Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

ISS«. FEBRUAR 16. TOLNAI NAPLÓ S PÄRT ÉS PARTÉPÍTÉS Hz SZKP XX. kongresszusa anyagának megismerése előbbre viszi a mi munkánkat is Kedden délelőtt megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa. Ez a kongresszus nagyjelentőségű el­sősorban a szovjet nép számára: amellett, hogy a párt legfelső fórumán értékelni fogják az el­ért eredményeket, meg fogják határozni a kommunizmus ria­dalmas építésének további prog­ramját a hatodik ötéves terv ke rétében. Ezen a kongresszuson megtárgyalják, hogy a további még nagyobb sikerek érdekében milyen feladatokat és hogyan kell megoldaniok a szovjet em­berek legjobbjainak, az SzKP tagjainak. ügy -egy pártkongresszus, a Szovjetunió Kommunista Pártja életében mindig nagyjelentőségű volt: a párt sorainak szorosabb- razárását, az egység erősödését, a kommunisták tevékenységének fokozódását eredményezte. De hozzá kell tenni azt is, hogy az SzKP kongresszusainak, mindig nagy jelentősége volt nemzetközi viszonylatban, és a mostani kon­gresszus munkáját is nagy vára­kozással figyelik a világ minden táján a dolgozók. A kongresszus tevékenységében: a program ki •lolgevásában mi magyar dolgo­zók a jövőnk köryonalait látjuk, azt az építő munkát, ami nálunk egyenlőre még csak perspektíva. Ahhoz tehát, hogy a mi párt- szervezeteink még eredménye, sebb munkát tudjanak végezni, feltétlenül példát kell meríteniük a XX .kongresszus anyagából és annak egyes /tanulságait a helyi viszonyoknak megfelelően alkal­mazni. Noha a Szovjetunió már a kommunizmus gigantikus épí tésén dolgozik és mi még a kö­zelebbi tervek megvalósításán tevékenykedünk, de problémáink sok tekintetben hasonlóak, vagy éppen azonosak a mi viszonyaink nak megfelelően. így tehát a még eredményesebb munkánk egyik előfeltétele, hogy tapasz­talatokat merítsünk az SzKP ta­pasztalataiból. Erre annál is in­kább szükség van, mert sok te­rületen csak így tudjuk meg­előzni az egyes hibák, problémák felvetődését. A Szovjetunió Kom munista Pártja többévtizedes gyakorlattal rendelkezik az or­szágépítő munka terén és ezek­nek a tapasztalatoknak a haszno sítása csak eredményes lehet a számunkra. Nagyon helyes, ha az alapszer vezetek már most. a kongresszus napjaiban is figyelemmel kísérik a kongresszusi eseményeket. A sajtó, a rádió bő lehetőséget nyújt erre. A kongresszus anya­gának a megismerésére feltétle­nül szükség van, mert az a funkcionárius, vagy egyszerű párttag, aki nem ismeri azt, nem is tudja a tapasztalatokat fel­használni munkájában. Több helyen — üzemben és mezőgazdasági szocialista szekto- rokban, sőt még a falu egyénileg dolgozó parasztjai körében is — kollektív rádióhallgatásokat szer­veznek, több helyen pedig kis- gyűléseken vitatják meg a kon­gresszus’ eseményeit. Nagyon helyes, ha még a pártonkívüli dolgozókkal is mind szélesebb körben igyekeznek ismertetni a kongresszus munkáját, de nem szabad elfelejteni, hogy elsősor­ban a párttagok körében kell részletesen megismertetni azt. Ha a párttagság kellő mértékben tájékozott lesz a kongresszus munkájában, a kidolgozott programban, akkor az alap lesz arra is, hogy minden dolgozó megismerje és helyesen értékelje a kongresszus célkitűzéseit. B. F. Jó szervezéssel a magasabb kultúráért A mucsi diszistáknak az el­múlt években jó hírük volt ar­ról, hogy a DISZ-en belül jó a fegyelem, szervezett életmódot folytatnak. Volt egy időszak azonban, — amikor munkájukban pangás volt észlelhető. Erre felfigyelt a járási pártbizottság és a já­rási DISZ bizottsággal karöltve segítették a fiatalokat a DISZ szervezeten belül, hogy példamu tató munkát tudjanak kifejteni. A DISZ-szervezetnek igen nagy segítséget adott még a helyi pártszervezet vezetősége és Kardos Ferenc pedagógus. Ez a segítség különösen megmutat­kozott most az új vezetőségvá­lasztáskor. Ennek eredménye számokban is lemérhető. Mi­óta az új vezetőséget a Dísz­ben megválasztották, jelentős változás történt, mert 42 tagról a DISZ-szervezet létszáma 67 tagra szaporodott. Kardos Fe­renc pedagógus vezetésével a Sári bíró című színdárabot ta­nulják most, melyet február utolsó hetében szándékoznak a mucsi dolgozóknak előadni. De ugyanakkor készülnek, hogy a környékbeli községeket is, mint Tevel, Kurdot, Csibrákot is be­járják, s a bevételből fejleszteni tudják a sportmunkájukat. VISZTI GYÖRGY levelező. Érdemes újítani Tapasztalatok a Simositorxiyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár me­gyénk legnagyobb ipari üz^me. A második ötéves tervben to­vább bővül a gyár, nagyarányú beruházások fogják megnövelni kapacitását. Ez mellett állandóan fejlődik, tökéletesedik a gyár technikai színvonala és a gyár­tástechnológia. Az idei évben, 1956-ban tSbbmillió forintos gazdasági eredményt jelent majd a mű­szaki fejlesztési intézkedések tervének a megvalósítása. A műszaki fejlesztési intézkedé sek a minőség javítása mellett legnagyobb figyelmet az anyag takarékosságra, az anyagok felü­letben való minél jobb kihaszná­lására fordítják. Ez érthető is, hisztjn a bőrgyártás anyagigé­nyes termelési folyamat. Egy­részt, mert alapanyaga a bőr na gyón értékes, másrészt pedig azért, mert a termelési folyamat ban nagymennyiségű anyaggal dolgoznak. Látható ez abból is, hogty az önköltség szerkezeté­ben az anyagköltség megközelíti a 80 százalékot. Az anyagtakarékosság jelentő ségét fokozza az, hogy az alap anyag nagyrészét külföldről vá sárolják. A műszaki fejlesztési intézke dések tervének a megvalósításé hoz nagy segítséget jelent a gyár eleven újító mozgalma. Az elmúlt évben a dolgozók 250 újítási javaslatot nyújtot­tak be. Ebből 117 újítást fo­gadtak el és 107 et be is ve­zettek. A benyújtott újításo­kért eddig 60 000 forint újítá­si díjat fizettek ki. Legnagyobb jelentőségű újí­tást az elmúlt évben Keszler 1st ván elvtárs, a vixosrészleg kiké­szítő műhelyének egyik dolgo­zója adta be. Újításának az a lé­nyege, hogy megcserélte a sor rendet, a vixos tehénbőr kikészí­tési munkafolyamatának két moz zanata: a gépi fényezés és a szappanozás között. Eddig szap panozás után fényezték a tehén­bőrt Keszler elvtárs újítása sze­rint szappanozás előtt végzik el a gépi fényezést. Ez az egysze rűnek látszó újítás egy évben több mint félmillió forint értékű bőrfelület növekedést jelent. Nemsokára kézhezkapja Kész- ler elvfárs az újításért járó 20 000 forint újít ój díjat. Másik nagyobb újítás Horváth János művezető újítása, melyben ugyancsak 2 munkaműveletnek sorrendben való felcserélése, a bőrnek üveglapos szárítás utáni tisztítása eredményez egy évben 320 850 forint értékű börfelület növekedését. Horváth János elvtárs 7 703 forint újítási díjat kap újítá­sáért. Jelentős még Dömötör Ferenc újítása, amelyért 9 873 forint és a Krómos-brigád újítása, amelyért 25 000 forint újítási díjat kapnak. A Simontornyai Bőrgyár dol­gozói az elmúlt év tapasztalatai­ból látják .hogy érdemes újítani, mert ezzel amellett, hogy kőny- nyebbé és hasznosabbá teszik munkájukat, még nagy összegű újítási díjat is kapnak. Az idei év januárjában 43 újí­tási javaslatot ad'ak be a dol­gozók, 