Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-19 / 16. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 19. II Francia Kommunista Párt tömeggyülése a párizsi Téli Sportcsarnokban N. II. Bulganyin válaszai egy amerikai folyóirat szerkesztőjének kérdéseire Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt kedden este tömeggyűlést rendezett a párizsi Téli Sportcsarnokban, a Vélodrome d’Hiverben. Az egybegyült párizsiak óriási tömege előtt Jeannette Ver- meersch, Francois Billoux és Jacques Duclos mondott beszédet s a tömeggyűlés résztvevői lelkesen megéljenezték a Kommunista Párt jelszavát: — „Baloldali kormányért, baloldali többséggel új népfrontért!” Jeannette Vermeersch megállapította, hogy a Kommunista Párt választási győzelme annál hatalmasabb, mert általános balra tolódásba illeszkedik bele, ami lehetővé teszi, hogy megvalósítsák a nép változást követelő akarát. A szavazás eredményét elemezve Billoux megállapította, hogy a Francia Kommunista Párt, a szocialista párt, a radikális párt és a többi baloldali alakulat együttvéve 11,200.000 szavazatot kapott, a különböző reakciós pártok viszont — bele értve Poujade-ékat is — alig érték el 9,300.000 szavazatot. Ez is mutatja, milyen mély a francia népben a változásra irányuló vágy. Francois Billoux nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Jacques Duclos emelkedett szólásra. Felszólalásának vezér- gondolataként kiemelte a tömegek akciójának fontosságát baloldali kormány létrehozása érdekében. — A francia munkásosztály és a népi tömegek most sokat gondolnak a népfront 1936. évi győzelmére, amely Franciaországban oly sok szerencsés változást hozott. A január 2-i nagy győzelem után ma is ilyen változásoknak kell történniük, — mondotta és megállapította, hogy a mai győzelem sok tekintetben különbözik az 1936. évitől. Az 1936. évi győzelem előtt a népfront pártjai között megegyezés jött létre, a szak- szervezetek pedig megvalósították egységüket és a népfront többség tömörült a népfrontkormány köré. Most nem jött létre előzetes megállapodás a pártok között, viszont az országban hatalmas mozgalom folyik a munkások és általában a nép körében, hogy követeljék egy baloldali többségen alapuló baloldali kormány megalakulását. — Ilyen baloldali politikát azonban nem lehet a kommunisták nélkül folytatni — emelte ki . Duclos. Ezután a számtalan megmoz- dulásról, petícióról, nyilatkozatról és kiállásról beszélt, amelyek Franciaországszerte a legkülönbözőbb körökben nyilvánultak meg a népfront mellett. A különböző fasiszta megmozdulásokról, elsősorban a Poujade-mozgalomról szólva, Duclos így folytatta beszédét: — A Poujade-mozgalom kezdetben a kiskereskedők jogos követeléseinek védelmét választotta ürügynek, de hamarosan magához vonzotta mindazokat a reakciósokat és fasisztákat, akik kezdetben la Roque-ot, a háború alatt Pé- taint, majd 1945-ben az MRP-t és végül 1947-ben de Gaulle-t követték. Világosan kell látni, hogy a Poujade-mozgalom Fran ciaországot a fasizmus felé akarja vinni. Poujade egyébként a legszélsőségesebb gyarmatosító jelszavakat hangoztatja, híve az algériai háború folytatásának és kész sokezer fiatal francia feláldozására. — Viszont ha mindent elkövetünk olyan gazdasági és szociális politika megvalósulását előmozdító körülmények megteremtésére, amely megfe. lel a munkásosztály és a dolgozó tömegek érdekeinek, akkor a fasizmus hirdetői hamarosan elszigetelődnek s tömegbázisaik meginognak. — Barátaim és elvtársaim! Folytassátok a harcot környezetetekben, a gyárakban, az üzemekben, az üzletekben, az iskolákban s szakadatlanul magyarázzátok a helyzetet a dolgozóknak — mondotta a továbbiakban Duclos. A mi akaratunkból, a mi erőfeszítéseinkből születik majd meg a népfront diadala. — Hogyne lelkesítenének ben nünket e pillanatban azok a kommunizmus számára különösen örvendetes célkitűzések, a Szovjetunió hatodik ötéves tervének célkitűzései, amelyeket az egész világ nagy figyelemmel kísér, s amelyek még a jobboldali sajtó bizonyos lapjaiból is aggodalomteli vallomásokat csikarnak ki. E célkitűzések megmutatják hogy a jövő a kommunizmusé! Előre a Francia Kommunista Párttal, hogy kiharcoljuk az ország érdekeinek, reményeinek és követeléseinek megfelelő baloldali kormányt! Előre az újabb népfrontért! — fejezte be beszédét Jacqués Duclos, akit a nagygyűlés részt, vevői hosszantartó, lelkes ünneplésben részesítettek. A tömeg a nagygyűlés befejezte után „Népfront! Népfront !’’-kiáltásokkal hagyta el a Téli Sportcsarnokot. Csu Te marsall és kísérete megérkezett Prágába Prága (CTK) Csu Te marsall- a Kínai Népköztársaság al- elnöke, Nie Zsun-csen marsallnak a Kínai Népköztársaság honvédelmi bizottsága alelnö- kének, és Liu Lan-tao-nak, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága tagjának kíséretében kedden délután Prágába érkezett. Csu Te marsall fogadására megjelentek a főpályaudvaron a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, valamint Viliam Siroky miniszterelnökkel az élen a kormány tagjai, a hadsereg tábornokai és a csehszlovák közélet sok más kiemelkedő személyisége. Megjelentek a baráti országok diplomáciai képviselői is. Siroky miniszterelnök mondott üdvözlőbeszédet, amelyre Csu Te marsall válaszolt. Ezután a prágai várban Csu Te marsall látogatást tett Antonin Zápotockynál, a Csehszlovák ' Köztársaság elnökénél. A DISZ Központi Vezetőségének határozata a DISZ feladatairól a technika továbbfejlesztésében A DISZ KözponU Vezetősége határozatban foglalta össze — azokat a feladatokat, amelyeket az ifjúsági szövetség szervezeteinek a technika továbbfejlesztése érdekében meg kell valósítaniok. A határozat többi között leszögezi: a DISZ tagjai és az ifjúmunkások csak akkor válhatnak az ipari termelés megjavításának, a technika fejlesztésének élharcosaivá, ha megismerik és megtanulják alkalmazni az élenjáró munkamódszereket, a technika új vívmányait, ha állandóan fejlesztik szakmai tudásukat. Ezért a DISZ-szervezetek a szakszervezetekkel együttműködve a műszaki, a technikai propaganda, a szakoktatás minden eszközét használják fel az ifjúság szakmai képzettségének növelésére, érdeklődésének felkeltésére a technika iránt. Az üzemi DISZ-bizottságok a műszaki és szakszervezeti vezetők segítségével — szervezzenek az üzem jellegének és a fiatalok érdeklődési körének megfelelő technikai köröket. A DISZ Központi Vezetősége kéri a minisztériumokat, az üzemek igazgatóit, nyújtsanak segítséget az üzemi technikai körök létrehozásához, elsősorban helyiség és felszerelés biztosításával. Az üzemi DISZ-szervezetek foglalkozzanak tervszerűen az ifjúmunkások, különösen a gyakorló szakmunkások szakmai továbbképzésével. A szak- szervezettel és a műszaki vezetőkkel közösen minden üzemben készítsék el az ifjúmunkások szakmai továbbképzésének tervét. A DISZ alapszervezetek az üzemekben, műhelyekben és műhelyrészekben alakítsanak komplex-brigádokat, — s bízzák meg azokat konkrét feladatok elvégzésével. — A