hogy az új vezetőségek friss lendületet vittek a munkába. Egyre több dolgozó keresi fel Szűcs Károly elvtársat, a párt- szervezet titkárát és Tóth Mi­hály elvtársat, aki alig egy hó­nap óta üb. elnök, kérnek tő­lük segítséget munkájukhoz, vagy közlik velük észrevételei­ket. A párt- és szakszervezeti vezetők a munkahelyeken is so­kat beszélgetnek a dolgozókkal. elsősorban ennek köszönhető, hogy egy jólsikerült termelési értekezletet tartottak az elmúlt napokban az üzemben. A kétszázhúsz dolgozóból rpintegy száznyolcvanán vet­tek részt az értekezleten, ahol megbeszélték a március havi feladatokat. Sok értékes ja­vaslat, bírálat hangzott el a munka megjavítására, emellett lelkes felajánlások születtek április 4-nek, felszabadulásunk évfordulójának méltó megün­neplésére. Nagy tetszéssel fogádták a dolgozók Janka Gergely mű­vezető elvtárs javaslatát, hogy részlegükben a terme­lést kétszeresre akarják emelni. Á dolgozók kilencven száza­léka tett versenyvállalást. Wag­ner Gáspár csövező a szakma kiváló dolgozója azt vállalta, hogy a „kiváló dolgozó“ feltéte­leket továbbra is teljesíti, már­ciusi tervét egy nappal előbb fejezi be és száz százalékos mi­nőségi munkát végez. Árva Etel ifjúmunkás, aki a bányaékgyártásnál dolgozik, felajánlotta, hogy naponta tíz bányacket készít terven felül, selejtmentesen. Csatári Mihály gépész vállal­ta, hogy az üzemi - villanytelepen 18 órától 23 óráig az áramot ál­landóan 400 Volt feszültségen tartja és emellett április 4-ig tíz mázsa szenet és 30 kg ola­jat takarít meg. Porkoláb László vasbetonsze­relő brigádja, április 4-ig, ter­vét 120 százalékra teljesíti és a vashulladékot az eddigi 3 szá­zalékról 2 százalékra csökkenti. Kun Károly kihordó brigád­ja pedig 200 százalékos át­lagteljesítmény elérését vál­lalta április 4-re. A kihordás­nál az engedélyezett 5 száza­lékos selejtet 2 százálékra csökkenti. Ezeket a felajánlásokat min­den tíz napban ki fogjuk érté­kelni — mondotta Somos Lász­ló telepvezető elvtárs —, első­sorban a munka jp szervezésé­vel minden segítségei meg­adunk, hogy a versenyben egy­re jobb eredményeket érhesse­nek el a dolgozók. Ifj. Egri Péter

Next

/
Thumbnails
Contents