Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
1956. FEBRUÁR 19. TOLNAI NAPLÓ 5 Tavaszi előkészületek Zombán A fehér táj mozdulatlanságából élesen emelkedik ki a zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet mozgalmas, gazdasági épületekkel teleszórt portája. Az egyik helyen a disznóölés sürgés-forgása látszik, másut rozsét, csutát hordanak a szánkók. A bognárműhelyben 10—15 ember gyülekezett össze, előadást hallgatnak. A fácánkerti növényvédő gépállomás bonyhádi járási brigádvezetője, Kiss László arról beszél a tsz-tagoknak, hogy melyek a leggyakrabban előforduló kártevők, amelyek ellen tavasszal és a későbbiek során is védekezni kell és mi a védekezés leghatásosabb módja. A VÖRÖS CSILLAG TSZ tagjai figyelmesen hallgatnak, majd sokat kérdeznek, mert tudják, hogy ez is hozzátartozik a magas terméseredmények eléréséhez. A tavaszi munkákhoz már összeállítottak három munkacsapatot, — mindegyikhez két fogatot osztottak be. Tíz hold kivételével a tervezett területet megtrágyázták és mindjárt le is szántották. A borsó, zab és egyéb vetőmagok kitisztítva, készen várják a tavaszt. Az ilyen előadásokon és beszélgetéseken pedig megtanulják azt, hogyan kell a tavasszal előbújó fiatal növényeket megvédeni ellenségeiktől. Igen fontos munka a földek jó előkészítése. A Béke Tsz-ben is most folyik trágyahordás, 85 holdat trágyáznak meg a tél folyamán és ebből 60 hold már készen van. Az őszi vetéseket állandóan ellenőrzik a termelőszövetkezetek vezetői nem kevés, nem sok-e a hótakaró, vagy nincs-e megpáncélosodva, de ugyanilyen gondosan készülnek a tavaszi vetési munkákra is. A vetőmagot kitisztították, most pedig előcsíráztatást végeznek, hogy tiszta képet kapjanak a vetőmagvak csíraképességéről. Ugyancsak folyik a gazdasági felszerelések kijavítása. Először a legkorábban használatos eszközök kerülnek sorra, most éppen a fogasok javításán dolgoznak. Ujcsbb belépők a faddi tsz-ekbe Az elmúlt év nyarán jelentős volt azoknak az egyéni gazdáknak a száma, akik a faddi termelőszövetkezetekbe kérték felvételüket. Ez évben tovább gyarapo dott az új belépők száma. A faddi Győzelem Tsz-be például zárszámadás óta 14 tag, 44 holddal kérte felvételét. Az új belépők között volt Báli György 15 Boros Lajos 10, Csapó András 13 és Hága Istvánná 3 holdas dolgozó paraszt. A Kossuth Tsz-be vették fel Molnár Lajos 7 és Lacza Mihály 5 holdas dolgozó parasztokat. Zomba község mellett fekszik A NAGYTORMÁSI 'ÁLLAMI GAZDASÁG földterületének egy része is. A gazdaság központjában szintén a tavaszi munkák előkészítésén dolgoznak. A vetőmagokat már itt is kitisztították, kivéve a szerződéses terményekét, amelyeket csak ezután kapnak meg. Az egyik fő gondja most az állami gazdaságnak a munkaerő biztosítása. Tavasztól kezdve az állandó munkásokon kívül igen sok idénymunkás kell. Egész évre most szerződtetik le a munkásokat, hogy azok a gazdaság nyújtotta kedvezményekben is részesüljenek. / A nagytormásiak párosversenyben vannak a Sárközi Állami Gazdasággal a téli gépjavításban, ami a tavaszi előké- . szülétek egyik fontos területe. Büszkén mondják el, hogy valószínűleg megnyerték a versenyt, mivel ők már 15-re elkészültek a téli gépjavítással, négy fő és 14 folyó javítást végeztek el, kijavítottak 6 univerzál traktort, 14 traktorekét, 14 trak tortárcsát, 7 kultivátort és 11 vetőgépet. A sárköziektől meg a napokban jött egy levél, amiben azt írták,, hogy csak 83 százaléknál tartanak. A nagytormásiak pedig befejezve a téli gépjavítást, már az aratógépeken és fűkászálógépeken dolgoznak. Nagyobb körültekintést a gépjavításnál... Látogatás a várdombi gépállomáson Az elmúlt hónapok, hetek munkáinak eredménye azt igazolja, hogy a várdombi gépállomáson sok javítanivaló van még. Gyenge és rossz minőségű munkát végeztek az ősz folya mán, amely folytatódott a téli gépjavításnál. —■ Erről beszélt Sipter Géza elvtárs, a Gépállomási Igazgatóság főmérnöke, aki a napokban ellenőrzést tartott a gépállomáson. — Azelőtt sem lehetett dicsekedni a várdombi gépállomás téli gép javítási eredményeivel. Az eddig elvégzett munkák minősége nem kielégítő. Ezek- után azt gondolnánk, hogy a gépjavítás befejezéséig még visszalévő 10 napot igyekeznek Várdombon is az utolsó percig „jól kihasználni. Ez lenne a kívánnivaló, de aZ ellenőrzésem során tapasztaltak ennek ellenkezőjét igazolják, ugyanis el lenőrzéskor sem a gépállomás igazgatóját, sem a főmérnököt, sem, a műhelyvezetőt nem találtam a gépállomás területén. A javításban dolgozók ácsorogtak, beszélgettek, természetesen így nem végez tek teljes- értékű munkát, az ellenőrzés. hiánya miatt. — A javítás minőségét vizsgálva megállapítottam, hogy az erőgépek első járószerkezetei nem voltak jól kijavítva. A mellsőtengely görbe, a merevítőszálak népi illeszkednek pontosan a tengelyhez. Ugy- látszik, hiába van hibafelvéte lezés is, mert a traktorokon nem végzik el a szükséges javításokat. Az ekék kormány kerekeit sem illesztették tökéletesen. — Gál Dezső elvtársnak, , a gépállomás főmérnökének hetekkel ezelőtt szóbeli utasítást adtam a vízfékpad felszerelésére. Azóta már a gépállomás igazgatója, Albert Károly elvtárs is kapott errevonatkozólag írásbeli utasítást. A vízfékpad felszerelését ellenőrzésemkor még nem kezdték meg. Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságoknak csak egy kis hányadát mondotta el Sipter elvtárs. Sokat lehetne arról írni, hogy más gépállomások is okuljanak abból, hogyan nem szabad a téli gépjavítást végezni. Nem szabad, nem lehet az átszervezés nehézségeire hivatkozni a várdombi gépállomáson, hiszen a téli gépjavítás befejezésének határideje nagyon a kertek alatt van már. A napok gyorsan múlnak, bár még vastag hótakaró borítja a földeket, de gondolniok kell már az elkövetkezendő legfontosabb, a tavaszi munkák végzésére, mert nam lehet közömbös a várdombi körzet termelőszövetkezeti tagságának sem, hogy jól,'vagy rosszul kijavított gépekkel indulnak-e földjeikre. Ünnepi felajánlás április 4 tiszteletére A Juhépusztai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság dolgozói a napokban versenyt kezdeményeztek április 4. tiszteletére. Ez alkalomból minden üzemágban tettek felajánlásokat a folyó évi árutermelési tervek túlteljesítésére és versenyre hívták a megye állami gazdaságainak minden dolgozóját. A tehenészetben dolgozók arra tettek ígéretet, hogy a 160 000 literes negyedévi- tejtermelési tervet 30 000 literrel túlteljesítik s e mennyiségnek felét 15 000 liter tejet az államnak adják be terven felül. A baromfi gondozók 40 000 darab tojással kétszeresére teljesítik az első negyedévi tojásbegyűjtési tervet s 9000 darabbal több csibét keltetnek az előírt mennyiségnél. A sertéshizlalók felajánlása alapján 25 százalékkal túlteljesíti a gazdaság első negyedévi hízottsertésbeadását, vagyis a2 előírt 150 mázsa helyett 200 mázsa hízottsertést szállít le március 31-ig. A tenyészállatgondozók 2 darab tenyészbikát adnak le terven felül ebben az időszakban. Tenyészsüldőből pedig 20 darabot adnak le annak ellenére, hogy ebből nincs leadási kötelezettsége a gazdaságnak az első negyedévben. Az állattenyésztőket segítik a többi