Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-08 / 33. szám
USC. FEBRUÁR 8. 3 TOLNAI NAPLÓ Tanuljanak-e az idősebbek a Tolnai Selyemfonógyárban ? — Nem sok jót írhat gz elviére a szakmai oktatásról. Beszerveztünk ugyan 17 főt az élenjáró dolgozók munkamódszerátadó tanfolyamára és 17 főt a szakmunkásképző tanfo lvamra, de nem sok jót várumt ezektől a tanfolyamoktól. A fiatalok közül már majdnem mindenki résztvett valamilyen oktatásban. így most csak az idősebbeket tudtuk beszervezni. Az öregek pedig nehéz emberek, ők már nem szeretnek tanulni. lgy tájékoztatott Novákné elvtáreő, a Tolnai Selyemfonógyár üzemi bizottságának az elnöke, a szakmai oktatás helyzetéről. Nézeteit osztotta Bolvá- riné elvtársnő is, a gyár párttitkára. Azonban mindketten megnyugtattak, mondván: ha két múlva újra eljön az elvtárs, akkor már többet tudunk mondani. Átszervezzük az oktatásban résztvevőket, az öregeket kihagyjuk és fiatalokat teszünk be helyettük, azokat, akiket most vettünk fel a gyárba főző lányoknak, vagy gubóvá- logatóknak. Felkerestem még Leibhardt Teréz elvtársnőt is, a gyár oktatási felelősét. — Igen. az idősebbekre nem számíthatunk — mondotta, majd a fiatalokkal próbálkozunk. Még a Jjpten előveszem a névsort és átszervezem az egész hát: fejlesztik a technikát. De vajon teljes értékű-e a technika fejlesztése akkor, amikor a tech nikát kezelő emberek nem fejlődnek együtt a gépekkel. Az igaz, hogy csak a szakmai tanfolyamon nem lehet megtanulni a fonást, a 20 fonófejes fonógépen. Ez nem is cél. De meg lehet ezt az új gépet a szakmai tanfolyamon ismerni. Közkinccsé lehet tenni azokat a tapasztalatokat, amit eddig a két meglévő 20 fonófejes gépen szereztek az ott fonó elvtársnők. És ez nemcsak a fiatalokra, hanem az idősebbekre is vonatkozik. Hisz az idősebb fonónők sem fontak eddig 20 fonófejes gépen és különösen nem fontak két kézzel. Szászt elvtárs, a szakmai tanfolyam egyik leendő előadója elmondotta, hogy mit fognak majd tanítani a tanfolyamon. A tantárgyak között szerepel az anyagi ismeret, a gyárfás - technológia, a balesetvédelem, és a számtan. Az anyagismeret keretében olyan értékes dolgok kai ismerkednek meg a hallgatók, mint például a selyemtermelés története. Vagy pedig egyéb textil és műanyagok ismeretével is foglalkoznak. Aki részt vesz ezen a tanfolyamon, az meg tudja ítélni, hogy egy szövet jó-e, miből készül, stb. Aztán itt van a számtan! Nem minden munkás tudja kiszámítani, hogy bizonyos norma és minőségi teljesítmények mellett mennyit keres. Vagy menynyi prémium jár neki. Ha elvégzi a tanfolyamot, megtanulja ezt kiszámítani és nem érheti így soha meglepetés. A gyártás- technológia keretében megtanul ják részletesen a termelési folyamatot, a gépek szerkezetét és helyes kezelésüknek módját, Hasznos elvégezni a tanfolyamét nemcsak az egyén, hanem a gyár szempontjából is. Ha emelkedik a dolgozó szakképzettsége, túlteljesíti normáját, javul munkájának minősége jobban tudja csökkenteni a hűl ladékot. Tehát: jobban keres egyrészt, előlendíti a gyár terv-, teljesítését másrészt. A pártszervezet, a szakszervezet és a gyár oktatási felelőse beleegyeznek abba, hogy nem tanulnak az idősebb munkások. Az helyett, hogy az időseb bek megtartásával szerveznék be az új, fiatal munkásokat is az oktatásba, örülnek annak, hogy végre jöttek fiatalok, akiket be tudnak tenni az idősebbek helyett. Ez nem helyes álláspont, más csak azért