Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
Tolnai U Világ proletárjai egyesüljetek! Egyetemi Könyvtár PÉCS L---------------------pártbixottsXc/mák lapja X III. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM. ÄRA: 50 FILLER. CSÜTÖRTÖK, 1958 MÁRCIUS X. A MAGASABB TERMESERED A termelési bizottság segíti a faddi gazdákat a terméseredmények növelésében A faddi gazdák nem várják tétlenül a tavaszt, felkészültek rá a tél folyamán, s ezt segítette a termelési bizottság is. A hosszú téli estéket arra használták fel, hogy tanítsák a gazdákat, új módszerekkel ismertessék meg őket. A termelési bizottság Guba- tovics Ferenc bizottsági elnök irányításával minden héten rendszeresen megtartotta a gazdanapokat. A legutóbbin például a gabonakártevőkről, az ellenük való védekezésről hallottak előadást a gazdák, ezen a héten pedig .Bagoly Árpád mezőgazdász ismerteti a tavaszi vetésápolással kapcsolatos tennivalókat. A gazdák eleget akarnak tenni a minisztertanács határozaté nak, a 3 százalékos termésnövelésnek. Ezért megfigyelték, hogyan teleltek át a vetések a hőtakaró alatt és már kezdik előkészíteni a műtrágyát, a túlérett, apró istállótrágyáf a tavaszi fejtrágyázáshoz. Felkészülnek a lapos helyeken felgyülemlő víz elvezetésére is. A termeléshez minőségi vetőmagokat használnak fel; 67 mázsa burgonya és 10 mázsa hibridkukorica vetőmagot igényeitek a gazdák, ölveczki Ferenc, Gaál Pál, Szalai András, Bitter István és még sokan mások. négyzetesen vetik a kukoricát a szakályi gazdák A mezőgazdasági terméshozam 3 százalékos emeléséről szóló KV. határozat teljesítése nemcsak az állami gazdaságokra, ■ termelőszövetkezetekre és gépállomásokra vonatkozik, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainkra is. Bár nehezebben tudják ezt a kis parcellán megoldani, ahol a fejlett módszereket, a gépi segítségét nem tudják alkalmazni. A szakályi dolgozó parasztok az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzése, a tavaszi növény- ápolás és jó talaj előkészítésen kívül a kukorica négyzetes vetésével igyekeznek a határozatnak eleget tenni, a termésátlagot növelni. Bognár Márton 12 holdas és Lehőcz Lőrinc 8 . holdas dolgozó parasztok már az elmúlt évben is négyzetesen vetették kukoricájukat. Bognár Márton 40 mázsa, Lehőcz Lőrinc pedig 39 mázsa átlagtermést takarított be. E szép eredmények- láttán úgy határoztak, hogy az idei évben is 3, illetve 2 holdon vetnek négyzetesen kukoricát. Szép István határozott A decsi termelőszövetkezetben az elmúlt hetekben többen kér ték felvételüket. Valentin János % elvtárs az Alkotmány Tsz elnöke, az agronómus és a tsz tagok közül is többen esténként el-ellátogattak a dolgozó parasztokhoz, beszélgetve velük a termelőszövetkezet munkájáról, eredményeiről, tervéről. A látogatások során bekopogtattak Szép István 12 holdas középparaszt ajtaján is. Nem először beszélgettek a jól dolgozó középparaszttal a szövetkezés gondolatáról. Szép István nem is mondta azt, hogy nem lép be, de azt sem, hogy igen. Húzta, ezer szállal húzta a 12 hold Célunk: a nagyobb termés elérése Elmondja: Patai József tsz-elnök. Termelőszövetkezetünk, a kölesdi Haladás Tsz valamennyi tagja céljának és kötelességének tekinti a Központi Vezetőség határozatának teljesítését, amely a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növeléséről szól. Ennek érdekében emeljük pillangósvirágú növényeink vetésterületét. Ezzel kettős célt is értünk el, mert kitűnő minőségű takarmányt tudunk biztosítani állatállományunk részére, továbbá jó elő- veíeményt biztosítunk a kalászosok alá. Szántóterületünk 18 százalékán termelünk pillangós virágú növényt, amelyet 20 százalékra akarunk emelni. Jelenleg szántóterületünk 17 százalékára terveztünk kukorica- vetést. Tudjuk jól, hogy ez kevés, elképzelésünk az, hogy a tanácsi tartalékterületből biztosítunk kukoricaterületet. Talán nem a legszerencsésebb megoldás ez, mivel ezek a területek gyenge tápanyagerővel rendelkeznek. Ezért azt határoztuk el, hogy ezen a területen is szerves és műtrágya keverékéből összeállított trágyával vetjük fészkesen. Ezen kívül 30 holdon termelünk heterózis kukoricát, 10 holdon pedig aranyözön-fajta vetőmagnak valót. Tervünk, hogy 16.5 mázsás — májusi morzsoltba számítva — átlagtermést érjünk el. Tizenöt hold burgonyánkat is frissen trágyázott földbe vetjük, de ezen kívül kap műtrágyát is. föld, az új kocsi, az új lószerszám és az egypár ló. ■ A beszélgetések és nem utolsó sorban a gazda lánya sürgető szavai meghozták az eredményt. Határozott Szép István, s ma már'a decsi Alkotmány Tsz tagja, bevitte földjét, lovait, az új kocsit és szerszámot. \Utána Gaál József 4 holdas dolgozó paraszt is kérte felvételét. A zombai dolgozó parasztok versenyre hívják a bonyhádiakat A zombai dolgozó parasztok április 4. tiszteletére versenyre hívták ki a bonyhádi dolgozó parasztokat a tavaszi vetési és növényápolási munkák elvégzésére. A versenyfeltételeket a következő főbb pontokban állapították meg: A szükséges vetőmagokat csiraképesség és fajtisztaság tekintetében gondosan kiválogatják, megtisztítják. Az őszi kalászosok ápolását elvégzik a tavaszi kalászosok és a többi növények határidőre való elvetése mellett. A termésátla gok három százalékos növelése érdekében a növényápolást gondosan elvégzik, a kapásokat háromszor kapálják kézi és ötször fogaterővel. Az állatállomány szükségleteinek megfelelő területen vetnek takarmány, illetve másodyetésű növényeket. A következeiben megbecsülik a hozzáértést — Beszélgetés egy hajdani közép paraszt tsz-taggal — — Már pedig én azt mondom, ha valaki öt hold földön tudott gazdálkodni, akkof ötszáz holdon is tud — magyaráz egy idős, nagybajszú bácsi a másiknak, aki a trágyával meg rakott szánkó oldalához tá maszkodik. — Amelyik szabó a gyerekruhát meg tudja varrni, az megvarrja a felnőttnek valót is. — Az igaz, — mondja amaz — de a felnőtt meg a gyermekruhája között nincs akkora különbség, mint az öt meg az ötszáz hold föld között. Ha valaki tudott az öt hold földjén gazdálkodni, még nem biztos, hogy egy többszáz holdas gazdaságot is el tud :rá nyítani. Nálunk is szükség van az ezer hold mellé egy képzett vezetőre. Olyanra, mint az új elnök. Persze, az elnök csak úgy tudja irányítani a szövet kezet gazdálkodását, ha a brigádvezetők, munkacsapatvezetők -is értik a dolgukat. Azért választottunk erre olyan embereket — mint magát is Pista bácsi — akik azelőtt is tudtak gazdálkodni a maguk földjén. Na, de menjünk, mert magától nem kerül ki a trá gya ■ • . A szánkó kifordul a kapun, magunk maradunk a závodi Előre Termelőszövetkezet ud varában Lovász István bácsi val, az állattenyésztési brigád .vezetővel. — Mióta tagja a szövetkezetnek? — ’kérdezem. —• Mióta is? — gondolkodik. — 1951 óta. Most már öt éve. — És azelőtt? — Tíz hold földön gazdálkodtam, ahogyan lehetett, mert ezek a domboldalak nem túlságosan bőven adják a termést. 1950-ben alakult meg a csoport, a következő évben hat'á roztam a belépésről. Gondol tam, könnyebb lesz így. Csak abban voltam bizonytalan a be lépés előtt, hogyan fogadnak, merthát tíz hold földem volt. A csoportot meg jobbára csak kisemberek, földtelenek alakították meg. Attól tartottam, nem látnak szívesen maguk között. — És most öt év után milyen tapasztalatai vannak? — Az, hogy fölösleges volt az aggodalom. A belépés után hamarosan megválasztottak munkacsapatvezetőnek. A növénytermelésben, ... Az voltam öt éven keresztül. Most meg, talán egy hónapja, állattenyész tési brigádvezető lettem. Ámbár, igen nagy gondot vállaltam, mert nem valami nagyon bővelkedhetünk takarmánnyal, azt úgy kell beosztani, hogy, újig elég legyen. Azzal is több lesz a gond, hogy ebben az évben ötvenre kell szaporítani a teheneket, mert most már ezer hold földünk van. Először nem akartam elvállalni, mert jó volt nekem a növénytermelés