komplex-brigádok vállaljanak védnökséget újítások kivitelezésére és bevezetése felett. E brigádokba vonják be a fiatal mérnököket és techniku. sokat is. Ki kell szélesíteni az ifjúmunkások között az újítómozgalmat. A DISZ-szervezetek hirdessenek pályázatokat az ifjúmunkások részére újítási feladattervek kidolgozására. A határozat kimondja, hogy az üzemi DISZ-szervezetek fordítsanak nagy figyelmet az ifjú mérnökök és technikusok segítésére, problémáik megoldására. Támogassák őket abban, hogy javaslataik, terveik elképzeléseik megvalósításához kellő segítséget kapjanak, s hogy szakmai képzettségüknek megfelelő beosztásba kerüljenek. ii. Ez a jogkör látszatra bizonyos hatalmi helyzetet biztosít a Művészeti Tanácsnak, ami azonban a valóságban nem áll fenn. A tanácsok népművelési osztályai döntenek az előterjesztett javaslatok elfogadásáról. Ezeken természetesen változtatásokot eszközölhetnek, vagy el is vethetik. Végeredményben tehát, az elfogadott program a tanács akaratát tükrözi, azzal nem ellenkezhet. A Művészeti Tanács fentebbiek szerint kívánt hatásköre lényegében nem más, mint az elfogadott kulturális program végrehajtásának segítése, efelett társadalmi ellenőrzés gyakorlása, a legilletékesebb társadalmi szerv részéről. A művészeti Taná csóknak ezek szerint tevékenységük szempontjából többnek kell lenniök, mint a tanács népműve. lési osztálya mellett szervezett állandó bizottságnak. Az állandó bizottság tagjai csak tanácstagok lehetnek. Ez a körülmény már önmagába véve bizonyos korlátokat jelent, mert gyakorlatilag nehezen valósítható meg, Newyork (TASZSZ) Az ENSZ épületében megkezdte munkáját az a bizottság, amelyet a gazda sági és szociális tanács alakított a rabszolgaságról szóló pótegyez mény tervezetének kidolgozá sára. * A Szovjetunió képviselője az általános vitában hangsúlyozta hogy a Szovjetunió küldöttsége támogatta a rabszolgaság megszüntetéséről szóló pótegyezmény kidolgozására vonatkozó javaslatot, mivel a rabszolgaság meg szüntetéséhez, valamint a vele összefüggő intézmények felszámolásához hatékonyabb intézke désekre van szükség, mint amilyeneket a rabszolgaságról szóló 1926-os konvenció előír. A szovjet küldöttség — mon dotta a Szovjetunió képviselője — felhívja a figyelmet a rabszolgaság megszüntetéséről elő terjesztett és tárgyalási alapul elfogadott angol határozati javas lat több fogyatékosságára. Ez a határozati javaslat, akárcsak a konvenció, megtűri a rabszolgaságot azokban az országokban ahol még fennáll, még hozzá meghatározatlan időre. Ez ellen tétben áll az ENSZ-alappkmány- ban foglalt elvekkel és célkitűzé sekkel. A határozati javaslat sze rint ki kellene vonni a konvenció alól a gyarmati területeket, bár köztudomású, hogy éppen a gyár mati területek azok, amelyeken legelterjedtebb a rabszolgaság, és hogy a gyarmati rendszer lced vező feltételeket teremt a rabszolgaságnak és a rabszolgasághoz hasonló viszonyoknak a fenn tartásához. A szovjet képviselő a határozati javaslat fogyatékom ságainak ismertetése után közöl te, hogy a Szovjetunió küldöttsége e fogyatékosságok kiküszö bölésére konkrét módosításokét fog beterjeszteni a határozati ja vaslathoz. A bizottság, ezután megkezdte az angol határozati javaslat cikkelyenként! megtárgyalását. Párizs (MTI). A Francia Kom munista Párt Központi Bizottsága szerdán délelőtt összeült Párizsban ,hogy meghallgassa Jacques Duclosnak, a párt titN. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke válaszolt á Vision című amerikai folyóirat kérdéséire. A kérdések és válaszok egyebek közt a kö vetkezőket tartalmazzák: Kérdés: ^Szándékában van-e a Szovjetuniónak diplomácia’ kapcsolatokat létesíteni azokkal a latin-amerikai országokkal, amelyekkel jelenleg nincsenek ilyen kapcsolatai? ■ Válasz: A Szovjetunió természetesen kész azokkal a latin amerikai országokkal is diplomáciai viszonyt teremteni, amelyekkel jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatai. Kérdés: Milyen előnye szár mazik a Szovjetuniónak az Argentínával, Mexikóval és Uru- guay-val való diplomáciai kapcsolatok meglététől? Válasz: A Szovjetuniónak Argentínához, Mexikóhoz és Uruguayhoz fűződő kapcsolatai, ahogy nekünk tűnik, mindkét félnek előnyösek. Megkönnyítik, hogy ezek az államok a béke fenntartásának és erősítésének kérdéseiben együttműködjenek. Elősegítik a Szovjetunió és ezek között az országok között a gazdasági, kulturális és más kapcso latok fejlődését. így a legutóbb) időben jelentősen kibővült a Szovjetunió és az Argentina közötti kereskedelem. Remélhetjük hogy a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében a jövőben a latin-amerikai országokkal való kapcsolataink a felek kölcsönös előnyére, fejlődni fognak. Kérdés: Milyen biztosítékokat nyújtana a Szovjetunió, hogy nem avatkozik a latin amerikai országok politikai életébe? Válasz: A Szovjetunió nem avatkozik más államok belügyei- be és úgy véli, hogy más államoknak sem szabad a Szovjet unió belügyelbe avatkozniok. Kérdés: Tervezi-e a Szov jetunió a latin-amerikai országok kai való kereskedelmének nőve lését és milyen lépéseket fog tenni ebből a célból? kárának, „A politikai helyzet és a párt feladatai a választások után” című beszárholóját. Duclos beszámolójának vitája az egész nap folyamán tartott. Válasz: A Szovjetunió a latin-amerikai országokkal való kereskedelem kölcsönösen elő nyos fejlesztésének híve. Kérdés: Milyen árukat ajánlhat fel a Szovjetunió a latinamerikai országoknak és mit kívánna a Szovjetunió ezekben az országokban vásárolni?. Válasz: A Szovjetunió, ha ez kölcsönös érdek, az áruk szé leskörét exportálja. A Szovjetunió például a latin-amerikai (Országoknak szállíthat különféle ipari berendezéseket és gépeket, többek között ásványolajipari' berendezéseket, egyes vállalatok teljes berendezését, szerszámgépeket, szerszámokat, gépkocsikat, mezőgazdasági gépeket. A Szovjetunió szükség esetén adhat technikai segélyt és küldhet szak embereket, kicserélheti az ipar ban, az energetikában, az építő iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban szerzett tapasz tálatokat.. A Szovjetunió bérén dezéseken és gépeken hívül exportál más árut, amely érdekelheti a latin-amerikai országokat, például faanyagokat, cellu loze- és papíripari cikkeket, kőolajat és olajtermékeket, hengerelt vas és acélárukat, cementet, azbesztet, festékeket, vegyi cikkeket és más árukat. Országunk a latin-amerikai országokból importálhatna mezőgazdasági, állat tenyésztési, bányászat; termékeket. A Szovjetuniónak sok más országgal folytatott árucseré je. a gyakorlatban igazolta ennek a cserének kölcsönös előnyeit és célszerűségét. Kérdés: A Szovjetunió a latin-amerikai országokkal való kereskedelemben mit tart jobbnak, ha kormányokkal, vagy ha magántársaságokkal és egyes személyekkel áll kapcsolatban? Válasz: A Szovjetunió kül kereskedelmében állami szervezetekkel, magántársaságokkal é ■ egyes személyekkel is kapcsolat ban áll. Kérdés: Elősegíteni szánkozik-e a Szovjetunió a latin- amerikai országokkal való kölcsö nős idegenforgalmat? Válasz: Igen. Kérdés: Foglalkozik-e a Szovjetunió azzal a problémával, hogy megengedi a latin-amerikai repülőtársaságoknak, amelyeknek vonala; jelenleg Európába vezetnek, hogy útvonalukat meg hosszabbítsák a Szovjetunió vá rosalig? Válasz: EZ a kérdés külön megfontolást követel, mert itt a konkrét feltételeknek a szerződő felek szükségleteinek döntő szerepük van. Összeült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Nyilvános vita a művészeti tanácsok munkájáról hogy a tanácstagok közé mind azok kerülhessenek, akik a kulturális élet terén rátermettségük nél és képességeiknél fogva alkalmasak lehetnek a kulturális nevelő munka aktív társadalmi irányítására és segítésére. Emellett a Művészeti Tanács kifejezetten társadalmi szervezet, amelynek tagjait a kulturális problémákat legjobban ismerő kultúraktívák, a dolgozók legszélesebb köréből választják. A Művészeti Tanács tevékenységének politikai szempontból helyes irányvonalát megfelelően bizto sít ja az a szervezeti szabály, hogy a választott tagok mellett a Művészeti Tanács állandó tagjai az illetékes pártszervezet kulturális ügyekkel foglalkozó funkcionáriusa, a népművelési osztály vezetője és a kultúrotthon igazgatója. Ezek az általános elvek, amelyek a Művészeti Tanács létre jöttét szükségessé tették. A Művészeti Tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szervezeti szabályzat: 1. §. 1. A Művészeti Tanács a helyi tanács népművelési osztálya által kijelölt irányelvek alapján a népművelési osztály mellett működő társadalmi szerv, amely nek feladata a tanács működési területén a kulturális munka min den ágában a színvonal emelése s ennek érdekébéh egységes kulturális program kidolgozása. 2. Olyan városokban és községekben, amelyek egyben magasabb tanácsi szervnek is székhe lyei (megye, járás székhely) a művészeti tanácsi feladatokat mindenkor az illető város, vagy községi tanács népművelési osztálya mellett működő Művészeti Tanács látja el a megyei, Illetve járási tanács népművelési osztályával egyetértésben. 3. Nagyobb üzemekben az itt folyó kulturális tevékenységre kiterjedően ugyancsak az illetékes tanács népművelési osztálya mellett működő Művészeti Tanácsot lehet szervezni. 4. A kulturális programra vonatkozóan a tanács népművelési osztályához a Művészeti Tanács javaslatot tesz. A javaslat elfő gadása után a programot vázlatosan egy évre, részleteiben pedig negyedévre dolgozza ki. 2. §. 1. A Művészeti Tanács 1. §. 1. körülírt általános tevékenységi köre elsősorban azokra a rendezvényekre terjed ki, amelyekben bármely szerv a várc- ban, községben erre a célra kijelölt nyilvános előadásra alkalmas helyiségben tart (például Szekszárdon: Városi Kultúrház, Pártoktatás Háza, Megyei Tanács nagyterme, szabadtéri színpad, mozi, falun: a kultúrottho- nok). 3. §. 1. A felsorolt helyeket rendezvények céljára igénybevenni óhajtó szervek kötelesek negyedévi kulturális tervüket a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig az illetékes tanács népművelési osztályához benyújtani. 2. A népművelési osztály az összegyűjtött kulturális terveket javaslattétel végett a Művészeti Tanácsnak küldi meg. 3. Ezeket a terveket a Művészeti Tanács művészeti szempontból felülbírálja, szükség esetén módosításukat javasolhatja és a népművelési osztály által elfoga-. dott tervek kivitelezését ellenőriz heti. (Folytatjuk.) EHSZ-bizottság tárgyal s rabszolgaság kérdéséről