11 újítási javaslattal többet, mint 1955. január­jában. Tehát: a Simontornyai Bőrgyár­ban egészségesen fejlődik to­vább az újítómozgalom. Igaza van Keszler elvtársnak, akinek az az elve, hogy ,,A technika fej­lesztése olyan dolog, amelyet egy percig sem szabad abba­hagyni. A technikát a nap min­den percében fejleszteni kell. Ebben a harcban nagy feladat vár az újítókra. Igaz, hogy néha csalódik az ember, vagy nem éri el a kívánt eredményt, de ilyen­kor sem szabad a kedvet elvesz­teni. Aki nem veszti el a kedvét, aki képes harcolni az újért, az feltétlenül győznj fog!” Tapasztalatok az idősebb testvérnél ■«rasárnap délelőtt a sűrű ’ havazás és kedvezőtlen közlekedési viszonyok ellenére is, két község élenjáró dolgozó parasztjai keltek útnak a tamá­si járásban, hogy közelről meg­ismerhessék a megye egyik leg­nagyobb és legjobb munkaszer­vezetéről nevezetes kollektív gazdaságát, a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetet. — Az érdeklődők felerésze — 18 dolgozó paraszt — Szakályból indult, ahol most van kibonta­kozóban a termelőszövetkezeti mozgalom és a falu leghaladóbb jai, élén a párttitkárral, fára­doznak az első termelőszövetke­zet erősítésén. Az itteni előké­szítő bizottság tagjai közül töb­ben, például Takács Gyula 8 holdas, Lezsák Béla 5 holdas dolgozó paraszt feleségüket, Bíró Iajos a fiát, Andirkó Sán­dor párttitkár pedig a leányái is magával hozta az új gazdál­kodási forma megismerésére. Velük volt a község MNDSZ el­nöke is, Kelemen Jánosné fér­jével. Regőlyből pedig, az alig másfél hónapja megalakult Uj Korszak Tsz tagjai jöttek el mintegy húszán az idősebb test­vérhez tapasztalatokat gyűjteni a közös gazdálkodáshoz. Fára­dozásuk nem volt hiábavaló, — mert sokrétű, hasznos ismerete­ket, gazdag útravalót kaptak ezen a napon. péti János elnök, a Szocia­-*■ lista Munka Hőse előljá. róban ismertette a tamási Vö­rös Szikra alakulásának és hat­éves fejlődésének történetét, majd a további tervekről be­szélt. — Eredményeink ellené­re még korántsincs kihasználva minden kedvező lehetőség, — mondotta. — Ezért idén méhé­szettel és halászattal bővítjük üzemágainkat, a fősúlyt azon­ban továbbra is az állattenyész­tés fejlesztésére helvezzük, — amely a legjövedelmezőbb gaz­dasági ágazat a jelenben is. — Az év végéig négyszázra növel­jük jelenlegi 250 drb-os szarvas marhaállományunkat, e célból gondoskodtunk a szükséges ta­karmányalapról is. A tavalyi­hoz viszonyítva kétszeresére nö­veljük a takarmánytermő terü­letét, amely az összes szántó- területnek csaknem a felét, 1000 kát. holdat tesz ki. Ezen belül ötszáz kát. holdon kukoricát termelünk, de növeljük a pil­langósvirágúak területét is, — mondotta többi között. Ezután beszélt a munkaszervezésről, a fiatalok és öregekről való gon­doskodásról, a szociális és kul­turális igények kielégítéséről. Ezután a tsz nagykiterjedésű területének megtekintésére in­dultak a vendégek. Komoly ér­deklődéssel szemlélték az újon­nan épült, korszerűen berende­zett szarvasmarha, sertés- és ló­istállókat, a gyönyörű törzsállo­mányokat. Mindezek mellett a tsz-tagok házatája sem kerülte el figyelmüket. Ez utóbbiakra különösen az asszonyok voltak kíváncsiak. Lezsák Béláné, Ke­lemen Jánosné és több asszony­társ „női szemmel” nézett be a tsz-tagok konyháiba, kamráiba, a háztáji ólakba. A szépen be­rendezett lakások, a vadonatúj szoba- és konyhabútorok lát­tán személyesen győződtek meg a tsz-elnök szavainak igazáról, amikor többi között elmondta, hogy harmincnál több tsz-tag vásárolt teljes vagy részleges