dolgozók is vállalásaik teljesítésében. Pontos, kifogástalan munkát végeznek a takarmányelőkészítők, a fogatosok pedig minden nap kihordják a termelt istállótrágyát és szarvasba rakják a szántóföb dek szélén. Az adminisztratív dolgozók a > számvitel naprakész tartásával, az önköltség alakulásának havonkénti értékelésével járulnak hozzá a felajánlások sikeres teljesítéséhez. Terveznek a tolnai Alkotmány Tsz tagjai Fényképfelvételeink az Alkotmány Termelőszövetkezet megalakulásának előestéjén készültek. Első képünkön Pa- sinszky Viktor, a tsz elnöke, Eigner György, a pártbizottság titkára és Nagy József tsz-tag beszélgetnek. Jóska bácsi (aki ül) nem éppen fiatal, de nem is idős bácsi, ő is az I. típusú tszcs-nek volt tagja. És amikor arról volt szó, hogy a fejlettebb, a termelőszövetkezeti formát választják, nem gondolkodott soká... Elsők között volt, aki aláírta a belépési nyilatkozatot. Második képünk az új termelőszövetkezet tagjainak első tanácskozását örökíti meg. Alig két hét telt el az Alkotmány Tsz megalakulása óta és máris arról számolhatunk be, hogy milyen tervekkel kezdik az első évet. A tsz-tagok közösen 153 hold földön gazdálkodnak. Búzát 35- holdon termelnek és átlagtermésként 11 mázsát terveztek. Tervükben szerepel a nagy jövedelmet biztosító szerződéses növények termelése is. Hét holdon termelnek őszi borsót, 5 hold somkórót, amelynek mázsájáért 800 forintot kap a tsz tagsága. Ezenkívül 2 holdon cukorrépát, másfél holdon pedig fűszerpaprikát termelnek. Elkészítették már a műtrágyázási tervet is. összesen 25 mázsa péti- só, 35 mázsa szuperfoszfát és 5 mázsa kálisó a szükségleté Úgy tervezik, hogy a kenyérgabonára fejtrágyaként pétisót, a burgonya és cukorrépa alá kálisót adnak. Állatállománynyal még nem rendelkeznek. Tervük szerint 10 darab törzskönyvezett tehenet és 10 darabból álló anyakocatörzset vásárolnak. Egyik nap "késő estig világított az iregszemcsei tanácsház egyik emeleti ablaka. — Bent a szobában sűrűn go- molygott a cigaréttafüst. Azt mondják a dohányosok, cigarettafüst mellett sokkal nyu- godtabban lehet gondolkodni, a cigaretta megnyugtatja az idegeket. Azon az estén bizony szükség volt erre', mert gyakran korbácsolódtak fel az indulatok, már ahogyan a beszélgetés menete haladt... Hatan-nyolcan ültek az asztalok körül. Összejöttek egy kis esti beszélgetésre és addig, addig folyt a szó adóról, begyűjtésről, a gazdálkodásról, amíg új mederbe nem terelődött. Persze, Magyar János tanácselnök és Tonigold István, a gépállomás párttitkára voltak azon, hogy olyanformán igazítsák a beszélgetés menetét, amelynek végén a közös gazdálkodásra kerüljön sor. A többiek, Kanász József, Honics Dávid, Varga László, Hegedűs József, ifj. Sülé János — valamennyien dolgozó parasztok — nem először hallottak már a termelő- szövetkezetről. Iregszemcsén az ősz óta erről folyik a szó és az ő fejükben is megfordult már: „Mi lenne, ha belépnénk?” Tovább azonban nem jutottak. A tanácselnök vitte a szót. — Beszélgetünk róla, elmondjuk számtalanszor, hogy így a közös gazdálkodás, meg úgy a közös gazdálkodás, meg látEmberibb élet felé... juk azt, hogy nagyobb a jövedelem, de megette a fene az egészet, ha nem teszünk semmit. Nem elég határozatot hoznunk, hogy segítjük a tsz- fejlesztést, ha magunk nem lépünk be a tsz-be. Varga László megmozdul a széken, látszottt találva érték az elnök szavai. Ezt észrevette a gépállomás párttitkára is. — Odafordult Vargához: — Ez rád is vonatkozik, Varga elvtárs. Tagja vagy a járási tanács végrehajtóbizottságának. Hogyan akarsz meggyőzni másokat, ha magad is hét hold földeden dolgozol még? — Most az egyszer elkéstél az agitálással Tonigold elvtárs. Délelőtt már voltam itt, akkor mondtam Magyar elvtársnak, hogy aláírom a belépési nyilatkozatomat. Most már meggondoltam én is. — Akkor nehogy még mást gondolj. Itt a belépési nyilatkozat. Töltsd ki nyújtotta az asztalról Varga felé a díszes nyomású ívet. A többiek egymásra néztek. Látszott rajtuk, hogy viharosan kerge- ' tőznek bennük a gondolatok. Honics Dávid törte meg a csendet, amely közéjük szakadt, míg Varga László aláírta a belépési nyilatkozatot. — Én aláírnám, de az Uj Életbe nem akarok belépni. — Nézd, nem erőszak. Alakítsatok új termelőszövetkezetet •— vetette közbe a tanácselnök. — Úgyis sokan vannak akik a belépés előtt állnak. Beszéljetek velük. Ha lesztek tizenketten-tizenöten, alakíthatunk új szövetkezetei is. A fiatal Sülé hirtelen felugrott a székről. Jóidéig ma- gábamélyedien gondolkodott, alig hallotta, mit beszélnek a többiek. — Aláírom én is! *Adjanak egy belépési nyilatkozatot. — Apádat meg sem kérdezed?'— vetette közbe aggodalmas tekintettel Kanász József. — Eddig alig szólt közbe, látszott rajta, szeretne túllenni ezen a témán. — Az uristenit, hát ki a gazda? — tört ki Sülé. — Hát nem én dolgozom a földben■? Azt teszek, amit jónak látok. Felállt Honics is. Úgy látszik, ő is döntött. ■— Aláírom én is. Nincs értelme annak, hogy magam gazdálkodjak ... — Hát te, sógor — fordul Kanász felé. a tanácselnök. — Te mit határoztál? — Én még ... ráérek ... E\h, megállók én még a magam lábán. — Szóval, úgy gondolod, megélsz? Lehet. Persze, tetszik még neked az, hogy bricskán parádézol — kezdi Honics, majd megemeli hangját. — De úgy látszik, megfeledkeztél arról, amikor a Pete Jánost fuvaroztad azon a bricskán, éppen olyan cseléd voltál, mint én. Akkor csak azt hallottad reggel Öt órakor: Józsi! Fogj be a bricskába. Megyünk Siófokra.” Elfelejtetted már? — Nem mondhatjátok, hogy elfelejtettem. Nem is akarom, hogy mégegyszer visszajöjjön. Azt sem mondhatjátok, hogy nem tettem eleget, amit kértek tőlem. Hozzám még’nem jött senki, hogy rendezzem a beadást, vagy az adót. Az elsők között teljesítettem mindig, teljesítem ezután is. Mit akartok még? — Azt, hogy előbbre láss az orrodnál — szól közbe a tanácselnök. tt Meg vagy elégedve magaddal. Tetszik az, hogy azon a bricskán jársz, amin valamikor a kulákot hordozgattad. Azt várjuk, hogy jöjjön meg a jobbik eszed, hogy azt tedd, amit most itt a többiek. — ők úgy látják jónak, én amúgy. Megélek én a 12 hold földből — vonogatta a vállát Kanász József. — Elhiszem, hogy megélsz — tüzeskedik most már Honics —, mi meg majd náladnál jobban élünk. Nem erőszakolunk, légy a magad gazdája. De tudd meg, neker/l ebből már elég volt. Most már ember akarok lennT. Emlékezhetsz rá, amikor minden második héten az akolban kellett hálnunk. Emberibb életet akarok ... akarunk. Maradj csak magadnak továbbra is, de gondolkozz, valóban többre mész-e... — Majd meglátjuk... — tétováz Kanász. — Hát, ram maradok tovább ... Jóéjszakát. —■ Óvatosan csukja be maga után az ajtót. A többi még egy ideig az ajtót nézi. Varga László töri meg a csendet. — Ez elment... — Von még abból a belépési nyilatkozatból? — szólal meg Hegedűs József. — Aláírom én is. Reggel a járókelők meglepetve kapták fel fejüket, amikor a hangos híradó megszólalt. „Az új tsz. előkészítő bizottságot alakított Varga László, ifj. Sülé János, Honics Dávid, Hegedűs József, 32 hold földdel. Felhívják a község dolgozó parasztságát, kövessék őket, válasszák a közös gazdálkodás útját. BOGNÁR.
