Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 22. Védik, táplálják a hasznos vadakat A naponta ismétlődő hava­zás és a kemény hideg nagy veszélyt jelent az erdei, mezei vadak részére. Különösen szo­rult helyzetben vannak télen a hasznos mezei vadak, mert nemcsak élelemszerzési j/ie- tőségeik csökkentek, hanem a nagy hidegtől űzött kárté­kony vadaknak és kóbor ebek nek is gyakran esnek áldo­zatul. Az apró vadállomány meg. mentése és elszaporítása fon­tos nemzetgazdasági feladat, mert a külföldre szállított élő és lőttvadért értékes import­cikkeket kapunk, másrészt mert a fogoly és fácánmada­rak évente sok gyommagvat és kártékony rovart elpusztí­tanak és ezzel nagy hasznira vannak a mezőgazdaságnak. A Tolna megyei vadásztár­saságok nemcsak lövik, ha­nem gondozzák is a vadakat. Erre sokhelyen még az ös?- szel felkészültek: etetőket ál­lítottak fel és oda élelmet rak va, idejében hozzászoktatták a vadakat ezeknek látogatá­sához. A Középhídvégi Kí­sérleti Gazdaság területén 23, a tengelici vadásztársaság te­rületén pedig 32 etető van a fogoly és fácánmadarak ré­szére. Az etetőket e madarak által kedvelt galagonya és kökénybokrok között helyez­ték el ,ahová más vadak rit­kán férnek közel. Régebben csak időnként, most azonban mindennap vagy legalábbis másnaponként helyeznek el élelmet az etetőkben. A ten­gelici vadásztársaság három mázsa ocsut és csaknem ugyanannyi kölest, kukoricát, napraforgót, csumizt és egyéb aprqfnagvat szerzett be erre a célra. De nemcsak intézmé­nyesen történik a gondosko­dás a hasznos vadakról, ha­nem a vadásztársaságok tag­jai saját készleteikből is hoz­zájárulnak a vadak táplálá­sához. Az etetéssel azonban nem ér véget a vadakról való gon­doskodás, mert ezzel egyidő- ben fokozott mértékben irtják lövéssel és mérgezéssel a kártékony vadakat, kóbor ebeket, görényeket és héjákat is. Az etetők körül és a va­dak járta helyekről pedig mindig eltakarítják a havat, hogy megkönnyítsék azok mozgási lehetőségét. A vadnyulak és őzek, szarvasok táplálásáról sem feledkeztek meg. Előbbiek ré­szére burgonyát, zöldséghul­ladékot és szemestakarmányt helyeznek el, de azáltal is biztosítanak eledelt részükre, hogy a korán bokrosodott rozs és ősziárpa táblákról elhuzat- ják foltonként a havat s eze­ken a helyeken friss táplálé­kot nyernek. Az őzek, szarva­sok részére pedig a nyáron összegyűjtött lombtakar­mányt és lucemaszénát rak­nak ki. A vesegümőkór modern szemlélete és a gyógyítása Az első gümőkóros vesét 1872-ben távolították el. Ezen időtől kezdve a műtét általá­nossá vált, az eredmények azonban nem voltak kielégítő- ek, az operált betegeknek csak mintegy fele gyógyult tartósan. A vizsgálati eljárások tökélete­sedésével a beteg vese elválto­zását mind hamarabb lehetett felismerni, a betegek mind ko­rábban kerültek műtétre, azon­ban a gyógyeredmények így sem javultak. Világszerte ál talános tapasztalat volt, hogy sok esetben a műtét a betegnek ártott, a megmaradt vesében gümőkóros folyamat lobbant fel, ami azt és a beteget elpusz­tította. A sebészet hatalmas fejlődése sem tudott ezen vál­toztatni, még 1949-ben is a gyó­gyulási százalék csak 50—60 között volt. A magyarázat abban rejlett, hogy a vesegümőkór terjedését úgy képzelték, hogy a gümő­kóros veséből a kórokozók a hó lyagba jutnak, azt megbetegí- tik, majd a másik oldali vese­vezetéken felszállva fertőzik az ellenkező oldali vesét. Ennek megfelelően a beteg vesét mi­előbb igyekeztek kiiktatni, hogy az épet ne fertőzhesse. Az elgondolás téves volt. Az 1920. és 1935. évek közti idő­ben történt kutatások bebizo­nyították, hogy a vesék a vérbe került bacteriumok útján be­tegednek meg és minden eset­ben egyidejűleg mindkét vese. A tüdőgümőkór korai idejében történik ez a