szobaberendezést az utóbbi fél­év alatt. Mialatt a vendégek egyrésze a külterületen szemlélődött, a regőlyi Uj Korszak és a szaká- lyi előkészítőbizottság néhány tagja a könyvvitelt és az üzem­vezetést tanulmányozta az iro­dában. A közös ebéd után megvi- tatták a tapasztaltakat. A vendégek egyöntetűen megálla­pították, hogy mintaszerűen be­rendezett és vezetett gazdasá­got ismertek meg és sokat ta­nultak. Leginkább azonban kér­deztek. E kérdések főleg a nagyüzemi munka megszervezé­sére, az állami kötelezettségek közös módon való teljesítésére, a szakszerű gazdálkodás meg­alapozásának hogyanjára vo­natkoztak és érzett belőlük, — mennyire érett a gazdálkodás gondolata ezekben az emberek­ben. A kérdések mellett bizako­dásteli tervezgetések is hang­zottak el. A regőlyiek az itt lá­tottak alapján szintén a kor­szerű állattenyésztés megalapo­zását tűzték ki fő célul, a sza- kályiak elmondották, milyen ki­tűnő adottságok vannak közsé­gükben az öntözéses kertészet létesítésére és baromfitenyész­tésre. Emellett látják a nehéz­ségeket is, épp ezért kérték a hatéves harcokban megnőtt, edzett Vörös Szikra vezetőinek segítségét. Péti János a kérdé­sekre adott válaszában biztosí­totta a szövetkezés új híveit arról, hogy maga és munkatár­sai gyakran meglátogatják az új szövetkezeteket és minden támogatást megad a vezetés, — munkaszervezés és egyéb szük­séges ismeretek elsajátításához. A falu becsületéről van szakadat olyan községe a gyönki járás­nak, amely már évek óta rend. szeresen teljesíti begyűjtési tervét, nemcsak hónapról hó­napra tesznek becsülettel ele­get a község gazdái kötelezett­ségüknek, de az éves tervüket is jól teljesítik. Ezt igazolja a tavalyi esztendő 118.2 százalé­kos begyűjtési tervteljesítése. A községi tanács örömmel ad számot mindig arról, hogy a fa luban nincs olyan gazda, aki adósa lenne államunknak. A dolgozó parasztokban megvan az a jó tulajdonság, Szakadá- ton, hogy nem szeretnek tar­tozni. Az első negyedév számadatai a tanács és a begyűjtési állan­dóbizottság jó összmunkáját tükrözi vissza. A február 10-i állapot szerint tejből 63,5, to­jásból 42,4, baromfiból 119,3 és vágómarhából 100 százalék­ra tettek eleget első negyedévi hazafias kötelezettségüknek a szakadáti gazdák. Dicséret il­leti jó teljesítéséért a helyi Arany Kalász Termelőszövet­kezetet, mert a községben mindig elsőnek tesz eleget be­szolgáltatásának. FELSÖNÁNA évek óta a gyönki járás leg­rosszabbul teljesítő községe. Ez abból adódott, hogy a falu gazdái, földterületükhöz vi­szonyítva, túlságosan kevés állatot tartottak és így az ál­lati termékekből beszolgáltatá­sukat teljesíteni nem tudták. Az elmúlt esztendőben és különösen az idei évben javu­lás észlelhető Felsőnána be­gyűjtési tervteljesítésében. A lakosság javarésze a nagy­üzemi gazdálkodást választot­ta: beléptek a dolgozó parasz­tok a már meglévő és az újon­nan alakult termelőszövetke­zetbe. A két tsz-ben a gazdál­kodást belterjessé tették, illet­ve teszik. Ez a gazdálkodás for ma máris érezteti hatását a begyűjtésben, javult a község beszolgáltatása és az utolsó helyről a jobbak közé küzdöt­tek fel magukat. Ezt a tényt igazolják azok az eredmé­nyek, február 10-ig kimutat­hatók a község negyedéves tervteljesítéséből: tejből 90.3, tojásból 18, baromfiból 51.4 és sertésből 55.2 százalékban tet­tek eleget beszolgálatásuknak a gazdák és a két termelőszö­vetkezet. Ezt az eredményt megtartani, de még inkább fo­kozni csak úgy tudják a felső. nánaiak, ha gazdálkodásukat még belterjesebbé teszik az eddiginél