Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
TOLNAI Világ proletárjai egyesüljetek! r Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a SZOT teljes ülésén V _________________________________ * A Z MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJAGANAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM. AHA: 5U 11L.LLK. vas Aknai*. 1956. január 22. A tanácsok munkájáról, pártirányításáról tárgyalt az MDP megyei bizottsága / ianuár 17-én rendkívüli ülésre jöttek össze az MDP Tolna megyei bizottságának tagjai, hogy megbeszéljék a tanácsok eddig végzett munkáját, meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek tanácsaink előtt, különösen a mezőgazdaság terén állanak az elkövetkezendő időben. 1956- ban nagyobbat kell előre lépnünk a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén Tolna megyében is. Ez a tény különösen aláhúzta a napirend fontosságát, melyet a pártbizottság alkotó módon tárgyalt. A megyei pártbizottság ülésén számos meghívott elvtárs is résztvett, hogy a párt az ő véleményüket is kikérje, hogy okuljanak, a vitában részt vegyenek, segítsék a pártbizottság munkáját, a tanácsok előtt álló feladatok megoldását, a Központi Vezetőség határozatai végrehajtását. fi Megyei Pártbizottság közleménye Pártunk Központi Vezetősége úgy döntött, hogy Király László elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, eddig végzett munkája elismeréséül más területre küldi, más fontos pártmunkával bízza meg. Javasolta a megyei párt- bizottságnak, ezért funkciójából mentse fel. A megyei párt- bizottság teljes ülése elfogadta a Központi Vezetőség döntését és hozzájárult Király László elvtárs felmentéséhez. A Központi Vezetőség javaslatára Győré József elvtár ■ sat választotta meg a megyei pártbizottság első titkárának. Győré elvtárs régi harcosa a pártnak. A felszabadulás előtt és azóta is fontos párt és állami funkciókat töltött be. A megyei pártbizottság meg van győződve arról, hogy Győré elvtárs irányításával az elkövetkezendő időben a párt politikája végrehajtása terén további sikereket ér el Tolna megye. MDP. TOLNAMEGYEI BIZOTTSÁGA. Á takarékosság a jövedelem fokozásának egyik feltétele a tsz-ben A pártbizottság ülésén megjelent és felszólalt Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára is. A Miniszertanács részéről Kovács Tibor elvtárs jelent meg. Király László elvtárs a megyei pártbizottság első titkára megnyitója után Tuska Pál elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke mondott beszámolót. A beszámoló — A párt márciusi határozatának végrehajtása nyomán javult tanácsaink munkája — mondotta bevezetőben. — Javult a tanácsok államhatalmi munkája, határozottabban léptek fel az osztályellenséggei szemben. Javult a tanácsok mukája nyomán az állampolgári fegyelem, bár a begyűjtési tervét a megye nem teljesí tette. Adóbevételi tervünket 1955- ben, hosszú idő óta először, első ízben teljesítettüli Tanácsaink több segítséget adtak a tsz-eknek is. Hiba azonban, hogy az államhatalmi munka megjavítását nem kapcsolták össze a tanács tömegszervező munkájának megjavításával. A továbbiakban megállapította, hogy — bár a tanácsok értek el eredményeket, munkájukban jórészt előtérbe kerültek az adminisztratív intézkedések, és a tanácsülések sem tárgyaltak a községekben a lakosságot közvetlen érintő problémákat. Legnagyobb fejlődés a megyei tanácsnál mu tatkozik, ahol az üléseket rend szeresen megtartják, helyesek a napirendek és a határozatok. Míg a járási és főleg a községi tanácsodnál e téren fogyatékosságok vannak. Általában hiba van a határozatok végrehajtásának ellenőrzése terén. A továbbiakban Tuska elvtárs az állandó bizottságok munkájáról beszélt, • megállapítva, hogy — az elmúlt év végén az állandóbizottságok munkájában visszaesés mutatkozott. Alig néhány működött megfelelően. Az oka, hogy a tanács vezetők nem segítették megfelelően az állandó bizottságokat, jórészük az apparátus aktíva hálózatává vált. Ez a tömegkapcsolat terén éreztette hatását. E helytelen módszerek kialakulásához hozzájárult az is, hogy