is, de a többiek beszéltek így, ügy, hogy ol kellett vál lalnom. — Amiatt is vállaltam, hogy már 62 éves vágyók, egyre ne hezebb kint dolgozni. A jó szággal mégiscsak könnyebb foglalkozni, értek Is hozzájuk valamit, amíg egyénileg gazdálkodtam sokat foglalkoztam a jószággal. Dehát itt van az istálló, meg lehet nézni a te heneket — mutat az istálló felé. — Igaz, hogy nem olyan kitűnő állomány, eddig nem nagyon foglalkoztunk velük, de a múlt év arra is megtaní tott bennünket, hogy nagyobb gonddal foglalkozzunk a tehén állománnyal, mert csak abból lesz nagy pénze a szövetkezetnek. — Ha már itt tartunk, megkérdezem, melyik adott többet. Az egyéni, vagy a közös gazdálkodás? — A közös; 450 munkaegy ségem volt tavaly,. jócskán kaptam gabonát, terményt. Többet, mint azelőtt a tíz hold földről, a gondom meg keve sebb volt, pedig csapatvezető voltam. Nem mondom, hogy teljesen letettem a gondot, itt is van, de az már nem egy ember gondja, megoszlik az egész tagság között, mindenki részt vállal belőle. Egyik kisebbet, a másik nagyobbat, már ahogyan a gazdálkodáshoz ért, de megbecsülést is aszerint kap. Én legalább ezt tapasztaltam magamon, meg az egész szövetkezeten is. Az öt év óta, mióta tagja vagyok, azt mond hatom, akár föld nélkül jön ide valaki, akár 15 hold föld- del, egyformán megtalálja a helyét, ahol felhasználhatja a képességeit. B. ILehetővé válik a kukoriecatermesztés teljes gépesítése Növény termesztési ankét Pakson A Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága kétnapos növénytermesztési ankétot hívott össze Pakson. Az ankéten megjelent és előadást tartott Kolbai Károly egyetemi tanár. Az ankéton résztvett, Győré József elvárs, a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság első titkára, Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Párt Végrehajtóbizottság titkára, Pólya József elvtárs, az állami gazdaságok megyei igazgatója, Géczi Károly elvtárs főagronómus, Dr. Kurnik Ernő, az Iregszemcsei Kísérleti Intézet vezetője, továbbá állami gazdasági igazgatók, főagronómusok, a Magtermeltető Vállalat dolgozói, termelőszövetkezeti elnökök, mintegy hatvanam Az ankét első nap ján Kolbai Károly egyetemi tanár adott előadást a kukorica nagyüzemi termesztéséről. — örömmel fogadtam el a meghívást, ahol beszámolhatok a több mint három évtizedes munkám eredményeiről a gödöllői ikersoros kukoricatermesztésről. Uj kukoricatermesztő módszerem lehetővé teszi a kukorica nagyüzemi, teljesen gépesített termesztését. Nagy jelentősége többek között abban, rejlik, hogy teljesen kiszorítják a kézi ápolást, továbbá a vetőágy készítése már akkor lehetővé válik, amikor a kukoricát még nem is szedtük le. A kukorica szervezetét, gyökérzetét vizsgálva megállapítottam, hogy a helyesen ápolt kukorica gyökérzete 2 méternyi szélességben hálózza be a termőtalajt. Amellett jól bírja a sorbasűrítést. Ha például 70X70 centiméteres egytöves négyzetes kötésű kukoricát egy sorba sűrítek úgy, hogy a növények egymástól 15—18 centiméter távolságra legyenek, a sorok pedig 280 centiméterre lehetnek, akkor is 4900 négyzetcentiméter tenyészterület jut egy növényre, akárcsak a 70X70 centiméteres négyzetes állományba. Kolbai elvtárs előadása további részében bővebben ismertette kísérletét, majd így folytatta: — Próbálkozásommal már korábban, kísérleti tervekkel azonban csak 1948-ban kezdtem célom valóraváltását. Eltértem az egysorba sűrítéstől és 40 centiméteres szűk sorközű ikersorokkal indítottam meg a kísérleteket, a széles sorköz pedig 260 centiméter volt. A széles sorközben vetéstől egészen törésig lehet talajmunkát végezni. A koronagyökerek kifejlődéséig a szűk sorok között a kapálás mélysége megközelítheti a vetés, mélységét. A széles sárközben 10—20 centiméter mélyen lehet talajművelést végezni, amíg a koronagyökerek bele nem érnek, azután ajánlatos a 4—5 centiméteres kapálási mélységet tartani. A kötött, repedezésre hajlamos