is. GYÜNK Még januárban összeült a begyűjtési állandóbizottság a községben, részletezték, hogy ki, melyik hónapban tesz ele­get a gazdák közül beszolgál tatásának. Kovács István elv társ, begyűjtési előadó a gyű lés után felkereste a gazdá­kat, elbeszélgetett velük és ennek következményeképpen Gyönkön minden dolgozó pa­raszt tudja, hogy mikor kell állam iránti kötelezettségének eleget tenni. A begyűjtés si kerét segíti elő az is, hogy minden alkalommal értesítik a gazdákat, amikor a beszolgál­tatás ideje elérkezett. A gyönki begyűjtési állandó bizottság naprakészen dolgozik. Ennek a munkának és annak, hogy a tanács részéről Deli György elvtárs, a tanács elnöke állan­dóan segíti a' begyűjtés munká­ját, eredménye, hogy baromfi­ból már jóval túlteljesítették az első negyedéves tervüket, tojásból eleget tettek a januári és februári beszolgáltatásuk­nak, tejből és sertésből pedig folyamatosan teljesítik a gaz­dák kötelességüket. Külön dicséret illeti meg a Petőfi Termelőszövetkezetet azért ,mert már teljesítették első negyedévi sertésbeadásu­kat és a Vörös Csillag Tsz-t azért, mert tojásból és baromfi­ból már eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek az első negyedévre. BELECSKÄN és KESZÖHIDEGKÜTON egyaránt jól megy a begyűj­tés munkája. Keszőhidegkút a múlt évben Is 120,2 százalé­kot ért el, s ezért Kovács Mi­hály tanácselnököt kitüntet­ték. Most is teljesíti, nem egy cikkféleségből pedig túl­teljesíti mindkét község a részletterveket. A belecskai dolgozó parasz. tok a januári begyűjtési kö­telezettségeknek eleget tet­tek, sőt baromfiból kétszer annyit adtak be, mint ameny- nyit a terv előír. A begyűjtés üteme néni csökkent február első 10 napjában sem, a tej­beadásnak több mint felét teljesítették. Kcszőhidegkúton is szépen haladnak a negyedéves be­gyűjtési tervek teljesítésével. Február 10-ig baromfibeadás­nál 72 százalékot értek el és a többi cikkek begyűjtése is jól .megy, de lemaradás van a tojás begyűjtésénél, amit csak 16.6 százalékra teljesí­tettek. Ha az elsők között akarnak maradni, ezen a té­ren még javítani kell a be­gyűjtés munkáját. TOLNANÉMEDIBEN a Meggyőződés Termelőszö­vetkezet pontosan teljesíti aa állammal szemben vállalt kö­telezettségeit. Tejből már ed­dig többet adtak be a terve­zettnél, de gondoskodnak be­gyűjtési tervük további telje­sítéséről is. Tizenegy sertést állítottak be sertésbeadásuk biztosítására. A falu dolgozó parasztsága sem marad el a begyűjtésben. Csilléri Lajos tavaly is eleget tett kötelezettségeinek és a tervfelbontáskor most is büsz­kén jelenti ki: „Nálam még nem volt kint senki, hogy mi­kor viszek be ezt, vagy azt, vállalom az idén is, úgy, mint tavaly”. Tolnanémediben so­kan gondolkoznak így, mert folyamatosan teljesítik be-, adási kötelezettségüket. — A baromfit 200, a tej és tojásbe­adást 150 százalékon felül, a sertésbegyüjtési tervet pedig 120 százalékra teljesítették ja­nuárban. A februári terveket már az első 10 napban csak­nem 50, ezek közül pedig a tejbeadást 100 százalékra tel­jesítették. Mi lenne ha ... ... a Nagydorogi Dohánybeváltóban készítenének újítási fel­adattervet? Elősegítené az újító-mozgalom kibontakozását, nem for­dulna elő olyan eset, hogy 1954 tavasza óta nem adott be sen­ki újítást a Nagydorogi Dohánybeváltóban. ...a Dombóvári Vajüzem verseny tábla járói leszednék az 1955. évi májusi munkaverseny eredményeket? Nem árulkodna a versenytábla arról, hogy a Dombóvári Vajüzemben az illetékes szervek keveset törődnek a verseny nyilvánosságával.

Next

/
Thumbnails
Contents