sem helyes, mert az idősebbek, ha azokkal megismertetik az ok VILLÁM tatás anyagát és hasznosságát, akkor szívesen részt vesznek az oktatásban. Szólaltassuk csak meg Merkl Antalné elvtársnőt, egy idős fonónőt. — 1915-ben, 11 éves koromban kerültem ide a gyárba. Régen itt senki sem törődött azzal, hogy mi tanuljunk. Én öreg fejjel szívesen részt veszek majd a szakmai oktatáson. Van nak itt sokan olyanok akik eljár tak az élenjáró dolgozók munkamódszer átadására és utána ők maguk is az élre törtek. Én azért akarok eljárni majd a tan folyamra, hogy az ott tanultakat hasznosítsam és jobban dolgozzak utána, meg jobban s keressek. Sok minden van a fonásban még olyan, amit én sem tudok eléggé, pedig van elég sok tapasztalatom.^ így vélekedik egy idősebb fonónő. Biztosan vannak még mások is az idősebbek között, akik így vélekednek. Jobb lenne, ha a Tolnai Selyemfonógyár illetékes szervei ahelyett, hogy átszervezéseken törik a fejüket, agitálnának, győznének meg minden egyes dolgozót, az időseket épp úgy, mint a fiatalokat a szakmái oktatás jelentőségéről és kezdenék meg már végre a tanfolyamokat. —is—OS— oktatást. Mielőtt tovább mennénk, nem árt tisztázni egy-két kérdést. Az tény, hogy elsősorban a fiataloknak kell tanulni- ok. Hisz ők ismerik legkevésbé a szakmát, nem rendelkeznek annyi tapasztalattal, mint az idősebb szakmunkások. De vajon elmondhatja-e magáról bárki, legyen az bármilyen idős is, hogy már eleget tud, hogy neki már nem kell tanulnia? Világos, hogy ezt senki nem mond hatja el önmagáról, legyen az bármilyen tapasztalt, vagy idős munkás. Főként olyankor nem lehet ezt elmondani, amikor olyan komoly műszaki fejlesztési intézkedések megvalósítását vették tervbe, mint idén a Tolnai Selyemfonógyárban. Ugyanis 1956-ban 24 fonógépet 1960-ig pedig 48 fonógépet alakítanak át 20 fonófejesre. TeKét villúininstruktorról A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságra komoly feladat hárul a termelőszövetkezeti mozgalom további szélesítése terén. Kétségtelen, hogy munkájuknak van több pozitív oldala is, de nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk azt az esetet, ami február 3-án történt Regölyben. Ebben a faluban forr, pezseg az élet, nemrég megalakult az első termelőszövetkezet. A járás vezetői, funkcionáriusai most féltve őrködnek az „újszülött’’ felett: segítik, támogatják, hogy minél előbb életképes és jó eredményt elérő szövetkezet legyen belőle és tovább növekedjen a taglétszáma. Ezzel szemben február 3-án „berobogott’’ a községbe két megyei instruktor: a mezőgazdasági igazgatóság személyzeti csoport vezetője és Majzik elvtárs, az igazgatóság tsz-szervezője. Meg sem álltak a tanácsházig és ott Szalai Sándor elvtársat, a járási tanács tsz-szervezőjét keresték. Meg is találták és így megadhatták neki az „instrukciót”: „Vasárnap nem lesz tsz-látogatás a tamási Vörös Szikra Tsz-ben, ilyen és ilyen akadályok miatt..Szalai elvtárs természetesen tudomásul vette és annak rendje és módja szerint tájékoztatta a „megyei” elvtársakat a re- gölyi helyzetről. Ezt viszont a „megyei” elvtársak vették tudomásul és mivel ezidő alatt tűrhetően megmelegedtek — beültek a gépkocsiba ... Néhány perc múlva már a kocsit sem lehetett látni. Valószínűleg egy másik községbe siettek — szintén „segíteni” a tsz-prob- lémák megoldásában. Nekünk az a véleményünk, hogy kár volt az üzemanyagért, mert annyi erővel esetleg otthon is megmelegedhettek volna, mivel nemcsak Regölyben fűtenek, hanem Szekszárdon is ... Helyette sokkal többet ér, ha a két „kiküldött” Segít a helyi problémák megoldásában a helyi párt és tanácsvezetőkkel karöltve és valószínűleg ezért is küldték őket gépkocsival vidékre, nem pedig azért, hogy egy ilyen neves községben melegedjenek. B. F. estézgetett Gaszler elvtárssal, a termelőszövetkezet párttitkárával együtt Dohóczki Ferenc bácsiéknál, míg ez végül megbarátkozott a gondolattal és belépett a termelőszövetkezetbe. Nehéz, nagy türelmet és kitartást igénylő munka volt ez, de Jucika nem hátrált meg, nem lett kedvetlen ha az első esték, az első beszélgetések nem is hozták meg az eredményt, mert tudta, ha a gyümölcs megérik, mégis lehull a fáról. Egyszer kicsit elszomorodott. Molnár Lajosnál járt több ízben és úgy érezte, sikertelenül. Akárhányszor jártak ott az ősszel, mindig az volt a válasz: nem. Mintha minden jószándékkal ejtett, önzetlen szó falrahányt borsó lett volna. Dehát ki lát embertársa szívébe? Ki tud belesni a koponyák mögé, kikémlelni a sejtett gondolatokat? Bizonyára senki: Jucika sem tudta, hogy tudhatta volna, mi játszódik le Molnár Lajosban. Nem látta a belső vívódást, a gondolatokat: a régi és az új gondolatainak összeütközését, csak a konok ellenkezést, a határozott vonakodást. S mi lett a vége? ]V emrégen, a György-pusz- tán jártában, Jucika találkozott Molnár Lajossal, im már a termelőszövetkezet újdonsült tagjával, aki a veteránokkal együtt dolgozott, ga- lyazgatta a kivágott fákat. — Szervusz, Jucikám — toppant eléje a baltás ember. — Hogy érzi magát itt? — kérdezte Jucika őszintén örülve, hogy itt látja a „nehéz embert.“ — Jól megvagyok. Emlékszel — fűzte hozzá tűnődő mosollyal — mennyit vitatkoz tunk az ősszel? Azt hittétek, velem nem lehet semmire menni és látod, most meg itt vagyok. Úgy esett ez a találkozás és ez a pár meleg szó Jucikának, a népnevelőnek, mint egy jutalom. örült, hogy ő is részes abban, hogy Molnár Lajos most itt dolgozik, s otthon érzi magát. — Lám — gondolta — nincs „elveszett ember“, akiről le lehetne mondani. A termelőszövetkezetben a múlt év nyarán alakult meg a DISZ szervezet. Jucika itt is szép, elismerésre méltó ered ményt ért el. Egész sereg fiatalt toborzott a DISZ-be, többek között Minorics Józsefet, Fodor Katót, Dohóczki Vendelt. — ffftmoly kislány — mondja róla Gaszler elvtárs. Igaza van. Jucika komolyan veszi és becsülettel teljesíti minden kötelességét. De az is igaz, hogy a vidámság, a jökedély sem hiányzik belőle. Amikor esténként a fiatalok különböző apró játékokkal szórakoznak, ő jár elöl a csalafinta Ságban is. Gzületésének évfordulói közül a 18. volt a legszebb Úgy érezte, ekkor kapta a leg szebb ajándékot. Ez novemberben volt. Ott ült a párttagok között, csöndesen, szerényen nézte az embereket, s kimondhatatlanul boldog volt, amikor a gyűlés egyhangúlag elfogadta őt párttagjelöltnek. Azokban a napokban töltötte be 18. évéf, s úgy érezte a legszebb születésnapi ajándékot kapta. Ajándék-e? Tulajdonképpen nem is az, az ajándék ingyen kedveskedés, ez pedig a jó munka elismerése. De ő úgy érezte, hogy ajándék. A legszebb ajándék. Bodó István Vezetőképző tanfolyamot indít az MNDSZ Az MNDSZ Megyei Elnöksége vezetőképző tanfolyamot indít az MNDSZ vezetők részére. A tanfolyam célja megtanítani az asszonyokat a helyes irányításra, arra, hogyan kell a Központi Vezetőség határozata értelmében az MNDSZ-t az asz- szonyok átfogó szervezetévé tenni. A tanfolyamon foglalkoznak az alapvető "feladatokkal, s a nevelőmunka legjobb módszereivel. A vezetőképző tanfolyam — Tolnán már meg is indult. Az első előadást „Az MNDSZ segíti a párt politikájának megvalósulását” címen tartották meg. Bátaszéken „Az MNDSZ, a világ békéért harcoló asszonyainak táborában” címmel tartottak előadást. Mindkét helyen résztvett az előadáson minden vezetőségi tag. Szüntessük meg az itatásos borjúnevelésnél előforduló hibákat Tegyük jövedelmezőbbé a szarvasmarhafenyésztést KOVÁTS JENŐ járási állatorvos I. Termelőszövetkezeteink fejlődésének és a szövetkezeti gazdálkodásnak fontos előfeltétele a jól megalapozott állattenyésztés, de különösen a szarvasmarhatenyésztés. A szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét emeli az itatásos borjúnevelés is, melyet Tolna megyei termelő szövetkezeteink részbén már bevezettek, részben pedig közeljövőben kerül sor alkalmazására. Mivel minden új módszernek akadnak ellenzői, ugyanakkor pedig számos olyan tárna- gatója van, akik az eljárást esetleg csak névleg ismerik, szükségesnek tartom papírra vetni e téren szerzett tapasztalataimat azért, hogy azok figyelembevételével termelőszövetkezeteink a mesterséges borjú nevelés első nehézségein ,az ú. n. „gyermekbetegségeken” nagyobb zökkenő, érzékenyebb veszteség nélkül átjussanak. Állítom, hogy az itatásos borjúnevelés rendkívül hálás , és szép feladat, jelentős anyagi előnyökkel jár. Szakszerű kivitelezése alapos felkészülést, — gondosságot, megfelelő lelkiismeretességet igényel. Ezért mielőbb meg kell teremteni megindításához a szükséges feltételéket. Ha a meginduláshoz szűk séges adottságok már megvannak, akkor egy percet sem szabad késlekedni az eljárás bevezetésével. A mesterséges borjúneveléssel a cél az, hogy csökkentsük a gümőkór- és brucellózisfertőzés lehetőségét, ugyanakkor — azonban tekintélyes mennyiségű tejszínt takarítunk meg. így a tehenet az elléstől kezdődően fejhetjük, a tejtermelést naponta ellenőrizhetjük és a rá- etetéssel a laktációs termelést fokozhatjuk. Előnye még, hogy a mesterségesen nevelt borjú a tej tápláléktól való elválasztást nem sínyli meg, ellenállóbb, szilárdabb szervezetű lesz. Az itatásos borjúnevelés szakmai leírását mellőzöm. Ezt a kitűnően megírt állattenyésztési szakkönyvekben, vagy kimondottan e tárgyról kiadott brossurálcban bárki megtalálhatja. Helyette inkább a meginduláshoz szükséges alapfeltételeket, valamint a gyakrabban előforduló - hiányosságokat ismertetem, mely utóbbiak szinte kivétel nélkül alkalmasak arra, hogy a fiatal gyenge ellenállóképességgel rendelkező állatokban valamilyen betegséget kiváltsanak. Ugyanis hiányosságok esetén előforduló ú. n. hu- rutos tényezők következtében a borjak ellenállóereje csökken, így a környezetükben, vagy szervezetükben ottlévő, de egyébként nem okvetlenül kórokozó csírák betegségokozó hatása iránt fogékonnyá válnak. Az itatásos borjúnevelő megindulásához szükséges a követelményeknek megfelelő borjú nevelő istálló. — E célra tiszta, világos, száraz, könnyen szellőztethető, a jó hővezető anyagok kizárásával — épült, célszerű beosztású épület alkalmas. Nem felel meg a célnak a régi, rossz, levegőtlen, sötét, nyirkos, nedves épületekből, ököristállókból, elkorhadt juhhodályokból, elhagyott régi tanyaépületekből átalakított istálló, melyben a fiatal állatok a tisztaság