Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

I 2 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUAR 21. Az SZKP XX. kong resszusáiiak tanácskozásai (Folytatás az 1. oldalról.) Lenin halála óta a XX. párt- kongresszus a legfontosabb kongresszus pártunk történe­tében. A lenini szellem és a leniniz- mus hatja át egész munkánkat és minden határozatunkat, — mintha Lenin élne és közöt­tünk volna. Ismeretes, milyen nagy ag­Moszkva (TASZSZ). A Köz­ponti Bizottság beszámolójá­nak rövid méltatása után, Mo­lotov többed között a követke­zőket mondotta: — Népünk dicső útra tekint­het vissza. Már a háború előtt alapjában véve felépítette a szocialista' társadalmat, most pedig fokozatosan halad a szo­cializmusból a kommunizmus­ba. Molotov ezután az ötödik öt­éves terv túlteljesítésével, a ha­todik ötéves terv feladataival, a munkás—paraszt ^szövetség­gel foglalkozott, majd a mező- gazdaság fellendítésének kérdé seiről szólott. — Ki kell emelni — hangsú­lyozta —, hogy a párt és a szovjet kormány különös figyel met fordít a kolhozparasztság jólétének növelésére. A kom munista építés feladatainak megfelelően az állami tervek előirányozzák, hogy a falusi népjólét mind job­ban közeledjék a városi élet­színvonalhoz. Ismeretes, hogy az ötödik öt­éves terv esztendeiben a kol­hozparasztok reáljövedelmének A - második világháború ugyan komolyan próbáira tette a szovjet szocialista 'társadalmi és államrendet — jelentette ki Molotov. .— Ez a próba meg­mutatta, hogy a nép odaadó támogatását élvező szocialista államnak kimeríthetetlen szel­lemi és anyagi erőforrásai vannak. Hazánk a háború befejezése után rövid idő alatt újból a gazdasági és a kulturális épí­tés rohamos fellendülésének útjára lépett. Tudjuk, hogy a szó cializmust építő népi demokra­tikus országok is sikeresen old­ják meg feladataikat. Hangsúlyozta a béke, a de­mokrácia, a szocializmus ha­talmas tábora létrejöttének fontos nemzetközi jelentőségét. E tábor országainak tapaszta­lata megmutatja — mondotta Molotov —, hogy a szocializmus építésének út­jai különbözőek, egyszersmind példátlan mér tőkben kiterjeszti a szocializ­mus befolyásának lehetőségeit és arányait. Ez a tábor ugyan­akkor biztos támasza a tőkés országokban a jogaikért és élete megjavításáért küzdő mun­kásosztálynak és minden dol­gozónak. Jelenleg a kapitalista világ- rendszer mellett létezik a szó cialista világrendszer is. A tör. ténelem napirendre tűzte a rendszerek békés egymás mel­lett élésének kérdését. Ter­mészetesen számolni kell azzal, hogy a két rendszer között el­kerülhetetlenek a nézetei téré sek és a viták. Ezért világosan válaszolni kell arra a kérdésre, hogyan kell megoldani a meg lévő és az események sorában jelentkező vitás kérdéseket. Erre csak két út van: vagy a tárgyalások, a nézeteltérések békés rendezése vagy a háború. Más út nincs. A Szovjetunió és minden más szocialista ország határozot­tan elutasítja a háborút. Arra törekszik, hogy a szem­benálló rendszer hívei is elis merjék a békés egymás mellett élés elvét és nem kíméljük erőnket, hogy tárgyalásokkal oldjuk meg a megérett és fel­godalom élt Leninben amiatt, mi lesz pártunk és a forrada­lom sorsa, ha ő elhagy ben­nünket. Miként örülne Lenin, ha most, 32 esztendő múltán lát­hatná, mennyire megvan pártunk sorainak és vezetésének szervezeti és politikai egysé­ge, mennyire virágzanak a színvonala 50 százalékkal, a munkások és az alkalmazot­tak reálbére pedig 39 százalék­kal növekedett. A hatodik öt­éves terv előirányozza, hogy tovább kell növelni a kolhoz­parasztok jövedelmét — átla­gosan legalább 40 — a munká­sok és az alkalmazottak reál­bérét pedig átlagosan 30 száza­lékkal. Molotov ezután az ipar és a kereskedelem fejlesztésének kérdését