Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-18 / 42. szám
1956. FEBRUÁR 18. TOLNAI NAPLÓ 3 KÖSZÖNTJÜK MEGYÉNK MEZŐGAZDÁSZAIT Sok és szép eredményt ériek már el mezőgazdaságunk ifjú és idősebb szakemberei a termelőszövetkezetekben, a gépállomások, állami gazdaságok élén, de nem kisebb az a segítség sem, amelyet községeink egyéni gazdáinak nyújtottak. Lelkiismeretes, törekvő munkájuk nyomán megváltozott a határ képe. Bőségesebben fizetett a búza, a kukorica, a cukorrépa, egyszóval a fejlett agtotechnika bátor alkalmazásával kényszerítették a természetet, hogy mindenből nagyobb termést érhessenek el. Február 18-án, az agronómusok napján, megyénk valamennyi agronómusáí meleg szeretettel köszöntjük arra kérve őket, hogy ezután még jobban dolgozzanak munkaterületeiken, hogy biztosítani tudják a a mezőgazdaságban a 3 százalékos termésátlag-emelkedést, e. termelőszövetkezeti mozgalom megerősödését. Még jobb munkát akarok végezni... Egy agronómus a sok közül... Szépek a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet eddig elért eredményei. Az eredmények elérésében nem kis része van a tsz mezőgazdászának, Bán Gyula elvtársnak. Különösen az állattenyésztés terén és ezen belül a tehenészetben értek el kiváló eredményt. 1953 októberében a tehenészet istállóátlaga 4,5 liter volt. 1955 januárban 6, 1955 decemberére pedig 8 literre, 1956 januárjában pedig 8,7 literre emelkedett az istállóátlag. Ezt az ered ményt úgy sikerült elérni, hogy reggelenként ellenőrizte az etetést, fejést, nagy gondot fordított az állatok tisztántartására, az abrak pontos kiosztására és a fejési idő betartására. Nemcsak az állattenyésztés, hanem a növénytermesztés vonalán elért eredményei is azt igazolják, hogy Bán Gyula elvtárs legfontosabb feladatának tekinti a Vörös Hajnal Tsz meggazdagodását. Lelkiismeretesen, jól dolgozott eddig is, a jövőben azonban még jobb munkát akar vé gezni, még szebb eredményeket akar elérni. Erről a következőket mondotta: — Megyénkben ma másodszor tartjuk az agronómusok napját, amelyen megyénk ösz- szes mezőgazdasági szakem bere részt vesz és számot ad az elmúlt év eredményeiről, hibáiról, megbeszéli az előttünk álló nagy feladatokat, Nem lehet közömbös egy mezőgazdásznak sem, hogy milyen ered ményeket ért el és akar elérni. Célom az, hogy még jobb ered. ményeket érjek el a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. Ennek érdekében vállalom, hogy február 28-ig' a tehenészet istállóátlagát gondos takarmányelőkészítéssel: és pontos etetéssel 0.5 literrel emeljük. A tavasz folyamán elvetésre kerülő mag vakat gondosan tároljuk, a hiányról időben gondoskodunk. Az istállótrágyát még a tél folyamán a trágyázandó területre szarvasba hordjuk és kora tavasszal alászántjuk. Az istállótrágya kihordása után trágyatelepünkön bevezetjük a szakaszos trágyakezelést. Vállalom továbbá, hogy a téli hónapokban szövetkezetünkben 8 szakelőadást tartok. Prikk Imre elvtárs, a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezet mezőgazdásza eddig is kiváló jó munkát végzett. A tagok szeretik és megfogadják tanácsát. Röviden beszámolunk arról, hogy munkája nyomán milyen eredmények születtek a tsz-ben. A növénytermesztésben a 3 százalékos termésátlag emelkedés elérésére bevezették a fejlett agrotechnikai módszereket, négyzetesen vetik a kukoricát és keresztsorosan vetették az őszi búzát. A múlt évben is, de ezután is vetnek zöldtrágyának napraforgót, amellyel pótolják a talaj táperejét. A magasabb terméseredmények elérését célozza a tagságnak az a vállalása is, hogy az összes mezőgazda- sági gépeket, felszereléseket feb ruár végéig kijavítják. — Továbbá, hogy erre a határidőre szelektorozzák az elvetésre kerülő magot. Rövid időn belül befejezik a munkaszervezetek kialakítását és határidőre átadják a brigádvezetőknek jegyzőkönyvileg a felszerelést. Prikk Imre elvtárs segíti a még jobb eredmények elérését azon keresztül is, hogy részt- vesz a kéthetenként tartandó vezetőségi és brigádvezetői gyűléseken ,ahol beszámol a tsz vezetőségének az eddig végzett munkákról és javaslatot tesz a további munkák elvégzésére. A jnúlt évben alakította ki Prikk elvtárs a Szabad Föld Tsz-ben a szarvasmarha törzstenyészetet, amelynek akkor 4.1 liter volt az istállóátlaga. Ez a szarvasmarha törzs tenyészet ma második helyen áll 11.4 literes istálló- és 13.7 literes fejési átlaggal. A mai napon az elmúlt év eredményeiről, hibáiról, a feladatokról beszélnek agronómu- saink. Biztosak vagyunk abban, hogy Prikk elvtárs és megyénk többi agronómusa is ezután még jobban dolgozik és minden erejükkel, szakmai tudásukkal — hozzájárulnak a 3 százalékos termésátlag növeléséhez, a termelőszövetkezetek felvirágoztatásához. Az agronómus nap délutáni műsorából A nagyobb terméseredmények elérése a cél Az egész napot betöltő műsor egyik jelentős eseménye lesz a megyei tanács klubjában megrendezésre kerülő borverseny. Közel 50 szekszárdi gazda, a szekszárdi Béke Tsz és a Kaj- mádi Állami Gazdaság fogja itt bemutatni különböző évjáratú és fajtájú borát. A borversenyen résztvesz Prantner János- né dolgozó parasztasszony, aki az Országos Mezőgazdasági Kiállításon második díjat nyert vörösborával. — Az érdeklődők megkóstolhatják Leipold János vörös, Klézli János vörös és siller borát. A borverseny győztesei között egy nagydíjat, egy első díjat, két második díjat, 2 harmadik díjat is számos oklevelet osztanak ki. A megnyitót Szűcs Lajos megyei főagro- nómus tartja. Szomor Lajos elvtárs, a domb óvári Vörös Sugár Termelőszö vetkezet agronómusa munkáján Teljesült fi vágyam... Talán már iskolás koromban is szerettem azt a pályát, amelyet csak jóval később választottam. Es hogy mennyire helyes volt ez a választás, csak most tudom, amikor benne élek, amikor végzem a mezőgazdász kisebb-nagyobb teendőit. Első munkahelyemen az Iregszemcsei Kísérleti Intézetben kezdtem megismerni a növények életét, fejlődését és láttam magam előtt, hogy külső befolyások hatására milyen változást tudnak előidézni egyes növényen az ott dolgozó kutatók. Érdekelt ez a munka, de tudtam azt is, hogy ezzel tökéletesen csak akkor tudok megismerkedni, ha képzem magam, ha fejlesztem szaktudásom. Ekkor iratkoztam be a székesfehérvári mezőgazdasági technikum levelező tagozatára, ahol érettségiztem. Nem volt könnyű, mert a tanulás és a munkakör ellátása is egész embert kívánt, de akaraterőm, tudásvágyam leküzdötte a nehézségeket. BICZÓ ANNA üzemgazdász. keresztül arra törekszik, hogy. a tsz-ben még szebb terméseredményeket tudjanak elérni. A oo- -yemljerben megjelent Központi Veg&ősegi határozat, amely arról szól, hogy a mezőgazdaságban 3 százalékkal magasabb termésátlagot kell elérni az elmúlt évinél, a Vörös Sugár Tsz tagjai is kötelezőnek érzik. A megvalósítás érdekében váll- váll mellett dolgozik a tsz tagsága az agronómussal, hogy biztosítsák a nagyobb terméseredmények előfeltételét. Munkájuk már meghozta az első sikert. A határidőre vállalt gépjavítást befejezték és elvégezték a vetőmagok tisztítását és csíráztatási próbáját is. Két állami gazdaság — két agronómus Az Alsóleperdi Állami Gazdaság munkáját jól Irányítja Tóth György főagronómus Az állami gazdaságok e nagy mértékben gépesített mezőgazdasági üzemek szakirányítása komoly feladatot jelent. Igen sok múlik tehát a főagronómus munkáján, azon, hogyan intézkedik, hogyan dolgozza ki a termelési terveket, egyszóval hogyan tevékenykedik, hogy a gazdaság egyre többet és olcsób ban termeljen. A megye legnagyobb állami gazdaságai között van az Alsóleperdi Állami Gazdaság. A főagronómus, Tóth György elvtárs három év óta van a gazdaságban, a megyében 1949 óta. Bőséges tapasztalatokat szerzett szaktudása mellé és ezt megfelelően tudja gyümölcsöz- tetni munkaterületén. Intézkedéseinek minden esetben megvan a szakmai alapja. Munkáját pontosan kidolgozott terv szerint végzi és ez a tervszerűség érvényesül az egész gazdaság munkájában. Nincs kapkodás, ötletszerűség, úgy folyik a munka, mintha valami finoman olajozott gépezet végezné. Tóth elvtárs az üzemegység vezetőivel együtt rendszeresen elkészíti a tíz napos tervet, ismerteti előttük a soronlévő munkákat. A 10 nap elteltével aztán számonkéri tőlük a végzett munkát, mit, hogyan végeztek el. Az üzemegységve/.e- tők önállósága így biztosítva van, rájuk van bízva, miiven intézkedésekkel irányítják a termelést. A jó irányítás megfelelően visszatükröződik a gazdaság munkafegyelmében, külsejében is. Az irányítás megköveteli a rendszeres tanulást is. Alsóleper den ezen a téren sincs hiány. A gazdaság állandó dolgozói részvételével ezüstkalászos tan folyam működik. Az üzemegységvezetők, brigád vezetők részére képesítéssel járó oktatás folyik. Mindez Tóth György jó munkáját bizonyítja. BÁNYAI ÁRPÁDNAK JAVÍTANIA KELL MUNKÁJÁN Nem sok időt kell valakinek a Kanacsi Állami Gazdaságban tölteni, s máris észreveszi, hogy nincs teljesen rendben minden. Miből lehet erre következtetni? Az állandó jövésmenésből, kérdezősködésből, ki hova megy, mit csinál, hogyan kellene csinálni és így tovább. Könnyen le lehet vonni a tapasztalatokat. A gazdaságban bizony hiba van a szervezettséggel és ebben része van a szakirányításnak, Bányai Árpádnak, az agronómusnak is. Sok esetben el lehet mondani: „Nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal.“ Kapkodó, nem egyszer egymást keresztező intézkedések váltják egymást. Az üzemegység vezetői naponta kapnak újabb és újabb rendelkezéseket. Az eredmény az, hogy munkaterületükön nem tudnak megfelelően önállóan intézkedni. Az egymást gyakran keresztező intézkedések a munkafegyelemre sincsenek jó hatással, amely bizony elég laza. Sőt a gazdaság külső képe is hagy kívánnivalót maga után. A gazdaságban nem gondoskodnak a dolgozók szakmai oktatásáról sem. Igaz, csak hét hónapja van a gazdaságban Bányai Árpád és nem ismerkedhetett meg alaposan mindennel. Megvan szakképzettsége, de ennek megfelelő irányító készséggel is párosulnia kell. Van még kiváltóival!) Mezőgazdászaink többsége becsülettel helytáll a munka területén. Egy részétől azonban van még kívánnivaló. Máthé Dénes mezőgazdász 1954-ben került varsádi gépállomásra. Jelenleg a felsőnánai Uj Barázda Tsz-ben dolgozik. Munkájában számos hiba van, mely nem segíti a termelőszövetkezet tagjait a nagyobb termés elérésében. Nem törődött a gépállomás gépeinek az irányításával, amiből adódott, hogy a leszerződött 20 hold kombájn-aratásból egy négyszögölet sem vágott le a gép. De nem teljesítette a tsz gépi kapálási tervét sem. Ez nem következett volna be akkor, ha Máthé Dénes nagyobb gondot fordít arra, hogy a tsz tag jai megismerjék, megszeressék a gépi munkát. Sajnos, Máthé Dénesen kívül Sárkány Szilveszter, a györkönyi Béke Tsz, Vincze Já nos a gyulaji Kossuth, Tarr Flórián a teveli Alkotmány, Balázs Lajos a kocsolai Vörös Csillag, Bódi Rozália a mőcsé- nyi Május 1 Termelőszövetkezetek mezőgazdászait is fel lehet sorolni, akiknek munkájukban sokat kell javítani, hogy az 1956-os megnövekedett feladatokat saját területükön is végrehajtsák. * A második megyei agronómusnap Három éve annak, hogy a párt és kormány határozata alapján termelőszövetkezeteinkben mezőgazdasági szakemberek százai kezdték meg munkájukat a termelékenység fokozásáért, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásáért. ,j Számos példa bizonyítja, hogy a mezőgazdászokba vetett bizalom, pár év alatt gyümölcsöző eredményekben mutatkozik meg. Szervező és irányító munkájuk, szaktudásuk a növénytermelésbe bebizonyította az elmúlt gazdasági esztendőben, hogy a nagyüzemi termelésben a gabonanneműeknél, kapásnövényeknél egyaránt magasabb terméseredmények születtek, mint az egyéni termelőknél. A termelőszövetkezetek! búzából 10.9, őszi árpából 15.1, kukoricából 15.5. cukorrépából 125, burgonyából 71 mázsás átlagtermést takarítottak be, míg az egyéni gazdák 9.4 búza, 13.9 őszi árpa, 15 kukorica, 110 cukorrépa és 66 mázsás burgonyatermést értek el. A termelőszövetkezetek eredményei közül is kiemelkedik a bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezet, 16 mázsás búzatermésével, vagy az aparhanti Március 9. Termelőszövetkezet 24 mázsás őszi árpa termésével. A kukoricánál pedig nem lehet letagadni a négyzetes vetés, gépi kapálás eredményeit, amelyet legjobban bizonyít a harci Uj Barázda 21, a harci Alkotmány 20 mázsás kukoricatermése. (Májusi morzsoltba átszámítva.) Ezek az eredmények nem maguktól születtek. A termelőszövetkezet tagsága és vezetősége szorgalmas munkája mellett, nagy szerepe volt a mezőgazdászok lelkiismeretes munkájának is. Az a szakember, aki ott él a tagság között, aki a szántóföldön, istállóban naponta adja szaktanácsait., segíti az új módszerek bevezetését, mint pl. Prick Imre a bonyhádi Szabad Föld, vagy Bagoly Árpád faddi Kossuth Termelőszövetkezetben, jó eredményekkel büszkélkedhetik. Aki felhasználja a gép segítő erejét, aki bátran alkalmazza a legkényesebb munkákban is, mint pl. növényápolás, aratás- cséplés, rengeteg munkaerőt és munkanapot szabadíthat fel és ezekkel a kertészetben, szőlőben, gyümölcsösben komoly jövedelmet biztosító termelést végezhet. A munkák megszervezése a szaktudás mellett, igen komoly irányító készséget is kíván. Örvendetes tény az, hogy a férfiak mellett női mezőgazdászaink is jól megállják a helyüket. Tuza Sándorné a zombai Béke Termelőszövetkezet mezőgazdászának munkája nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezet a főbb növények terméseredményeinél 123 százalékos tervteljesítést ért el. Reisz Anna elvtársnő a zombai Szabadság Tsz, mezőgazdászának segítő munkája tette lehetővé, hogy a főbb növények termelési tervét 131 százalékra teljesítették. Sajnos, sok megyénkben még az olyan mezőgazdász, aki nem dicsekedhet ilyen eredményekkel. Nem az ő munkájukat dicséri aé sem. hogy pl. a téveli Alkotmány Termelőszövetkezetben szokványkukoricával pótolták ki a heterózis kukoricát és így nyugodtan mondhatjuk, hogy 50 százalékos terméstöbblettől esett el a tagság. A mőcsényi Május 1. Termelőiszövetkezetben, ahol az elmúlt évben kevés volt a tagok száma, többféle munkaigényes növényt vetettek. így történt meg, hogy a növény ápolási munkák elhanyagolása miatt .5 hold cukorrépa területen 167 mázsa termett összesen. Az állattenyésztés vonalán mezőgazdászaink munkájában még rosszabb a helyzet. Különösen a nagydorogi és a duna- szentgyörgyi gépállomások körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél és egyben mezőgazdászoknál nagyon elhanyagolt üzemág az állattenyésztés. Maguk a gépállomási főmezőgazdá- szek sem követelik meg a helyes takarmányozást, állatgondozást, növendéknevelést stb. így fordulhat elő, hogy a kocsolai Vörös Csillagnál reggel 5 órától délelőtt 10 óráig tart az etetés és a fejés, vagy a gyulaji Uj Barázda Tsz-nél a lovak napi abrakadagja 6 kiló korpa. Előfordul olyan eset is, hogy a mezőgazdász egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mennyi a tsz. állatállománya, mint pl. Vincze János a gyulaji Kossuth Tsz. mezőgazdásza. Ilyen esetekben nem is képzelhető el, hogy takarmányszabvány készüljön és megfelelő takarmányozás legyen. Ezek a mezőgazdászok vegyenek példát a bonyhádi Szabad Föld, a nagyszokolyi Béke, zombai Szabadság Tsz-eh mezőgazdászairól, akik szorgalmasan irányítják a reggeli és esti etetéseket, fejéseket, elkészítik a takarmányszabványokat, megkövetelik a rendet és tisztaságot az istállóban. Sokkal többet vár dolgozó népünk, tsz. tagságúnk a növénytermelés és állattenyésztés terén mezőgazdászainktól, különösen az irányító apparátusokban, a megyénél, járásnál, gépállomásnál dolgozó szakemberektől. Amennyiben az ellenőrzés, irányítás jobban a gyakorlatban történne, ilyen kirívó esetek nem fordulnának elő. Nagyon helyesen jellemezte a varsádi gépállomás igazgatója, Sebestyén elvtárs a mezőgazdászokról tett jelentésében, hogy a tsz. és községi agronómu- saink nagyrésze, csak kereseti forrásnak tekintik állásukat és nem hivatásnak. Fejlődő mezőgazdaságunk pedig egész embereket kíván, olyanokat, akik a párt irányelveit valósítják meg és harcolnak termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban és ugyanúgy az egyéni termelők vonalán is a terméseredmények állandó emelkedéséért. Legyenek élharcosai mezőgazdászaink a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének és a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság kialakításának, a 3 százalékos termésnövelésért folytatott küzdelemnek. HORVÁTH JÓZSEF főagronómus.
