Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

2.

TOLNAI NAPLÓ

1956 FEBRUÁR 28.

Áz SZKP XX. kongresszusának határozata az új pártprogram elkészítéséről

(Egyhangúlag elfogadták 1956 február 25-én)

Az'SZKP XX. kongresszusa megbízza a Központi Bizottságot, készítse el a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét, kiindulva a marxista—leninista elmélet

alaptételeiből, amely elmélet pártunk történelmi tapasztalatai, a szocialista országok testv érpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatai és vívmányai alapján alkotó szellemben tovább fejlődik, továbbá figyelembe véve a Szovjetunió kommunista építésére, gazdasági és kulturális fejlesztésre irányuló, elkészítés alatt álló perspektivikus tervet.

A kongresszus megbízza a, Központi Bizottságot, hogy a pártprogram tervezetét még idejekorán tegye közzé azSZKP XXI. kongresszusa előtt, hogy széleskörű megvitatás alá lehes sen bocsátani.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságaitok tagjai

1. Avhimovics N. J., 2. Alferov P. N., 3. Andrejev A. A.,

4. Arisztov A. B. 5. Babajev Sz. 6. Bajbakov N. K., 7. Bel- jajev N. J., 8. Benyegyiktov

J. A., 9. Becsev B. P., 10.

Bobrovnyikov N. I., 11. Bojcov I. P. 12. Brezsnyev L. I., 13. Brczsnyev D. D., 14. Bulganyin N. A., 15. Vannyikov B. L., 16. Vasziljevszkij A. M., 17. Volkov A. P„ 18. Vorosilov K. J., 19. Voronov G. I., 20. Gajevoj A. I., 21. Gafurov B., 22. Gor- jacsev F. Sz., 23. Grisin V. V. 24. Grisin I. T. 25. Gromiko

A. A., 26. Danyijalov A. D.,

27. Gyementyev P. V., 28. Gye- Myiszov G. A., 29. Gyerjugin

B. I., 30. Dzsavahisvili G. D., 31. Doronyin P. I., 32. Dudorov N. P., 33. Jenyutyin G. V., 34. Jefremov M. T., 35. Jefremov

L. N., 36. Zsegalin I. K., 37.

Zsukov G. K., 38. Zavenyagin A. P., 39. Zagyemidko A. N.,

40. Zverjev A. G., 41. Ignatov N. G., 42. Ignatov N. F„ 43. Ignatyev Sz. D., 44. Kabanov

I. G., 45. Kaganovics L. M., 46. Kalnberzin J. E., 47. Kal- csenko N. T., 48. Kapitonov

I. V., 49. Kirilenko A. P., 50. Kiricsenko A. I., 51. Kiszeljov N. V., 52. Klimenko V. K„ 53. Kobcljev B. N., 54. Kovrigina

M. D., 55. Kozlov F. R., 56.

Koluscsinszkij J. P., 57. Ko- nyev I. Sz., 58. Kornyejcsuk A. J., 59. Korotcsenko D. Sz. 60. Kszigin A. N., 61. Kuz- nyecov V. V., 62. Kunajev D. A., 63. Kuusinen O. V., 64.

Kucserenko V. A., 65. Kebin I. G., 66. Larinov A. N., 67.

Laptyev N. V., 68. Latunov I. Sz., 69. Lebegyev I. K., 70.

Lubenyikov L. I., 71. Mazurov K. T., 72. Malenkov G. M„ 73. Malinovszkij R. J., 74. Ma- lisev V. A., 75. Markov V. Sz., 76. Marcsenko I. T., 77. Mac- kevics V. V., 78. Mzsavanadze V. P., 79. Mikojan A. I., 80. Mityin M. B., 81. Mihajlov N. A., 82. Molotov V. M., 83. Moszkvin V. A., 84. Moszka- lenko K. Sz., 85. Muratov Z. I., 86. Musztafajev I. D., 87. Mti- hitdinov N. A., 88. Naszriddlnova J. Sz., 89. Organov N. N., 90. Pankratova A. M., 91. Pa- tolicsev N. Sz., 92. Pegov N. M., 93. Pervuhin M. G., 94. Petuhov K. D„ 95. Podgornij N. V., 96. Poljanszklj D. Sz., 97. Po- nomarjev B. N., 98. Ponomarenko P. K., 99. Poszpjev P.

N., 100. Prokofjev V. A., 101. Puzanov A. M., 102. Piszin K. G., 103. Raginov Sz. G. J., 104. Razzakov I. R., 105. Rumjancev A. M., 106. Szaburov M. Z., 107. Szergyuk Z. T„ 108. Szeröv I. A., 109. Sznecskusz A. J., 110. Szokolovszkij V. D., 111.

Sztahurszkij M. M., 112. Sztru- jev A. I., 113. Szuszlov V. M„ 114. Szuszlov M. A., 115. Te- voszjan I. F., 116 Tyityov V. N., 117. Tyityov F. J„ 118. Tyiho- mirov Sz. M., 119. Tovmaszjan Sz. A. 120. Usztyinov D. F., 121. FurCeva J. A., 122. Hvo- rosztuhin A. I., 123. Hrunyicsev M. V„ 124. Hruscsov N. Sz., 125. Csernyisev V. J., 126. Svernyik N. M., 127. Seljepin A. N., 128. Sepilov D. T., 129. Skolnyikov A. M., 130. Stikov T. F„ 131. Jugyin P. F., 132. Jakovlev I. D., 133. Jasznov M. A.

Az SZKP Központi Bizottságának póttagjai

1. Andrejeva N. N., 2. Bag- ramajan I. H., 3. Birjuzev Sz. Sz., 4. Boriszov iSz. Z., 5. Bub- novszkij N. D., 6. Bugyonnij Sz. M., 7. Butuzov Sz. M., 8. Voronov F. D., 9. Ganyenko I. P., 10. Glebovszkij G. N., 11. Gorbatov A. V., 12. Gorskov

Sz. G., 13. Grecsko A. A., 14.

Grecsuha M. Sz., 15. Grisin

K. N., 16. Grisko G. J., 17.

Gromov J. I., 18. Gurjejev

N. M., 19. Digaj N. A., 20. Jevszejenko M. A., 21. Jeljutyin

V. P., 22. Jepisev A. A., 23.

Jeremenko A. I., 24. Zsavoron- kov V. G., 25. Zsigarjev P. F., 26. Zsimjerin D. G., 27. Zsukov

K. P„ 28. Zsűrin N. I., 29. Za- kurdajev V. I., 30. Zamcsevsz- kij I. K., 31. Zarubin G. N., 32. Zolotuhin G. Sz. 33. Zorin V. A. 34. Zotov V. P., 35. Ivascsenko

O. I., 36. Iszljukov Sz. M., 37.

Iskov A. A., 38. Kazanyec I. P., 39. Kalmikov V. D., 40. Kanun- nyikov M. J., 41. Karaszjov V. J., 42. Klimov A. P., 43. Ko- valj K. I., 44. Kozlov A. I., 45. Kozlov V. I., 46. Komarov

P. T„ 47. Komjahov V. G., 48.

Konsztantyinov F. V., 49. Kor- nyijec L. R., 50. Koszov V. V., 51. Kosztuszov A. I., 52. Krah- maljev M. K„ 53. Kumikin

P. N„ 54. Lacisz V. T., 55. Líha- csev I. A., 56. Lobanov P. P„ 57. Loginov Sz. P., 58. Lomako

P. F.. 59. Lunyev K. F., 60. Lu- csinszkij A. A., 61. Likova

L. P., 62. Makszarev J. J., 63.

L. G., 65. Melnyikov R. J., 66. Menysikov M. A., 67. Milarscsi- kov V. P., 68. Mjuriszep A. A., 69. Najgyek L. I„ 70. Nyegyei- jin M. I., 71. Nyefedova O. I,, 72. Nyikityin P. V., 73. Noszen- ko I. I., 74. Orlov G. M., 75. Orlovszkij K. P., 76. Osztro- vityanov K. V., 77. Pavlov D. V., 78. Paleckij J. I., 79. Petuhov A. FT., 80. Pilipec Sz.

M. , 81. Popova N. V., 82. Posztovalov Sz. O., 83. Pcseljakov A. P., 84. Razjei- D. J., 85. Rasi- dov S., 86. Rudakov A. P., 87. Rugyenko R. A., 88. Rugy G. .1., 89. Rjabikov V. M., 90. Szemi- csasztnij V. J., 91. Szenyin I. Sz., 92. Sziszov G. F. 93. Szinya- govszkij P. J., 94. Szkidanyenko I. T., 95. Szkuíkov I. P., 96. Szmirnov N. I., 97. Szoko- lov T. I., 98. Szolovjev L. N., 99. Sztyepanov Sz. A., 100.

Sztrokin N. I. 101. Szurganov K A., 102. Szurkov A. A., 103. Traszov M. P., 104. Tasenyev Zs. A., 105. Tyimosenko Sz. K., 106. Toka Sz. K„ 107. Trofimov A. Sz., 108. Tumanova Z. P., 109. Túr. I. P., 110. Fagyejev A. A., 111. Firjubin N. P., 112. Floretyev L. J., 113. Hahalov

A. U., 114. Cseplakov P. E., 115 Csubinidze M. D., 116.

Csujkov V. I., 117. Csurajev V. M„ 118. Saskov Z. A., 119. Seremetyev A. G., 120. Suma- uszkas M. J., 121 Jugyin P. A.,

Malik J. A., 64. Melnyikov 122. Jurkin T. A.

Az SZKP Központi Reviziós Bizottságának tagjai

1. Ababkov T. I., 2. Abalin Sz. M., 3. Agkacev V. M., 4. Arusanyan S. M., 5. Babies V.

1., 6. Bojkova A. P., 7. Vinogradov Sz. A., 8. Vorobjev G.

1., 9. Gorkin A. F., 10. Gromov G P., 11. Gubin K. A., 12. Drosenko P. J., 13. Dub- koveckij F. I., 14. Zsukov G. A., 15. Zimjanyin M. V., 16. Ibragimov M. A., 17. Ignatov Sz. A., 18. Iljicsov L. F„ 19. Kazmin N. D., 20. Kairov I. A., 21. Kamalov Sz., 22. Kigyin A. N., 23. Kirillin V. A., 24. Koszjacsenko G. P., 25.

Kocsetov V. A., 26. Kuznyecov F. F„ 27. Kuzmin I. I., 28, Kuzmin N. M., 29. Kulatov T., 30. Lazurenko M. K., 31. Luk- janov V. V., 32. Malin V. N., 33. Malinyin M. Sz„ 34. Me- reckov K. A., 35. Mironova Z. V., 36. Moszkatov P. G., 37.

Moszkovszkij V. P., 38. Muravjeva N. A., 39. Ovezov E., 40. Ozoliny K. M., 41. Orlov

M. A., 42. Oszipov G. I., 43.

Oszoszkov V. I., 44. Palgunov N. G., 45. Panyuskin A. Sz., 46. Podzerko V. A., 47. Polikarpov D. A., 48. Prokko- nen P. Sz., 49. Prokofjev A. A., 50. Promiszlov V. F., 51.

Puskin G. M., 52. Rozsancsuk

N. M., 53. Szatyukov P. A.,

54. Szemjonov V. Sz., 55. Szi- monov K. M., 56. Szpiridonov A. M., 57. Szujetyin M. Sz., 58. Uldzsabajev T., 59. Csered- nyicsenko J. T., 60. Sikin I.

V., 61. Scserbickij V. V., 62.

Az SZKP XX. kongresszusának határozata Bulganyin elvtárs beszámolójáról

(Egyhangúlag elfogadva 1956. február 24-én)

1. A kongresszus alapként elfogadja az SZKP XX. kongresz- szusa irányelveinek az SZKP Központi Bizottsága által beterjesztett tervezetét a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1956—1960. évi hatodik ötéves tervhez.

2. Az irányelvek tervezetéhez beterjesztett módosítások és kiegészítések megvizsgálására kongresszusi bizottságot választanak.

A XX. pártkongresszus elhatározta, hogy a következő összetételű bizottságot alakítja a hatodik ötéyes terv irányelveinek tervezetéhez beterjesztett módovizsgálására:

N. A. Bulganyin (elnök), A. B. Arisztov. N. K. BabajkoV. N. .1. Beljajev, J. A. Benyegyiktov, B. P. Bescsev, N. I. Bobrovnyikov, K. J. Vorosilov, G. D. Dzsavahisvili, P, J. Doro- senko, P. V. Gyementyev, M. A. Jevszejenko, V. P. Jeljutyin, M. T. Jefremov, D. G. Zsime- rin, A. P. Zavenyagin, A. N. Zagyemioko, A. G. Zverjev, L.

M. Kaganovics, N. T. Kalcsen- ko, Sz. Kamalov, A. I. Kiricsenko, M. D. Kovrigina, A. N. Koszigin, A. J. Kocsinyan, D. A. Kunajev, V. A. Kucserenko,

N. V. Laptyevl V. T. Lacisz, P.

T. Mazurov, G. M. Malenkov V. A. MaliseV, T. Sz. Malcev V. V. Mackevlcs. A. I. Miko jan, N. Á. Mihajlov, V. M Molotov, A. A. Mjuriszep, V. P Milarcsikov, P. V. Nyikityin B. Ovezov, K. P. Orlovszkij

M. G. Pervuhin, P. Sz. Prokko nen, Sz. G. Ragimov, G. J Rugy, A. P. Rudakov, M. Z Szaburov, .L: P. Szolovjev, A Szujerkulov, M. A. Szuszlov I. F. Tevoszjan, Sz. M. Tyiho- mirov, T. Oldzsabajev, • G. Sz Hlamov. M. V. Hrunyicsev

N. Sz. Hruscsov, V. J. Csernyi sev, N. M. Svernyik, A. N. Sei jepin, D. T. Sepilov A. G. Se remetyev, M. J. Sumauszkasz

sítások és kiegészítések meg- P. Lobanov, P. F. Lőmako, K. M. A. Jasznov.

Kiemelkedő személyiségek levele az amerikai kongresszushoz

Newyork (TASZSZ) Mintegy száz kiemelkedő amerikai személyiség nyílt levélben szólította fel az Egyesült Államok kcjigresz Szusának valamennyi tagját, támogassák „azokat a türelmes próbálkozásokat, amelyeknek célja: megkeresni a konkrét

megoldásokat a nemzetközi nézeteltérésnek a genfi szellemben való rendezésére és vizsgálják felül országunk törvényeit és eszközöljenek rajtuk megfelelő változásokat a hidegháború idején keletkezett nemzetközi feszültség további enyhülésének megkönyítése végett.”

A nyilt levél kezdeményezői között szerepel Henry Grady volt külügyi államtitkár, Wilson, az országos törvényhozás kérdéseivel foglalkozó Quaker-szer- vezet titkára és M. Johnson, a Juszupov I., 63. Jakovlev A. I. Harvard-egyetem elnöke.

Ünnepi est Moszkvában a szovjet—afgán barátsági szerződés aláírásának évfordulóján

Moszkva (TASZSZ). A moszkvai társadalom képviselői a VOKSZ rendezésében vasárnap ünnepi esten emlékeztek meg a szovjet—afgán barátsági szerződés aláírásának 35. évfordulójáról.

V. G. Jakovlev, a VOKSZ elnökhelyettese méltatta az 1921

február 28-án aláírt szovjet— afgán barátsági szerződés jelentőségét.

Abdul Kajum moszkvai afgán ügyvivő a barátsági szerződés jelentősége mellett hangsúlyozta a szovjet államférfiak afganisztáni látogatásának eredményeként aláírt gazdasági egyezmény fontosságát is (MTI).

Dulles újabb beszéde

Washington (TASZSZ) Duties amerikai külügyminiszter február 25-én Philadelphiában újabb külpolitikai beszédet mondott. Beszédének jelentős részében a nemzetközi kereskedelem kérdésével, továbbá az Egyesült Álla-' mok részéről más országokba nyújtott, úgynevezett gazdasági segély kérdésével foglalkozott.

Mint Dulles beszédéből; kitűnik, az amerikai külügyminisztert komolyan nyugtalanítja -- mint kifejezte magát — annak az „új módszernek” gazdasági oldala, ahogyan a Szovjetunió a közel- és középkeleti, a délkeletázsiai országokkal való kereskedelem és az ezeknek az országoknak nyújtandó technikai segítség kérdését kezeli. Dulles ki jelentette .hogy a Szovjetunió e politikájával „jelentős tekintélyt szerzett a kevésbé fejlett orszá gok széles tömegei körében”. Fzekberi az országokban — állapította meg Dulles — az iparosítás szónak mágikus hatása van Ez olyan jelszó, amely — mint az emberek most gondolják — megold minden belső gazdasági és politikai kérdést. Ezeknek az országoknak a népei az iparcikkek tekintetében nem akarnak az ipari nyugattól függeni. Nagy részt már mos.t is függetlenek politikailag, de még nem rendelkeznek azzal, amit kellő gazdasági függetlenségnek tartanak.

A szomszédos ázsiai népek látták, hogyan vált a Szovjetunió egy emberöltő alatt nagy ipari hatalommá.

Mindamellett Dulles azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy a Szovjetunió politikájának célja beavatkozás más országok bel- ügyeibe. Azt állította, hogy „a szovjet gazdasági kampány mögött rejlő cél azoknak az országoknak aláásása és kommunizá- lása, amelyekre e kampány irá nyúl.”

Dulles’ kijelentette, hogy a szovjet gazdasági politikának „nem szabad pánikot keltenie nálunk” (az Egyesült Államokban, —, szerk.) majd felszólította az amerikai monopóliumokat fokozzák a magántőkebefektetéseket a gazdaságilag elmaradott országokban. Ennek során Dulles . rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok kormánya igyekszik biztosítékot szerezni az amerikai befektetők számára, hogy ne fenyegesse veszély töke befektetéseiket a gazdaságilag elmaradott országokban.

Dulles követelte, hogy ne fcsökkéntsék az Egyesült Álla mok haderejét, erősítsék az Északatlanti *Szövetsöget, a SEATO-t, a bagdadi szerződést és az Egyesült Államoknak más országokkal kapcsolatos egyéb katonai szövetségeit.

„ÖNKRITIKA“

Az alábbi történet a megye egyik községében fordult elő, de megtörténhetett bárhol másutt is. A szereplők élő, eleven emberek, nevük azonban költött, kitalált név, A kedves olvasó bizonyára elnézi ezt, hiszen számára főként a tanulság a fontos, nem az eset szereplőinek neve.

Még 1955. őszén történt: a

JPB. erős biztatására a bőségkerti „Pirkadat“ nevű, jól jövedelmező termelőszövetkezet elhatározta, hogy egyéni felvilágosító munkát végez a faluban sorai bővítése végett. A határozatot — amint illik — tett követte. Eddig nincs is hiba. Fogta magát a tagság, minden tag párbaállt, s két este járták az egyéniek házatá- j$t. Futott a hír a faluban: „Közösbe kell lépni!“ Kell ám a fenét!“ — vágja rá Lehőcz gazda neje, örzse néni. „Csak hozzám tegyék be a lábukat! Ellátom én a bajukat, tudomis- ten!“ Alig, hogy befejezte, nyílt az ajtó és betoppant nem más, mint a „Pirkadat“ elnöke, meg kísérője, öreg Tóth bácsi, a tsz alapító tagja.

Egyszeriben ünnepélyes lett a csend, az elnök és kísérője

helyet foglalt kínálás nélkül. Az elnök nyugodt hangja törte meg a csendet. „Azért jöttünk, örzse néni, jöjjön a férjével hozzánk a csoportba.“ örzse nériit még fűtötte az előző hév. valami azt suttogta belülről: n.d, most mutasd meg, ki vagy! Miközben így magában morfondírozott, észre sem vette, hogy .nyelve olyanokat mondott, amitől eltűnt a mosoly az elnök és kísérője arcáról. „Mi közösködjünk? Akik éjjel, nappal gürcölünk, hogy magunk gazdái lehessünk?“ „Ez az! — vágta rá az elnök — mi segí teni jöttünk, hogy ne kelljen éjjel-nappal gürcölniük.“ ■

„Segíteni?“ Ez volt ám csak olaj a tűzre, örzse néni úgy fel borzolódott, mint egy pulyka. Az elnök pedig csendesen bizonygatta: „Nálunk a tsz-ben

az asszonyok nem gürcölnek, fejőgéppel fejnek; fehér kö tényben járnak. Minden nehezebb munkában ott a gép. A jövedelem meg olyan, hogy a múltban két férfi nem keresett annyit, mint nálunk egy aszszony.“ De hiába volt minden, örzse néni csak mondta, mond. ta vég nélkül, ftiaga sem tudta, hogy mit. Csak akkot- csendesedett el, amikor az elnök és kísérője már a látóhatárról is eltűnt.

Csendben, lesújtva ballagott hazafelé az elnök és kísérője. Egyszer csak imigyen . szól áz öreg Tóth: „Elnök elvtárs!

Mondtam én, . kár mindenért, nem lesznek ezek soha tsz-ta- gok. Dehát a járás! A járás nem ismeri az itteni népeket.

Az elnök pedig nagyokat, nehezeket sóhajtott: „Még ilyen szégyent. Feltaláljuk nekik a jót és így bánnak Velünk. Node lesz ez még-másként is.!“

S amíg magukban igy elmélkedtek, észre sem vették, hogy máris a tsz székháza elé értek, ahol már gyülekeztek a többi népnevelők, hogy beszámoljanak • munkájuk eredményéről. „No, emberek, ha mán valamennyien visszajöttünk mondjuk el, milyen eredményeket értünk el” — szólalt meg az öreg Tóth, aki egyébként a párttitkárt he lyettesíti. Ki kezdi el elvtársak? Tessék, Fazekas elvtárs! Fazekas hosszan, tudálékosan kezdi. „Hát én beszélgettem Dobráékkal, Fehérékkel is. Nekik semmi kifo gásuk nincs a tsz ellen.” Közbeskólás: belépnének? Fazekas: „Be hát! De mondtam nekik, hogy. csak akkor léphetnek be, ha kauciót fizetnek. Nem igaz elvtársak? Hozzanak ők is valamit! Erre . oszt azt mondták, hogy majd meglátják. Mind azt kérdi, mit fizetünk a lovakért, jószágért, milyen munkát kap, ha bejön. Még válogatni is akar nak? Nem elég, hogy bevesszük őket? Én amondó vagyok: ma radjanak csak kívül! Had tanul janak még.” Az elnöklő Tóth felemelkedik helyéről. „Most pe dig — kezdi nyugodtan — mivel semmiféle eredményt nem értünk el, az értekezletet bezá rom, a járásnak pedig jelentjük hogy egy esztendő múlva újra kezdjük, 'addig hadd érjen a gyünölcs.”

így ért véget a „Pirkadat” Tsz agitációs kampánya, S az óta is csak szunnyad-szurtnyad. Vagy talán nem felejtettek el tovább is agitálni?

A „Pirkadat” nevű tsz. ünnepi zárszámadó közgyűlésén vagyunk. Az elnök beszámolót tart. Búzából 14 mázsa termett holdanként, árpából 22 mázsa. Dohányból félmillió forint jövedelmet kapott a. tsz, a hízókért kétszázezret, a tejért havonta 18 ezret, vagyis évente 216 ezer forintot. Az össz-jövedelem bői egy munkaegységre eső részesedés 56 forint. Amint látják