Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-11 / 9. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r------------------------------------------------------------------------A MAI SZÁMBAN: Hosszúnak ígérkezik a francia kormányválság (2.0.) — Növekvő feladatok, ötletes újítások Dunaföldvár ipari üzemeiben (3. o.) — Ahol a vezetőség elmaradt a tagságtól (3. o.) — Kontárok és iparosok (4. o.) __________________: ___________J M DP TOLNAMECYEI PÄRTBIZOTT5AG A'NAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZEROA, 1956. JANUÁR 11. Íz állategészségügy helyzete megyénkben A Központi Vezetőség az elmúlt év júniusában hozott határozatot arról, hogyan kell mi. előbb felszámolni az állattenyésztésben lévő elmaradottságot, hogyan kell az állatállományt — főleg a szarvasmarha állományt — számszerűleg és minőségileg megjavítani. Miért volt szükség erre a határozatra? Azért, mert az- állatállomány fejlődése nem tartott lépést az ország lakosságának szükségleteivel, azonkívül az ál lattenyésztés egyes ágai között nem voltak megfelelőek az arányok, a legfontosabb ág, a tehéntenyésztés pedig visszaesett. Az egyéni gazdák annakidején a begyűjtési rendszer hibái miatt nem voltak érdekelve az állatállomány fejlesztésében, a termelőszövetkezetek jórésze pedig nem ismerte fel, milyen jelentősége van a szakszerű állattenyésztésnek a jövedelem emelése szempontjából. Az állattenyésztés fejlesztését mindezek mellett befolyásolta az is, hogy az állatállományt gyakran ritkították meg járványok, ragályos betegsé gek. Nem volt megfelelő állatorvosi ellátás, a betegségek ellen nem folyt egységes, megfelelő védekezés, az állami állatorvosi hálózat igen gyér létszámú volt. Államunk hathatós intézkedő seket tett, hogy ezen a téren is nagyobb lehetőségei legyenek a parasztságnak, s hogy elhárítsa az állattenyésztést gátló akadályokat. Igen komoly előnyt biztosított a parasztságnak az ingyenes állatorvosi szolgáltatások bevezetése, a dolgozó parasztoknak így egy- egy beteg állat kezeltetése nem járt nagyobb anyagi áldozatokkal. Igen fontos volt az állattenyésztés fejlesztése, a parasztság megsegítése érdekében az az intézkedés, mely kötelezővé tette az állatok — a sertés és baromfiállomány — kötelező védőoltását. Államunk ugyanakkor kibővítette a körállatorvosi hálózatot, most már minden községben eljut az állatorvos, az állatok betegsége esetén megtörténhet a szakszerű beavatkozás. Az elmúlt két évben elért eredmények igazolták azt, mennyire helyesek voltak ezek az intézkedések, milyen hathatós segítséget kapott a parasztság államunktól. Mindezek mellett meg kell említeni azt, hogy még sok tennivaló van az állategészségügy helyzetének megjavításában, ami tulajdonképpen az állattenyésztés fejlesztésének legfőbb feltétele. Nézzük elsősorban az állatok elhelyezését, különös tekintettel a növendékállomány elhelyezésére, mert például á malacok elhullásának legtöbbször az egészségtelen hely volt az oka. A sötét, nedves, szellőzetlen ólban, vagy istállóban, valóságos táptalaja van a különböző betegségeknek. Ezért a legfőbb követelmény itt a világos, száraz, tiszta hely. Az állategészségügyi követelményeknek másik, állandóan hangsúlyozott feltétele, a megfelelő takarmányozás. Itt meg kell állapítani azt, hogy a megyében nem megfelelő az állatállomány fehérjeszükségleté nek biztosítása. Ezért kell törekedni minél nagyobb meny- nyiségű pillangós takarmány termelésére. A növendékállatokat mindezek mellett el kell látni takarmánymésszel, amely nek hiánya csontlágyulást, angolkórt eredményezhet. Fontos követelmény még a beteg állatok szakszerű gondozása, szükségszerinti elkülönítése. A tehénállományban igen elterjedt betegség a gü- mőkór. Az ilyen teheneket okvetlenül el kell különíteni a többitől, még az ezektől fejt tejet is külön kell kezelni. Ezt a rendszabályt több helyen még ma sem tartják be termelőszövetkezeteink, ugyanúgy az állatorvos utasításait sem, különösen, ha az többlet- munkát is jelent. A szakcsi Uj Élet Termelőszövetkezetben elrendelte az állatorvos, hogy a beteg malacok részére főzzenek kamilla-teát. Az állatgondozók sajnálták a fáradságot — a malacok jórésze elpusztult. A ke- szőhidegkúti Uj Életben a bárányok egy része elhullott, mert nem takarmányozták őkel megfelelően az agronómus tanácsai ellenére sem. Az állatorvos tanácsaival a szekszárdi Béke Tsz-ben sem törődnek az állatgondozók. Hanyag munkájuk miatt az állatállománynál a legelemibb követelmények sincsenek meg. Szólni kell még'az állatorvo sok munkájáról. Rajtuk múlik az állategészségügy helyzetének alakulása', az állattenyésztés fejlesztésének feltétele. Államunk komoly megbecsülésben részesíti munkájukat, megfelelő munkalehetőségeket biztosít, megfelelő fizetést. Vannak lelkiismeretes, jó munkát végző állatorvosaink, akik önfeláldozó munkát végeznek, hogy megteremtsék a fejlett állattenyésztés legfőbb feltételét. De meg kell jegyezni azt, hogy állatorvosaink nagy része az állategészségügyi munka mellett nem foglalkozik az állattenyésztés kérdéseivel. Pedig nagyon sokat tehetnek ezen a téren termelőszövetkezeteink ben. Ne csak a beteg állatokkal foglalkozzanak, ezek mellett lássák el szaktanácsokkal az állatgondozókat, győzzék meg őket az állattenyésztés új módszereinek helyességéről, ismertessék meg velük a szükséges szakmai ismereteket. A tengelici Petőfi Tsz-ben az állatorvos foglalkozik az állat- gondozókkal, az új módszerekre neveli őket. A zombai Béke Tsz-ben viszont az állatorvos lépett fel a mesterséges borjúnevelés bevezetése ellen. Állatorvosaink az eddigieknél sok- ■kal tevékenyebben segítsék az állattenyésztők munkáját. Megyénk állattenyésztése elismert szerte az országban. Ez azt a kötelezettséget rója ránk, hogy tegyünk meg mindent az állategészségügy érdekében, hogy még több tenyészállatot adhassunk az országnak, még több húst, zsírt, tejet biztosítsunk a lakosság részére. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A tervkészítések tapasztalatairól Elmondja : Horváth József főmezőgazdász Termelőszövetkezeteinkben most folynak az 1955—56-os tervkészítések. Fontos, hogy ezt a munkát alapos körültekintéssel készítsék el a termelőszövetkezeti vezetők és adjanak komoly segítséget a kihelyezett mezőgazdászok. A tervfelülvizsgálás során néhány káros jelenséget tapasztaltunk, amelyben gyökeres változást kell végrehajtani. Nem engedhető meg például, hogy termelőszövetkezeteink az össz-szántóterüle- tet alapul véve, nagyobb százalékban termeljenek például szerződéses növényt, mint takarmánynövényt. Megyénk tsz-eiben az a tapasztalat, — hogy a kukorica vetéstervét az össz-szántóterület 17—1!3 százalékában tervezték meg a kötelező 21 százalékkal szemben. Fontos a szerződéses növény termelése is. Ez azonban nem mehet a kukorica termelésének rovására, különösen, amikor az állattenyésztés fokozottabb fejlesztéséről beszélünk. Nem engedhető meg, — hogy például a bátaszéki Búza kalász Tsz tagjai össz-szántóte rületük 13.4, a dunaszent- györgyi Szabadság Tsz pedig 17.6 százalékán termeljen kukoricát. A tervfelülvizsgálat során megállapítottuk azt is, hogy például a dombóvári járás tsz-eiben több terményből kevesebb átlagtermést terveztek a kiadott járási átlagszámnál. A naki Ut a Szocializmus Felé Tsz például 10.5 mázsás őszi búza átlagtermést tervezett, holott a megadott járási tervszám 11 mázsa. Teljesen érthetetlen ez a tervezés, annál is inkább, mivel a tsz-nek megvan az adottsága, hiszen az elmúlt évben is 14 mázsás búzatermést ért el. Ugyanez vonatkozik a dalmandi Szabadság Tsz-re, a gyulaji Uj Barázda és Kossuth Termelő- szövetkezetekre. A búzán kívül a megadott járási tervszámnál fél mázsával kevesebb kukoricát terveztek holdanként, de kevesebb a beállított tervszárrí a tejtermelésnél is, ami tehenenként 58 literrel jelent kevesebbet. A dombóvári járás tsz-eire is vonatkozik az, hogy a kukorica terület legalább 60 százalékán a vetést négyzetesen kell elvégezni. A járás tsz-ei erről nemigen vesznek tudomást, a terv szerint az összterület 32 százalékát állították be négyzetes vetésre. Van még néhány tapasztalat, de ez a kettő kirívóbb, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni, amelyen változtatni kell, de mielőbb, hogy termelő- szövetkezeteink ebben a gazdasági évben még szebb eredményeket érhessenek el. Medinai Béke TSZ 31 új tag ••• A medinai Béke Tsz jelentős utat tett meg a fejlődés terén. Különösen azóta, hogy megkezdődtek a pártszervezet megalakulásának előkészületei, mert a tsz-ben lévő kommunisták aktívabban kezdtek tevékenykedni és ez nyilván a tsz erősödését eredményezte. Amikor a kívülállók meglátták, hogy a tsz-ben rendezettebben mennek a munkák, mindjárt jobban kezdtek közeledni a szövetkezet felé. Ezt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy az utóbbi két hét alatt, a pártszervezet megalakulása óta 18 család 31 taggal választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Ez a 18 család több mint 50 hold földet vitt magával a Béke fvTe rmelőszöve t kezetbe. Á dalmandi gépállomáson szorgalmas munka folyik Lelkes munkaversenyvállalások megyénk kisipari szövetkezeteinek tervismertető értekezletein A dalmandi gépállomás dől gozóinak a téli gépjavítás komoly feladatot jelent, mivel a hőgyészi gépállomás gépeinek egy részét is megkapta és azok javítását is el kell végezni. A javító brigádok azon vannak, hogy mielőbb befejezzék a javításokat. Jó munkát végez Tóth Lajos munkagépjavító brigádja. Javítási tervüket rendszeresen teljesitik. Eddig 8 darab ekét, 6 tárcsát, 10 fogast és 5 he ngert javítottak ki. Szekszárdi Építőipari KTSZ A beszámoló után értékes hozzászólásokkal és javaslatokkal járultak hozzá a dolgozók az értekezlet eredményéhez. Horváth György festő hangsúlyozta, hogy a terv megnövekedett feladatokat állít ugyan a szövetkezet elé, de ezek a feladatok jó munkával megoldhatók. „Természetesen folytatni kell továbbra is a munkaversenyt — mondotta, mert ezzel biztosíthatjuk a tervteljesítés sikerét. Szövetkezetünkben január első napjaiban megindítottuk a fel szabadulási munkaversenyt, ezzel kapcsolatban most versenyre hívom a festőrészleg minden dolgozóját tervtúlteljesítésre és minőségi munkára.” Horváth elvtárs javasolta, hogy a Szekszárdi Építőipari KTSZ hívja ki versenyre a megye összes építőipari szövetkezetét. Piskor elvtárs, a szövetkezeti bizottság titkára számadatok alapján bizonyította, hogy amikor egy-egy nemzeti ünnep alkalmával verseny folyt a szövetkezetben, megnövekedett a termelés, míg más hónapokban lemaradtak a tervvel és csak évvégi hajrával tudták december befejezni évi tervüket. 