Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

1956. JANUAR 22. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS ^ A pártvezetőségválasztások hírei FADD, KOSSUTH TSZ. A termelőszövetkezet veze­tőségválasztó taggyűlésén a kommunisták helyesen bírál­ták a tsz vezetőségét a takar- manypocsékolás miatt. Szinte minden hozzászóló foglalkozott a közös vagyon védelmével és ez azt mutatja, hogy a kommu­nisták érzik a felelősséget a saját szövetkezetük megerősí­téséért. De nemcsak bírálták, hanem megmutatták a hiba ki­javításának a módját .is, konk­rét javaslatokat tétiék a ta- karmánypocsékolás megszün­tetésére és a tej hozam növelé­sére. A FALURA KÜLDÖTT PÁRTMUNKÁSOK A Kajmádi és a Leperd-pusz- tai Állami Gazdaságokban, va­lamint Decsen, egyhangúlag megválasztották vezetőségi tag­nak azokat az elvtársakat, akik a párt felhívására, falusi mun­kára jelentkeztek. TAMÁSI ' Tamási községben több mint 10 alapszervezet működik és a járási pártbizottság jelentése alapján, valamennyiben meg­tartották a vezetőségválasztó taggyűlést. NAGYSZOKOLY A községi alapszervezet ve­zetőségválasztó taggyűlésen a párttagság helyesen bírálta á régi pártvezetőség munkáját, mert az elmúlt évben nem fog­lalkoztak a párt számszerű erő­sítésével és elhanyagolták a fiatal pedagógusokkal való fog lalkozást, is. Az új vezetőségnek feladatául szabták meg, e hiá­nyosságok kijavítását. VARSÁD A községi alapszervezet tag­gyűlésein helyesen foglalkoztak azzal a problémával is, hogy a pártszervezet milyen segítsé­get adott a községben a tsz- mozgalom erősítéséhez. Megál­lapították, hogy ezen a téren súlyos hiánypsságok voltak és elhatározták, hogy az elkövet­kezendő időkben rendszeresen végeznek tsz-agitációt. Megha- . tározták azt is, hogy milyen for­mában végzik az agitációs mun kát és hány új taggal erősitik a termelőszövetkezetet. A helyi Béke Tsz kommunistái szintén az új tagok szervezésére hoz­tak határozatot. SZÁRAZD A Világszabadság Tsz veze­tőségválasztó taggyűlésén igen sok szó esett a komrpunisták példamutatásáról. A beszámoló helyesen megbírált ’több párt­tagot, akik nem mutattak pél­dát a közös munkában. A NŐK BEVONÁSA AZ Ü T VEZETŐSÉGEKBE Az elmúlt évek pártmunkája» igazolta, hogy a női pártmun­kások többsége is épp úgy meg állta a helyét, mint a férfiak. Munkájuknak nemcsak az lett az eredménye, hogy segítették a kommunisták mozgósítását, hanem az is, hogy példájukkal közelebb hozták a dolgozó nő­ket a párthoz. Sajnos, a mos­tani vezetőségválasztásnál az a tapasztalat több helyen, hogy még ott sem választottak be nőket a pártvezetőségbe, ahol eddig női tagja is volt a veze­tőségnek. Ez nyilván nem he­lyes, mert a nők megbecsülésé­nek az is egyik fokmérője, hogy adnak-e nekik fontos megbíza­tásokat. t IREGSZEMCSE A községi alapszervezet tag» gyűlésén szinte minden kom­munista ünneplő ruhában je­lent meg és ezzel is kifejezésre jutdtták, hogy milyen jelentő­séget tulajdonítanak a pártve­zetőség újjáválasztásának. ALIG MÜLT EL NAP anél­kül az ősszel, hogy az újság ne foglalkozott volna az iregszem- csei fiatalok szép példájával. Az egyik hír arról tudósított, hogy a diszisták szervezetten járnak esténkint a fiatalokhoz tsz-agitációra, néhány nap múl­va már arcképek jelentek meg arról, hogy Kollár Rózsi, Tóthi Teri és Kovács Marika belép­tek a tsz-be. Pár nap múlva ismét kis. tudósítás adta hírül, hogy „Teplán Erzsi követte tár­sait.“ Szóval jónéhány fiatal belépett a tsz-be és nemsokára megalakították a DISZ szerve­zetet is az Uj Életben. Regszemcse már évek óta pezsgő kuítúréletéről volt neve­zetes, az itteni DISZ nem egyszer olyan kul- túrestékét rendezett, hogy híre bejárta hétfalu határát. A nyáron, mivel a fiatalok, ahá- nyan voltak, annyi felé dolgoz­tak, hanyatlás állt , be a kul- -túréletben. Még a DISZ sem tudta megfelelően összetartani a fiatalokat. A tsz-be lépők azonban azt mondták: — Majd mi teremtünk a tsz-ben olyan kultúréletet, hogy nem hét, L> nem 17 falu határába is eljut a híre. PERSZE A FIATALOK nem csak azt látták, hogy vissza kell szerezni a falu kultúréle- tének hírnevét, hanem azt is, hogy még sok az őszi munka. Mindjárt részt kértek a mun­kákból: legtöbbjük eljárt krumplit, . kukoricát szedni, szárt vágni. így aztán gyűlt a munkaegységük, az idősebb ta­gok előtt pedig nőtt a fiatalok megbecsülése. Később biztosí­tottak nekik egy helyiséget is, ahol összejöveteleket tarthat­nak. A tsz ellátja még fűtő­anyaggal is a termet. Mivel kezd kicsinek bizonyulni c terem, már azon gondolkod­nak, hogy kibővítik. A DISZ-helyiség majdnem minden este zsúfolásig megte­lik. A fiatalok egy csoportja színdarabot próbál. Műsoros estre készülnek és néhány egy- felvonásos jelenetet tanulnak. Egy csoport népi táncot pró­bál. Amikor befejezik a pró­bát, néha valamennyien táncra perdülnek jókedvükben. Hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni, hogy saját zenekaruk van és többnyire köztük van a tsz fiatal párttitkára, Simon János elvtárs is. NEM LENNE azonban reális a kép, ha elhallgatnánk a hi­bákat, amelyek gátolták és bizonyos mértékig még ma is gátolják az ifjúsági élet fellen­dülését. A tsz vezetősége, most a téli időszakban nem igen biztosít például rendszeresen munkát a fiataloknak. Az ősz­szel a közös munka többé-ke- vésbé összekovácsolta a fiata­lokat, de ez csak a megindulás­nak volt jó és ahh:z, hogy teljes egészében kibontakozzon a fiatalokban lévő erő,- lendü­let, ahhoz elsősorban az kelle­ne, hogy rendszeresen foglal­koztassák őket. A fiatalok szép tervekkel mentek a tsz-be, erre feltétlenül építeni kellene a tsz vezetőségének úgy is, hogy biztosítja a téli foglalkoz­tatásukat. Felvetődött a kérdés, hogy jó lenne, ha a fiatalokkal időközönként megforgattatnák a terményeket, elsősorban a ku koricát. A tsz vezetősége azt mondta, hogy nincs rá szükség, noha a tsz tagság azon a véle­ményen van, hogy feltétlenül hasznos lenne a terményforga­tás, mert különben fennáll an­nak a veszélye, hogy megpené- szesedik a kukorica. Kellő szervezéssel egyéb módon is lehetne és kellene foglalkoztat­ni a fiatalokat. A MÁSIK NAGY HIBA pe­dig az volt, hogy a tsz DISZ- szervezete meglehetősen elzár­kózott a község fiataljaitól. A fiatalság rendezvényeire a ma­mákon és a tsz tagokon kívül senkit nem engedtek be, még csak szó sem esett arról, hogy ajánlatos lenne baráti kapcso­latot teremteni a község fia­talságával. Volt olyan tsz-en kí­vüli fiatal, aki jelentkezett a tsz kultúrgárdájába, de sajnos, azt a választ kapta, hogy „nem.“ Szerencsére a pártszervezet felhívta a fiatalok figyelmét erre a helytelen álláspontra. A DISZ-szervezet meghallgatta a tanácsot és azóta van is némi változás ezen a téren. Több olyan fiatalt vontak be a kul- túrgárdába, aki nem tagja a tsz-nek. Van már olyan is köz­tük, aki azt mondta, hogy a tavaszra belép a tsz-be ... A falu első embere i. A múlt év májusában egy kis nagybajuszú ember tűnt fel Szabályban. Faluhelyen az ismeretlent általában kicsit bizalmatlanul szokás fogadni, így Andirkó Sándorra, erre a kis vékony emberre is 'tar­tózkodó kíváncsisággal néz­tek. Látták, hogy egész nap a faluban járkált, az egyik ház­ból ki, a másikba be. — Kicsoda ez, mit akarhat itt? — törték a fejüket a sza-" kályiak. Éz a kérdés hamar válaszra talált. Mert a „jövevény” azon a napon sorra járta a párttagokat és elbeszélgetetts velük. Megjelenése, szerény maga­tartása, nyugodt hanghordo­zása rakonszenvet ébresztett az emberekben. Ez a párttag­gyűlésen — amely a rákö­vetkező második este volt — is meglátszott. Mikor elmond­ta élete történetét — csendes, nyugodt szavakkal — a kom­munisták megválasztották titkárnak. Látszott, hogy a többségben jó benyomást kel­tett. Csak Decker Henriknek nem akart sehogy a fejébe férni a dolog. — Ha eddig,, míg nem volt függetlenített párttitkár a faluban, jók Holtak a szaká- lyiak is, miért kell most ide­gen? — dohogta. A többiek azonban máské­pen gondolkodtak. Azt mond­ták, hogy megbíznak benne, s majd munkájával bebizonyít­ja, mennyiben szolgál rá a bizalomra. így lett Andirkó Sándor elv társ Szakályban a pártszer­vezet titkára. Hogy bizalmuk­ra rászolgál, azt mindinkább észrevették a párttagok. Egy­re jobban megismerték An­dirkó elvtársat. Ö is megis­merte és megszerette a közsé­get. Látta, hogy Szakályban nem lesz könnyű dolga. Be­csületes, dolgos nép lakja a falut, de eddig bizony mm so­kat foglalkoztak az ittlakó em berekkel. Legalább is nem úgy, ahogy kellett volna. Ez a pártszervezeten is erősen meglátszott. A pártmunkát Szakályban elhanyagolták. — 1955-ben májusig csupán egy taggyűlés volt, s a párttagok sem igen buzgólkodtak a párt dolgaiban. — Taggyűléseken mm a pártmunkához szóltak hozzá, hanem személyes ügyei ken rágódtak. Előfordult az is, hogy egymás között civa­kodtak. Nemes György is igen-igen összetűzött az egyik párttaggyűlésen Kelemen Já­nossal. Ez nem mehetett így to­vább. Andirkó elvtárs kemé­nyen megbírálta a civakodó- kat. Nem kiabált, csak kicsit felemelte hangját s kicsit ke­ményebben ejtette a szavakat, mint máskor, de ez a bírálat kemény volt, egyenessége, — szókimondása nagyon fájt az embereknek, akik azelőtt nem igen szokták meg az ilyesmit. — Titkár elvtárs — fakadt ki hazafelé menet Nemes György szinte reszketve a fel indulástól — én több gyűlés­re nem jövök. — Miért ne jönnél Nemes elvtárs? — Nem jövök, rám r.e szá­mítsatokj — tombolt Nemes elvtársban a sértődöttség. — Gondold meg Nemes elv­társ! — Kommunisták va­gyunk, nem szabad elnéznünk egymás hibáit sem, hanem segítenünk kell egymáson, ha kell, kemény bírálattal is. — Nem jövök! — hangzott a végszó. A következő tággyűlésen tényleg nem vo\t ott. — De ahogy csillapult a sértődött­ség, ahogy lehiggadt az elke­seredett felindulás és Nemes elvtárs komolyan kezdte meg gondolni a dolgot, igazat adott Andirkó elvtársnak. Nem is váltotta be ígéretét. Azóta ott van minden taggyűlésen. Kaszanics József elvtárs is megsértődött, amikor bírálatot kapott. — Ezt azért nem vártam volna titkár elvtárs, hogy a többiek előtt így bánj velém, — szólalt meg belőle a meg- bántottság. Eleinte bizony így fogadták a párttagok a bírálatot. Meg- bántódtak, úgy érezték, sze­mélyes sérelem érte őket. Las san, fokozatosan azonban ez a korszak is végeiért a párt- szervezet életében. A taggyű­lések mind jobbak, ered­ményesebbek lettek. — Akit megbíráltak, kijavította hibáját s lassan belenevelő­dött a párttagokba a kommu­nista magatartás, a har{cos ki­állás a hibákkal szemben. A decemberi taggyűlésen már nyoma sem volt a személyes­kedésnek, ehelyett majdnem mindenki elmondta vélemé­nyét a pártszervezet, s az egyes kommunisták munkájá­ról. Keményen megbírálták a vezetőséget is. ■ Hogy így jórafordulták a dolgok, abban nagy része van Andirkó elvtárs személyes magatartásának. A megbírált párttagok, ha akkor el is ke­seredtek, később mindjobban érezték, hogy itt nem szemé­lyes sérelemről van szó. Lát­ták, hogy Andirkó elvtárs a bírálat után sem úgy néz rá­juk, mint elveszett emberek­re, hanem számít rájuk to­vábbra is, mint kommunis­tákra, nem haragszik rájuk, hanem támogatja, segíti őket hibájuk kijavításában. így aztán egyre erősödött a párt­tagok bizalma Andirkó elv­társ iránt. Tisztelettel néztek rá, s becsülni kezdték azt a szívósságot és kitartást, — amellyel Andirkó elvtárs fog­lalkozott a falu dolgaival. BODÖ ISTVÁN. (Folytatjuk.) Fiatalok példája Nem a faluból való elvágyakozás, hanem a falu szépítése, szociális és kultúrális élet felemelése vezeti a paraszt ifjúsá­got a szebb, jobb élet igazi útjára. Ennek felismerése (indította a nagyvejkei fiatalokat arra, hogy községük, környezetük szé­pítése saját életük Szebbé tétele érdekében áldozatokat vál­laljanak. Szép kezdeményezésük a tagkönyvátadó taggyűlésen szü­letett. örömmel, lelkesedéssel vették át az új DISZ-tagsági könyvet, s érezték, hogy ez a kis könyv, a párt tartalékcsapa­tához való tartozás pirosfedelü okmánya arra kötelezi őket, hogy abban a küzdelmes, fáradságos munkában, amely a dol­gozó nép életének megjobbításáért folyik — az első sorokban legyenek. ígéretet tettek, hogy közhasznú munkával szolgálják a község fejlesztését. 25.000 facsemetét ültetnek el. Járdajaví­tásra, árkok kitisztítására 30 munkanapot ajánlottak fel. Ren­dezik sportpályájukat és szépen körülültetik fával. Az utcá­kon 500 nagyobb facsemetét ültetnek el. 30 munkanapot for­dítanak a határban lévő dűlőutak megjavítására és egész éven át gondozni fognak 15 hold legelőt. Otthonuk szépítése, csinosítása érdekében versenyt indí­tanak egymás között.' A fiúk rendezett gazdasági udvarért, a lányok a szép virágos kertért. Az elsőséget április 4-én, május 1-én és augusztus 20-án dönti el egy bírálóbizottság. Hogy kezdeményezésük egy mozgalom magvait hintse el, a nagyvejkei DISZ-fiatalok versenyre hívják a megye minden falusi DISZ-szervezetét. Közhasznú munkára szólítanak fel minden falusi DISZ-fiata.lt, hogy minél előbb kialakuljon a falvak kulturált, rendezett arculata; hogy gyümölcsöket terem­jen az ifjúság áldozatkészsége, cselekvő akarata s vágyako­zása a szebb iránt. fi hét téglagyári egyesülés vezetőségválaszté taggyűlése A két téglagyári egyesülés alapszeyvezeteDen — amely ez­előtt két hónappal alakult meg — 16-án tartották meg a veze­tőségválasztást. A taggyűlést komoly politikai és felvilágosító munka előzte meg. Ennek hatása abban is megmutatkozott, hogy fellendült a termelőmunka. A vezetőségválasztó taggyűlé­sen a párttagok kivétel nélkül megjelentek. A megnyitás előtt a DISZ-szervezet egy kis műsor ral - üdvözölte a taggyűlést. A ititkár lelvtárs beszámolója kö­rültekintően foglalkozott a párt­vezetőség munkájával, eredmé­nyeivel, a gazdaságvezetők mun­kájával, s helyes bírálatot is al­kalmazott. Dicséretet kaptak a beszámolóban azok a kommunis­ták és pártonkívüli dolgozók, akiknek jó munkája következté­ben a két egyesülés teljesítette 1955-ös tervét. A beszámolót -vita követte, amelyen a párttagok nagyrésze felszólalt. Megbírálták ázokat, akiknek magatartása nem megfe­lelő, s azokat akik elhanyagol­ják a politikai oktatást. Palla elv társ arról beszélt ,hogy a párt- szervezetnek az egyesülés. életé­ben nagy éndemei vannak. Bitter elvtárs a pártvezetőség jó mun kájának jelentőségéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a pártszer vezet az ellenőrzés és a helyes bírálat révén mennyi segítséget tud adni a gazdasági vezetésnek, majd arról beszélt, hogy a párt­szervezetnek köszönhető a két egyesülés szoros kapcsolatának megvalósulása. Felszólalt Magyar elvtárs, a Megye, Pártbizottság munka- társa is. Hozzászólásában mél­tatta azokat a feladatokat, ame­lyek a pártszervezet előtt állnak. Felhívta a megválasztandó ve­zetőség figyelmét arra, hogy a jövőben nagyobb gondot fordít son a gazdasági vezetés pártéi- lenőrzésére. Beszélt az oktatás, a politikai nevelő munka jelen tőségéről, a párt, a szakszerve zet és a gazdasági vezetés együ*t működéséről, amely elengedhe­tetlenül fontos az 1956. évi terv teljesítése érdekében. A hozzászólások után a párt­tagság megválasztotta az új veze tőséget. Az új vezetőség nevében Hajdú elvtárs ígéretet tett, hogy az elhangzott bírálatokat és ja vasiatokat megfogadják, a tag­gyűlés által elfogadott határo­zati javaslat szellemében fognak dolgozni. Arra törekednek, hogy politikai nevelőmunkával erősít­sék az alapszervezet tagságát. A- taggyűlés a DISZ-szervezet ünnepélyes felköszöntésével ért véget. A párttagok azzal a meg­győződéssel távoztak a vezető­ségválasztó taggyűlésről, hogy az új- vezetőség a Központi Veze­tőség útmutatásának szellemében jó munkát végez, s ezzel lenöü letet visz, a két egyesülés mun­kájába és , elősegíti a terv mara­déktalan teljesítését. V. Gy. Vezetőségválasztó taggyűlés a murgai alapszervezetben A murgai falusi alapszervezet tagjai 13-án választották meg a pártszervezet új vezetőségét. A taggyűlésen egy kivételévfel minden párttag megjelent. Csak Szűcs Lajos elvtárs maradt távol, bár Genszler elvtárs, a pártszer­vezet titkára külön is beszélt vele, hogy jelenjen meg. A veze­tőség beszámolójában foglatko zott az elvégzett munkával, rá mutatott az előforduló hibákra, megjelölte azok kijavításának módját is. Az új vezetőség mun­kájára vonatkozó határozati ja­vaslatot a tagság elfogadta. A beszámolóhoz többen hozzászól­tak. Bagóczi elvtárs az oktatási munka fogyatékosságaira muta tott rá. Horváth elvtárs a kom­munista tanácstagok tevékenysé­gével nem volt megelégedve, mert körzetükben nem végeztek komoly népnevelő munkát. Mé­száros elvtárs a vezetőséget bí­rálta, mert nem törődött eleget a tagság véleményével. Árra kérte a megválasztandó vezető séget, hogy ezt a hibát javítsa ki. A vita után megválasztották az új vezetőséget. A vezetőségbe beválasztották Pákozd! József elv társat is, akj fiatal párttag, s ed­dig minden munkájában élen járt. Busái István J. B. instruktor Áz iregszemcses fiatalokról, akik as őssseí léptek a iss-be

Next

/
Thumbnails
Contents