a pártszervek viszonylag kevés gondot fordítottak a tanácsnak, mint államhatalmi szervnek és mint a legátfogóbb tömegszervezetnek megfelelő működtetésére. A továbbiakban ismertette a tanács és a DISZ kapcsolatát, a tömegszervezetekkel való együttműködés tapasztalatait, majd a tanács-tagság öszszetételének alakulását és az oktatás helyzetét. A mezőgazdaság és ipar helyzetét taglalva megállapította: — a tsz- ek fejlesztése és megszilárdítása terén a tanácsok munkája is eredményesebb volt. A megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok pedig közel 2 millió forintos többletnyereséget mutattak fel. — A megye egészségügyi és kulturális helyzetének ismertetése után beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: — Az eredmények mellett meghúzódó hibák fő forrása a politikai nevelő munka elhanyagolása volt. Éppen ezért az elkövetkezendő hónapokban e téren kell változtatni munkánkban, a tömegkapcsolat elmélyítése terén kell jelentősen előre lépnünk. Széleskörű vita, bátor kritika A beszámoló feletti vitában tizenegy elvtárs mondotta el véleményét, segítette bíráló megjegyzéseivel, javaslataival a tanácsok munkájának további javítását, a hibák felszámolását. Az első felszólaló GYUGYI JÁNOS ELVTÁRS, a szekszárdi járási tanács elnöke elmondotta, hogy — az elmúlt hónapok során a járás területén is születtek eredmények, melyek a tanácsok ja vuló munkáját is igazolják. A hiba az — mondotta —, hogy bár a határozatok kollektiven készülnek, a végrehajtásuknál ez nem mondható el. — Beszélt a tanácsban működő MDP-cso- port munkájáról, fontosságáról, megállapítva —, hogy a kommunisták egységes fellépésétől, helyes állásfoglalásától sok függ a tanácsi munkák során. -— Hibaként veti fel, hogy a tanácstagságot nem sikerült bekapcsolni teljes egészében az állami munka végzésébe, továbbá, hogy az állandó bizottságok nem működnek és így javaslataik nem kerülnek a VB. elé. OROSZ GYÖRGY TOLNA KÖZSÉG VB. ELNÖKE arról beszélt felszólalásában, hogy a tanácsi munka megjaví fásának alapvető tényezője a dolgozókra való támaszkodás. Bírálta a tanácsok munkájában még fellelhető bürokratikus módszereket, a papír munkát. — A mezőgazdasági előadó tevékenységét nem a te rületen végzett munkája, hanem a jelentések pontos elkészítése alapján értékelik, ezzel kényszerítik a papír munkára — mondotta. PERECSI FERENCNÉ elvtársnő, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője a hivatali pártszervezetek szerepéről beszélt felszólalásában, kihangsúlyozva, hogy — a tanácsok fontos feladataikat csak a pártszervezetek segítségével képesek megoldani. Bírálta a beszámolót, mivel nem tárta fel eléggé önkritikusan a tanácsi munka fogyatékosságainak okait, nem elemezte azokat. DULAI KÁROLY ELVTÁRS a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a DISZ megyei bizottsága titkára, a tanácsoktól nagyobb támogatást kért az ifjúság nevelésében, az ifjúsági munka megjavításában. — Nem' elég csak a heigen nagy segítséget adott a pártbizottságnak, a tanácsban dolgozó kommunisták munkájának megjavításához. — Fontos kérdést tárgyal most a Tolna megyei Pártbizottság — mondotta bevezetőben. — Fontos, mert nagyon jelentősek a tanácsok a szocializmus építésé ben. Hogy a párt hogyan vezeti az államhatalmi szervet és á párt milyen módon irányítja munkáját, ez óriási kérdés. Arról van szó, hogy a tanácsok ban dolgozó kommunistáknak éppen úgy végre kell hajtani a párthatározatokat, mint bárhol másutt. A munkásosztály pártjának határozatát, a munkások és parasztok érdekében hozott határozatot kell végrehajtani, de nemcsak a kommunisták nak, mert a tanácsokra, mint államhatalmi szervekre általában is kötelezők pártunk határozatai. Ezt jó leszögezni. A párt vezető szerepét mindenek előtt biztosítani kell a tanácsokban. Mert ha nem tesszük, abban az esetben helytelen útra terelődik a mtpika. Ha így nézzük a kérdést, világos, hogy a tanácsban dolgozó kommunistáknak éppoly következe-1 tességgel, helytállással kell harcolniok, mint a pártapparátusban. Ebből a szempontból bírálom a beszámolót, mert inkább a tanács, mint a párt beszámo lója volt. Sokkal alaposabban kell megnézni, hogy vajon a tanácsban dolgozó kommunisták helyesen mozgósítják-e a pártonkívülieket a párthatáro zatok végrehajtására. Pártbizottsági ülésen, amikor a tanácsok munkájáról van szó, elsősorban a tanácsot irányító pártmunkát, a tanácsokban dolgozó kommunisták munkáját kell alaposan vizsgálni... A továbbiakban a tanácsapparátus munkájának fogyatékosságait tárta fel, majd így folytatta: — A tanácsoknak sok bonyolult, nehéz feladattal kell megküzdeni. Meg kell qldani falun a mezőgazdaság szocialista átszervezését, meg kell szervezni és irányítani a munkát, meg kell győzni a dolgozó parasztokat. A választott szervek kötelessége arra törekedni,'hogy az apparátus kifejezze azokat a célkitűzéseket, amelyeket a tanácsoknak vég re kell hajtani. Tehát nem lehet lebecsülni a tanácsapparátus jelentőségét és munkájának irányítása fontos feladat. A tanácsoknál gyakran felületes az ügyintézés, az emberekkel való foglalkozás, türelmetlenség tapasztalható, ezek mind rontják a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot, súlyos károkat okoznak. A tanácsoknak nagyon fontos feladatuk, hogy ismerjék a dolgozók véleményét, vegyék azt figyelembe munkájukban. lyiséget biztosítani — mondotta —, vegyenek részt a ta nács vezetői a DISZ rendezvényein és a most folyó ünnepélyes tagkönyvcseréken. FARKAS ISTVÁNNÉ elvtársnő a megyei tanács párt szervezetének titkára felszólalásában bírálta a megyei ta nács vezetőit, hogy a feladatok megoldásához nem kérik a pártszervezet segítségét, nem támaszkodnak a pártszervezetre és nem tájékoztatják megfelelően. A következő kérdés a párt- munka végzése a tanácsoknál, a pártszervezetek munkája, a párt irányításának módja. A tanácsokban működő pártszervezetek hivatali pártszerveze tek, de viszont igaza van a felszólaló elvtársnőnek, a megyei tanács párttitkárának, hogy a pártszervezetre, véleményére támaszkodni kell. A pártszervezet felelős a tanácsban dolgozó kommunisták magatartásáért, munkájáért, neveléséért. Egri elvtárs utána az MDP csoportok szerepéről beszélt, majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását. Ha mi a tanácsokban folyó munkát pártmunkának fogjuk nézni, akkor mindjárt más lesz a bírálat hangja, építőbb lesz és ezzel a hibákat kijavítja. Más részt nem szabad eltekinteni a tanácsi munka eredményei mellett.' Tolna megyében végre hajtották azokat a feladatokat nagyjából, amit a tanácsokra bízott a párt. Jól-e vagy rosz- szul, ezt határozzuk meg és úgy bíráljunk, hogy előbbre vigye a munkát. Ez a kommunista viszony a bírálathoz. A vitában felszólalt még Hornok István elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a paksi járási pártbizottság titkára, Hosnyánszki János, a megyei pártbizottság tagja és a tengelici tsz Kossuth- díjas elnöke, Dobra András elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a megyei ügyész ség vezetője, Vígh Dezső elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese, Orbán János elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. KIRÁLY LÁSZLÓ ELVTÁRS ÖSSZEFOGLALÓJA. A vitát Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze megállapítva: bár tanácsaink az elmúlt évben értek el munkájuk során eredményeket, még számos fogyatékosság vár kijavításra. A megyei tanács- vezetőinek munkájában még nem érvényesül megfelelően az elvtársi kritika és önkritika, amely pedig legfőbb feltétele a munka megjavításának. Nem támaszkodik megfelelően a tanácsvezetés a tanácsban dolgozó kommunistákra. A pártbizottság ülésén helyes kritikai szellem alakult ki, amely bizonyítja, hogy az elvtársak tudják, a tanács a munkáshatalom kifejezője-és úgy fog dolgozni, ahogy a párt vezeti. A fogyatékosságok felszámolása érdekében a megyei pártbizottság megbízta a végrehajtó bizottságot, dolgozza át a határozati javaslatot és gondoskodjon annak végrehajtásáról, a tanácsi munka további javításáról. Igen sok szó esik mostanában a takarékosságról. Az tize mekben az anyagfelhasználás terén, az energiafelhasználás terén, az