Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-18 / 15. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUAR 18. (Folytatás az 1. oldalról.) Pártja Központi Bizottsága póttagját, az országos népi gyű­lés állandó bizottságának tag­ját (Taps), és a többi szeretett kínai vendégeket. (Taps. Éljen Kína! kiáltások.) áldozó küzdelmet, amelyet a kínai hazafiak, Kína Kommu­nista Pártja vezetésével vívtak a külső és a belső elnyomók ellen. — A magyar nép, amely év­századokon át nyögte az idegen elnyomók és gyarmatosítók igáját, történelme folyamán nem egyszer kísérelte meg, hogy hősi szabadságharcokban lerázza nyakáról a jármot. Magyarország is hosszú ideig volt a nyugati imperialisták vadászterülete és függvénye. Ezért a magyar nép gyorsan felismerte, hogy a kínai fel­szabadító harcban az ő ügyéről is szó van, s hogy a kínai for­radalmi mozgalom győzelme a magyar dolgozó nép győzelme is. Ezért üdvözölte hat esztendővel ezelőtt népünk a hatszázmilliós kínai nép for­radalom füzében született álla­mát, a Kínai Népköztársaságot. Üdvözölte azt, hogy a kínai nép döntő győzelmet aratott a bur- zsoá földesúri reakció és a kül­földi imperializmus egyesült erői felStt. (Taps.) A magyar dolgozó nép az egész haladó emberiséggel együtt örült és lelkesedett, amikor a hősi har­cok eredményeképpen egész Kína felett kibomlott a kínai nép szabadságának és egységé­nek jelképe: az öt aranycsilla- gos vörös lobogó. (Taps.) A kí­nai nép hősi kommunista pártja vezetésével, a munkás- osztállyal az élen, amely szoros szövetségben áll a kínai pa­rasztsággal, több évezredes tör­ténelme során először végre ki­vívta igaz függetlenségét és szabadságát. *' gáért küzdő nép, de az egész haladó emberiség kétségbevon­hatatlan bizonyítékát látja an­nak, hogy a kizsákmányolt ősz tályok és, az elnyomott népek felszabadításának ügye — amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal kezdő­dött és amelyre a Szovjetunió példája mutatott utat — feltét­lenül és végérvényesen győzni fog. (Nagy taps.) — A Kínai Népköztársaság létrejötte óriási mértékben megerősítette a béke, a de­mokrácia és a szocializmus Szovjetunió-’vezette táborának állásait és még inkább meg­gyengítette az imperialisták helyzetét. A magyar dolgozó nép, amely saját tapasztalatá­ból tudja, hogy a felszabadu­lással együtt felszabadul a dolgozók elnyomott, szunnya­dó teremtő ereje és rövid esz­tendők alatt az építés valósá­gos csodáit hozza létre, a leg­nagyobb elismeréssel és> meg­értéssel figyelte azt a tünemé­nyes fejlődést, amely az elmúlt hat esztendő során a kínai nép életében bekövetkezett. (Taps.) A felszabadult kínai nép, mihelyt saját kezébe vet­te sorsának intézését és hazá­jának egyedüli ura lett, gigá­szi erővel fogott munkához és rövid néhány év alatt újjáfor­málta az'egész hatalmas or­szág képét. — Tíz esztendővel ezelőtt a kínai munkások és parasztok százmilliói nyomorogtak és nem egyszer az éhhalál fenye­gette őket. A felszabadulás nyomán meginduló teremtő munka, ma százmilliók számá­ra nyitotta meg az utat a vi­rágzó jobb élet, a biztató jö­vő előtt. Kína, ahol a lakos­ság túlnyomó többsége mező- gazdasággal foglalkozik, ma már serényen építi hatalmas iparát, a szocialista gépipart és nehézipart, az ország szo­cialista felemelkedésének ezt az elengedhetetlen előfeltéte­lét. (Taps.) A kínai parasztok — akiknek túlnyomó többsége azelőtt elnyomottam kilátásta­lanul tengette életét — végre megkapták régi jussukat, a — Hat év alatt az új, szo­cialista életet építő Kínai Nép- köztársaság szinte egy évszá­zad elmaradottságát hozta be. Megszilárdult a népi demokra­tikus állam társadalmi rendje, a szocialista szektor végérvé­nyesen a népgazdaság vezető erejévé vált. Kína első ötéves népgazdasági terve eddigi eredményei teljes nagyságuk­ban a világ elé tárják a kínai dolgozók hatalmas teremtő erejét és szerte a világon min­denkivel megértetik, hogy a ki nai nép óriásokhoz méltó fel­adatok megvalósítására képes. — A magyar dolgozó nép, amely a felszabadulás óta ál­dozatos munkájával újjáépítet­te hazáját, a legnagyobb meg­értéssel és rokonszenvvel kí­séri a kínai nép hősi erőfeszí­téseit és igaz szívből kíván tel­jes sikert minden célkitűzésé­hez. (Taps.) — A magyar dolgozó nép jól tudja, hogy a. kínai népnek a belső ellenség és az imperializ­mus képviselői felett aratott győzelmeiben, valamint az új, népi, demokratikus Kína épí­tésében döntő szerepet ját­szót^ és játszik a dolgozók él­csapata, Kína Kommunista Pártja, (Nagy taps.) Ez a párt évtizedeken keresztül az elke­seredett, véres, fegyveres harc nehéz útját járta, amíg az egész ország vezető, és irányító erejévé vált. Ez a párt ma­gáévá tette és sikerrel alkal­mazza a sajátos kínai viszo­nyokra Marx és Lenin tanítá­sát a dialektikus materializ­must. Ennek a pártnak az élén olyan harcos forradalmárok állottak, mint a mindnyájuk által szeretett és becsült . Mao Ce-tung elvtárs (hatalmas taps), Kína Kommunista Pártja vezetője és Csu Te elvtárs, akit ma körünkben üdvözölhetünk. (Nagy taps.) Ez a. párt a dolgo­zó néppel összeforrva, követke­zetes forradalmiságával, haza­fiasságával, bátor önfeláldozá­sával egyre fokozódó mérték­ben nyerte meg az ország dol­gozó tömegeinek bizalmát és támogatását. Csakis ilyen, a néppel összeforrott, harcokban megedzett párt vívhatta ki a nemzeti felszabadulást és biz­tosíthatja a hatalmas Kína egy­ségét és szocialista fejlődését. (Taps. Felkiáltások: Éljen a Kínai Kommunista Párt! Vi­haros taps és éljenzés. Éljen a magyar és a kínai nép barát­sága — kiáltások.) — Kína Kommunista Párt ja fejlesztette ki a kínai for radalom diadalmas stratégiá ját és taktikáját és mozgósí­tani tudta a legszélesebb tö­megeket a felszabadító harc­ra. E nehéz harcok tüzében edzett, marxista—leninista eszméktől vezetett párt egy­ségbe tömörítette és maga mögé állította Kína egész dolgozó népét, minden iga? hazafit az imperializmus el­len, a népi demokrácia meg­teremtéséért és megszilárdí­tásáért. Kína Kommunista Pártja több mint három év­tizedes hősi, önfeláldozó és győzelmes küzdelme a legna­gyobb biztosíték arra, hogy — A Kínai Népköztársaság külpolitikájának tengelyében a Szovjetunióval és a szocialista tábor több országával való őszinte barátság- áll. Ezek az országok, elsősorban a Szovjet­unió (nagy taps) támogatták a kínai nép igazságos küzdelmét szabadságáért és nemzeti fel­emelkedéséért. A Szovjetunió és Kína állnak annak a több mint kilencszázmilliós, legyőz­földet. (Taps.) A kínai parasz­tok ma szövetkezetekbe tömö­rülnek, csatornákat építenek, folyókat fékeznek meg és siva­tagokat tesznek termékennyé. Kína dolgozói a szocializmus építését is sikerre fogják vin­ni. (Nagy taps.) — Az elvtársak Csu Te elvtárs felszólalásából hallot­ták, hogy a kínai nép már győzedelmesen végrehajtotta, sőt túlteljesítette a népgazda­ság fejlesztését szolgáló első ötéves terv első három esz­tendejének feladatait. A kí­nai nép — saját, áldozatos munkájával, valamint a ha­talmas Szovjetunió önzetlen támogatásával, a népi demok­ratikus országok segítségével — három év alatt 65 százalék­kal növelte ji kínai ipar ter­melését. (Taps.) A több mint száztízmillió kínai paraszt­család közül — mondotta Csu Te elvtárs *-— már 70 millió, tehát körülbelül 60 százalék belépett a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekbe és szá­mítanak rá, hogy még az idei tavaszi vetés előtt lényegében az egész országban megvaló­sulnak a félszocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek. (Taps.) —A testvéri kínai nép most óriási feladatok megvalósítá­sán dolgozik. 1957 végéig az első ötéves terv nyomán az ipari termelés megkétszerező­dik. az acélgyártás 3.1 sze­resére növekszik. Az ansani kombinát egymagában évi két és félmillió tonna nyers­vasat, 3,22 millió tonna acélt és két és félmillió tonna hengerelt acélárut ad majd két év múlva a kínai népgazdaság­nak. Mao Ce-tung elvtárs, az ötéves terv feladatait a híres „hosszú meneteléshez“ hason­lította, amikor a kínai forra­dalmi felszabadító hadsereg naponta 20 mérföldet tett meg. Minden tény azt mutatja, hogy a kínai nép valóban hétmér- földes léptekkel halad a szo­cializmus felé, gyors ütemben felsorakozik a népi demokra­tikus államok mellé és szemünk előtt számolja fel a régi fél­gyarmati sorsból örökül ma radt elmaradottságát. (Taps.) A 1 szocialista munka Kínában is megszüli a- maga hőseit. Az olyan élmunkásokat, mint Van Csun-lu gyalus, Tien Kun- jint, a kiváló női mozdony­vezetőt, Liu Su-sej-t, a kínai gépipar egyik legkiválóbb dol­gozóját egysorban emlegetik a Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok legkivá­lóbb élmunkásaival. (Taps.) — Minden hír, minden tény azt mutatja, hogy a kínai dől gozó nép kommunista pártja vezetésével győzedelmesen ha­lad a szocialista építés útján. A békés szocialista építőmun­kát oly sikerrel folytató te­hetséges és szorgalmas kínai munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek eredmé­nyei mély benyomást keltenek nemcsak a béke, a demokrá­cia és a szocializmus nagy táborában, nemcsak az ön­tudatra ébredő ázsiai és afrikai nép között, de ha­tásuk alól még az im-' perialisták sem vonhatták ki magukat. Ennek megfele­lően egyre több elismerő hang hallatszik a kínai nép eredmé­nyeiről a tőkés országokban is. hetetlen szövetségnek élén, mely a népi demokratikus or­szágokkal együtt a világ béké­jének legfőbb pillére. A népi Kína egyre erősödő nagyhata­lom, mely hatszázmilliós népe akaratát fejezi ki, amikor kö­vetkezetesen békepolitíkát folytat. A Kínai Népköztársa­ság olyan nagyhatalommá vált, amellyel világszerte számolni kell, amelyet nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni sehol a földkerekségen a fontos politi­kai, Vagy gazdasági kérdések megoldásánál. Á felszabadult Kína nélkül nem lehet dönteni a nemzetközi- politika, különö­sen pedig az ázsiai népek sor­sának egyetlen fontos kérdésé­ről sem. (Taps.) — A hatalmas kínai nép az elmúlt esztendők folyamán is­mételten megmutatta, hogy milyen óriási erőt jelent a béke megvédésében. Láttuk, hogy a kínai nép Korea hős népével együtt, a Szovjetunió támogatásával, hogyan szün­tette meg a koreai- háborút. Az indokínai béke is a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság következetes, szívós mun­kája eredményeképpen jött létre. A Kínai Népköztársaság­nak fontos szerepe van abban, hogy a. különböző társadalmi rendszerek békés egymás mel­lett élésére vonatkozó lenini tanítás egyre erősebben és ele­venebben ható tényezővé válik az államok közötti kapcsolatok­ban. A Kínai Népköztársaság dolgozta ki-Indiával együtt a békés egymás mellett élés is­mert öt alapelvét, amelyet a szovjet és a kínai kormány közös nyilatkozata megerősí­tett és amelyhez az elmúlt másfél év során számos más ázsiai, afrikai és európai or­szág csatlakozott, s amely el­vek egyre nagyobb tért hódíta­nak szerte a világon. —A Kínai Népköztársaság a 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezletén állásfog­lalásával nagyban elősegítette, hogy világosan kifejezésre ju­tott korunk egyik legfonto­sabb jelensége: az ázsiai és afrikai népek összefogása, az általános béke és nemzeti füg­getlenségünk megvédésére irá­nyuló eltökéltségük. — Az -ázsiai népek kívánsá­gát fejezi ki az a kínai javas­lat, hogy az ázsiai és a Csen­des-óceán térségében lévő or-, szágok kössenek kollektív békeegyezményt és ez váltsa fel a katonai tömböket. A Kí­nai Népköztársaság politikája — párhuzamosan a Szovjet­uniónak és a béketábor más országainak erőfeszítéseivel — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Közel-, Közép- és Tá: vol-Kelet országai mind szá mosabban fordulnak szembe az imperialisták katonai blok­kok alakítását célzó kísérletei­vel. nem hajlandók résztvenni ezekben a blokkokban és nem engedik meg, hogy területükön az imperialisták katonai tá­maszpontokat létesítsenek. — Csak