fertőzés az esetek többségében, a vesék azonban nagy gyógyhajlammal bírnak és sokszor minden beavatkozás nélkül, maguktól gyógyulnak. Ha a szervezet az erős fertőzés­sel megküzdeni nem tud, egyik, vagy esetleg mindkét oldalon Állami Gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Dolgozó Parasztok! A Terményforgalmi Válla­lat kijelölt telepein keresz­tül a széna* és szalmafélék vásárlását fokozott mértékben foly­tatja. Ezek a telepek a széna- és szalmafélék után a legmagasabb napi árat fizetik, erre vonatkozóan bővebb felvilágosítást a telepek adnak. Állami Gazdaságok I Termelőszövetkezetek ! Dolgozó Parasztok ! Szalma- és szénafelesle­geiteket értékesítsétek a Terményforgalmi Vállala- laton keresztül, mert ez komoly segítséget jelent népgazdaságunknak. megindul a szerv pusztulása. A vese megbetegedésére uraló tünetek fellépése rendszerint huzamosabb időt, 6—10 évet vesz igénybe. Ezen felismerések tették le­hetővé a kezelés eredményei­nek javítását. Hasonló jelentőség gél bírt az újkeletű és hatékony tuberkulózis elleni gyógyszerek (Streptomycin, Isonicid, PÁS) előállítása és széleskörű alkal­mazása. Ma legelső célunk a betegség minél korábbi felis­merése, amikor az még mű­tét nélkül, gyógyszerekkel gyó­gyítható. Előrehaladottabb eset ben a beteg gyógyszeres ke­zelésben részesül, hogy az ép­nek látszó vesében apró, ki nem mutatható gócok meggyó­gyuljanak. A beteg szerv eltá­volítása után is még huzamos gyógyszeres kezelésre van szűk ség. A hatékony tuberkulózis el­leni gyógyszerek, a kifinomult vizsgálati eljárások, valamint a műtéti technika fejlődése a legutóbbi 6—7 év alatt azt eredményezték, hogy lehetővé vált, sajnos csak ritka, erre al­kalmas esetekben, a vesék meg betegedett részeinek eltávolí­tása, a szerv feláldozása nél­kül. A röviden vázolt fejlődés kö­vetkeztében az elmúlt 10 év alatt a vesegümőkór gyógyítása rendkívüli mértékben hala It előre: a betegek 90 százaiéira gyógyíthatóvá vált. A tüdőgondozók és a körze' i orvosok jó munkája folyamá- nyaként, ha a betegek idejébe i kerülnek gyógykezelésre, az eredmények további javulási várható és a fejlődő orvostu lo- mány ezen rettegett betegség pusztításának is gátat tud v>t- ni. Dr. Posta Bekény Keresünk Itőműves-jpari tanulókat 16 éves kortól 18-ig 8 ólt. iskolai végzettséggel. Felveszünk segédmunkásokat és kubikosokat jelentkezés: Komló, 49-es Építőipari Vállalat Munka­ügyi osztályán Tavaszi aprevefőmag szükségletedet szerezd be a Földmüvesszövetkezetnél Beszerezhető a dombóvári járás valamennyi földműves- szövetkezeti boltjában A gyermekek öröméért! A Nemzetközi Gyermeknapra készül az MNDSZ. Több hónap választ el ben­nünket a Nemzetközi Gyer­meknaptól, de a paksi MNDSZ- asszonyok már készülnek, hogy ezt a napot igazán kedves­sé és felejthetetlenné tegyék a gyermekek számára. Gyermekjáték-készítő szak­kört alakítottak, ahol 15—16 asszony szorgos keze formálja, szabja, varrja, öltözteti a babákat, a mackókat és a többi állatfigurát, melyekkel majd a gyermeknapon kedveskednek a kicsinyeknek. — Jól ki akarjuk használni a hosszú téli estéket. Az a cé­lunk, hogy minél több asszony sajátítsa el a gyermekjátékok házilag való elkészítésének mű­vészetét — mondja Blazsekné, a szakkör vezetője. Tizenöt kisebb-nagyobb baba készül egyszerre. Ki kezét varrja, ki a fejet illeszti rá, s kész a kislányok legnagyobb öröme: a mosolygós baba. — Több, mint negyven állatfigu­rát készítenek. Ha befejezik a játékok készítését, sapkákat, sálakat kötnek a gyermekek­nek. Már meg is vették hozzá a gyapjúfonalat.t Nagyon sze­retik a paksi asszonyok a szak­köri összejöveteleket, melyeken tanulnak, s egyben szórakoz­nak is. Míg a kiszabott formákat állítják össze, — Far­kas Gyuláné felolvasást tart a „Házasság és szerelem a Szovjetunióban” című könyv­ből. Nagy figyelemmel hall­gatja mindenki. A felolvasás után megbeszélik, a hallotta­kat. — Nagy feladat vár ránk MNDSZ-asszonyokra az ifjúság nevelésében, — mondja Kakas Istvánná —, hogy meggondol­tak legyenek a fiatalok, s ne elhamarkodottan, hanem alapo­san meggondolva házasodja­nak. TAKÁCSNÉ. Apróhirdetések — MEGYEVILL Vállalat értesí- ti Szekszárd város lakosságát, hogy mindennemű villanyszerelést és .javítást a vállalat központja Szekszárd, Garay tér 14. szám (telefon 20-77) vesz fel Megyevill. — SZEKSZÁRDI Villanyszerelő Vállalat (Megyevill) keres azonnali belépésre villanymotor tekercse­lőt. Szekszárd, Garay tér 14. — KÖZGAZDASÁGI Technikum, vagy képesített könyvelői vizsgá­val rendelkező férfi munkaerőt keres a Terményforgalmi Vállalat azonnal belépéssel. Jelentkezni lehet minden reggel 9 óráig a Vállalat munkaügyi vezetőjénél. Eseménynaptár 1857 febru­ár 22-én szüle tett Henrich Hertz német fizikus, aki elsőként hoz­ta' létre és figyelte meg a hosszúhul­lámú elektromágneses hullámo kát. Maxwell tisztán, következ­tetési úton már jóval előbb megjósolta ezt a jelenséget. Hertz első elektromágneses hűl. lámái csak a laboratóriumi helyiségen belül voltak ész­lelhetők és kimutathatók. Ak­kor még senki sem sejtette, hogy az új hullámok néhány évtized múlva milyen roppant gyakorlati jelentőségre emel­kednek. Hertz vizsgálatai vi­lágosan igazolták Maxwell elektromágneses fényelméleté­nek helyességét. Sikerült ugyan is kimutatnia, hogy az elektro­mos rezgőkörből kiinduló elekt­romágneses hatások valóban hu] lámszerűen terjednek a térben. Hertz nemcsak a hullámok ter­jedési sebességét mérte meg, hanem meghatározta az általa keltett elektromos hullámok hullámhosszúságát is. Bebizo­nyította azon kívül, hogy ezek­kel a hullámokkal is lehet visz- szaverődést, törést és interfe­renciát előidézni. HÍREK — Megtörtént a vetőmagvak tisztítása a szedresi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszö­vetkezetekben. A magtisztítást a gépállomás magtisztító gépei végezték. — Megbeszélést tartanak ma délelőtt a szekszárdi járási me­zőgazdasági osztályon a járás agronómusai. Ezen a megbe­szélésen a szakemberek ellen­őrzik a községi agronómusok szakmai felkészülését és be­számoltatják őket eddig vég­zett munkájukról. — Húsz vagon burgonyavető- magot igényeltek már a szék szárdi járásban a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok a tervezett 12 vagonnal szemben. — Elkészültek a Szakadék c. film zenefelvételei. A lilm ze. néjét Szabó Ferenc, kétszeres Kossuth-díj as szerzetté. — A Dollárpapa forgató cso­portja befejezte a film műter­mi felvételeit. Most a megfelelő időjárást várják, hogy meg­kezdjék a külső felvételeket, amelyek egy részére Nagykő­rösön kerül sor. — A szovjet mezőgazdasági hétre készülnek megyénkben. Ennek megrendezésére bekap­csolódott a Mezőgazdasági Igaz gatóság, a Megyei Tanács Nép­művelési Osztálya és a TTIT. A végleges program már el­készült, amelynek értelmében a megye 12 községében fény­képkiállítást rendeznek, hat községben a Szovjetunióban járt mezőgazdászok élménybe­számolót tartanak, 8 községben pedig a vetőmagok és szerszá­mok előkészítéséről, valamint az őszi vetések helyes ápolásá­ról hangzanak el előadások. — Szovjet ösztöndíjasok és a Szovjetunióban jártak találko­zójára kerül sor március 3-án, Szekszárdon, a Magyar—Szov­jet Barátsági Hónap keretében. A találkozón előreláthatólag 30-an vesznek részt. PÁRTHIREK Értesítjük az SZKP. Törté­net I. évfolyam propagandistá­it, hogy az V. fejezetből a pro­pagandista konferenciát már­cius 2-án. pénteken délelőtt 9 órakor tartjuk, a Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. Módi János konferenciavezető. FEBRUÁR 22 Szerda Gerzson SPORT Az iskolai gyógyító testnevelésről Irta: GABI GÉZA, gyógytestnevelési tanár, Szekszárd A fővárosi példa nyomán az Oktatásügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben 1955. évtől hazánk mindén megyéjében iskolai gyó­gyító testnevelést szervezett. Bár még gyermekcipőkben járunk, e rövid gondolatsorom azt a célt szolgálja, hogy rávilágítsak a kö­telező iskolai testnevelés céljára, feladataira és helyi problémákat felszínre vesse. Igen számosán vannak, akik összetévesztik a gyógyítva testnevelést a gyógy­pedagógiával. Itt nem csökkent szellemi képességüekröl és még zömében nem is csökkent fizikai képességüekröl van szó, hanem csupán a padbanülés következ­ményeként létrejött — a laikus számára észre sem vehető — tar­táshibáról, amelyet megelőző speciális gyakorlatokkal igyek­szünk kijavítani. Két fogalmat kell tehát tisz­tázni: az egyik a gyógyító testne­velés, a másik az iskolai gyógyító testnevelés. A gyógyító testnevelés széle­sebb fogalmi kör, amelybe a kór­házi gyógytornán kívül az isko­lai gyógyító testnevelés is bele­tartozik. Az a célja, hogy az em­beri csont és izomrendszert mű­ködésképes állapotban tartsa. Az iskolai gyógyító testnevelés, mint a gyógyító testnevelés egyik részterülete zömében csontelvál­tozásokkal. ezen belül elsősorban germcelváltozásokkal foglalkozik. A gerincnek felnőtt korban élet­tani görbületei vannak, amelyek csecsemőkorban még nincsenek meg, mivel a gerincnek nem kell résztvennie a test feltámasztásá­ban és az egyenes tartásban. Új­szülött korban alakul ki a nyak tartásával párhuzamosan a nyaki csigolyák területére eső nyaki előrehajlás. (Nyaki lordosis.) A csecsemő ültetésével egyide­jűleg . a gerinc háti szakaszán hátrafelé domborodó hajlás ala­kul ki. (Háti skiphosis.) A járás kezdetekor a fent említett hajla­tokhoz csatlakozik az ágyéki ge­rincoszlopszakaszra eső ágyéki előrehajlás (lordosis). így alakul ki a test megterhelésével a ge­rinc normális állapotát jelentő — oldalról nézve — kettős S alakú görbület. A normális görbülettől a legki­sebb mértékű eltérés — bármely irányban legyen is — ha nem is romlik tovább, idős korra tartás­hibát és ezzel együttjáró fájdal­mat is eredményezhet. Ezt ,a tar­táshibát és a velejáró fájdalma­kat akarjuk az iskolai gyógyító testneveléssel megelőzni, vagy a további csontelferdülést meg­akadályozni. Tehát itt semmiféle betegségről szó nincs. Ez tanít­ványaimnak legalább 90 százalé­kára vonatkozik. Helytelen tehát az, hogy a szülők egyrészt gyer­mekét minden eszközzel igyek­szik felmenteni a gyógytorna alól. Helyesebben cselekednének, ha felmérnék a gyógytornának a gyerek későbbi egészségi állapo­tára gyakorolt javító hatását. Mint ahogyan a tetanusz védő­oltás megakadályozza szerveze­tünkben az esetleges későbbi sé­rülés esetén fellépő tetanusz mérgezést, ugyanúgy gyógyító testnevelésünk megakadályozza a mozgató szerv rendszeren keresz­tül a tartó — tehát a csontrend­szer — ezen belül a gerinc tartás hibává fajuló további elferdülését. Az iskolai gyógyító testnevelé­sünk célja tehát a gerincelferdii- lések, az ezzel együttjáró műkö­dési zavarok megelőzése vagy a további romlás megakadályozása. Téves az az álláspont, hogy csak az iskolai testnevelés alól felmen­tett tanulók vesznek részt a gyógytestnevelési foglalkozásokon Van ugyan elenyésző százalékban ilyen tanulónk is, akik gvermek- paralizisén estek keresztül és ezt követően végtagbénákká váltak, vagy csipőficamosak. Rajtuk se­gíteni már csak kis mértékben lehet. A bénult végtagot a má­sikkal egyenértékűvé tenni már 100 százalékosan nem lehet. Is­merjük a ingerkisugárzás lehető­ségeit. amely szerint ép területek ingerlésével károsodott területek is ingerlésbe hozhatók. így pél­dául nem egy példa van arra, hogy a gyermekparalizisen át­esett gyermeket, aki mozdulatlan fekvő volt. sikerült járni és ját­szani megtanítani. (Folytatjuk.) Szekszárd és Paks uralja a megyei női atlétikát! Mai cikkünkben a női számok első 10 helyezettje közé bekerült sportolókat állítjuk egymással szembe. Meglepő, hogy Szekszárd valamennyi női verseny­számnak adja a listavezetőjét. Paks a futószámok kivételével tel jesen egyenrangú fél volt az el­múlt esztendőben. Nézzük meg most, hogy versenyszámcsopor­tonként mi a helyzet? Futószámok: 1. Szekszárd 20 versenyző, 2. Paks 8 versenyző, 3. Bonyhád 8 versenyző, 4. Tamási 4 ver­senyző, 5. O 'sény, Harc, Hőgyész 2—2 versenyző, 8. Bátaszék és Hun af öld vár 1 — 1 versenyző. Szekszárd fölénye a futószá­mokban vitathatatlan volt az el­múlt esztendőben. Meglepetés, hogy a pályával nem rendelkező Paks Bonyhádot is megelőzve a 2. helyre került. De örvendetes­nek tartjuk őcsényi. harci és hő- gyészi versenyzők jelenlétét is a legjobb 10 eredmény között. Ügyességi számok: 1. Szekszárd és Paks 7 ver­senyző, 3. Tolna 2 versenyző, 4. Bonyhád, Öcsény, Bátaszék és Dombóvár 1 — 1 versenyző. Mint látható az összeállításból Szekszárdnak és Paksnak nem volt ellenfele az ügyességi szá­mokban. örvendetes hogy a paksi lányokban a szekszárdiak komoly ellenfelet találtak. Ez a kettejük között kialakuló vetélkedés min­den bizonnyal lendíti majd a fej­lődést. Súlyszámok: 1. Szekszárd és Paks 10—10 verset^ző, 3. Bonyhád 5 verseny­ző, 4. Gyönk 2 versenyző, 5 Bá- taszék, Tolna és. Dombóvár 1 — 1 versenyzővel. A súlyszámokban is szinte ugyanaz a helyzet, mint az ügyes ségiekben. Szekszárd mindössze annyi előnyt tud Pakssal szem­ben felmutatni, hogy a listaveze­tők minden esetben a szekszár­diak közül kerülnek ki. Bonyhád is 5 helyet szerzett és így a paksi és szekszárdi lányok nem marad­tak versenytárs nélkül. Egyéb versenyszámok: 1. Paks 10 versenyzővel. 2. Szekszárd 8 versenyzővel, 3. Bonyhád, Dombóvár és Ocsény 1 — 1 versenyzővel. Az egyéb versenyszámok kö* zott a hárompróba és a váltók szerepelnek. Ezekben a verseny­számokban kettővel több paksi versenyzőt találunk, mint szek­szárdit. Paks és Szekszárd itt is teljesen versenytárs nélkül ma­radt. Ezek után pedig lássuk az összesítést. Futószámok^Ügyességiek Súlyszámok 1. Szekszárd 20 7 10 2. Paks 8 7 , 10 3. Bonyhád 8 i 5 4. Tamási 4 — 5. öcsény 2 i 6. Bátaszék 1 i 1 7. Tolna — 2 1 8. Dombóvár ___ i 1 9 . Gyönk — — 2 10. Harc 2 ___ 11. Hőgyész 2 — 12. Dunaföldvár 1 — ___ Egyebek össz. 8 45 10 35 1 15 — 4 1 4 — 3 — 3 1 3 — 2 —­2 — 2 — 1 I d öj árán Várható időjárás szerda es­tig: kelet felől felszakadozó fel. hőzet, sok helyen havazás. Mér sékelt, később élénkülő keleti szél. A hőmérséklet főképpen keleten tovább süllyed. Vár­ható legalacsonyabb hőmérsék­let mínusz 8, mínusz 13. Leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán: mínusz 4, mínusz 8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár ható középhőmérséklet mínusz 4 fok alatt. (MTI) MOZI Garay Filmszínház: Február 20—22-ig. hétfőtől szerdáig Kati és a vadmacska. Színes magyar természetfilm. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Olvasóink figyelmébe! Egyes községekbe, ahova lapunkat MÁVAUT vagy pos­tai gépkacsijárattal továbbít­juk, az utak nehezen járható­sága miatt lapunk érkezésében előfordulhatnak késések. Kérjük olvasóinkat, hogy esetleges elmaradt lappéldá­nyukat kérjék pótlólag a pos­tás kézbesítőktől. KIADÓHIVATAL TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11 A szerkesztőség é» kiadóhivatal címe: Szekszárd. Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hfrlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka ReziO t

Next

/
Thumbnails
Contents