Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

lifts«. FEBRUAR 12. TOLNAI NAPLÓ-1 II selejtbérezés" és a prémiumrendszer következetes aikalmazása megjavította a minőséget a Dombóvári Vajüzemben AZ ÉVES TERV SIKERÉÉRT Nagymértékű importanyag megtakarítás a Simontornyai Borgyár dolgozóinak vállalásában A Dombóvári Vajüzem ter­mékeinek jelentős része kerül exportra. Külföldön kell bizonyí­tani ok a Vajüzem dolgozóinak szocialista gazdasági rendünk fö lényét azzal, hogy kiváló minő­ségű vajat adnak át a külkeres­kedelemnek; Ezért nagyon fon tos, hogy a Dombóvári Vajüzem dolgozói és vezetői nagy gon­dot fordítsanak a minőségi mun­kára. Az exportra termelt vaj 90 százalékának kell. az előírás sze rint megfelelnie a külkereske­delem minőségi követelményei­nek. K* azt jelenti, ha külkereske­delmi szerveink a nekik át­adott vajmennyiség 90 száza­lékát alkalmasnak tartják külföldi értékesítésre, akkor a Dombóvári Vajüzem teljesíti minőségi tervét. Ha az elmúlt évet, 1955 öt vizsgáljuk meg a minőségi mun­ka szempontjából, akkor azt lát­juk, Hogy a Doipbóvári Vajüzem ben jó munkát végeztek, mert exportra küldött termékeiknek 97.2 százalékát fogadták el. Te­hát a megengedett 10 százalék helyett, csak 2.8 százalékot je­lentettek vissza. Negyedéves bontásban úgy néz ki a minőségi tervteljésítés, hogy az I. negyed­évben az exportra küldött vaj­nak 17 százalékát jelentették vissza, a II., III. és IV. negyed­évben pedig az exportra termelt Az elmúlt napokban tartottak termelési értekezletet a domb­óvári vasútállomáson, ahol érté­kelték a forgalmi brigádok munkaversenyét. — A brigádok versenyértékelése közül a fiata­lok versenye érdemel legna­gyobb figyelmet, mivel ez a bri­gád az elmúlt időszakban a for­galmi brigádok élére tört. Sza­bados Sándor elvtárs a terme­lési értekezleten elmondotta, hogy a múlt éy első hónapjai­ban a fiatalok brigádja az utol­só helyen kullogott. Később az­tán a DISZ II. Kongresszusá­nak időszakában újjászervezték a DISZ brigádot. Ettől kezdve fokozatosan emelkedett a fiata­lok munkalendülete, amely nagyrészt az idősebb dolgozók segítségének is köszönhető. A brigádban legjobb munkát Kovács Rudolf, Balogh István, Csillag Péter, Bank Rozália és Üadi Ede elvtársak végeztek. — vaj 100 százalékát elfogadták külkereskedelmi szerveink. Tehát az évi 2.8 százalékos visszajelentést csak az 1. év­negyed 17 százalékos vissza­jelentése okozta. Ez nagyon érdekes jelenség' Hogyan lehetséges az, hogy elmúlt év I. negyedéve 7 száza­lékkal volt rosszabb a minőség a megengedettnél, a II. negyed évtől kezdve év végéig pedig még a megengedett 10 százalé­kon belül sem volt minőségi kifogás? Mi okozta az elmúlt év II. negyedétől a Dombóvári Vaj­üzemben ezt a hirtelen törté­nő minőségi javulást? Az üzemvezető, Janek Lajos elvtárs elmondotta,, hogy az el­múlt év II. negyedében egyrészt megjavult a begyűjtés munkája. Ezt a javulást előidézte a tejke zelők- szakmai továbbképzése, a : begyüjtöhelyek hűtési viszo­nyainak megjavulása és a 25 ös AKÖV gyors szállítása. — A minőségre nézv . döntő javulást — mondotta még el Janek eívtárs — itt az üzemben értük el. Megszilárdult a techno­lógiái fegyelem, az egyén5 fele Iösség és nagyobb gondot, fordí­tunk a tisztaságra is. Ez mind igaz, egy dolog azon­ban nem egészen érthető. Még­pedig azt a hirtelen javulást nem lehet a fent elmondottakból megérteni, ami az I. negyedév Voltak azonban olyanok is, akik hátráltatták a brigád munkáját, például Szentgyörgyi János és Karsai Mihály. A fiatalok versenyértékelése közben meg kell bírálni Tóth László elvtársat, a DISZ-tit- kárt, aki nem adott elég segít­séget a fiataloknak. Hosszas hu- za-vona után alakultak csak meg a DISZ-őrj áratok, melyek még most sem töltik be hiva­tásukat. A DISZ nem népszerű­síti a verseny fiatal élenjáróit sem. A legutóbbi termelési érte­kezleten a DISZ-brigád újra versenyre hívta az állomás ösz- szes brigádját. Reméljük, hogy az új versenyszakaszban, ame­lyet hazánk felszabadulásának ünnepére, április 4-re indítot­tunk, a DISZ-brigád ismét az élenjárók között lesz. POTYONDI JÓZSEF. után bekövetkezett. Az ember megszokta, hogy a termelés mennyiségének, vagy minőségé­nek a megjavítása általában fo­kozatosan szokott bekövetkezni. A Dombóvári Vajüzemben azon­ban hirtelen, ugrásszerűen ja­vult meg a minőség. Ha tüzetesen megvizsgáljuk a körülményeket kitűnik, hogy ennek az oka elsősorban a bérrendszerben bekövetke­zett változás. 1955. első negyedévének a vé­gén bevezették a Dombóvári Vaj üzemben a selejtbérezést és a minőség premizálását. Ennek kö­vetkeztében például Litter Jó zsef elvtárs művezető fizetéséből a múlt év első negyedének vé­gén 15 százalékot vontak le. Ez aztán arra ösztönözte LUter elvtársat, hogy műszakjában jobban vigyázzon a technoló­giai előírások pontos betartá­sára, a tisztaságra, és úgy szervezze meg a munkát, hogy a technológia minden részmű­veletéért feleljen valaki, így a fizikai dolgozók is felelős­séget éreznek munkájukért és anyagilag érdekelve vannak a minőség megjavításában. Az anyagi érdekeltség a II. év negyed végén továbbfokozódott, amikoris levonások helyett pré­miumot kaptak a dolgozók. Lit­ter elvtárs például az elmúlt év­ben 1000 forinton felül kapott Már többször volt, szó vállala­tunknál arról, hogy alakítani kellene ifjúsági brigádokat. — Voltak, akik azt mondták, a DISZ-fiatalok túl gyerekek, ko­molytalanok ahhoz, hogy önál­lóan tudjanak dolgozni az öreg tapasztalt munkások nélkül. — Igaz, nekünk szükségünk van az idősebb szakmunkások mun­kájára, tudására, de azt is sze­retnénk, hogy emeljük a fiata­lok szaktudását is, hogy önál­lóbban, magabiztosabban dol­gozhassanak. Nemrég megalakult a „Len­dület” DISZ-brigád. Csupán egyhónapos múltra tekinthet vissza a brigád, ennek ellenére szép eredményeket ért el. Nehe­zítette munkájukat az, hogy nem tudtak egész hónapon ke­resztül a vákumnál dolgozni, hanem több helyen dolgoztak. Mégis szép eredményeket értek el. A brigád januári átlagos tel­jesítménye 121.5 százalék volt, csak minőségi prémiumot. Pintér Anna elvtársnő, a kultúra kezelő negyedévenként 3—400 forint minőségi prémiumot kapott. így aztán a dolgozóknak meg­éri jó minőségű munkát végezni, mert azt jól megfizetik a minő­ség premizálásával. A minőségi munka megjaví­tása a termelés mennyiségének növekedésével jár együtt a Dom­bóvári Vajüzemben. Exporttervüket mennyiségben 175.7 százalékra, a belföldi vaj termelését pedig 112.7 szá zalékra teljesítették. Ez élő bizonyítéka annak, hogy a technológiai utasítások gon­dos betartása, ezáltal a minőségi munka megjavítása rendes körül menyek között nem mehet a tér melés mennyiségének a rová­sára. Az idei évben a műszaki fel tételek is megjavultak: kaptak egy nagyteljesítményű kompresz szórt és egy fölözőgépet. A mű­szaki feltételeknek ez a megja­vulása tovább) mniőségjavulást fog az idén eredményezni. Az