a vak- nem látja, hogy a hatalmas Kínai Nép- köztársaság napról papra nö­vekvő erőivel milyen fokozódó jelentőséggel bírnak a nemzet­közi élet, a.béke megvédésé­nek minden kérdésében. Az imperialisták jelentékeny ré­sze, az Egyesült Államokkal az élen, mind ez ideig nem volt hajlandó tudomásul venni ezt az új helyzetet. A hatszáz­milliós kínai néppel szemben saját bábuját, Csang Kaj-seket és bandáját támogatja és meg akarja akadályozni, hogy Tajvan-szigete ez az ősi kínai terület visszatérjen az anya­országhoz. Az Egyesült Álla­mok abban a tévhitben rin­gatja magát, hogy fenyegeté­sekkel és provokációkkal visz- sza lehet forgatni a történelem kerekét. Egyre növekszik azonban azoknak az országok­nak a száma, amelyek a Szov­jetunió és a szocialista tábor más országain, köztük a Ma­gyar Népköztársaságon kívül élesen elítélik az amerikai mesterkedéseket és helyeslik a Kínai Népköztársaságnak Tajvan felszabadításáért foly­tatott igazságos küzdelmét (Lelkes taps.) — Egyre több ország, köztük növekvő számban tőkés orszá­gok, követelik, hogy a Kínai Népköztársaságnak el kell fog­lalnia jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. (Taps.) Csak idő kérdése, hogy megszűnjék az a tarthatatlan helyzet, -hogy ilyen fontos nem­zetközi fórumon a nagy kínai népet megillető helyet az Ame­rikai Egyesült Államok bábja, s egy önmagán kívül senkit sem képviselő katonai klikk bi­torolja. Minden józanul gon­dolkozó ember szerte a világon megérti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete addig nem lehet teljes értékű, nincs megfelelő tekintélye, amíg hiányzik belőle a világ legné­pesebb állama, a hatszázmilliós kínai nép. (Nagy taps.) Ma­gyarország, melyet hosszú esz­tendőkön át az imperialisták nem engedtek be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, most, hogy jogos helyét e világszer­vezetbe elfoglalta, a baráti országokkal együtt minden ere jével küzdeni fog, hogy a fel- f szabadult kínai népet törvé­nyes kormányának, a kínai népi kormánynak küldöttsége képviselje a világszervezetben. (Taps.) Mindannyian meg va­gyunk győződve róla,' hogy a Kínai Népköztársaság az im­perialisták minden mesterke­dése ellenére előbb, vagy utóbb, de bizton elfoglalja az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. (Nagy tapsí — Kedves vendégeink! Ked­ves elvtársak ^ A kínai elvtár­sak magyarországi látogatása a magyar és a kínai nép meg­bonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésének 1 valóságos ünnepévé vált. Csu ' Te elvtárs most saját tapasz­talatából győződhetett meg róla, hogy nemcsak barátaink nak és szövetségeseinknek, hanem testvéreinknek tekint­jük a nagy kínai nép fiait és leányait. (Lelkes, ütemes taps és kiáltások: CSu Te! — Kí­nai—magyar barátság!) Test­véreinknek és harcostársaink nak, akikkel összekapcsolnak bennünket a közös örömök és a közös gondok, a közös har cok és főleg a szocializmus építésének, a béke megőrzésé­nek nagy közös célja. S hogy érzik, tudják ezt a kínai dol­gozók is, arra egyetlen példát r hozok fel. Van Mei-tung textil- S festőgyári élmunkás levelét, melyet Csinanból írt hozzánk, a Kínai Népköztársaság meg alakulásának ötödik évfor­dulóján. Ebben a levélben büszke örömmel számol be a kínai munkások egyre javuló anyagi és kulturális helyzeté­ről és hozzáteszi: „Habár tíz­ezer kilométernyi távolság van közöttünk, egybefűz ben­nünket békeszeretetünk és közös ügyünk. Haladjunk kéz- a kézben előre, hazánk szocia­lista építésének és a béke megőrzésének újtán.“ (Lelkes taps.) — Valóban elválaszthatat­lanul összekapcsol és egybe- fűz bennünket a nagy közös cél, a szocializmus építése, az az út, amelyet Marx—Engels —Lenin—Sztálin jelölt ki szá­munkra: a szocializmus győ­zelmes útja, melyen a dolgozó milliók biztos, tántoríthatat­lan léptekkel haladnak a Jangce partján csakúgy, mint a Duna mellett. (Nagy taps.) — Az összetartozás, a közös sors tudatát erősítik a szaka­datlanul növekvő kultúrkap- csolatók, melyek hazánkat a megújhodott Kínával összekö­tik, s amelyek rendkívül hasz­nosak és ' tanulságosak szá­munkra. Csu Te elvtárs két- j szer is megemlítette, hogy a 1 kínai dolgozók tanulnak a népi demokratikus államok, köztük a Magyar Népköztársaság' ta­pasztalataiból. Mi — hozzáte­hetjük — még többet tanulunk a Kínai Népköztársaság szo­cialista építéséből és harcaiból. A magyar nép nagy érdeklő­déssel olvassa az új Kína ve­zető államférfiainak könyveit és a kínai irodalmat. Mao Ce- tung elvtárs összegyűjtött mű­veinek mind a négy kötete megjelent magyarul és külön­böző írásai több mint százezer példányban forognak nálunk (Folytatás a 3. oldalon.) Igazi szeretet fűzi egybe népeinket — Önöknek, kedves elvtár­sak, akik eljöttek hozzánk, hogy megismerkedjenek a ma­gyar dolgozó néppel, a szo­cializmust építő népi demokra­tikus állam problémáival, sike­reivel és nehézségeivel, a rö­vid idő alatt is, amelyet ha­zánkban töltöttek, módjukban volt meggyőződni arról a mély barátságról és őszinte testvéri szeretetről, amelyet a Magyar Népköztársaság minden hű fia táplál a nagy kínai nép iránt. (Nagy taps.) Az üzemekben és falvakban, a magyar néppel való minden eddigi találkozá­suk alkalmával csakúgy, mint itt Budapest dolgozóinak naggyűlésén érezhették és ta­pasztalhatták azt a mély ro- konszenvet. . igaz szeretetet, amellyel népünk a szocializ­must építő felszabadult kínai nép százmillióinak hősi. önfel­áldozó ‘sikeres munkáját kí­séri. Száz formában taoasztal- hatták, hogy a magyar dolgozó nép saját sikerének tekinti mindazt az eredményt, amelyet a felszabadult kínai nép, Kína Kommunista Pártja, Mao Ce- tung elvtárs vezetése alatt a szocialista építés útján elért. (Nagy taps.) — Annak a meleg szeretet­nek és barátságnak, amelyet a kínai elvtársak .hazánkban lép- ten-nyomon tapasztalhattak, mély gyökerei vannak. Mgr a Horthy-reakció legsötétebb el­nyomatásának éveiben a ma­gyar dolgozók felfigyeltek a kínai forradalom első harcos megnyilvánulásaira és szaka­datlanul növekvő rokonszenv­vel követték azt a hősi, önfel­A kínai nép győzelme felmérhetetlen jelentőségű — A kínai népnek ez a tör­ténelmi győzelme nemcsak gyökeres fordulat Kína életé­ben, hanem következményei­ben felmérhetetlen jelentőségű esemény az egész emberiség történelmében is. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után, a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme mellett a kínai népi felszabadító mozgalom diadala volt a legnagyobb vereség, mely a tőkések, az imperialis­ták egész rendszerét érte. . — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom megnyitotta a felszabadító forradalmak új korszakát a gyarmati, a fél­gyarmati és a függő országok­ban. A kínai forradalmi moz­galom- új lendületet adott a szabadságukért harcoló gyar­mati népeknek nemcsak Ázsiá­ban, ahol az emberiségnek több mint a fele él, hanem szerte a világon. A szovjet for­radalom zseniális vezére, Lenin és nagy ügyének folytatója, Sztálin, szakadatlanul hangoz­tatták a kínai forradalom dön­tő jeléntőségét. A kínai fel­szabadító harc győzelme Lenin és Sztálin megállapításait min. den téren igazolta. Kína — ez a gazdag, felmérhetetlen kin­csekkel bíró ország, amelyet a japán, az angol és az amerikai tőke a saját vadászterületének tekintett ■— elnyomott és ki­zsákmányolt — s amelyből az előtt az imperialista rablók gazdasági erejük jelentős ré­szét merítették -— kifosztott gyarmatból most hatalmas, ak­tív, -s élenjáró imperialista­ellenes erővé vált. (Taps.) — Az ú.i Kína létrejötte tör­ténelmi határkő, diadalmas példakép az imperialista el­nyomás ellen küzdő gyarmati és függő népek számára. A kí­nai nép győzelme új erőforrást jelentett, új reményt, új bizal­mat kölcsönzött az elnyomott népeknek. A kínai forradalom sikerében minden szabadsá­Ä kínai nép győzelmeinek szervezője: Kína Kommunista Pártja A népi Kína — a béke egyre erősödő nagyhatalma

Next

/
Thumbnails
Contents