érintette, majd a 7 órás munkanapra való áttérés­ről, valamint a reálbérek to­vábbi emeléséről beszélt, amely ben ismét megmutatkozik a párt gondoskodása a dolgozók életének megjavításáról. A párt őszintén és bátran feltárja a nagy fogyatékossá­gokat a gazdasági és a kultu­rális építés valamennyi ága­zatában — folytatta Molotov. — A párt minden módon arra törekszik, hogy megjavítsa és ezzel csökkentse az államappa­rátust a legszigorúbban bizto­sítsa a törvényességet. A párt mindenben a munkások, á kol­hozparasztok, az értelmiségiek támogatására és tevékeny köz­reműködésére támaszkodik. merülő nemzetközi problémá kát, hogy elősegítsük a .béke és a népek biztonságának fenntar­tását és megszilárdítását. (Hosz- szas taps.) Molotov hangsúlyozta, hogy a jelen körülmények között létrejöttek azok a társadalmi erők, amelyek elegendők és képesek arra, hogy megaka­dályozzák a háborúkat, hogy végetvessenek az imperia­lista háborúknak. Ezen erők megjelenésének következtében — jelentette ki — megszületett a háború elhá­rításának reális lehetősége. (Taps.) Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az im­perializmus legagresszívabb kö rei a történelmi fejlődés kere­kének visszafordításáról szövö­getnek terveket. Köztudott, hogy az ilyen fajta törekvéseket fejezték "ki, a „fékentartási“ tervek és kü­lönösen a „felszabadítási“ ter­vek, amelyeket agresszív szel­lem hat át a szocializmus or­szágai ellen. De más ilyesfajta képtelen terveket szőni arra, hogy a kapitalizmust a szocia­lizmus országaiban erőszako­san visszaállítsák és megint egészen más, mennyire valósít­hatók meg e tervek a jelen kö rülmények között, tekintve, hogy a Szovjetunió létezése cs fejlődésének egész története olyan ragyogóan bebizonyítot­ta: e tervek légvárak, irreáli­sak. (Hosszantartó taps.) Molotov ezután leszögezte, hogy abban a kérdésben, lesz-e háború avagy nem, most tel­jesen más a helyzet, mint a leg utóbbi világháború előtt és méginkább más, mint amilyen az 1914—1918. évi háború előtt volt. Molotov rámutatott, hogy ki­alakult a szocialista államok tábora, amely - az új háború előkészítésén, mesterkedő ag­resszív körökkel szemben a béke megóvásában látja fő feladatát. A béke kérdésében vala­mennyi nép érdeke, függetlenül az egyes országok társadalmi és állami berendezkedésétől, egybeolvad az egyetemes béke, a népek közötti barátság és marxizmus—ieninizmus esz. méi, mennyire megbonthatat­lan és erős a munkásosztály szövetsége a kolhozparaszt­sággal, ha látná, hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nevére, ha­nem minden erőnkkel át is ültet­jük az életbe Lanin eszméit és szentül teljesítjük vég­akaratát. együttműködés ügyét önfelál- dozóan védelmező szocialista tábor országainak érdekeivel. Nem szabad lebecsülnünk a háborús veszélyt — folytatta Molotov —, de nem szabad lebecsülnünk ereinket sem, sok lehetősé­günket a béke megvédésé­ben és biztosításában. Az ilyen lebecsülés akadá­lyozna bennünket abban, hogy a béke fenntartásában és meg­szilárdításában felhasználjuk mindazokat az erőket, amelyek a második világháború után a földkerekség minden . részén feltűntek és rendületlenül nö­vekszenek. Az ellenséges erők táborában jól tudják, hogy mi felmérhe­tetlen, anyagi - lehetőségekkel és technikai vívmányokkal ren delkezünk — köztük a legha­talmasabb és legkülönfélébb, legkorszerűbb fegyverfajtákkal is —, hogyha szükséges, kellő­képpen álljuk a sarat. (Viharos, hosszantartó taps.) Gondolnunk kell arra hogy ellenfeleink fel­hagytak sok olyan illúzióval, amelyben még nemrégiben rin­gatták magukat. Nekünk pe­dig gondoskodnunk kell arról, hogy anyagi és technikai erő­ben — beleértve a biztonság biztosításának és az agresszió­val szembeni ellenállás