elmondottak fő tanulsága az, hogy ahol következetesen alkalmazzák a selejtbérezést és a minőség premizálását, vagyis ahol a dolgozókat anyagilag ér­dekeltté teszik a minőség meg­javításában, ott legyőzik az „objektív” akadályokat és szép eredményeket érnek el. —is—OS— közülük különösen kiemelkedik Ékes Erzsébet, aki 134, Hausz. mann János, 127 százalékos tel­jesítményt ért el. GUTI ZSIGMOND DISZ-titkár. Hallottuk... ... hogy a Nagydorogi Dohány beváltó II. meleg raktárában Pál Mária és Zsolnai Rózsi DISZ-fiatalok nyerték el „A legjobb dolgozó“ feliratú ver­senyzászlót. Normateljesítmé­nyük 126, 128 százalék. Kere­setük is a legmagasabb a me­leg raktárban. * ... hogy a dombóvári Vajüzem ifjúmunkásai műsoros karne­vált rendeztek február 11-én. ... hogy a Tolnai Textilgyár­ban két új DISZ brigád ala­kult. A két brigád tagjai vala­mennyien nyolc gépen dolgoz­nak és a két brigád versenyre lépett egymással. A Simontornyai Bőrgyár dol­gozói röpgyűléseken felülvizs­gálták az 1956. évi terv külön­böző célkitűzéseit, melyeknek sikeres teljesítése érdekében a gyárnak csaknem valameny- nyi dolgozója szocialista ver­senyfelajánlást tett. Ezek alap­ján készítették el a gyár egész évre szóló versenyfelajánlását. A bőrgyári dolgozók vállalásai főkép az anyagtakarékosságra, elsősorban importanyagok megtakarítására, illetve a ki- hozatal növelésére, a minőség javítására, új gyártási eljárá­sok, új gyártmányok kidolgo­zására és bevezetésére irányul­nak. E vállalások teljesítése értékben közel kétmilliós meg­takarítást eredményez. Az üveglapos szárító dolgozói például vállalták az üveglap törések számának a múlt évi­hez viszonyítva felére való csökkentését, ezzel 59 ezer fo­rintot takarítanak meg. Az üveglapos szárító kapacitását — jobb szervező munkával — az egész évre 70 000 négyzet- méterrel növelik, ezzel hétszáz­ezer forint értékű import nyersbőrt takarítanak meg. A gyárban az összes marhabox 50 százalékát korrigált marha- boxként gyártják le, itt a szor­timent együtthatót a múlt évi­hez viszonyítva 3 százalékkal emelik. A minőség javításának egész évi gazdasági eredmé­nye itt 556 ezer forint lesz. Az ásványi gyárrészleg dolgo­zói a vixos technológia megja­vítását, az üveglapos szennye­ződések kiküszöbölését vállal­ták a fehér nubuk gyártásánál, a szortiment együtthatót két A Bonyhádi Zománcgyár dől gozói termelési értekezleteken vitatták meg az éves tervben a gyárra eső feladatokat. Elha­tározták, hogy az éves tervet december 20-ra befejezik. Ter­ven felül 60 tonna zománc­edényt gyártanak. Az első ne­gyedévben 13, a másodikban 14, a harmadikban 16, az utolsó negyedévben pedig 17 tonna zcmáncedényt gyártanak ter­ven felül. Az egy munkás egy munka­napra eső termelékenységet az 1955. évi eredményhez képest 1 százalékkal emelik. Az ön­költséget a tervhez viszonyítva egy százalékkal csökkentik. Ez önköltségcsökkentés a tervhez viszonyítva 300 ezer forint megtakarítást eredményez. A zománcedény minőségé­nek megjavítása terén vállal­ták a gyár dolgozói az elsőosz­tályú áruk arányának — az elmúlt évi 80 százalékkal szem ben — 82 százalékra való eme­lését. A selejtkárt a múlt évi­hez viszonyítva 10 százalékkal csökkentik. Lapunk december 29-i szá­mában „Nagyobb körültekin­tést kérünk a naki Busz-sze­mélyzettől” címmel több dol­gozó által aláírt panaszlevél jelent meg. A 25. sz. Autóköz­lekedési Vállalat igazgatója értesítette szerkesztőségünket, hogy a cikk