Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 17. Áz SZKP XX. kongresszusa folytatja tanácskozásait (Folytatás az 1. oldalról.) dik ötéves tervben előirány. zott színvonalát a köztársa­ság négy év alatt teljesí­tette. Ukrajna kolhozparasztjai, — gépkezelői és szovhoz dolgozói az SZKP Központi Bizottságá­nak 1955. januári teljes ülésén kitűzött feladatokat valóra vált va rohamosan növelték a leg­fontosabb mezőgazdasági növé­nyek termelését — hangsúlyoz­ta Kiricsenkó elvtárs. — A köz­társaságban tavaly túlteljesítet, ték a szemesterménytermelés, a napraforgó — a zöldségfélék és más mezőgazdasági növé­nyek termelésének tervét. — Ukrajna kolhozai és szovhozai minden eddiginél jobb ered­ményt értek el a cukorrépater­melésben. A szemestermények bruttó termésének növekedése lehetővé tette, hogy Ukrajna több mint 160 millió púd gabonát adjon be ter­ven felül. Kiricsenkó elvtárs az ukrán nép kultúrájának virágzásáról szólva a többi között a követ­kező példát említette meg: — Ukrajnában ma minden tízezer lakosból 180 tanul főiskolán és technikumokban, azaz több, mint bármely tőkés országban. A hatodik ötéves tervben,— jelentette ki A. X. Kiricsenkó elvtárs — — hatalmas mértékben’ to­vábbfejlődnek az Ukrán SZSZK termelő erői. Jelentékenyen növekszik a szén termelés, a vasgyártás, az acél­gyártás, a hengereltáru és más nehézipari cikkek gyártása. A köztársaság az ötéves terv so­rán új nagy nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari vállalatokkal, új villamoserőművekkel gazdag­szik. Ukrajnában a gabonater­més 1960-ban eléri majd a 2.1 milliárd pudot. A felszólaló beszélt azokról a n' gy feladatokról is, amelyek a hús- és tejtermelés növelésében hárulnak a köztársaságra. A kolhozok és a szovhozok elhatá­rozták, hogy a határidőnél két- három évvel előnb érik el a Központi Bizottság 1955. ja­nuári teljes ülésén 1960-ra ki­tűzött állati termék termelési mennyiségét. Tejből és sertés­húsból 1957-ben a többi állati termékből pedig 1958-ban. A hús- és tejtermelés növelé­sében — mondotta A. I. Kiri­csenkó elvtárs — döntő jelentő­ségű a takarmány. Ezért a köz­társaság kolhozai és szovhozai az idén körülbelül egy millió hektárral növelik a kuko­rica vetésterületet. Ez a vetésterület ezzel megha­ladja majd a hétmillió hektárt. Más takarmánytermelési intéz­kedéseket is terveznek. Kiricsenkó elvtárs nagy fi­gyelmet fordított a szocialista verseny fejlesztésére. Hangoz­tatta, hogy célszerű a köztársa­ságok szocialista versenyének megszervezése. Ezt sok kolhoz­paraszt, szovhoz és génállomási dolgozó kívánja. Ukrajna pél­dául versenyezhetne az — OSZSZSZK-val, mint a legna­gyobb köztársasággal, a többi között a lehető legtöbb állaii termék termeléséért. A. I. Kiricsenkó elvtárs egy­úttal megjegyezte, hogy mező- gazdasági termelési verseny szervezésében még sok a lénye­ges fogyatékosság: sok esetben észlelhető a sablonosság, a for­malizmus, a kampányszerűség. A versenyre — hangsúlyozta a szónok — most komoly figyel­met kell fordítani. A párt — a szovjet — és a gazdasági szervezetek sok veze­tője ’ — mondotta Kiricsenkó clvtárs — még nem tartja döntő fontosságú párt és állami köte­lességének, hogy meghonosítsa a termelésben az élenjáró ta­pasztalatokat. Pedig enélkül nem lendíthetjük fel gazdasá­gunkat. El kell érnünk, — amint ezt Lenin követelte, — hogy a követendő példát min­denütt széles körben meghono­sítsák és az kötelezővé váljék. Ukrajna kommunistái és az egész ukrán nép — mondotta Végezetül Kiricsenkó elvtárs — egységesen helyesük az S/KP Központi Bizottságá­nak iránvvonalát és tevé­kenységét. Szovjet-Ukrajna dolgozói jól tudják: hatalmas feladatok ál­lanak előttük, nem kímélik majd erejüket, hoay becsülettel dolgozzanak a Szovjetunió Kom munista Pártja XX. Kongresz- szusa határozatainak megvaló­sításán. Az SZKP