29-re Tereli Vegyes KTSZ Az április 4-re megindított verseny keretében a tervismertető értekezleten a cipészrészleg 25 százalékos, a kovácsok 20 százalékos, az asztalosok ugyancsak 20 százalékos tervtúlteljesítést vállaltak. A cipészraktáros az anyagkiadással 2 százalékos anyagmegtakarítást vállalt. Regölyi Vegyes KTSZ A dolgozók megbeszélve a tervteljesítés előfeltételeit, a tervismertető értekezleten vál lalást tettek a felszabadulási versennyel kapcsolatban. Pataki elvtárs, a kovácsrészleg vezetője 10 százalékos tervtúl teljesítést vállalt, és ehhez versenyre hívta az asztalosrészleget. Antal elvtárs, a szabórészleg nevében 3 százalékos tervtúlteljesítést ajánlott fel és versenyre hívta a cipészeket. A fácánkerti gazdák tudják kötelességüket Többször írtunk arról, hogy Fácánkert község dolgozó parasztjai becsülettel teljesítették az elmúlt év folyamán is gabona, állat és állati termék beadási tervüket. Nemcsak ar elmúlt évben, de az új év első napjaiban is erről számolhatunk be. A fácánkerti gazdák között nem egy van olyan, mint Kulcsár József 5, Mérei János 15, Sőth József 6 holdas dolgozó paraszt, akik már 1956. évi sertésbeadási kötelezettségüknek is eleget tettek. Az említett gaz dákon kívül többet mintegy, 20—25 gazdát lehetne felsorolni még, akik teljesítették tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. Megkezdődött a keltetés a csernyédpusztai baromfitelepen A Hőgyészi Állami Gazdasághoz tartozó csernyédpusztai baromfitelep keltetőállomásán az elmúlt években is szép eredményeket értek el a baromfikeltetés terén. Az idén, január 3-án rakták be a 10.000-es Gergely-féle keltetőgépekbe az első 2600 darab tojást. A keltetési idény alatt, vagyis január 3-tól április 17-ig mintegy 128.000 darab tojás kerül a gépekbe. Az első, a január 24-én kelő naposcsibe állományt a gazdaság saját baromfitelepén fogja felnevelni. Nemcsak a megyében, de a megyén kívül is ismerik a csernyédpusztai baromfitelep sárga magyar állományát. Ebből a fajtiszta, vérvizsgált állomány utódaiból február 14-től igényelhetnek a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. A naposcsibék ára 3 forint, a törzskönyvezett utódoktól származó naposcsibék ára pedig 4.50—5 forint. Szorgalmasan dolgoznak az Uj Élet Tsz tagjai Az elmúlt év nyarán egyesültek a bogyiszlói Petőfi és Aranykalász Termelőszövetkezetek Uj Élet név alatt, összesen 250 holdon, 54 tag kezdte meg a gazdálkodást. Ez a szám már gyarapodott, hiszen szorgalmas munkájukat látva, a múlt év decemberében többen, közöttük Szabó József 3, Szabó Gábor 4 és Naszvadi Mihály 6 holdas egyéni gazdák felvételüket kérték. Az Uj Élet Tsz tagjai gondolnak arra is, hogy miből ,hogyan tudnák még jövedelmezőbbé tenni gazdaságukat. Ezért határozott úgy a tsz tagsága, hogy a betakarítási munkálatok végeztével azonnal hozzálátnak a gyümölcsös telepítéséhez. A gyümölcsösön kívül erdősávot is telepítenek. A facsemeték ültetését már megkezdték. összesen 5 holdon telepítenek gyümölcsöst (Johanthán almát) és 4 holdon erdőt. A gyümölcsös és az erdőtelepítésen kívül a tsz- tagok fakitermeléssel is foglalkoznak.