idővel való takarékoskodás terén születnek kezdeményezések. Sokszor lehet hal- lani arról hogy például a vas úton a mozdonyok százkilómé- tereket- futnak megtakarított szénnel, miközben nehéz szerel vényeket továbbítanak. Szükséges tehát, hogy a me zőgazdaságban is beszéljünk a takarékosságról. Nem becsülik azt a gazdát, akinek jó termése volt ugyan, de tavasszal már csak tengődik, alig van kenyere, nem tud megfelelő takarmányt adni állatainak. „Nem tud beosztással élni". „Egyszer hopp, másszor kopp" — mond ják az ilyen gazdára. Termelőszövetkezeteink tag ságának jó gazda gondossága vál kell gazdálkodni az év során megtermelt terményekkel. Ez elsősorban a takarmánnyal való helyes gazdálkodásra vonatkozik. Tavasztól őszig nem okoz különösebb gondot a ta karmányozás, mert a zöld futószalagon keresztül biztosítani lehet a szükséges mennyiséget. Más a helyzet télen, amikor csupán a nyár folyamán rnegter melt takarmányt kell felhasználni. Itt vetődik fel aztán a takarékosság kérdése és meg állapíthatjuk, hogy erre leh“t rossz példát találni. A nagydo rogi Felkelő Nap Tsz-ben az átteleltetési szemlén megállapították. hogy jelentős takarmányhiányuk van. Ugyanakkor a nyáron annyira bővében voltak a takarmánynak, hogy a lovak térdig gázőltak a szénában. Egyik-másik fogatos látta ezt a pazarlást, de nem figyelmez tette a többieket, hogy jó lenne takarékoskodni a szénával a télre is gondolni kellene. Ilyen, vagy hasonló eset több helyen előfordult. Az a takarmánymennyiség, amely a nyár folyamán veszendőbe megy, sok esetben elég lenne az átteleltetéshez, a jószág m”g kaphatná a szükséges mennyiséget. így viszont amikor a takarmány elfogy, kénytelenek drága pénzért vásárolni, holott a — nagyon feleslegesen — kiadott összeget a tsz fejlesztésé re, a tagság jövedelmének fokozására lehetett volna felhasználni. A takarmánnyal való takarékoskodáshoz az is hozzátartozik hogy minden állatnak a megfelelő takarmányt adjuk. A harci Uj Élet Tsz-ben a közgyűlésen egyik-másik fogatos azt vetette fel, miért nem kaphatnak pillangós takarmányt a lovak, miért csak a szarvas- marhák kapják. Be kellene iát- niok, hogy télen a lovakkal cs^k lucernaszénát etetni, valóságos pazarlás, viszont a szarvasmarháknak feltétlenül szükséges a tejtermeléshez. Sok kívánnivalót hagy maga után a pénzzel való gazdálkodás is. A munkaegység pénzbeli értéke azért lett most kisebb néhány tsz-ben, azért tud tak kevés pénzt fizetni, mert je lentös összegű előző években felvett rövidlejáratú kölcsönt kellett visszafizetni. Ha annakidején jobban takarékoskodtak volna, nem vették volna fél nyakra-főre a kölcsönöket, jobban támaszkodtak volna saját erejükre, most sokkal jobb anyagi körülmények között működhetnének. És van tsz, amelynek tagsága még most sem okult. A felsőnyéki Vörös Csil lag Tsz tagsága például több terményféleségböl nem teljesítette a termelési tervét., így ke vés pénzt tudtak fizetni műm kaegységenként. A tagság még is azon méltatlankodott, miért nem kaphatnak áthidaló hitelt, ahogyan a szomszéd megyében működő termelőszövetkezet megkapta, ahelyett, hogy azon gondolkodnának, hogyan javítanak gazdálkodásmódjukon. Viszont nagyon sok termelőszövetkezetet tehet felsorolni, amely kölcsönök helyett a saját erejére-támaszkodott, s a tagság komoly részesedéshez jutott, így a dombóvári Rákó czi Tsz-ben például 61 forintot tudtak munkaegységenként fizetni. A vezetőségen múlik elsősor ban az, hogyan gazdálkodik a tsz, hogyan takarékoskodik a pénzzel, vagy terménnyel. Az ellenőrző bizottság munkáját is le lehet mérni ezen keresztül. Ha rendszeresen ellenőrzik, — akár naponta— hogy a jó szág megkapja a szükséges ta-, karmányt, s azt nem a kazal minden oldaláról hordják, ho gyan tartják rendhen a gazdasági felszerelést, akkor érvényesül a takarékosság elve. A takarékosság érvényrejuttatd- sán keresztül pedig növekszik a szövetkezet vagyona, gazda gabb lesz a tagság, megnye- rőbb lesz a tsz az egyéni gaz dák előtt. EGRI GYULA ELVTÁRS. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG TITKÁRA FELSZÓLALÁSA