talajon a repedezés kezdeti megindulását sem szabad megtűrni, amely rendszeres ápolással kiküszöbölhető. A törés előtt már 3—4 héttel lehet, mint említettem is1 már, tárcsás boronával, kultivátorral a széles sor közt művelni. Készíthetjük a talajt őszi vetés alá. A Gödöllőn végzett kísérletek alapján megállapítottam, hogy az ikersorosan vetett kukorica 30—35 százalékkal nagyobb termést képest adni. Tavaly holdon végeztem kísérletét. Volt olyan parcellám, amely holdanként 50 mázsa csöves termést adott, de volt olyan kísérleti parcella is, ahol fészkenként 2 növényt hagytam, a» egye- lést nem végeztem el és 70 mázsa csöves termést kaptam. Ezt az eredményt a gödöllői eléggé kedvezőtlen talajon értem el. Nem akarok jósolni, de a Tolna megyei talajokon ezzel á módszerrel majd nem lesz ritka a holdankénti 100 mázsa termés sem. Kolbai elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy vigyázni kell arra is, hogy a talaj felülete ne legyen poros, hogy a szél ne tudjon belekapaszkodni, továbbá megemlítette, hogy az ikersoros vetésnél a köztes használata tilos. A későbbiek folyamán sem ajánlatos esetleg a kukorica elvirágzása, a szem kötése után. Az előadás után többen jelentkeztek szólásra. Dr. Kurnik Ernő elvtárs a kukorica tenyészterület és a fajták meghatározásának kérdéséről, kísérleti gazdaságukban elért eredményeikről beszélt. Ezután Kovács János, a Kajmádi Állami Gazdaság főagronómusa, Maul János, a Gerjeni Állami Gazdaság főagronómu.sa, majd Korell Ferenc, a Kanacsi Állami Gazdaság üzemegységvezetője kért szót. — Egyetemi éveim alatt — mondotta — megismerkedtem a gödöllői ikersorr.s kukoricatermpsztési módszerrel. A tervem az, hogy az új üzemegységben próbálhassam meg az ikersoros kukorica termesztését. Ehhez kérem a gazdaság és a megyei igazgatóság hozzájárulását. Utána Csonka Károly, a Sárközi Állami Gazdaság üzemegység vezetője, majd Tóth Lajos elvtárs, az Alsóleperdi Állami Gazdaság igazgatója kért szót. — Az elmúlt gazdasági évben — mondotta — több mint 600 holdon termeltünk kukoricát. Ebből több mint 200 holdon a kukoricát négyzetesen vetettük. Az egyik 76 holdas négyzetesen vetett tábla 46 mázsa átlagtermést, egy 70 holdas sorosan vetett tábla pedig 47 mázsás átlagtermést adott. Egy mázsa a különbség, amely nem annak köszönhető, hogy a kukoricát sorosan vetettük, hanem, annak, hogy az utóbbinál jobb, lucerna volt az elővetemény, bár a sorosvetésű kukorica mennyiségben egy mázsával nagyobb termést adott, de nagyobb volt az egy mázsa kukorica előállítási költsége is, azért, mert az összes munkát kézzel kellett végeznünk. Az idén közel 1000 holdon termesztünk kukoricát és tervünk az, hogy egy részen mi is megpróbáljuk a gödöllői ikersoros termesztési módot. Ezután Kiss István, a Magtermeltető Vállalat igazgatója, Tóth Imre vetőmagfelügyelőség vezetője, Kiss Imre, az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság munkatársa, Géczi Károly, a Tolna megyei Állami Gazdaságok főagronómusa kért szót. Befejezésül Pólya József elvtárs, a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának igazgatója a következőket mondotta: — Meggyőzőiiésem az, hogy ez az ankét valamennyiünknek sole segítséget adott abban, hogy a közeljövőben még szebb eredményeket érhessünk el a kukorica termesztése terén. Állami gazdaságainkra komoly feladatok várnak e téren, hiszen a kukorica vetésterületét 40 százalékkal kell növelni, az átlagtermést 3,6 százalékkal emelni, ezenkívül teljesítenünk kell azt a párthatározatot, hogy az állami gaz daságok területén 50 százalékban négyzetesen kell vetni a kukoricát, továbbá táblánként kell kidolgoznunk a kükorica- termesztés agrotechnikáját és 20 százalékkal kell növelnünk a gépkihasználást. Az elmondott feladatok sikeres végrehajtásához valamennyiünk tapasztalt, alapos és jó munkájára szükség van. Azt hiszem ez az ankét sokat segített é feladatok sikeres elvégzésében. i[Ö tJ i
