Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-02 / 28. szám
195«. FEBRUÁR 2. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Farkas elvtárs készül a járási pártértekezletre A községi pártértekezleteken, párttaggyűléseken a párt demokrácia alapján küldötteket is választottak a járási pártértekezletekre, ahol megvizsgálják a felsőbb pártszerv, a járási pártbizottság elmúlt két évi munkáját, megbeszélik a tennivalókat és megválasztják az új pártbizottság tagjait. KÜLDÖTTNEK LENNI tehát felelősségteljes megbízatás, amellett, hogy nagy megtiszteltetés. Ez a megtiszteltetés mindenekelőtt azt a feladatot rója a megválasztott küldött elvtársakra, hogy ott képviseljék választóik véleményét, akaratát, mert ezt így kívánja meg a pártdemokrácia, a párt szervezeti felépítésének alapelve. Amikor megválasztották egyik-másik elvtársat küldöttnek, nem egyszerű, mechanikus szavazás volt az, hanem a bizalom jele és a bizalom egyben kötelez is. Legtöbb helyen, mielőtt szavaztak volna, véleményt mondtak a javasoltak munkájáról és ugyanakkor konkrét megbízatásokkal látták el: az egyik helyen azzal bízták meg őket, hogy bírálják' meg a JB. munkáját, a másik helyen azzal, hogy te gyen javaslatot a pártmunka megjavítására ilyen és ilyen téren, volt, ahol azt kérték tőle, számoljon be eredményeikről és így tovább ... A napokban meglátogattunk egy küldöttet és megnéztük, hogyan gyűjti csokorba a párttagság véleményét, javaslatát, tehát hogyan készül a járási pártértekezletre. Ez az elvtárs Farkas János, Regöly község függetlenített párttitkára. * Még egy éve sincs, hogy a községbe: került, de megismerte és megszerette minden dolgozó, függetlenül attól, hogy párttag, vagy párton- kívüli. Amikor á kommunisták tanácskozásán szóba került, hogy kiket küldjenek a járási pártértekezletre, első nek Farkas elvtársra esett a választás, mert tudják róla, hogy az ő kommunista helytállására bármikor számíthatnak. Ezekben a napokban, hetekben KÉSZÜL FARKAS ELVTÁRS a járási pártértekezletre. Nem bent az irodában, az íróasztal mellett, nem valami hang zatos „beszámolót“ ír, hanem cselekszik, kora reggeltől késő estig járja a falut, szervez, irányít, agitál és most „állítja össze“ azt az anyagot, amiről majd beszélni fog a járás legfelső pártfórumán. Amikor a községbe került, híre-hamva sem volt a termelőszövetkezetnek. De a vezetőségválasztások előkészüle teként és majd a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozat végrehajtása során, megszületett az első tsz:, az Uj Korszak, a község legjobb kommunistáinak áldozatkész munkája és példamutatása segítségével. De a megalakult tsz még csak a mag, és ezt gondozni, ápolni kell, hogy életképes, dúsan termő „növény“ legyen belőle. Most ezen munkálkodik Farkas elvtárs — körültekintő gonddal és sok szeretettel. Most kell megteremteni a közös gazdálkodást, a közös állat- állományt és ehhez kellenek a párttitkár tanácsai, amelye két a sokévi pártmunkája közben szerzett. De a meglévő taglétszám sem „elegendő hiszen a község lakosságának még csak egy töredéke lépett a tsz-be. Nagy munkát fejtenek ki az új tsz számszerű erősítése érdekében is. Az új tsz tagjai a kommunisták irányításával állandóan járják a falut, sokszor még ebédelni, sem érnek rá és amint itt mondják: „szervezzük az új tagokat.“ Felszólalásának e?;yik részében ELMONDJA MAJD, hogy a regölyi kommunisták hogyan teremtették meg a termékeny talajt ebben a „lé- tezhetetlennek“ vélt községben a termelőszövetkezeti mozgalom számára, tehát mit tettek a mezőgazdaság reájuk eső részén a párt politikájának végrehajtásáért. Szép eredményekről adhat számot é? hozzáteheti még azt is, hogy a pártvezetőségi tagok közül többen az elsők között írták alá a belépési ' nyilatkozatot. Belépett maga a függetlenített párttitkár, Farkas elvtárs is, feleségével együtt. De nemcsak erről tud majd beszámolni, mert a pártszervezet munkája — ez volt a legfontosabb tennivalója —• nem korlátozódott csupán erre. Foglalkoztak és foglalkoznak rendszeresen az ifjúsággal és a többi tömegszer - vezetekkel. Arról is beszél majd, mit tettek a törvényes ség megszilárdításáért és milyen eredményeket értek el ezen a téren. Mielőtt elindul a járási értekezletre, elbeszélget még a párttagokkal is és noha a taggyűléseken kapott már tőlük „útravalót“, még egyszer kikéri véleményüket és biztosítja, hegy valóban AZ EGÉSZ PÁRTTAGSÁG VÉLEMÉNYÉT TOLMÁCSOLJA. De nemcsak a község eredményeit tolmácsolja, mert akad még hiba is éppen elegendő. Ezekről is beszél maja és elmondja, hogyan akarják azokat kijavítani, mit tesznek a helyi pártszervezet erősítéséért és bírálatot mond majd a járási pártbizottság munka járó! is, megmondja azt is, ami jó és azt is, amit rossznak találnak és ezzel segíti majd, hogy az újonnan megválasztott járási pártbizottság még eredményesebben tudjon harcolni. B. F. Tanulmányozzák megyénk dolgozói az SZKP XX. kongresszusának irányelveit Érdeklődéssel olvasta megyénk valamennyi dolgozója az SZKP Központi Bizottságának tervezetét, amely megállapítja a Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési 5 éves tervének irányelveit. Ez a tervezet az ipar, a mezőgazdaság valamennyi ágában az előző évi terméseredményhez viszonyítva szebb eredményeket írt elő. A tervezet megállapítja, hogy például az ipari termelés 5 esztendős növekedését 65 százalékban kell meghatározni. A hatodik 5 éves terv elsőrendű feladatának kell tekinteni * az iparban a vas- és színesfémkohászat, az ásványolaj, a gépgyártás, automatikai eszközök gyors növelését. A mező- gazdaságban meg kell javítani a mezőgazdasági növények művelésének agrotechnikáját. Biztosítani kell a földművelés és az állattenyésztés gyors fellendítését. Az SZKP Központi Bizottsá gának tervezetéről nyilatkozik megyénk egyik mezőgazdasági szakembere. Cél: A mezőgazdaság munkái nak gépesítése. — A Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési 5 éyes terv tanulmányozásakor -- mondotta Papp Lajos elvtárs, a Megyei Gépállomási Igazgató ság igazgatója — az a tapasztalatom, hogy a Szovjetunióban még jelentősen kívánják fokozni a mezőgazdaság gépesítő sét. például az olyan munkák elvégzésének a gépesítését. A Szekszárd-belvárosi MNDSZ szervezet január 25-én este, vezetőségválasztó taggyűlést tartott, melyen mintegy 150 asszony vett részt. Teszler Vendelné megnyitó szavai után Bozsányi Lajosné tartott be számolót a szervezet féléves munkájáról. Beszámolójában többek között megemlékezett a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásának amely sok munkaerőt igényel, így a mezőgazdaság további 56'J 000 kombájnt, 400 000 szal- maf'elszedőt (kombájnhoz),, ezen felül pedig 250 000 kukorica és silónövény betakarító kombájnt fog kapni. Érdemes elgondolkodni azon, amit e számok magukba rejtenek. Ha megyénk mezőgazdaságának gépesítését nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy nagy változás van és lesz ezen a téren. Az elmúlt évben pl. gépállomásainkon nem volt kukorica négyzetbevető gép. Ebben az évben gépállomásaink 54 darab ilyen gépet kapnak, amelyekből 42 darabot március 31- ig leszállítunk gépállomásainknak. A mezőgazdaság jobb gépesítését segíti elő az a 15 drb. lánctalpas traktor, amelyet ebben az évben kapnak gépállomásaink, a homokos és nehe zen művelhető területek megművelésére. A Szovjetunió mezőgazdasága 400 000 darab szalmafelsze- dőt kap. Mi is megpróbáltuk házilag elkészíteni a szalmafelszedőt. A mintapéldányt a bölcskei gépállomás készítette el és sikerrel is használja. Ez évben tervünk az, hogy megyénk valamennyi gépállomásán legalább 2 darab szalmafelszedő legyen. Nagyon sok és helyes szempontot adtak a Szovjetunió hatodik 5 éves tervének irányelvei, amelyek figyelembevételével végezzük mi is tovább a munkát. 10. évfordulójáról, s a nők tévé kény békeharcáról. Rámuta tott arra, hogy a második 5 éves terv sikeres végrehajtása nagymértékben függ a magyar nők politikai fejlődésétől. A beszámoló elhangzása után Bolyás elvtársnő az MNDSZ városi elnöke javaslatot tett az új vezetőségre, amit a tagság egyhangúlag elfogadott. BozsáA napokban értekezletre jöttek össze a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, elnökhelyettesek és gépállomási igazgatók, hogy megvitassák a soronkövetkező legfontosabb, tavaszi munkákra való felkészülést, a tsz-ek fejlesztése és az új tsz-ek megszilárdításának kérdését. Az értekezleten megjelent Szügyi Elek elvtárs, • az MDP megyei bizottságának titkára, Molnár Sándor, az MDP megyei bizottsága mezőgazda- sági osztályának vezetője és Sajgó Ferenc elvtárs, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese. Beszámolót mondott Marko- vics János elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója. Beszámolójában legfontosabb feladatnak emlí tette a tavaszi munkákra való alapos felkészülést, amely egyik biztosítéka annak, hogy elérhető legyen megyénkben a 3 százalékos termésátlag-emelkedés. Hangsúlyozta: — Ahhoz, hogy kenyérgabona termésünknél biztosítani tudjuk a 3 százalékos termésátlag-emelkedést, fontos a vetések feljavítása, a pétisóval történő fejtrágyázás és az aprómorzsalékos istállótrágyával való fejtrágyázás, amelyet főleg fagyos talajra szórjanak ki. A teendők közé tartozik az őszi kalászos területek ápolása, hengerezés, egyes területeken a fogasolás. Beszámolójában foglalkozott Markovics elvtárs továbbá aznyi Lajosné, Pill Ferencné, Dánayné, Zádoriné, Kettinger- né, Lőriiicné, Cseh Jánosné, Pusztán Istvánná pedagógus és Balogh Jolán lettek az új vezetőség tagjai. A vezetőségválasztó taggyűlést — melyen a szervezet Nina Popova nevét vette fel — az óvodás és iskolás gyermekek műsora tette hangulatossá. Kampis Tamásné zal, hogy a terméseredményt le hét növelni azáltal is, ha nagyobb területen alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy ahol alkalmazták a vegyszeres gyomirtást, ott 4—5 mázsával nagyobb volt a termés. Ebben az évben mint egy 9000 holdon kell a Fácánkerti Növényvédő Állomásnak a vegyszeres gyomirtást elvé gezni. Hangsúlyozta továbbá, hogy az összszán tó terület 20—22 százalékán kell a kukorica vetésterületet biztosítani tsz- einkben. Jól előkészített, frissen istállótrágyázott, földbe és a terület 60 százalékán négyzetesen kell vetni a kukoricát. Ezenkívül a tamási Vörös Szikra Tsz-ben például a kukoricatermesztés új módszerét vezetik be. Tíz holdon a Kolbai-félc ikersoros kukoricavetéssel próbálkoznak. El kell érni, hogy valamennyi termelőszövetkezetben tehenenként 400 négyszögöl fővetésű silótakarmányt vessenek. Beszámolójában említette még a. rétek, legelők javítását, a szőlők, gyümölcsösök legfontosabb munkáit és beszélt még a pillangós takarmányok vetés- területének növeléséről. A tavaszi munkákra való felkészülés mellett foglalkoztak az értekezlet résztvevői a termelő- szövetkezetek megszilárdításával és az új termelőszövetkezetek segítésével. Példaként említették az Ireg- szemcsei Kutató Intézet vezetőjét, Kurnik Ernő elvtárs vezető kutató, aki a dal- mandi Szabadság Termelő- szövetkezet tervkészítéséhez adott komoly segítséget. Ezenkívül a varsádi gépállomás is jól segíti a felsőnánai és a kalaznói új termelőszövetkezeteket. Ugyanez azonban nem mondható el a pincehelyi gépállomásról: a gépállomás főagronómusa. Tompa elvtárs nem segített a pálfai Uj Élet Tsz tervkészítésénél. Vezetöségválasztás a belvárosi MNDSZ szervezetben N Szekszárdi Vasipari Vállalat áves vállalása a tervek túlteljesítésére Az elmúlt évben csatlakozva a 20 budapesti nagyüzem felhívásához, december 13-ra teljesítettük éves tervünket. — Magunkévá téve pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozatait, a második öléves terv első évének tervtúlteijesí- tésére az alábbi vállalást tesz- szük: 1. Minden negyedévben 3 nap pal a határidő előtt teljesítjük termelési tervünket. Ennek alapján éves tervünket december 19-re befejezzük. Az év folyamán 10 garnitúra konyhabútort, 5 garnitúra hálószobabútort, 15 darab fényezett asztalt, 15 darab fényezett ágyat és 700 garnitúra 3 részes matracot adunk terven felül a népgazdaságnak a lakosság ezirányú szükségletei kielégítése céljából. 2. A termelési terv túlteljesítését pártunk Központi Vezetőségének útmutatásai nyomán a termelékenység emelkedésével biztosítjuk. Ennek érdekében vállaljuk, hogy 3.3 százalékkal emeljük idén a termelékenységet, ami a Vtvalyi évhez képest 11.3 százalékos termelékenységemelkedést jelent. A termelékenység emelését a munkafolyamatok gépesítésével, a normarendszer kiterjesztésével, — munkaversennyel, munkamódszer átadások megszervezésével és a szakmai képzettség emelőével kívánjuk elérni. 3. A termelés és termelékenységi tervek túlteljesítése mellett csökkentjük az önköltséget is. Terven felül az önköltségcsökkentésből eredő megtakarításokból 60.000 forinttal több nyereséget fizetünk be. Az önköltségcsökkentést műszaki fejlesztési intézkedésekkel és V, it ások bevezetésével bizto- ítjuk. 4. ötezer forint értékben berendezést vásárolunk kultúrtermünkbe és a gépkocsijavító részleg fürdőjét 6000 forintos ,ÖT éggel kibővítjük. A vállalat dolgozói nevében: KERNER JÓZSEF igazgató VÉGHELYI MIKLÓSNÉ párttitkár CSABA JÁNOS ÜB elnök. Kiosztották a dolgozók között az 1956. első félévi újítási feladattervet a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár újítási mozgalma az elmúlt évek során jelentős eredményeket hozott a technika fejlesztésében, egyes, korábban kézzel végzett műveletek gépesítésében. 1949 óta közel ezer újítási javaslatot adtak be a dolgozók, melynek mintegy felét elfogadták s az elfo- ■ adottak — nyolc kivételével — bevezetésre is kerültek. Meg kell azonban azt is mondani, hogy nagyobb eredményeket is el lehetett volna érni, ha a vállalatnak olyan újítási feladatterve lenne, mely a megoldandó feladatokra irányítaná a dolgozók figyelmét. Ugyanis, amíg 1953-ban 223 újítási javaslatot adtak be a dolgozók, 1954-ben 185, a múlt évben pedig csak 142 javaslatot dolgoztak ki. Ez a visszaesés annak tudható be, hogy a dolgozók előtt nem voltak megfelelő szempontok, amivel foglalkozhattak volna. Felismerve a hiányosságokat, — a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele, majd az ezt követő novemberi határozat alapján — konkrét, sajátos tervek kidolgozását határozta el a vállalat műszaki vezetősége az 1956-os évre. Kisfazekas Pál főmérnök elvtárs az egész vállalatot érintő olyan újítási feladattervet dolgozott ki, mely mindenki részére könnyen érthető és valamennyi pontja meg is valósítható. Figyelembevette az új modell beindításával kapcsolatos feladatokat, valamint mindazokat a problémákat, ame lyek gátlói a termelésnek, vagy az önköltségcsökkentés terén hozhat jobb eredményt megvalósításuk. Az újítási feladatterv első része a gépesítési feladatokkal foglalkozik 13 pontban. Ezek közt van a gázszárítás átalakítása gőzszárításra, mely egyrészt egészségvédelmi, másrészt önköltségcsökkentési eredményre vezet. Ide tartozik a goyser- cipő talpvarrásával kapcsolatos nehézségek felszámolása is, az orr- és sarokvasszegezés gépesítése stb. A minőség megjavítását célzó feladattervi rész 8 pontból áll. Négy pontban tér ki a feladatterv az anyagtakarékossági és önköltségcsökkentési feladatokra. Itt nemcsak a felhasznál- lásra kerülő anyagokkal való fokozottabb takarékosságról van szó, hanem, a hulladékanyagok felhasználásáról is. A munkavédelem és balesetelhárítási feladatokról szóló részben számos, veszélyes gép biztonságos működésének megvalósítását tűzi ki célul, valamint az eddig elpárolgó gázok elszívására irányoz elő feladatokat. Az újítási feladatterv szép köntösben, hétszáz példányban készült el és azt az üzem valamennyi dolgozója a napokban kézhez is kapta. Üzemrészenként rövid röpgyűlésen ismertették a dolgozók előtt ennek jelentőségét és hívták fel figyelmüket a feladattervi pontok megvalósítására. HORVÁTH JÓZSEF. Lépten-nyomon halljuk még értelmesnek és jól tájékozottnak hitt emberektől is: „Nem azért taníttatom a gyermekemet, hogy érettségi után inasnak adjam. Eleget dolgoztam magam, neki jobb sorsot szántam. Az egyetemre nem kerülhet, nem is tudom mit csináljak.” Néha még a nevelő is meginog, ha ilyen nézetekkel találkozik. Pedig manapság minden arravaló fiatal előtt nyitva állnak az egyetemek kapui. Persze csak azok előtt, — akik középiskolai tanulmányi eredményeikkel bebizonyították hogy alkalmasak az egyre na- bb igényekkel fellépő egyetemi követelményeknek eleget tenni. Akik középiskolában nem tudnak kiváló eredményeket elérni, azok nagyszerűen megtalálják helyüket az ipar és a mezőgazdaság, vagy a kereskedelem gyakorlati területén. — Hogy az ifjúság mennyire megtalálja számítását például az iparban, azt rengeteg olyan fiatal bizonyítja, aki a középiskolában elért kiváló eredményeivel is ipari szakmát tanul. A közelmúltban jártam az érettségizett 1 anulók számára berendezett egyik fővárosi MTH intézetben és a gödöllői Agrártudomány Egyetemen. — Nem tudnám megmondani, melyik volt rám nagyobb hatással és melyik volna vonzóbb, ha nekem kellene választani. Mind két intézetben korszerűen művelt környezet. Az egyetemen magabiztos, és öntudatos fiatalok végzik professzoraik és tanársegédeik útmutatásával mezőgazdaságunk jövő útjával — kapcsolatos tudományos ténymegállapító és kísérletező tanulmányaikat. Az MTH intézetben alig féléve érettségizett . jak és lányok a sok szakrajz, n és kísérleti eszköz között máris magabiztosan állnak gyalupadjuk, esztergapadjuk és marógépük mellett. Önállóan varázsolják elő a legkomplikáltabb gépek szakavatott kezelésével világszerte ismert gépeink egy-egy alkatrészét. — A mesterek, mérnökök és az igazgató elvtársi szeretettel és szakmai igényességgel adnak felvilágosítást a sokoldalú szakmai problémákra. Olyan az érintkezés hangneme, olyan szakszerű és tudo- mánvos a nyelvhasználat, hogy nem "tudtam megállapítani, — hogy kinek milyenfokú a képesítése. Mint mozgalmi ember, fontos és új korszakot jelző térést láttam abban az irányban, hogy a fizikai és szellemi munka között eltűnhet a különbség anélkül, hogy bármelyik alá- szállna a színvonalában. MIKLÓS PÉTER il mezőgazdaság szakemberei értekezletenvitatták meg a tavaszi felkészülés legfontosabb teendőit Érettségizett ifjak az MTH-intézetben