alapján vizsgála­tot folyta'ott a vállalat vezető­sége. A vizsgálat eredményé igazolta, hogy a panaszosok­nak igaza volt, a Szekszárd— Nak-i vonalon annakidején beosztott és szolgálatot telje­sí ő Gellért Ferenc gépkocsi­kalauz hibás volt, mert sok esetben személyi ismerőseinek elsőbbséget biztosított a fel­szállásnál. Gellért Ferencet e szabálytalanságért egy másik vonalra helyezték át, ami ré­ponttal emelik. Ennek évi gaz­dasági eredménye 240 ezer fo­rint. A meszes és krómos gyár­részleg műszaki és fizikai dol­gozói vállalták, hogy 20 009 négyzetméter marhaboxot a szokványnál magasabb súlyka­tegóriájú bőrből gyártanak le, kifogástalan minőségban. Ez intézkedés révén import nyers bőrt takarítanak meg. Több új gyártmány technoló­giájának kidolgozása, gyártásá­nak bevezetése szerepel a bőr­gyáriak vállalásában. így a krómos és meszes gyártórész legben bevezetik a két színha­tású felsőbőr gyártását, mely­ből negyedévenként 5000 négy­zetmétert állítanak elő. Ez­zel a rosszabb minőségű nyers, anyagot is jól ki tudják hasz­nálni és belőle kiváló minőségű tetszetős gyártmányt bocsáta­nak a fogyasztók rendelkezé­sére. Kidolgozzák a flexibilis krupon gyártástechnológiáját, a krómosabb karakterű kom­binált vixos tehénbőr előállí­tásának gyártástechnológiáját, bevezetik a fekete marhabox korrigálását is. Több kísérle­tet végeznek az import anya­gok hazai anyagokkal való pót­lására, főkép hazai a műcserző anyagok használatának beve­zetésére. A tapgyár-részleg dolgozói vállalták a részleg export ter­vének minden hónap 24-éig való kiváló minőségbeni telje­sítését. A dolgozók szakképzettségé­nek emelésére az év folya­mán több szaktanfolyamot in­dítanak be a gyárban. A gyár dolgozói több válla­lást tettek az üzem műszaki fejlesztése érdekében. A kar­bantartó részleg dolgozói pél­dául a TMK terv teljesítése mellett hat zománcégető ke­mencére korszerű kiszolgáló berendezést szerelnek fel, két új zománcégető kemencét épí­tenek és ezeket is felszerelik kiszolgáló berendezéssel. A gyárban fészereinek egy mély­húzóprést és üzembehelyeznek három zománcőrlő dobot. Több új gyártmány beveze­tése is szerepel a gyár dolgozói nak vállalásában, ezek közt szerepel a takarék főzőedény, az ovális munkás éthordó mintadarabjának elkészítése, a 30 literes zsírosbödön fenék­hegesztéssel való gyártásának bevezetése. A műszaki fejlesz­tés során elkészítik a zománc­anyag felhasználási normát és és bevezetik a normák szerinti utalványozást. Negyvennégy fajta zománcedényre készíte­nek új gyártmánykönyvet, pon tosan megszabva ebben a tech­nológiai eljárásokat. szére súlyos megtorlást jelent, mivel Nation volt állandó la­kása és egyben telephelye is. * Lapunk február 3-i számá­ban megjelent „Sürgős intéz­kedést kérünk az AKÖV-től” című cikkre a Pécsi 26. sz. Autóközlekedési Vállalat — igazgatója válaszolt. E válasz szerint a dolgozók sérelme igaz és jogos. A vállalat meg­tette észrevételeit az Autó- közlekedési Főigazgatóságnak is, azonban a Főigazgatóság gépkocsihiányra való tekintet­tel ,több alkalommal elutasí­totta kérelmüket. Amennyiben a vállalat még is kapna 601. típusú gépkocsit, az elsők között e vonalra fóg- ja beállítani. Kitin! eredménnyel vizsgáztak a szalmái taefelytm résztvevői a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyár az iparon belül már nagyüzemnek számít. Nem csak az üzemben foglalkoztatottak létszáma, ha­nem az új gyártmányok beve­zetése is szigorúan kötelezővé teszi a szakma minél alapo­sabb elsajátítását, a legjobb minőségi munka elvégzését. A Bonyhádi Cipőgyár elég távol van Budapesttől és így a szak mai utánpótlást teljes egészé­ben saját erejéből kell megol­dania. Az elmúlt évek során az üzemben már számos szakmai tanfolyamot rendeztek igen jó eredménnyel, amit az is bizo­nyít, hogy, mind a futószalago­kon, mind a csoportosan ter­melő üzemrészekben is számos fiatal dolgozik a legnehezebb gépeken, bonyolult szakmai beosztásban. A kiképzett fiata­lok számos munkaműveletet sajátítottak el és nem egy kö­zülük már magas kitüntetése­ket visel jó munkája jutalma­ként. Hat hónappal ezelőtt ismét egy csoport jelentkezett szak­mai kiképzésre az üzem dolgo­zói közül. Szakmailag vala­mennyien már szép eredmé­nyeket értek el, azonban hi­ányzott az elméleti alap, az egész gyártást átfogó alapo­sabb szakmai vonal megisme­rése. Az oktatást az üzem legjobb jai — művezetők, stb. vállal­ták magukra. Itt kell megemlí tenünk Zentai József műsz. o. veaető elvtársat, aki már több tanfolyamon bizonyította be rátermettségét, kitűnő szakmai tapasztalatát, Szűcs Aladár terv. o. vezetőt, aki a szakmai számtan ismereteit tanította, vagy Havasi Ferenc és Len­gyel László elvtársakat, akik szintén értékes területen fára­doztak azért, hogy a kezük alá kerülő 27 átképzős alapos szak mai ismereteket sajátíthasson el. A vizsga napja február 8 án bekövetkezett. Érthető, hogy az átképzősök, illetve vizsgá­zók nagyrésze „lámpalázas“ volt. A vizsgáztatás közvetlen­sége azonban biztosította azt, hogy a feszültség felengedett és csak úgy „röpködtek“ a levegőben a kérdésekre fel­adott nagyszerű válaszok. Ma­guk a művezetők és vizsgáz­tatók állapították meg, hogy ilyen kiváló vizsga, ilyen nagyszerű felkészültség még alig volt az. üzemben. Nagy szerű eredménnyel levizsgá­zott 16 férfi, és 11 nődolgozó. A férfiakból 12-en tiszta ötös­re, 4 pedig 4 esre vizsgázott. A női átképzősök közül 1 lett tiszta ötös, heten pedig 4-esre vizsgáztak. A tanulmányi átlag mindkét csoportnál együttesen 4,14. Mint a legjobbak közül is a legjobbakat meg kell emlí­teni Fazekas György ifi átkép­zést, Musch Henrik és Hesz Henriket, akik tiszta ötösre vizsgáztak. Nők közül a leg­jobbaknak bizonyult Danes Mária tiszta ötösével, Kurucz Gabriella és Kránitz Mária, akik négyesre vizsgáztak. A Bonyhádi Cipőgyár eddig a szakmai utánpótlás érdeké­ben mintegy 160 fő dolgozót képzett ki jó szakmunkássá. A vállalatnál történő természetes lemorzsolódás (nyugdíjazás és más egyéb okok) miatt nagy szükség van arra, hogy az ál­landó szakmai kiképzés biz­tosítva legyen. A Bonyhádi Ci­pőgyárban ma már sokkal több fiatal vesz részt a terme­lésben, mint volt az körülbelül 3 évvel ezelőtt. Megnöveked­tek a mennyiségi és minőségi feltételek is. Számos új modell gyártását kell biztosítania az üzemnek, hogy megállja a he­lyét a feladatok elvégzésében. Most, amikor ismét erősö­dött az üzem kollektívája eev jól képzett szakmai gárdával, bizakodóan tekinthetünk az új modell, a goiser cipő nagy­üzemi gyártása elé, mely mél­tó lesz arra, hogy a fogyasztó­közönség tetszését minden te­kintetben megnyerje. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár FIATALOK A TERMELEFRONTJÁN Vasutas fiatalok versenye Jól megállta helyéi a „Lendület“ DISZ-brigád Hatvan tonna zománcedényt gyártanak terven felül A Tolnai Napló cikke nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents