Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-29 / 51. szám
195« FEBRUÁR 29. v TOLNAI NAPLÓ 3. A falura küldött pártmunkások megyei tanácskozása Tiltakozunk a Szakszervezeti Világszövetséget ért támadás ellen V Az MDP Tolna megyei Vég- •rehajtóbizottsága az elmúlt napokban tanácskozásra hívta össze a falusi pártmunkára küldött pártmunkások egy csoportját. Szükségesnek tartottuk ezt a megbeszélést — hangsúlyozta Győré József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára a tanácskozás elején, — hogy megkérdezzük az elvtársakat; megismerték-e már területüket, az új környezetbe hogyan tudnak beilleszkedni, le tudták:e győzni a kezdeti nehézségeket és milyen problémák akadályozzák az elvtársakat a mindennapi munkájukban. A megjelentek ezután egymásután mondták el eddigi tapasztalataikat. Az elmondott rengeteg élmény, eredmény, tapasztalat és a meglévő hiányosságok feltárása azt bizonyítja, hogy nagy akarással; lelkesedéssel kezdtek munkához a Tolna megyébe leküldött pártmunkások is. Keserű István elvtárs, az ozorai Petőfi Tsz párttitkára például elmondotta, hogy 1955 őszén került a Petőfi Termelőszövetkezetbe. Kritikus átmeneti helyzet volt akkor a tsz-ben, de azóta egészséges fejlődés indult meg. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a megfelelő szervektől nagyobb támogatást várnak. Elmondotta, hogy a tsz épülete alatt lévő nagy pincében gombatenyésztést akartak meg valósítani, amely körülbelül 60 0G0 forint jövedelmet jelentene a tsz-nek, de a Mecsekvi- déki Borforgalmi Vállalat anélkül, hogy vezetőséggel megtárgyalta volna, beköltözött a pincéhe. Baricz István elvtárs, a nagy székelyi Dózsa Tsz párttitkára elmondotta: — Mi magunk is úgy álltunk neki ennek a munkának, hogy meg tudjunk felelni annak a feladatnak, amit pártunk elvár tőlünk. A 3 százalékos többlettermést úgy akarjuk elérni a tsz számszerű fejlesztése mellett, hogy jól felkészülünk a tavaszi munkára. Már elkezd tűk a trágyahordást, amely eddig körülbelül 4 évig el volt hanyagolva. Most már 237 holdat trágyáztunk le. Poruczki Ernő elvtárs, a Ger- jeni Állami Gazdaságból arról beszélt, hogy legelső feladatuk, nak azt tekintik, s azon dolgoznak a pártszervezettel, hogy kollektív legyen a vezetés, amely eddig nem volt meg. Többet foglalkoznak ezután a dolgozók problémáival is, amely szintén el volt hany agolva eddig. Valentin elvtárs, a decsi Alkotmány Termelőszövetkezet bői elmondotta, hogy mióta a termelőszövetkezetben van, 24 tag lépett be. Az értekezlet résztvevői tapasztalataikat, eredményeiket elmondva szinte egységesen megállapították, hogy a kezdeti eredményeket, csak úgy tudják tovább fokozni, ha a felsőbb szervektől is megkapják a megfelelő támogatást. Többek Között Kiss elvtárs, a szekszárdi Béke Tsz-ből elmondotta, hogy a megyei pártbizottság részéről, különösen Szügyi elvtárstól, a pártbizottság titkárától ' sok segítséget kapnak, valamint a megyei tanács elnökétől, Tuska elvtárstól is. Azonban az igazgatási osztálytol nem. Sck jó és helyes javaslat is hangzott el az értekezleten, amelyet Győré József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára úgy jellemzett, hogy „... Szereztünk annyi tapasztalatot a pártbizottság részére, a tanács és egyéb szervek részére is, amelyet nagyon hasznosan fogunk a következő időben gyümöl- csöztetni, és az érződni is fog majd az adott területen. Legfontosabb tanulságként arról beszélt Győré elvtárs, hogy „kommunista módra álljunk hozzá a meglévő hibák, hiányosságok kijavításához. Itt a nagyszékelyi Dózsa Tsz-ből az elvtárs elmondotta, hogy mivel találkozott, mivel találta magát szemben, amikor lejött, de megmondta azt is, hogyan fogott hozzá a munkához. Elsősorban nekünk meg kell találni azokat a becsületes kommunistákat, akikre lehet támaszkodni az adott területen. Nem „fényképezzünk,“ hanem két kézzel fogjuk meg a munkát, mutassunk példát a becsületes, lelkes kommunisták nak és mutassuk meg, hogy lehet a legrosszabb, legnehezebb területen is jó eredményeket elérni." Végezetül a felsőbb szervek leg messzebbmenő támogatásáról biztosította a falura küldött elvtársakat további munkájukban. A Simontorr.yai Bőrgyár valamennyi szervezett dolgozója mélységes felháborodással értesült arról a támadásról, amely napjainkban érte a Szakszervezeti Világszövetséget. Helmer, osztrák belügyminiszter rendeletet hozott a Szakszervezeti Világszövetség ausztriai székhelyének betiltására. Ez az intézkedés ellentmond Ausztria semlegességének, amelynek ünnepélyes, ki- nyilvánítását az osztrák dolgozókkal együtt a Szakszervezeti Világszövetség és a tagszervezeteihez tartozó dolgozók milliói üdvözölték és nagy helyesléssel fogadták. A Szakszervezeti Világszövetség ellen mesterkedőket emlékeztetnünk kell arra, hogy az elmúlt 10 év alatt valamennyi nagy nemzetközi szervezetünket ért támadás elbukott. Biztosak vagyunk abban, hogy a világ békeszerető dolgozóinak szolidaritása most is újabb erőt fog adni harcos szervezetének, melyet semilyen támadás nem akadályozhat meg céljainak megvalósításában. Meggyőződésünk, hogy az osztrák dolgozók akikben mélyen él a nemzetközi proletárszolidaritós szelleme, nem értenek egyet Helmer rendeletével. De nem értünk egyet mi, a Simontornyai Bőrgyár dolgozói sem. A napokban röpgyűléseken fejezték ki tiltakozásukat üzemünk dolgozói. Gábris Endre elvtárs, az osztrák belügyminiszter rendeletére így válaszolt: „Minden intézkedés, amely ellenünk irányul, csak újabb erőt ad harcunkhoz, melyet az ilyen ostoba támadások ellen folytatunk.“ „Az ilyen támadások mindig jobban ösztönöznek arra, hogy több és jobb minőségű munkával erősítsük nagy szervezetünket“ — mondta Sörös Lajos elv társ. Valamennyi magyar dolgozó elítéli Helmer támadását, s a Szakszervezeti Világszövetség soraiba tömörülve harcol nagyszerű célkitűzéseinek megvalósításáért. A Szakszervezeti Világszövetség számíthat szolidaritásunkra. Micskó Gyula Simontornyai Bőrgyár Felkészülten várja az olvadást Megyei ünnepség a földművesszövetkezetek fennállásának 10. évfordulója alkalmából Földművesszövetkezeti tagok, dolgozók, vezetők, a párt és tanácsgaervek képviselői jöttek össze szombaton a Pártoktatás Házában a földművesszövetkeze- tek 10. éves fennállása alkalmából. Lemérték a 10 év alatt meg tett utat, mit tettek a falusi la kosság áruellátásáért és meghatározták, milyen feladatokat keli megvalósítani a következőkben a második ötéves terv sorál:. A földművesszövetkezet tevékenységét, eddigi eredményeit Kovács György elvtárs, a MÉSZÖV elnöke ismertette. Beszámolt a földművesszövetkezetek megalakulásának körűimé nyeiről. szükségességéről, arról, hogyan tevékenykedtek a lakosság áruellátásában, terményeinek értékesítésében. Amíg 1948-ban 80 földművesszövetkezeti bolt működött, addig 1955-ben 478 üzlet látta él a lakosságot áruval, többek között a tamási áruház és a Tolnai kisáruház. Beszélt arról, hogy a földművesszövetkezetek milyen szerepet játszottak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s most hogyan vezetik a dolgozó parasztokat szakcsoportok, termelési társulások szervezésén keresztül a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezután a földművesszövetkezetek kulturális tevékenységével, a káderhelyzettel, a kereskedelmi és értékesítő munkával foglalkozott, majd utalt azokra az intézkedésekre, amelyek különböző területeken több önállóságot biztosítanak, s amelyekkel jobban kifejthetik kereskedelmi, felvásárlási és egyéb tevékenységüket. A beszámolót követő hozzászólások során a földművesszövetkezetek munkájáról, feladatairól beszéltek a hozzászólók. Felszólalt Győré József elvtárs, a megyei Párt Végrehajtó Bízott ság első titkára, Hucker Ferenc a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke, Szendi Pál a Városi Párt Végrehajtó Bizottság első titkára. A dunaföldvári szőlőtermelő szakcsoport munkájáról, eredményeiről Vida Béla számolt be. Elmondotta, hogy 107 taggal működik az 1954-ben megalakult szakcsoport, s jelenleg 20 000 forint értékű felszerelés van tulajdohában. A következőkben közösen" szerzik be a szőlőműveléshez szükséges gépeket, permetezőgépeket, növényvédőszereket. Nyers Rezső, az MDP Központi Vezetőség tagja, a SZŰVOSZ Igazgatóságának elnökhelyettese több javaslatot tett a szövetkezetek további munkájára vonatkozóan. — A földművésszövetkezetek forduljanak nagyobb figyelemmel a mezőgazdasági termelés. felé. Kisgépek kölcsönzésével, az értékesítési lehetőségek biztosításával segítsék elő a megye termelési lehetőségeinek kihasználását, de gondoskodjanak arról is, hogy legyen elegendő ruházati cikk, vasáru, fűszerféle a falusi lakosság szükségleteinek megfelelően. A lehetőségek szerint minden községben teremtsék meg az önálló földműves- szövetkezeteket és szenteljenek nagyobb figyelmet a szövetkezeti demokrácia betartására — mondotta többek között. Horváth János az újdombővá- ri földművesszövetkezet tévé kenységét ismertette, egyúttal bejelentette azt is, hogy az I. típusú Béke , Termelőcsoportot termelőszövetkezetté alakították át. A hozzászólásök után Nyers Rezső elvtárs kitüntetéseket adott át. „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” jelvénnyel jutalmazta a SZÖVOSZ Országos Elnöksége Kovács György elvtársat, Czeber Árpád elvtársat, Biczó Emőnét, Joó Lászlót, Papp Lajost, Fejős Jánost, Kákái Jánost, Eigemann Józsefet, Kersák Györgyöt, Molnár Pétert, Lencse Ferencnét, Boda Gyulánét, Lencse Istvánt, Bors Józsefet, Nika Károlyt, Vörös Ferencet, Mácsik Lászlót, • Budai Esztert. Ketten as új élet felé.. Egy havas téli délután Tolnán jártam, a falu végén, s bekopogtam Majsai Istvár.ék új házának ajtaján. Ott ál! az új ház a mözsi út mentén, ha vas tetejével, mint nágy fehér kalappal. Majsai István őszülő, gondoktól barázdált arcú férfi, tagja a most megalakult Alkotmány Termelőszövetkezet nek. Párttag, ö volt az I. típusú Alkotmány tszcs pártszer vezetőnek titkára-. Meggyőző déssel lépett az új termelőszö vetkezetbe, bár felesége sokat aggodalmaskodott. A konyhában ültünk hárman csendesen beszélgettünk, s kiki néztünk a havas útra, melyen alig járt teremtett lélek, csak néha suhant egy-egy szán ezüstös csillingeléssel. — Öregek vagyunk már mi —- mondotta Majsai néni és jól ismert asszonyi mozdulattal megigazította fejkendősét. A férfi hallgatagon mosolygott, nem szólt közbe, felesége szavait figyelte. . — Ebben a korban — folytatta Majsai néni — már nehéz új életet kezdeni. Más len ne, ha fiatalok volnánk ... — Miért? Nincs segítség. . . család? — kérdeztem körülnézve, mintha azt vártam volna hogy valahonnan előlép egy családtag. — Segítség? Felneveltünk egy nagy családot, nyolc gyermeket, de mind elmentek, ahogy felnőttek, egymás után. Két fiunk van még itthon, az egyik most katona, a másik pedig iskolás. Nyolcadik osztályos. — Az is elmegy — vetette közbe Majsai bácsi — autószerelő szeretne lenni. Felnőnek a gyerekek, s egymásután elszállíngóznak a szülői háztól. S a szülők? örül- ’ nek, hogy gyermekük megtalálja számítását, hiszen azért nevelték fel, hogy boldoguljon az életben. — Itt van ez a ház — folytatta Majsai néni — még nincs befejezve. Kell még hozzá vagy 10 000 forint. Honnan lesz az meg? Egy évet kel'ett volna még vámpnk. Ültettünk volna egy hold paprikát és meglenne a pénz. —- így nem lesz meg? — Biztosan keresünk any- nyit, — szólt közbe ismét a férj — hogy befejezzük, a házat. — ö bízik — intett férjére az asszony — én megmondtam hogy nem segítek neki, majd meglátjuk, hogy boldogul egyedül. így árasztotta el aggályaival Majsai néni. Mikor egy pillanatra magunkra hagyott benünket, szorongva kérdeztem meg Majsai bácsit: — Nem fog segíteni? • —. Dehogy nem. Azt csak úgy mondja ... Eleinte nagy nézeteltérésünk volt, nem akar ta, hogy belépjünk, de most már bele nyugodott. Fél, hogy nem sikerül az esztendő ... Én azt hiszem, könnyebben boldogulunk így. Nagy erő van az összefogásban. Legtöbbet számit a tagok két dolgos keze... Ha az megvan, nincs hiba. Nem vagyunk az időjárásnak sem kitéve annyira, mint egyénileg. Még nem vagyunk sokan, de ha már 35—40 család lesz a termelőszövetkezetünkben, sok mindent tudunk csinálni. Az utolsó szavakat már a felesége is hallotta, s nyomban ott ragadta meg a beszéd fonalát, ahol a férje abbahagyta: — Dohányt is kell termelni, az megéri, mert pénzt hoz. Abból pénzelnek a fácánkertiek is. a Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnöksége Egyhónapi komoly téli időjárás után a jelek arra mutatnak, hogy enyhül a hideg, jön a tavasz. A közlekedés dolgozói sikeresen birkóztak meg a hófúvásokkal, faggyal, most az ár- vízvédelem dolgozóin a sor, hogy biztosítsák az olvadásból keletkező hatalmas víztömegek levezetését. Felkerestük Varga Béla- » fő* mérnök elvtársat, a Székesfe-. hérvári Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetőjét, megkértük, nyilatkozzék, milyen intézkedéseket tettek e téren. Évek óta nem esett egyszerre ennyi hó, mint most az elmúlt négy hét alatt — mondja Varga elvtárs. Vastag jégpáncél fedi a Dunát, amely általában 30 centiméteresre is meghízott. Ha az olvadás fokozatos lesz — ahogy most meg is indult — és délről indul el a Dunán a jég zajlása, akkor komolyabb baj nem lesz, a Duna könnyen levezeti egész vízgyűjtő területéről az olvadó csapadékot. Előfordulhat azonban az is, hogy északon indul meg nagyobb mértékű olvadás, ekkor az Al— Igen — hagyta rá a férje — dohánnyal érdemes foglalkozni. Arra is sor kerül. A földdel nincs hiba, jó földek vannak Tolnán. így beszélgettünk, vizsgál- gattuk, latolgattuk a lehetőségeket, melyek az új termelő- szövetkezet előtt állnak. S a beszéd közben lassan leereszkedett az este, az égbolt elsötétült, csak a hótakaró világított, mint nagy fehér lepedő. Késő volt már,, • amikor elbúcsúztam a két öregtől. . . . Harmincnyolc éve járják együtt az élet útját. Valamikor régen, amikor megfogták egymás kezét, ’ a szegénységnek vágtak neki, felneveltek egy nagy családot, kitartottak egy más mellett jóban-rosszban, gondokban és örömökben, s most újra együtt indulnak az új, a soha nem próbált felé, mindketten deresedé fejjel, az egyik kicsit aggodalmaskodva, a másik bizakodva. B. I. pókból lezúduló nagy víztömegek felemelik a Duna szintjét, jégdugó képződhet. Az elmúlt évben tovább erősítettük a gátakat, igy a jelenlegi védgátrendszer mindenütt magasabb, mint az eddig előfordult legnagyobb jeges áradás vízszintje. De felkészültünk arra is, ha ennél magasabbra emelkedik a vízállás, hogy nyúl gátakkal védekezhessünk ellene. A szükséges anyagok, palló, rozsé stb. mindenütt meg vannak, a Megyei Tanáccsal együtt biztosítottuk a szervezeti intézkedéseket is, hogy veszély esetén megfelelő munkaerő álljon rendelkezésünkre. Állandó jégfigyelő szolgálatot tartunk, eddig még nem kaptunk jelentést arról, hogy valahol dugulás keletkezett volna. Komoly problémát okoz sok helyen a belvizek levezetése. A mi feladatkörünkbe csak a természetes vízfolyások karbantartása tartozik, a különböző egyéb vizek levezetéséről a helyi szerveknek, tanácsoknak kell gondoskodni. Az elmúlt években száraz időjárás volt, így sok helyen elhanyagolták a vízlevezető árkok karbantartását. Több helyen szántóföldi művelés alá vettek olyan területeket, amelyek korábban legelők voltak. Most, amikor megindul az olvadás, ezek víz alá kerülnek. Bár a víz levezetése nem a mi feladatunk, de ilyen esetben — ha kérik — műszaki segítséget adunk, felmérjük a vízlevezetés lehetőségeit, kiszámítjuk, milyen föld mennyiség megmozgatása, munkaerő stb. szükséges a !e- csapoláshoz, kijelöljük a csatornák helyét. A helyi tanácsok kérjék ilyenkor segítségünket, szakembereink azt minden esetben megadják. Jelenleg pél dául a Sárközi Állami Gazdaságban hozzák rendbe a vízlevezető árkokat szakembereink irányításával. A most meginduló olvadással nagy víztömegek zavartalan levezetését kell biztosítani. Lehet, hogy könnyen megy majd. De ha gyors lesz az olvadás, akkor sem ér bennünket készületlenül, még akkor sem, ha a vízállás eléri az eddig tapasztalt legmagasabb értéket — fejezte be nyilatkozatát Varga elvtárs. r