XX. kongresszusának február 15-i esti ülése Az SZKP XX. kongresszusá­nak február 15-i esti ülésén, amelyen N. A. Muhitdinov el­nökölt, folytatódott az SZKP Központi Bizottsága beszámoló jának és az SZKP Központi Reviziós Bizottsága jelentésé­nek megvitatása. I. P. Bejcov (Sztavropoli pártszervezet) felszólalásában megjegyezte, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója minden oldalról megvi­lágítja azt a sokrétű munkát, amelyet a szovjet nép a párt vezetésével a XIX. kongresz- szus óta végzett, a hatodik öt éves terv nagyszerű feladatai­nak sikeres megoldására lelke­síti a Szovjetunió dolgozóit. Bojcov annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a XX. kongresszus maradékta­lanul helyesli a Központi Bi­zottság tevékenységét mind a belpolitika, mind a külpolitika területén. Felszólalásának jelentős ré­szében a Sztavropol-vidék gaz­dasági kérdéseivel foglalkozott. Ezen a határterületen új iparágak fejlődnek, egye­bek között ásványolaj- és gázipar. A földgázt olcsó nyersanyag­ként használják a műtrágya gyártáshoz. Erről a területről Moszkva és több más város fog gázt kapni. Nagy munkát végzett a ha­tárterület pártszervezete a me. zőgazdaság továbbfejlesztése terén. Bojcov beszámolt a ha­talmas, sokágazatú gazdaságok sikereiről, az állattenyésztés fejlesztéséről, egyebek között a jtiMenvész+ésről. amelv fontos szerepet játszik a sztavropoli határterület gazdasági életé­ben. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság-tudomány ered­ményeinek és az élenjárók ta­pasztalatainak meghonosítása lehetővé tette az állatállomány hozamának lényeges fokozását. öt év leforgása alatt a határ- terület gyapjútermelése 1955- höz képest majdnem megkét­szereződik. a vfivetkező felszólaló D. T. Sepilov volt. A Központi Bízott Ságnak a XX. kongresszus elé terjesztett beszámolója — mon dotta — mélyreható, sokoldalú marxista-leninista elemzést ad a jelenlegi nemzetközi hely­zetről. A beszámoló nagy erő­vel és meggyőzően jellemzi a két, egymássál ellentétes rend­szer, a szocialista és a kapita­lista rendszer törvényszerűsé­geit. A történelmi fejlődés egész menete megcáfolhatatla- nul igazolta a nagy Leninnek a tételét, hogy a jelenlegi korszak a kapita lista rend«z»r H1 bomlásának, és pusztulásának az új szocialista rendszer fel­törésének és rona.íios virág­zásának korszaka. A szocia­lizmus terebélyesedő és erő­södő világrendszerré vált. Sepilov leleplezte azokat a burzsoá ideológusokat, akik a tények ellenére megpróbálják cáfolni a mai kapitalizmus rothadó és halódó jellegéről adott tudományos erte ciesi és megkísérlik egészségesnek és virágzónak ábrázolni a mai kapitalizmust. A szónok adato­kat közölt arról, hogy a kapi­talizmusnak csak a fegyverke­zési hajsza fokozásával és a gazdasági élet militarizálásával sikerült ideiplen<'s°n felduz­zasztani a gazdasági konjuk- túrát. Megemlékezett a gyarmati országok népeinek nehéz életé­ről, e nepex harcánax iúbonta kozásáról. am el vet 57phnrl «in­gükért és függetlenségükért vívnak. — A történelmi fejlődés egész menete bizonyítja a szocialista társadalmi rend­szer vitathatatlan fölényét -a kapitalista renddel szemben — mondotta Sepilov. — Ezek az előnyök kifejezésre jutnak az ipari termelés fejlődésének gyorsabb ütemében, a termelő­erők rohamos fejlődésében, a kizsákmányolás és az élősdi módon történő fogyasztás fel­számolásában, valamint abban, hogy megszűntek a gazdasági válságok, véget ért a társadal­mi vagyon elpocsékolása. A | szocialista rendszer olyan rend j szer, amelyben' a társadalmi termelés célja az ember a maga igényeivel, valamint a nép jóléte. Sepilov beszélt arról, milyen nagy vonzóereje van a szocializmus eszméjének nyugat és kelet száz és száz millió emberének körében A világ egyszerű emberei a szc cializmus eszméjével kapcso latban hozzák a jobb élethez fűzött reményeiket. A szocia lizmus a béke és valamennyi kis és nagy nép barátságának zászlóvivője. Beszéde befejező részében Sepilov az ideológiai munkával foglalkozott. Az ideológiai te rületen az dolgozik méltókép pen, aki új sikerekre törekszik a gazdasági és kulturális épí­tésben, fokozza a szovjet embe rek szocialista öntudatát. Ez zel kapcsolatban a szónok külc nősen hangsúlyozta, hogy új módon, az állam érdekeinek megfelelően kell megszervezd az élenjáró módszerek propa gandáját és elterjesztését. Pártunk — mondotta befeje zésül Sepilov — mindazoktól akik ideológiai területen de' goznak, azt követeli, hogy még nagyobb szenvedélyesseggel és kérlelhetetlenséggel harcolja nak a burzsoá világnézet, az eszmeietlenség és a politika mentesség ellen, a bürzsoá ide ológia minden megnyilvánulá­sa ellen. Ideológiai munkánknak va­lóban alkotónak kell lennie. L. I. Brezsnyev (Kazahsztán pártszervezete) felszólalásában mpcHóMfvpzte, bníjy a kongresszus óta e'tf-lt több mint három esztendőt nagy­arányú építőmunka és hatal­mas világtörténelmi jelentősé­gű események jellemezték. A Központi Bizottság magasra emelte a leninizmus zászlaját és még szorosabban tömörí­tetté köré pártunk és népünk sorait — mondotta. — Az SZKP Központi Bizottsága gigászi intézkedéseket dolgo­zott ki az ioar és a mezőgaz­daság területén és biztosi- I tóttá az ország előtt álló fel­adatok sikeres megoldását. A felszólaló köztársasága népgazdaságának fejlődését jel lemezve elsősorban az egyik legjelentősebb mezőgazdasági intézkedéssel foglalkozott, a szűz- és parlagföldek megmun- j kálásával, amely általános helyesléssel talál­kozott és az egész nép ügyé- : vé vált. Kazahsztánban 18 millió hek­tár szűzföldet tettek megmű- ' velhetővé. A vetésterület ennek eredményeképpen az idén 27 millió hektár, vagyis majdnem háromszorannyi, mint 1953- ban volt. A szemesterményter­melés ebben az évben eléri az 1400 millió pudot, a beadott gabonamennyiség pedig a 600 millió pudot. Brezsenyev a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy Kazah­sztánban az állattenyésztés fej­lesztése terén még mindig nem kielégítő a helyzet. A köztár­saság pártszervezete most a szilárd takarmánybázis megte­remtésén dolgozik, mivel a ta­karmányhiány az állattenyész­tés fejlődését gátló' egyik leg­főbb -tényező. Növekszik a mezei takarmánytermesztés, mind nagyobb arányokban si­lóznak. Nagyjelentőségű lesz az árasztásos öntözés, vala­mint a hatalmas nyári és téli legelők hasznosítása. Brezsenyev bírálta a Szövetségi Vaskohászati és Színesfémko­hászati Minisztériumot, mivel nem teszi meg a szükséges in­tézkedéseket abban az irány­ban, hogy a köztársaságban gyors ütemben fejlődjenek az értékes fémeket tartalmazó ér­ceket kitermelő vállalatok. A. M. Skolnyikov (voronyezsi pártszervezet) felszólalásában a terület mezőgazdaságának fej­lesztésével foglalkozott. Ta­valy márciusban — mondotta — a párt-Központi Bizottságá­nak határozatára a központi feketeföld-övezet mezőgazda- sági dolgozóit Voronyezsben tanácskozásra hívták össze, amelyen részt vett Nyikita Szergejevics Hruscsov. A ta­nácskozáson sikerült megálla­pítani a mezőgazdaság irányí­tásának . hiányosságait, teljesé­ben feltárni a tartalékokat és gyakorlati rendszabályokat ki­dolgozni a szemes terménvek, az ipari növények és az állati termékek termelékenységének fokozására. A terület mezőgazdasági dol­gozói a kijelölt rendszabályo­kat teljesítve, elértek egves eredményeket. Megnövekedett a szemestermények, a cukor­répa és a napraforgó összter­mése. A szemestermények össz­termésének nagyarányú növelé sében jelentős szerepet játszott a kukorica, amelyből 285 000 hektárt vetettek. Ezáltal lehet­ségessé vált, hogy az elmúlt mezőgazdasági évben több mint kétszeresére növeljék az összes tejhozamot, megerősít­sék