biztosí­tásának összes elengedhetetlen és legtökéletesebb eszközeit — még erősebbek, szervezetebbek és hatalmasabbak legyünk. —- (Hosszantartó taps.) Lehetősé­geink nem kisebbek, mint a másik táboréi. Anyagi forrá­saink, legújabb technikai vív­mányaink, óriási embertarta- ’ékunk és népeink elmélyült barátsága, erkölcsi-politikai —- egysége a szocializmus tábora­ik legyőzhetetlenségébe ve­tett biztos'tudattal töltenek el finnünket*. (Viharos, hosszan­tartó taps.) A béke megvédésének kérdé­sében olyan a nemzetközi hely­zet, amilyenről tíz-tizenöt esz­tendővel ezelőtt csak ábrán­dozhattunk volna. A szocia­lista tábor határain túl is gyarapszik szüvetségeseink szá­ma. Nem csekély az olyan más államok száma sem, —^különö­sen azok körében, amelyek teg­nap még teljes mértékben az imperializmustól függtek és csak most tértek rá a nemzeti élet önálló útjára —, amelyek nyiltan állást foglalnak az ag- ressziós tervekkel szemben. Molotov foglalkozott a szov­jet békepolitika múlt esztendei eredményeivel, majd az Egye­sült Államok bizonyos körei­nek ösztönzésére létrehozott támadó katonai tömbökről, az Egyesült Államok és Anglia ve zette Északatlanti Tömb szere­péről beszélt. így folytatta: A hitlerizmus összeomlása és a békeszerető Német Demokra­tikus . Köztársaság létrejötte után az európai földrészen most már nincs olyan agresz- szív állam, amely az adott kö­rülmények között új világhá­ború kirobbantására szánná el magát, támadást indítana a Szovjetunió vagy a népi demok ratikus országok ellen. De nem lehet szó nélkül el­menni Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének tervei mellett. Nyugat-Németországot Ezzel összefüggésben Molotov kiemelte a gyarmati rendszer mostani szétesésének világtör­ténelmi jelentőségét. Soha azelőtt agresszoroknak még nem kellett oly nagy ne­hézségekkel megküzdeniök ter­veik keresztülvitelében — foly­tatta — mint most. A támadók ugyanis most már nem számít­hatnak arra, hogy politikájuk végrehajtását a népek engedé­kenyen és alázatosan szemlé­lik." De korántsem szabad elbi­zakodnunk, ennek nem szabad arra vezetnie, hogy a véletlenre bízzuk magunkat. Tudjuk, mily hatalmas és mennyire különböző eszközö­ket vesznek igénybe az impe­rialisták a fegyverkezési haj­sza folytatására és a háborús hisztéria felszítására, hogy eb­ben a légkörben úiabb terveket szőjenek támadó háborúra. — Tudjuk, milyen széles körben használják fel a cél érdekében a burzsoá sajtót, rádiót, mozit és minden más propaganda- eszközt. Mindezt nem szabad lebe­csülnünk nemcsak azért, hogy ne gyengítsük, hanem azért is) hogy minden lehető módon fokozzuk a népek ellenkezését és ellenállását, minden, a há­ború előkészítésére irányuló tervvel szemben. Pártunk külpolitikájában mindig azt a módszert követi, — folytatta a továbbiak során, — hogy a legkomolyabban szám ba kell venni az adott feltéte­leket, az adott helyzetet és fel kell ismerni a történelmi fejlő­dés távlatait. Az elviség és a ru­galmasság lenini összekapcso­lása a külpolitikai vonalveze­tésben — az ami biztosítja pár­tunk sikerét a nemzetközi fel­adatok megoldásában. Az a törekvésünk, hogy meg. védjük a békét és megakadá­lyozzuk az újabb világháborút a szocializmus országainak le­győzhetetlen barátságára és — függetlenül társadalmi és ál­lamrendszerüktől — az olyan nem szocialista országok mind hathatósabb támogatására tá­maszkodik, amelyek kiállnak a béke érdekeinek ellentmondó katonai tömbök ellen és állást- foglalnak az államok békés egymás mellett élésének elve mellett. Köztudott, milyen nagy jelentőségű a béke megszilár­dítása szempontjából az olyan országok álláspontja mint India, Burma, Indonézia Egyiptom és más országok. Ä békéért és az új háború veszélye ellen vívott harcunk érdekei megkövetelik, hogy mind a kommunista, mind a szocialista pártok figyelmének középpontjába a munkásosztály egységének megteremtése kerüljön — hangoztatta a továbbiak so­rán. — E munkásosztálynak feltétlenül- le kell vonnia a tanulságot abból, hogy az ag­resszív erők már kétízben hasz. nálták fel soraik megosztottsá­gát világháború előkészítésére és kirobbantására. Nem lesz háború, ha a mun­kásosztály tettekkel egyesíti erőit és mindvégig kitart a béke védelmére irányuló el­tökélt szándéka mellett. már bevonták olyan támadó katonai csoportosulásokba, mint az Északatlanti Tömb és a nyugateurópai katonai szö­vetség. Nyugat-Németország újrafelfegyverzése minden két­ségen kívül fokozza az el­lentéteket és növeli az össze­tűzések lehetőségét, beleértve az imperialista országok ellen­téteit és konfliktusainak lehető ségét is. Ázsiában ma — mutatott rá Molotov —, ha Dél-Koreát fi­gyelmen kívül hagyjuk, az ag­resszió veszélyének az a fő forrása, hogy Taivan szigetét amerikai katonai támaszponttá változtatták. Ez a támaszpont teljesen szükségtelen lenne, ha nem lennének agresszív ter­vek a nagy Kína ellen. A mi álláspontunk az — emelte ki Molotov —, hogy minden államot s elsősorban a nagyhatalmakat a köztük lévő nézeteltérések ellenére — — egyesíteni kell annak a körülménynek, hogy vala­mennyien érdekeltek a béke megőrzésében. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az egyetemes béke bizto­sításának ügye, mily nagymér­tékben függ a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának gyökeres megvaló­sításától. Ennek figyelembevé­telével a szovjet kormány N. A. Bulganyinnak Eisenhower - hoz, az Amerikai Egyesült Ál lamok elnökéhez intézett is­mert üzenetében javasolta a szovjet—ameri­kai barátsági és együttműkö. dési szerződés megkötését. Ez a javaslat amerikai fogad­tatása arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban most erősek azon körök híveinek po- ziciói, amelyek a rendezetlen kérdéseket nem tágyalások, ha­nem háború útján kívánják megoldani, hogy ezek a kö­rök bizonyos befolyással van nak az elnökre és a kormány­ra. De hiszen az amerikai nép érdekei, éppúgy, mint a többi nép érdekei is a békéről való fokozott gondoskodást követe­lik meg. Ilyen körülmények között feltételezhetjük, hogy erőfeszítéseink a szovjet—ame. rikai viszony megjavítására, kellő megértésre találnak majd az Amerikai Egyesült Államok­ban. Változatlan igyekezetünk — folytatta Molotov, hogy Nagy britáhiával és Franciaországgal megjavítsuk viszonyunkat. Minthogy a francia kormány különösen érdeklődik a lesze­relés iránt, arra törekszünk, hogy együttesen bizonyos hala­dást érjünk el a probléma meg oldásában. A Szovjetunió mindig híve volt és ma is híve annak, hogy fejlessze baráti "'kapcsolatait minden országgal. Legyen szó nagyról vagy kicsinyről. — A többi között reméljük, hogy mód van ilyen viszony kialakL tására Törökországgal, Iránnal, Pakisztánnal és Japánnal is. Pártunk és szovjet kormá­nyunk arra törekedett, hogy a békeharc frontját a lehető leg­nagyobb mértékben kisgélesf ­A kongresszus szombat dél­előtti ülésén felszólalt Enver Hodzsa, akit a kongresszus kül­döttei és vendégei meleg fogad­tatásban részesítettek. — Az Albán Munkapárt és az egész albán nép, — mondotta — küldöttségünket bízta meg az­zal. hogy legforróbb forradalmi üdvözletét tolmácsoljuk a Szov­jetunió dicső Kommunista Pártja XX. kongresszusának és a testvéri szovjet népnek. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát nagy iskolának tartjuk a ma­gunk számára, — jelentette ki. — Komoly figyelemmel hall­gattuk Hruscsov elvtárs elő­adói beszédét. A szocialista tá­bor országainak népei, ame­lyeket a legszorosabb, barátság kötelékei fűznek össze a nagy Szovjetunióval, az Önök or­szágának hatodik ötéves tervé­ben nemcsak azt látják, hogy a szovjet ország magabiztosan halad a kommunizmus felé ve­zető fényes úton, hanem azt is, hogy az önök országa, rendkí­vül sokkal járul hozzá orszá­gaink minden oldalú erősödé­Az Ukrán SZSZK-ban 1956- ban 70 új szénbányában in­dul meg a termelés. Az új bányák üzembehelyezésével és A Norvég Távirati Iroda köz­lése szerint Norvégia 1956-ban 2000 szovjet gépkocsit importál, köztük 1500 Pobjeda-t, 50 ZIM tése végett e harcot a nemzet­közi feszültség enyhítésének zászlaja alatt indította el. — A nemzetközi feszültség enyhíté­sének politikája a békeharc leg közérthetőbb és legrugalmasabb formája, s az adott körülmé­nyek között a legnagyobb lehe­tőséget nyújtja arra, hogy eb­be, függetlenül a politikai né­zetek eltérésétől, bevonják a különböző társadalmi 'rétege­ket. A nemzetközi feszültség enyhítéséhez nemcsak a diplo­maták és a politikusok járul­hatnak hozzá, hanem a gazda­sági szakemberek és a kultúra rqűvelői is, akár, mint álla­muk hivatalos képviselői, akár pedig, mint olyan magánembe­rek akik elősegítik az orszá­gok baráti kapcsolatainak és együttműködésének kifejleszté­sét az állami, a társadalmi és a magánélet valamilyen terü­letén. Az agresszív körök nem ok nélkül tesznek annyi lépési a kereskedelmi kapcsolatok fej lődésének megakadályozására. Beszédének befejező részé­ben Molotov kijelentette: Mind az ország életében ki­vívott komoly sikereink, mind a fontos külpolitikai eredmé­nyek azzal függnek össze, hogy a Központi Bizottság a XIX. pártkongresszus után megva­lósította a kollektív vezetés lenini elvét. (Tapsi.) A Köz­ponti Bizottság az egész párt támogatásával szembeszállt a marxizmus-leninizmustól idegen személyi kultusszal, amely egy bizonyos szakaszban oly ked­vezőtlenül hatott. Mély meg­győződésünk, hogy a jelen kongresszus teljes egészében jóváhagyta ezt az elvi állás­pontot. (Taps.) Végül ezt mondotta: — Eddigi és jövőbeni győ­zelmeink zászlaja a marxiz­mus—Ieninizmus lobogója. E zászló alatt haladunk előre, — sikereinknek és a kommuniz­mus győzelmének tudatában. Nagyszabású építőmunkánk és következetes békeharcunk összhangban van minden nép, az egész emberiség érdekeivel. (Viharos hosszantartó taps,) séhez és fejlődéséhez. A Szov­jetunió hatalmas békeszerető erő, amely óriási befolyást gya­korol az egész világra. Beszédét a következőkkel fejezte be: Népünk örökké hálás lesz az országunknak nyújtott mérhe­tetlen segítségért. Ezután Coi Jen Gén tolmá­csolta a koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét a kongresszusnak, a Szov­jetunió kommunistáinak és az egész szovjet népnek. Hazánk még nem egyesült, — mondotta többek között — és nemzetünk még mindig mes­terségesen ketté van szakítva. A. Koreai Munkapártnak és a koreai népnek hazája egyesíté­séért és nemzeti függetlensé­géért vívott harca kemény harc sok nehézséggel és akadállyal. Ez azonban nem ingathatja meg harci szellemét. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának páratlan gazdag tapasztalata értékes vezérfonal a Koreai Munkapárt és minden kommu­nista és minden munkáspárt számára. több régebbi bánya korszerűsí­tésével 15 százalékkal növelik Ukrajna széntermelését. típusút és 50 speciális gépko­csit. 1955-ben Norvégia 1000 Pobjedát és 40 ZIM típusú gép­kocsit vásárolt a Szovjetunió­tól. V.M. Molotov elvtárs felszólalása a Szovjetunió Kommunista Pártjának ' XX. kongresszusán Mélyreható változások a nemzetközi helyzetben és az új háború elhárításának lehetősége A Szovjetunió harca a békéért és a nemzetközi biztonságért Enver Hodzsa és Coi ]en Gén felszólalása 70 uj szénbánya Ukrajnában Kétezer szovjet gépkocsi Norvégiának

Next

/
Thumbnails
Contents