legelemibb követelményeiben sem részesülhetnek. Az ilyen istállókból hiányzik a friss levegő. A páratartalom a szellőztetés hiányossága és a nedvesség miatt magas. Az alom a vizes altalaj miatt állandóan nedves. Számtalan ok a meghűlésre. A szennyes tartózkodási helyen az alomban való turká- lás, szálalás közben, vagy a piszkos berendezési tárgyak megnyaiásakor olyan mennyiségű, esetleg egyébként közömbös csirát szedhetnek fel a borjak, amelyekkel az érzékeny fiatal állat nem tud megbirkózni. Uj épületeknél az építőanyagok közül feltétlenül ki kell zárni a betont, mert az ebből készült istálló, különösen hiányos szellőztetés esetén, a meghűléses bántalmaknak tág lehetőséget nyújt. A betonfalak túlságosan jó hővezetők, a levegő magas páratartalma kicsapódik, a lehűlés révén pedig relatív pára- tartalma növekszik. Még pára- dúsabb az istálló akkor, ha a szellőztetés hiányos, az alom nedves és különösen ha fertőtlenítés címén a talajt szükség nélkül állandóan felmossák. A páratelt levegőben a fiatal állatok azért fáznak meg könnyen, mert hamar megizzadnak. Ezért ajánlatos a már említett jó hővezető beton kiküszöbölése és a borjúnevelőnek rossz hővezető anyagból való építése. — Töjab helyen láttam saját tervek alap ján házilagos építkezéssel rossz hővezető anyagból (üreges tégla, fa, stb.) célszerű beosztással épült kitűnő borjúnevelő. Nem közömbös az épületek elhelyezése sem. Lehetőleg a ligetes, legelő melletti területekre kell építeni a borjúnevelőt, ahol a borjaknak megfelelő legelő, valamint tágas, fás kifutókarám áll rendelkezésére. Nem szabad az épületet kopár, teljesen fátlan tetőre, vagy ellenkezőleg mélyedésbe helyezni, még kevésbé aj tajaival és ablakaival észak felé fordítani. — Ahol szükséges, mert kevés a természetes árnyékotadó fa, gondoskodni kell árnyékoló létesítéséről. A megfelelő istállókon kívül az itatásos borjúnevelés megindulásához szükség van bizonyos felszerelésre: itatóedényekre, pasztőröző készülékre, melegítő üstökre, megfelelő számú tejeskannákra, pasztőröző és tej hőmérőkre, a gondozók részére ruhákra stb„ valamint megfelelő tejkezelő helyiségre. Ezek nélkül a kívánt eredményeket nem tudjuk elérni. A tej csírátlanítása a pasztőröző készülékkel történik. Ezt nem tudja pótolni az a sokfelé látott megoldás, amikor az egyszerű melegítő üstökben óhajtják csí- rátlanítani a tejet hőmérőzés nélkül. Ennek eredménye az, hogy vagy alacsony hőmérsékletet alkalmaznak, mely a tejben foglalt csirákat nem öli el, vagy pedig egyszerűen felforralják a tejet, amely nemcsak bizonyos vitaminokat, hanem olyan, a tejben lévő rendkívül fontos anyagokat is tönkretesz, amelyek egyebek között a rendes bélbaktériumok elszaporodásának korlátozásával lényegesen hozzájárulnak a bélhám épségbentartásához és megakadályozzák a bélhurutot. A pasztőrözéstől csak ott lehet eltekinteni, ahol a tej gümőkór- és brucellózismentes tehenészetből származik és a tej kezelése tisztasági szempontból is . kifogástalan. (Folytatjuk.) Népnevelőértekezlet Györkönyben Györkönyben nemrég népnevelő értekezletet tartottak, ame lyen résztvettek az egyénileg dolgozó parasztok is. A párthelyiség — a gyűlés színhelye — zsúfolásig megtelt. Mintegy 200-an vettek részt, melyen többek közt Lakatos István elvtárs, ^begyűjtési megbízott tartott előadást a tervfelhpntás- ról. Az előadásokhoz a jelenlévők közül mintegy 15-en szóltak hozzá. BORBÁS ISTVÁN levelező.