a takarmányalapot. A terület kolhozai és szov­hozai, megvizsgálva tartalékai­kat, elhatározták az idén, hogy a múlt évhez viszonyítva meg­kétszerezik a hús beadását és eladását az államnak. Skolnyikov befejezésül fel­vetette, hogy a voronyezsi te­rületen bővíteni kell a hús, a tej és a cukorrépa feldolgozá­sára szolgáló termelési bázist. A kongresszuson a jelenlé­vők viharos tapsa közepette felszólalt Csu Te, a Kínai Kom munista Párt Központi Bizott­sága Politikai Irodájának tag­ja. A Kínai Kommunista Párt kilencmillió tagjának és orszá­ga hatszázmilliós lakosságának testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Az SZKP XX. kongresszu­sán elhangzott beszámolók és felszólalások — mondotta — ékesen mutatják azokat a nagyszerű sikereket. amelyeket a Szovjetunió a kommunizmus építésében és a világ békéjének megőrzé-. sében elért. A kínai nép nagy örömmel ve­szi tudomásul, hogy a szovjet nép határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítette az ötödik ötéves tervet. A Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány békés kül­politikájával nagymértékben hozzájárult a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez, az or­szágok békés egymás mellett élésének és baráti együttmű­ködésének fejlődéséhez. A Szovjetunió hatodik ötéves ter­ve irányelveinek tervezete megmutatja az egész világ­nak a Szovjetunió kommu­nista építésének nagyszerű távlatait. A kínai népben szilárdan él az a meggyőződés, hogy a szovjet nép a hatodik ötéves tervet nemcsak határidő előtt, hanem túl is teljesíti. Csu Te elmondotta, hogyan küzd országában a Kínai Kom­munista Párt és a hatszázmil­liós kínai nép a szocializmus építéséért. Kína első ötéves tervét — hangsúlyozta — feltétlenül határidő előtt tel­jesítjük és túlteljesítjük. mindez elválaszthatatlan attól a sokoldalú és önzetlen segít­ségtől, amelyet a Szovjetunió nyújt Kínának. Befejezésül Csu Te felolvas­ta a Kínai Kommunista Part Központi Bizottságának az SZKP XX. kongresszusához intézett üdvözletét, amelyet Mao Ce-tung írt alá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának egyre nagyobb ará nyú erősödése a Szovjetunió minden területen megmutat­kozó, egyre nagyobb győzel­mei — mondja az üdvözlet — a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának legyőzhetet­lenségét bizonyítják. Az SZKP kiváló példa volt, marad és lesz valamennyi ország kommunista pártja számára. Az SZKP a világ forradalmi'és munkásimozgaJ mának első „rohambrigád­ja“ A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kong­resszusa óriási alkotó hozzá­járulás a Szovjetunió kom­munista építéséhez, a világ békéjének megőrzéséhez és megszilárdításához. Az üdvözlet zárósorait, ame­lyek éltetik a Szovjetunió Kom munista Pártját, az SZKP le­nini Központi Bizottságát, Kína és a Szovjetunió népeinek örök, megbonthatatlan barát­ságát, a mindenekfelett dia­dalmaskodó kommunizmust, a küldöttek és a vendégek viha­ros tapssal fogadták. Mindenki felállt. Ezzel az esti ülés végétért. Az SZKP XX. kongresszusa február 16-án folytatta mun­káját. I A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 16-i délelőtti ülése í fl világsajtó N. Sz. Hruscsov beszámolójáról NEW YORK A Daily News, a Daily Mir­ror, a Newyork Herald Tribune és a Newyork Times nagy fi­gyelmet szentel a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kon­gresszusának és N. Sz. Hruscsov beszámolójának. A Daily Mirror kiemeli Hruscsovnak azt a kije­lentését, hogy a háború nem elkerülhetetlen, közli a leszere­lésről és az európai kollektív biztonságról elhangzott kijelen, tését, valamint azt, hogy $ Szovjetunió javítani kívánja jó­szándékon alapuló kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Ki­emeli'a lap N. Sz. Hruscsov ama szavait, hogy a Szovjet­unió ilyenirányú kezdeménye­zése még nem talált megértésre és támogatásra az Egyesült Ál­lamok részéről. A Newyork Herald Tribune moszkvai tudósítójának je­lentését közli, aki szintén hangsúlyozottan kiemeli N. Sz. Hruscsovnak azt a megállapítását, hogy a háborúk nem elkerülhetetlenek és hogy társadalmi átalakulások lehet­ségesek a parlamenti többség megszerzése alapján. A jelentés kiemeli N. Sz. Hruscsov beszá­molójának azt a részét is, hogy a következő ötéves terv évei­ben bevezetik a 7 órás munka­napot, emelik a kiskeresetűek bérét, az ifjúmunkások számá­ra hatórás munkanapot vezet, nek be és jelentékenyen meg­javulnak a dolgozók lakás- viszonyai. A Newyork Times megálla­pítja, hogy Hruscsov „magabiz­tos hangú beszédet intézett a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusához és az egybegyült külföldi kommunis­ta vezetőkhöz’’. Az a régi sza­bály, hogy ameddig imperializ­mus van, elkerülhetetlenek a háborúk, már hatályukat vesz­tette — mint Hruscsov úr mon­dotta, — mert a béketábor meg­erősödött, — írja a lap. BELGRAD A Borba és a Politika című jugoszláv lapok részletesen ír­nak N. SZ. Hruscsov beszámo­lójáról. A főhelyet a beszámoló első része foglalja el, amely a nemzetközi helyzet elemzését adja. „Hruscsov beszámolójában beszélt a jugoszláv—szovjet vi­szonyról — írja a Borba tudó­sítója. — Azt mondta, hogy, a kapcsolatok megjavultak és hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió mindent megtesz a Ju­goszláviával való baráti együtt­működés továbbfejlesztésére.“ LONDON Az angol sajtó nagy figyel­met szentel a kongresszus meg­nyitó ülésének és a Központi Bizottság beszámolójának. A Times részletesen ismer­teti Ni Sz. Hruscsov beszámo­lójának külpolitikai részét és azt a következő címmel közli: „Az egymás mellett élés a szov jet politika alapja... az Angli­ával való jobb kapcsolatokra irányuló törekvés változatlan." A Daily Telegrap and Post a beszámolónak arra a részére fordít különös figyelmet, mely a két rendszer békés egymás mellett élésének és a háború megakadályozásának lehetősé; gét taglalja. ^ „A szovjetek — hangzik a lap kongresszusi híranyagának címében — kijelentik, hogy a háború nem elkerülhetetlen... Az egymás mellett élés az egye dűli út... “ PÁRIZS A párizsi lapok kivétel nél- . kül vezető helyen számolnak be a kongresszus megnyitó üléséről. Az Express kiefneli a kongresszus hatalmas jelentő­ségét. „Tekintettel Oroszország világpolitikai súlyára — írja: — ez az esemény világszerte elsőrendű jelentőségű ..." ß i Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 16-i délelőtti ülése A. I. Kiri- csenko elnökletével nyílt meg. A kongresszus meghallgatta a Mandátumvizsgáló-Bizottság jelentését. Az előadó A. B. Arisztov, elmondotta, hogy a kongresszusra 1355 szavazati joggal és 81 tanácskozási jog­gal rendelkező küldöttet vá­lasztottak meg. A XX. kong­resszusra 77 küldöttel többet választottak meg, mint az elő­' zőre, mert növekedett a párt tagjainak a száma. A XX. kongresszuson sok­kal több, közvetlenül a terme­lésben foglalkoztatott küldött vesz részt, mint a XIX. párt- kongresszuson. A munkáskül­döttek száma 2,7-szer, a kolhoz­parasztoké kétszer annyi, mint az előző kongresszuson, volt. A küldöttek lelkesen üdvö­zölték az ülésen felszólaló B. Bierutot, aki a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és a lengyel nép üdvözletét tolmácsolta. Me legen köszöntötték A. No- ' votny-t, aki a Csehszlovák 1 Kommunista Párt Központi Bizottsága és a csehszlovák nép nevében mondott üdvözletét. A kongresszus folytatta aa SZKP Központi Bizottsága be­számolójának és az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottsága je­lentésének vitáját. A vitában 'felszólalt: N. A. Larionov (Rjazany), Sz. Babajev (Türk- ménia), I. V. Kapitonov (Moszk va) és más küldöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents