Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 21. UTTÖRŐHIRADÓ Szokássá vált az általános iskolákban, hogy a kispajtá­sok már a tél és tavasz folyamán gyűjtik forintjaikat abból a célból, hogy a nyár folyamán meglátogassák az ország egy- egy különböző tájait, kirándulásokat tegyenek hegyekbe, ellátogassanak a magyar tenger partjára. Egy ilyen kedves kirándulás emlékét idézi fel az alant közölt írás: Úttörő tábortűznél A hold fénye már ezüsthi. dat vont a Balaton tükrén, mikor a Perczel Mór úttörő- csapat tábortüzet gyújtott a fonyódi hegytető százéves töl­gyei alatt, a szokástól elté­rően, nem gödörbe rakták a galyakat, hanem egy, a föld­ből kiemelkedő lapostetejű kőre. Malomkőnél is majd méternél vastagabb volt. Ví­gan szállt a fiúk éneke, az üdülő dolgozók meg-megáll- tak, a nyaralók ablakai kitá­rultak, az alant csónakázók is abbahagyták az evezést, — mind-mind felfigyeltek a ked­ves gyermekhangokra. Egy kis szünet állt be, mikor Pisti pajtás a következő kérdéssel fordult a vezetőhöz: — Vezető pajtás kérem, ho­gyan került ez a fene nagy kő ide a hegytetőre? — a magya­rázatot be sem várva, a VIII-os Sanyi próbált felvilá­gosítást adni: — Tudod, — mondta, ezt a követ valószí­nűleg még a pogány Koppány somogyi vezér emberei hozták ide az egykori őserdő­be, s ezen gyújtották az ál­dozati tüzet. — Ugy-e, így le­hetett vezető pajtás? — Nincsen kizárva, — szólt a vezető, hogy arra is használ ták valamikor, de szerintem sokkal régebben, sok-sok ezer évvel ezelőtt repült ide. — Iderepült? — csodálkoz­tak a fiúk. — Bizony, úgy repült ide Vulkanus, — folytatta a ve­zető. — Mesélje el, vezető pajtás, hogyan ment végbe a röpítés, — kérlelték a fiúk. — Na jó, hát idefigyelje­tek! Mese alakjában fogjátok mindezt, mind a túlsó parti hegyek keletkezését megtud­ni. Tanultátok a történelem­mel kapcsolatban, hogy a régi görögöknek és rómaiaknak teméntelen istenük volt. Ezek egyike a föld alatt lakó és tüzet gerjesztő Vulkanus volt. Megtörtént nem egyszer, hogy pokoli kályháit túlfűtötté. — Ennek következménye az lett, hogy a föld kérge felpuposo- dott, mint a lábasban a forró tej héja. — Aztán úgy keletkeztek azok a koporsó és kúpalakú hegyek is ott a túlsó parton? — kérdezte Misi pajtás. — Úgy bizony! Otthon bi­zonyára azt is láttátok, hogy a kifutó tej hosszú csíkokban sül a lábasra. — Láttuk, láttuk — felelték kórusban. — Nahát, ilyen csíkokban merevedett meg ott túl, a Ba­dacsonyon az alvilágból fel­törő kőzetkása is. Láttátok a múltkori kiránduláson azokat a bazaltoszlopokat. Bizonyára arra is emlékeztek, hogy ott­hon lekvárfőzés közben egy- egy csepp pöfögve ugrik ki a lábasból és bizony megégeti a keverő kezét. — Most már értem a kőrö- pítést is — szólalt meg Pisti. Vulkanus mérges kitörése ha. jította ide ezt a nagy követ. — Hiszen az természeti tü­nemény és nem mese, — mondta Laci pajtás. Kérjük a mesét vezető pajtás! — Most következik, csak türelem! Nem mondtam még el, hogy Vulkanus mikor és miért röpítette ide ezt a nagy követ. — A fiúk közben új rőzsekévét raktak a tűzre, s csendben várták a mesét. — Tudjátok, — folytatta a ve­zető, — nagyon régen a Bala­ton, amit a rómaiak Pannon­tengernek hívtak, majd még- egyszer olyan nagy volt, mint a mostani. A fonyódi hegytől keletre elterülő síkságot, hol most tőzeget bányásznak, ná­dasokkal tarkított víz borí­totta. K. V. (Folytatjuk.) A kapu bezárul Jugoszláv film Zverljevbe, a kis dalmát faluba egy nap különös ven­dég érkezik. Brne atya. a kö­zeli kolostor szerzetese jött a Jerkovics családhoz, hogy ma gával vigye Ivót. Másnap ko­ra reggel, ünnepi ruhában, kis motyójával kezében, gya­log indul el a lovon ülő pap mellett Ivó, az új élet felé. Az úton haladva, a pap be­tér a kéteshírű fogadóba, hogy kicsit felüdüljön a szép foga- dósné oldalán. Az asszonynál és még csinosabb lányánál szívesen tesz látogatást a többi szerzetes is, hisz a fi­nom ételen és italon kívül a barátok a szerelmet sem vetik meg. Uj barátja, aki szintén nö vendéke a kolostornak, egyenként mutatja be a nagy fa árnyékában szundikáló pa­pokat. A kolostorban Ivó, a Bakonja nevet kapja. Megis­meri közelebbről a ferences­rendi szerzetes papok erkölcs­telen életét, kapzsiságát. A komor falak között meg­szokott medrében folyik a mindennapi élet. Az egyhan­gúságot csak az új lovász za­varja meg, aki még az első nap a sötét éjszakát kihasz­nálva, odébbáll a lovakkal együtt. Törvény elé kerül az ügy. A városban a levelet Bakonja kézbesíti. Amint ha­zafelé tart, ő is betér — ta­nítójához híven — az útszéli vendéglőbe. Itt ismerkedik meg a kocsmárosné csinos lá­nyával, Cvitával. A kíséreté­ben lévő barát — a lány any­jának szeretője — azt taná­csolja neki, hogy Cvita is, mint az anyja, először men­jen férjhez egy falubeli le­gényhez, és utána legyen az ő állandó szeretője. Brne apát súlyosan megbe­tegszik. Kívánsága az, hogy Bakonja lépjen helyére. Bakonja, aki már elmerült a sívár kolostori életbe, Brne atya és apja kérésére szerze­tes lesz. Ő lesz a kolostor új ura, s így megkapja nagy­bátyja örökségét. A kolostor nehéz kapuja így végleg be­zárul mögötte, fukar, kegyet­len, álszent barát lett be­lőle is. A filmet a bonyhádi film­színház január 20—23-ig tűzte műsorára. MOZI Garay Filmszínház: Január 19- töl 23-'" rsiitörtöktől-hétfőig. Vihar Itália felett. Regényes törté­net a múltszázadbeli olasz sza­badságmozgalomról. Színes szov­jet film. Előadások kezdete: vasár- és Onnennan fél 4. fél 3 és 8. hét köznan: fél 6 és 8 órakor. PARTHIREK Értesítjük a Magyar Párt­történet I. évfolyam propa­gandistáit és hallgatóit, hogy folyó hó 24-én, kedden este 5 órakor előadást tartunk a Pártoktatás Házában. Címe: ,.A III. Kommunista Inter- nacionálé.“ -Kérjük az elvtár­sak pontos megjelenését. A közönségszervezők segítségével... A Tolnai Napló az utóbbi hetekben gyakran foglalkozott a közönség szervezéssel. Ja­vaslatok hangzottak el az eredményes közönségszerve­zés érdekében. Érdekel ben­nünket mi a véleménye és fő­leg mi a módszere Wugrik Bálintné elvtársnőnek a bonyhádi Otthon mozi „Szo­cialista kultúráért“ jelvénnyel kitüntetett vezetőjének. Mun­kahelyén kerestük fel, ahol éppen a legnagyobb gondban volt, hogy hogyan tudja ki­elégíteni a jegyostromlókat. — Május elsején lesz hat éve, hogy a bonyhádi mozi vezetője vagyok. Eleinte bi­zony nehéz volt ezen a szá­momra ismeretlen területen megbirkózni a nehézségekkel. Ma már azonban ott tartok, hogy alig, vagy egyáltalán nem tudom kielégíteni a jegy- igénylőket. Közönségünk zö­me üzemi munkásság és vál­lalati dolgozó, de a tsz-eken keresztül már van elég szép számmal dolgozó paraszt törzslátogatónk is. Hogy ho­gyan sikerült ezt elérni? El­sősorban a kiváló üzemi szer­vezők által. A Cipőgyárban Radnai Béla, a Zománcmű­veknél Kutasi Béla és a KTSZ-eknél Hellembai Zsuzsa jeleskednek ezen a téren. Ha Jelentősebb filmről van szó, akkor a népbolt árudákban is adunk jegyeket árusításra. Sőt a fodrászműhelyeket sem hagyjuk ki. Agitációs érve­inkben párhuzamot vonunk s megmutatjuk az összefüg­gést a tervteljesítés és a kul­turális fejlődés között. Jó segítársam a szervezés mun­kájában a mozi pénztárosa, Major Mátyásné elvtársnő. De a -mozi többi dolgozójá­nak udvarias magatartása, Továbbá Ferenci Henrik fő­gépész kitűnő vetítése is hoz­zájárul ahhoz, hogy a bony­hádi dolgozók szeretik a mo­zit és szinte második ottho­nuknak tekintik. Arató Benyújtva : az illetékeseknek Minap Dunaföldváron jár­tam, s midőn a tanácsháza kapujához értem, egy pilla­natig úgy éreztem, hogy az idő kereke néhány évvel a múltba fordult. Ugyanis a tanácsháza falán egy posta­ládához hasonló, aluminium- láda díszeleg a következő felírással: „Dunaföldvár köz­ség. Panaszok és beadvá­nyok. A panaszokat közvet­lenül a főjegyzői hivatalba be lehet nyújtani." Nem té­vedés, így áll: „főjegyzői hi­vatalba”. Hát mi abbéli pa­naszunkat, hogyha akarják, beadványunkat arra vonat­kozóan, hogy mi már soha többé nem vagyunk hajlan­dók semmit a főjegyzői hiva­talnak küldeni, kivételesen a tanácsnak nyújtjuk be. Ké­rem ezt tudomásulvenni, — mert nagyon jól megva­gyunk a tanáccsal is, nem kell nekünk főjegyzői hiva­tal. A. F. Eseménynaptár egyike volt 1886. janu­ár 21-én szü­letett Wolf Emil ve­gyészmérnök, a magyar gyógyszer- ipar megte­remtője: a legelsőknek. akik Magyarországon a sza­zad elején, az akkor teljesen hiányzó szintetikus gyógyszer gyártást kezdeményezték, majd — a gyártás kifejlesz­tésével — a magyar gyógy­szeripart világhírűvé tették. Sok egyéb gyógyszer mellett a Wolf Emil irányításával működő kutató gárda eredmé nyei közé tartozik az ultra- szeptil előállítása. Legnagyobb jelentőségű munkája azonban a papaverin ipari gyártása volt. A papaverin szintézise laboratóriumban, korlátolt mennyiségben már ismeretes volt, de ipari előállításra nem volt alkalmas. Wolf Emil és gárdája a Zemplén-tanszék- kel együttműködve az 1930-as években olyan eljárást dolgo­zott ki, amely megoldotta a papaverin szintetikus ipari előállítását. A magyarországi Chinoin-gyár volt a világon az első, amely szintetikus papaverint gyártott. Ez a gyár fedezte a világpiac szükség­letének felét. A papaverin- szintézis megoldása lehetővé tette továbbá egy olyan mes­terséges alkaloid feltalálását és előállítását, amely hatásá­ban még a papaverint is fe­lülmúlja; ez a perparin. SJPO_R_T A gyönki községi sportkör vezetőségének munkájáról HÍREK — Az Országos Mezőgazda- sági Könyvtár 83 szakbibliqg- ráfiát állított össze az el­múlt évben. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági kuta­tóknak és szakembereknek egy-egy termelési ág szakbib liográfiáj ának összeállításával is. Az elmúlt évben 83 ilyen bibliográfia jelent meg. Az idén adják ki többi között a kukoricatermesztés, vala-, mint a burgonyatermesztés és a trágyázás teljes magyar szakirodaimának a bibliográ­fiáját. Rövidesen megjelenik a termelőszövetkezetek könyv tári tanácsadója, olvasási ta­nácsadók készülnek, ezenkí­vül a takarmánytermesztés­ről, a zöldség és virágtermesz­tésről, az apróállattenyésztés­ről. Rövid tájékoztatók je­lennek meg továbbá a gépi talajmunkákkal, a gabonater­mesztéssel, a kukoricatermesz téssel és az ipari növények termesztésével foglalkozó leg fontosabb szakkönyvekről. — A harci Uj Élet Tsz-ben a legjobb a fejési és az istálló átlag. Az istállóátlag 14,5 li­ter, a fejési átlag pedig 15.2 liter. — 13.335 forint prémiumot kaptak a Pálfi-testvérek a zombai Szabadság Termelő- szövetkezetben a zárszámadás kor, mivel a tehenészetben ki­váló munkát végeztek. — Megkezdődtek a Szin­kronfilmgyárban a Szovjet Film Hét alkalmával bemuta­tásra kerülő Befejezetlen tör­ténet és Vízkereszt című já­tékfilmek, valamint a Mogyo­rófa vesszőcske és a Hóember mint portás című rajzfilmek szinkronfelvételei. — Megtalálták a Déli-sar­kon Scott kapitány kunyhó­ját. Az Egyesült Államok déli-sarki expedíciójának Wellingtonba érkezett tagjai közölték, hogy még mindig épségben áll az Antarktisz havas pusztaságában az a kis jégkunyhó, amelyből a híres sarkkutató 44 évvel ezelőtt elindult tragikusan végződő útjára. A gyönki községi sportkör lab­darugó csapata az elmúlt évben a megyei II. osztály nyugati csoport jában játszott. Á tavaszi forduló mérkőzéseit lejátszotta, ősszel azonban sorozatosan nem ment el a vidéki mérkőzésekre, csak az otthoni mérkőzéseit "játszotta le és így a társadalmi szövetség töröl-’ te a csapatot. Ha a gyönki labda­rugókkal beszélünk, azok minde­nért a járási és a megyei TSB-t, valamint a gyönki testnevelőket okolják. A TBS-ket azért, mert nem adott pénzt a csapatnak, a testnevelőket pedig azért, mert a gimnáziumban nem labdarugókat, hanem atlétákat nevelnek. Nézzük meg mennyire van igazuk ezek­nek a labdarugóknak és szurko­lóknak. akik csak a TSB-ben és a testnevelőkben keresik a hibát. A hiba legelőször ott van, hogy a gyönki községig sportkör veze­tősége (amennyiben lehet vezető­ségnek nevezni) nem állt fel­adata magaslatán. Csak labdarú­gást ismertek és a többi sportágat hatodrendünek tartották. Ha még­is szükség volt röplabda csapatot indítani, valami versenyen, eset­leg a tornászokat szerepeltetni, de ugyanez vonatkozik az atléták­ra is, ilyenkor a vezetőség, — de inkább a járási TSB elnöke-a test­nevelőkhöz fordult, hogy segítsék ki a sportkört. A vezetőség nem magyarázta meg azt a labdaru­góknak, hogy az állami támogatás 100 százalékig a kiemelt sport­ágaknak szól és semmiesetre sem a labdarugóknak. Ezért volt az, hogy a labdarugók a labda­rúgás ellenségeinek tekin­tették a többi szakosztályok tagjait és azoknak edzőit, veze­tőit. Ha nem volt pénz a labdaru­góknak, ilyenkor — mint általá­ban szokás — szidták a TSB-t, mindent állami támogatásból akar tak megoldani és nem is igyekez­tek a sportköri tagságra, vagy a baráti körre támaszkodni. A vezetőség jóformán nem is is­meri mi az, hogy Baráti Kör, vagy tagdíjbeszedés. Gyimóti Ödön a já­rási tanács dolgozója hat hónapja fizetett utoljára tagdíjat, mert mint mondja: azóta nem kérte tőle senki, de különben is. több mint egy éve kérte felvételét a sport­körbe, de tagkönyve még a mai napig sincs. Hóin Erzsébet két- három éve rendszeresen sportol a sportkörben, de a vezetőség még annyi fáradtságot sem vett magának, hogy ezalatt az idő alatt tagkönyvet adott volna sportolója számára. Szendrey Béla 7 hónap ia Botos Júlia. 