Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
Tolni Égi 4 omi Könyvtár , * PÉCS Világ proletárjai egyesüljetek. r A MAI SZÁMBAN: A UlSZ-tagösszeírás tapasztalatai megyénkben (2. o.) — Űj Tsz alakult Tolnán (3. o.) — Munkához lát a Szekszárdi Béke Tsz újonnan választott pártvezetösége (3. o.) — Tavaszi élet a hó alatt (3. o.) — Az elmúlt hetekben (3. o.) — Ozorai pillanatképek (4. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA Xin. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM. ARA: 5« FILLÉR. PÉNTEK, 1956. FEBRUÁR 10. n költségvetés visszatükrözi azt a programot, amelynek végrehajtása elősegíti a szocializmus építését, a második ötéves terv megvalósítását Az 1956. évi költségvetés az Országgyűlés előtt Az Országgyűlés ülésszakának első napján Hegedűs András elvtárs bszámolójához elsőnek Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi politikánk legfőbb célját, a tartós békét a béketábor erejének tartós gyarapodása támasztja alá. A szocialista tábor országai- közötti kapcsolatról szólva, kijelentette, hogy a mi táborunkban az országok, államok kapcsolata minden egyes nép, sőt, minden egyes dolgozó legelemibb érdekeit fejezi ki. Ez az első olyan szövetségi rendszer a történelem során, amelyet nem bonthatnak meg belső ellentétek, amely nem lazulhat a nemzetközi helyzet változó körűimé nyei között. Emlékeztetett arra, hogy a vezető imperialista hatalmak — egyes politikusai és részben kor mányköreik részéről a hidegháború felelevenítésére irányuló törekvés tapasztalható. — Teljesen egyetértek a Minisztertanács elnökével, Hegedűs elvtárssal, — mondotta Horváth Márton elvtárs, — aki elítélte és megbélyegezte azokat az állam szuverénitását és népünk önérzetét sértő akciókat és nyilatkozatokat, amelyek az Egyesült Államok egyes vezető politikusai és hivatalos személyiségei részéről tapasztalhatók. A továbbiakban hangoztatta: Bármennyire súlyos provokációk céltáblája lett hazánk, egy pillanatra sem engedjük eltéríteni magunkat a békés együttélés politikájától. Ezután Barcs Sándor az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, majd Péter János országgyűlési képviselő református püspök szólalt fel. Beszélt hazánknak ENSZ- be való felvételének jelentőségéről s rámutatott arra, hogy Népköztársaságunk bel- és külpolitikája egyaránt megfelel a szabadság és emberiesség alap^ elveinek. Szabó Gusztáv Pest megyei képviselő, a gödöllői Ganz Árammérőgyár dolgozójának felszólalása után Rónai Sándor javaslatára az Országgyűlés egyhangúlag a következő határozatot hozta: — Az Országgyűlés 1956. február 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak, a Minisz tertanács elnökének a Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló beszámolóját. — Az Országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai meg. szilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya ki- szélesítésére irányuló erőfeszítéseit; egyetért a Magyar Népköz- társaság kormánya képviselőinek a varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésén kifejett tevékenységével és jóváhagyja az ülésen részt vevő államok közös nyilatkozatát; elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttségek meghívására; egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes imperia lista köröknek országunk bel- ügyeibe való beavatkozási kísér leteivel szemben. Az Országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az Országgyűlés jóváhagyta a kormány külpolitikáját, amelynek célja, a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építőmunkája biztonságának növelése. I csütörtöki ülés Az Országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés és a költség- vetési törvény tárgyalása szerepelt. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak/ Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Majd Mihályfi Ernő a Külügyi Bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. — Ismeretes történelmi tény, hogy az alapokmány legfontosabb elvi megállapításai, amelyek a bevezetésben és az első fejezet, első cikkében foglaltatnak, a Szovjetunió kezdeményezésére és követelésére kerültek az alapokmány szövegébe — mondotta. — E rész hitet tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, a jószomszédként, békességben való együttélés, az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása mellett. Ezek voltak azok az elvek, amelyek a Szovjetunió vezette béketábort vezérlik, amelyeket a világ népeinek nagy többsége vall, s amelyeknek érvényesüléséért a Szovjetunió egy évtized óta szilárdan harcol az ENSZ-ben. A Magyar Népköztársaságnak sokáig kellett várni, amíg teljesült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az alapokmány is tartalmaz. Ezt hivatalosan elismerte a2 Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése is, — folytatta Mihályfi Ernő .amikor 1955 december 14-én felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaságot. — Azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai lettünk, — mondotta, — időszerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan, törvénykönyvünkbe beiktassuk. Ez a törvényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Befejezésül a Külügyi Bizottság nevében javasolta, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja el. Az Országgyűlés a törvény- javaslatot egyhangúlag elfogadta. Olt Károly elvtárs beszéde Ezután Olt Károly pénzügy- miniszter emelkedett szólásra. A népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az Országgyűlés múlt év novemberében jóváha gyott — a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népko^táj- saság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdaságban való továbbépí tését, a lakosság kulturális és szociális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatként. A Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetése a népgazdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja s végrehajtása biztosítja a meg felelő pénzfedezetet e célok megvalósításához — kezdte beszédét, majd így folytatta: Mint ismeretés, az 1955. évi népgázdasági tervet sikerrel'fejeztük be. Az előző évvel szemben újra emelkedett az ipari és a mezőgazdasági termelés, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult i’.ok tekintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életének anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve zetősége 1955. évi márciusi határozatának, amely leleplezte a jobboldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Népünk, élén munkásosztályunkkal, fellelkesülve a Központi Vezetőség határozatán, je lentős eredményeket ért el: vé- getvetett az egyhelyben topo- gásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé íve lő vonalát. Az elért eredményekért köszönet illeti meg dolgozó népünket, mindenekelőtt dicső munkásosztályunkat, mely ismét harcban és munkában bizonyította be, hogy hivatott vezetője országunknak. (Taps.) Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 44 milliárd 873,962.000 forint bevétellel, 43 milliárd 94,366.000 forint kiadás sál tehát egymilliárd 779 596 000 forint, a tervezettet 276,000.000 forinttal meghaladó bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi több lete lehetővé tette a beruházási keretek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1955. évi állami költségvetés bevételeinek döntő része a szocialista szektorból származik. A költségvetésbe összpontosított pénzeszközök döntő részét az ipari és mező- gazdasági termelés növelésére, a közlekedés és kereskedelem fejlesztésére, valamint a lakosság szociális és kulturális helyzetének, lakásviszonyainak további javítására fordította a kormány. Az 1955. évi beruházási tervet túlteljesítettük és 9,8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjainak növelésére. Az üzembehelyezett nehézipari beruházásokkal népgazdaságunk termelői kapacitása számottevően megnövekedett, főleg az ércdúsítás, timföld- gyártás, villamosenergia, hengereltacél és a nitrogénműtrágya termelés területén. A költségvetés egészségügyi és szoci ális kiadásokra közel 11 milliárd forintot fordított, tehát 640,000.000 forinttal többet, mint az előző évben. Részletesen elemezte gazdaságunk számos fogyatékosságait is. Majd elemezte az 1956. évi állami költségvetést, mely az Országgyűlés által már elfoga- I dott népgazdasági terven alapul. n költségvetés mérlege több mint eqvmilliárd forint bevételi többletet mutat 1956. évi állami költségvetés 43 milliard 332,540.000 forint bevételt, 42 milliárd 147,114.000 forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát egymilliárd 185,426.000 forint bevételi többletet mutat. Ezen felül az állami vállalatok 3 milliárd 549,760.000 forintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósítása mindenekelőtt megköveteli a bevételi tervek maradéktalan teljesítését. A költségvetés bevételeinek leg nagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmi adó és nyereségbefizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befolyó adóbevételek, államkölcsön befizetések. társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. Rámutatott arra, hogy az állami vállalatok pénzügyi tervében lényegesen nő a nyereség összege és aránya. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi mutatóit. Szükséges, hogy a termelés észszerűbb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a fejlettebb mun kamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre. Jelentékeny hozzájárulás cél kitűzéseink megvalósításához a lakosság adófizetése. Adófizető lakosságunk — elsősorban dolgozó parasztságunk — látva elért eredményeinket és érezve államunk támogató sát az elmúlt évben,.túlnyomó többségben pontosan és lelki- ismeretesen tett eleget állam- polgári kötelezettségének. Ez zel is kifejezte, hogy helyesli, támogatja pártunk és kormányunk politikáját. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban nagyjelentőségű rendeletet adott ki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó rendszerének megváltoztatásáról. Az új adózási rendszer helyesen egyezteti össze a társadalmi érdekeket az állampolgárok személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot magasabb terméseredmények elérésében, állatállománya állandó feilesztésében, ugyanak kor korlátozza a még meglévő tőkés elemeket. Az új adó ösz- szege megfelel a mezőgazdasági termelés, a parasztság bevételei emelkedésének és kiküszöböl' az adózásban fennálló belső aránytalanságot. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költsésve tés kiadásainak 53.3 százalékát 22 milliárd 473,000.000 forintot, a vállalatok saját eszközeikből, nyereségből, amortizá cióból pedig további 3550,000.000 forintot, összesen 26 milliárd és 23,000.000 forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk. A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy 9 milliárd forint, amelyből az 5,3 milliárd forint a beruházás. A termelés tervezett növekedése — amely 1956-ban több gé pet, több épületet ad a népgazdaságnak, több lakást, több fogyasztási cikket biztosít a lakosságnak, — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tartalékainak feltárását, a takarékosság érvényesítését. El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb munka és anyagráfordítással, jobb minőségben és olcsóbban állítsuk elő. Ennek érdekében a népgazdasági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően — főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai eljárá sok széleskörű bevezetését és a fejlett, új technika alkalmazását. Az új technikáért folyó harcban nagy jelentősége van az új, modern gépeknek, amelyekre a költségvetés beruházási előirányzata biztosít fedezetet. Az 1956. évi költségvetés a műszaki fejlesztés keretében új gyártmányok bevezetésére 358 millió forint forgóalapot irá nyoz elő. A kohó és gépipar területén már bevezettük a gyárt mányok fejlesztésére ösztönző új finanszírozási rendszert és fokozatosan terjesztjük ki az ipar többi területére. A műszaki fejlesztés céljait szolgálja az ipari kutatóintézetek és vál- . lalati kutatások céliára előirányzott többszáz millió forintos előirányzat is. A műszaki színvonal emelése azonban nemcsak az új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Megvan a lehetőség és tegyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésé vei is javítsuk üzemeink munkájának színvonalát, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy le- küzdjük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely egy-egy új technológiai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul. Nem kétséges, hogy tehetséges munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk többsége — követve a párt és a kormány útmutatásait — él az adott lehetőségekkel — és mindent megtesz az új technika fejlesztéséért, elsajátításáért, hogy ezáltal is fokozhassuk a szocializmus építésének ütemét. Az önköltségcsökkentés egyik feltételének, az anyagtakarékos ságnak elemzése után Olt Károly a mezőgazdaság fejlesztésé vei kanrsolatos nagyjelentőségű feladatokat ismertette. (Folytatás a 2. oldalon.)