6 hónapja nem fizetett tagdíjat a sportkörnek. Fonyó István labdarugó már egy éve Gyünkön játszik, de ezalatt az idő alatt nem kérdezte meg senki tőle, hogy r.em akar-e belépni a sport­körbe. Mint mondja szívesen meg­fizetné ő is a tagdíjat, de eddig még nem szólt neki senki. Földi István saját bevallása szerint az elmúlt év közepén fizetett utoljá­ra, illetve akkor kérték tőle a tagdíjat. Végezzünk egy kis számolást. A gyönki községi sportkörbe jő szervezéssel 350—400 tagot egy­két hét leforgása alatt be lehetne szervezni. Ha a sportolók, sport- kedvelőknek megmagyaráznák hogy a havi egy-két forintjukkal a sportkört, a község sportját tá­mogatják, szívesen hoznak ennyi áldozatot. Ez azt jelentené, hogy havonta legalább 1000 forintot kapna tagdíjakból a sportkör. Ez egy évben 12 000 forint. Tehát jó szervezéssel, jó vezetés mellett hő ségesen állna pénz rendelkezésre a labdarugó csapatnak is. Az Őcsényi Falusi Sportkör például a színjátszói révén, az elmúlt éVj ben 20 000 forint tiszta jövedelem­re tett szert. A csapat nem a járá­si bajnokságban játszott, hanem a megyeiben, ahol az utazási költ­ségek lényegesen magassabbak. - Ha a két község lakóinak számát vesszük alapul ígv is a gyönkiek javára billen a mérleg, meri első­sorban járási székhely, másodsor- ' ban periig lakóinak száma megha­ladja őcsényét. Ez az egyet­len példa bizonyltja azt, hogy Gyönkön is adva van min­den lehetőség, csak jó szervezés- és nem utolsó sorban jó vezetők kellenek a sportkör élére. Ami a gyönki testnevelőke’ ille­ti nyugodtan példaképül állíthat­juk őket. Nem kívánjuk részlete­sen ismertetni sportolóik eredmé­nyeit. csak annyit kívánunk hoz­záfűzni. ha a megyében minden gimnázium olyan sportolókat, at­létákat nevelne mint a gvönkú me gvénk sportja magasabb színvo­nalon állna. A Gyönki Községi Tanács, és a járási tanács, de még a pártszer­vezetek is foglalkoztak a község sportjának helyzetével. Azonban eddig hiába volt minden mprt a község sportja javulás helyett to­vább romlott. A járási TSB elnö­ke Idejének "hív részét a spor*- kör patronálására fordítja, de minden hiába. Hol van tehát a * hiba? A inba ott van. hogy eddig olyan j yezetosög volt. akik csak a labda- - rúgást ismerték el sportnak és az atléták tornászok, vagy röplab­da,sok hiába érték el megyei, sőt országos viszonylatban a ió he­lyezéseket, ők erről nem vettek tudomást. Ahelyett, hogv n sport, köri tagság és a gimnázium kö­zött a kapcsolatot elmélyítették volna, a közös munkára töreked: tek volna, nézeteltérést szítottak. Ezért van olvan hangulat Gyön­kön. hogy akik legtöbbet tesznek a snortért. — a testnevelők — azok teszik tönkre a község sportiát. A járási TSB. a járási párt- bizottság. községi pártszer­vezet. a járási és községi tanács és a DISZ vezetőknek kell türelmes és áldozatkész munkával elérni .hogy olyan vezetőség ke­rüljön a sportkör élére, akik vala­mennyi sportágat felkarolják énói sportkörön belül a község fiatal­jai a gimnázium tanulóival együtt l tovább növeljék az atléták eddig elért jó eredményeit és szerezzen megbecsülést a község sportköré­nek. A Dombóvári Törekvés asztaliteniszezőinek bemutatója a döbröközi körzeti asztalitenisz versenyen A Dombóvári Járási TSB január 8-án rendezte meg Döbröközön a falusi sportolók részére a körzeti asztalitenisz versenyt. Ez alkalom­ból ellátogattak Döbröközre a Dombóvári Törekvés asztaliteni­szezői is. • akik bemutató mérkő­zést játszottak és színvonalas játé. kukkal elősegítették a verseny színvonalának emelését. A Törek­vés női és férfi versenyzői szép játékukkal tovább népszerűsítet­ték az asztalitenisz sportot. Külö­nösen nagy sikert aratott a nők közül Csurgai Klári és Pados Erzsi, a férfiak közül Podráczky János és Erdős Tibor. A megjelen­teknek különösen a vegyespáros tetszett. Ebben a számban Pados, Török—Csurgai, Erdős mutatott szép játékot. A verseny befejezése után Takács Béla az Asztalitenisz Társadalmi Szövetség elnöke kiosz tóttá a Falusi Kupában helyezést elért sportolóknak a JTSB által adományozott okleveleket. Apróhirdetések — ÉPÍTŐIPARI képesítéssel — rendelkező szaknormást azonnali belépéssel felveszünk. Cím a ki­adóban. — A TOLNAMEGYKI Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat (Szek­szárdi Kesélyüsi út) felvesz gya­korlott pénzügyi előadót és bér­elszámolót azonnali belépéssel. — SZEKSZÁRDI Tangazdaság egyszámlavezető pénztárost keres február 1-i belépésre. 1 éves álla­migazdasági gyakorlattal. A DÉLPUNANTULT Áramszolgál­tató V. Üzletigazgatósága értesíti a fogyasztóit, hogv folyó hó 22-én vasárnap reggel 7 órától 9 óráig áramszünetet tart időszerű mun­kák elvégzése miatt. Az áram­szünet a következő helyiségekre terjednek ki: Szekszárd város, Dunaföldvár, . Bölcske, Madocsa, Dunakömlőd. Paks. Dunaszent- györgy. Ger.jen, Fadd, Várszeg, Tolna. Bogyiszló,' Mözs, Palánk, öcsény. Decs .Sárpilis, Várdomb, Alsónána. Szálka. Grábóc. Mő- csény, Bonvhádvarasd. Kisdorog. Juhé. Tabód. Kétv. Zomba. Kakasd Sióagárd. Harc. Medina. Szedres, Kajmád, Fácánkert, Ifigénia. — ELADÓ 4000 km-t futott .Pannónia” motor Szekszárd, Rá­kóczi utca 59. — SZERETNÉK lehetőleg állami gazdaságban mint juhász elhelyez kedni. 40 éves szakképzettsége­met bérlevelekkel tudom igazolni. Tóth Gábor, Bölcske Tolna megye. — PAKSON a betonút mellett, autóbusz megállóhoz közel 2 kai. hold fiatal szőlő, gyümölcsösbe! eladó. Érdeklődni lehet: Grósz Jó­zsef, Paks, Vörösmarty u. 24. Időjár ás Várható időjárás szombat estig: változó felhőzet, több helyen eső. Helyenként, főként délen és kele­ten reggeli köd. Mérsékelt, időn­ként élénkebb délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: mínusz 1-^ plusz 2 legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várha­tó középhőmérséklet 0—plusz 4 fok között. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség é* kladóhlvat») címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal HIrlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dl]: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21! Nyomdáért felei: Odepka Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents