Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-12 / 10. szám

1956. JANUÁR 12. TOLNAI NAPLÓ 1 í l / I Munkához látott az új vezetőség A múlt héten választották meg a pártszervezet új ve­zetőségét a kalaznói Uj Élet Tsz-ben. A párttagok három kommunistát: Beréti Imrét, Unger Jánosnét és Beréti Já­nost . tüntették ki bizalmuk­kal. A pártszervezet titkára, Beréti Imre elvtárs lett, aki most a szekszárdi pártiskola hallgatója. Az új vezetőség másik két tagja és a pártszer­vezet azonban távollétében sem alszik, hanem tevékeny­kedni kezdett. A tsz pártszervezete előtt nagy és szép feladatok állnak. Az Uj Élet a nyár végén ala­kult. Az idén kezdődik meg tulajdonképpen az a folyamat, amely a tsz-tagokat a közös munka, a közös célok, törek­vések révén egybeforrasztja. Ezt a folyamatot kell a párt- szervezetnek meggyorsítania s úgy irányítania, hogy az a kö­zösségnek a kívánt hasznot hajtsa s minél rövidebb időn belül szép eredményekkel ju­talmazza meg a tsz murikasze- rető, becsületes tagjait. A KEZDET NEM KÖNNYŰ, az bizonyos. Ebben az évben kell megalapozni mindazt, ami a termelőszövetkezet eredményes gazdálkodását biztosítja, például a közös ál­latállományt. Az új vezetőség helyesen határozta meg a pártszervezet előtt álló fel­adatokat. A közös állatállo- piány megteremtése az elsőd­leges gazdasági cél. Ezen a téren a pártszervezetnek azt kellett elérnie, hogy a tsz tagjai a közös állatállomány megteremtéséhez saját erejük szerint hozzájáruljanak. Ez részben már sikerült is. A ta­gok szívesen viszik lovaikat a közös állományba, s ha az igényelt istállót is megkapja á tsz, nem lesz akadály a szö­vetkezeti lóállomány létreho­zása előtt. A tsz tagok között sikerült elterjeszteni azt a gondolatot, hogy amit csak tudnak, önerejükből végezze­nek el, s ne várják minden­ben az állam támogatását. Nemrég nyárfavágásra kér­tek engedélyt. Miután azt meg kapták, az emberek hozzálát­tak a fakitermeléshez. A fá­ból deszkát készítenek és ab­ból ólat építenek a közös sertésállománynak, amit az idén szintén létrehoznak. A GAZDASÁGI FELADATOK megoldása megköveteli a pártr szervezet jó munkáját. A köz­gyűlés például megszavazta, hogy a közös takarmányalap­hoz minden tag járuljon hoz­zá két mázsa kukoricával. Öt tag azonban nem szavazott a javaslat mellett. A kommu­nistáknak beszélniük kell ve­lük, hogy ők is belássák hoz­zájárulásuk fontosságát és meggyőződéssel, saját akara­tukból adják a kukoricát a közösbe, ne csak azért, mert a többség szava kötelezi őket. A gazdasági célok érdeké­ben a pártszervezet csak úgy tud eredményes munkát vé­gezni, ha állandóan erősödik, mind számbelileg, fnind tagjai nak eszmei fejlődése terén. Nagyon helyes, ahogyan a pártvezetőség foglalkozik a pártépítés kérdésével, új tag­jelöltek, párttagok nevelé­sével. Erre ebben a kezdő termelőszövetkezetben különö sen nagy szükség van, hiszen a kommunisták áldozatkész, A Tolna megyei Népbolt kommunistái a vezetőségválasz, tó taggyűlésre egy beteg kivé­telével, teljes létszámban jelen­tek meg. A 100 százalékos meg­jelenés főleg a bizalmiak jó munkájának köszönhető, akik a vezetőségválasztás előtt csoport megbeszéléseken tárgyalták — meg a vezetőségválasztás jelen­tőségét. A beszámoló, melyet a régi vezetőség tagjai közösen állítottak össze, igen kimerí­tően foglalkozott az elmúlt idő­szak eredményeivel és hiányos, ságaival úgy pártpolitikai, mint gazdasági vonalon. Hiányossága az volt hogy nem volt eléggé önkritikus és a bírálatnál is csák egészen kirívó eseteket említett példamutató munkájától függ nagy részben a tsz további fej lődése. A termelőszövetkezet­nek több olyan pártonkiviili tagja van, akit világnézete, felfogása, s eddigi példamu­tató munkája alkalmassá tesz arra, hegy megfelelő elvi se­gítség és eszmei fejlődés után — amelynek biztosítása a pártszervezetre hárul — el­foglalja helyét pártunk sorai­ban. Ilyen ember például Szőcs Lajos, a termelőszövet­kezet elnöke. AZ OKTATÁS A pártszervezet helyesen járt el, amikor a pártonkívülieket is megfelelő számban bekap­csolta az oktatásba. Nyilván­való, hogy a kommunistákkal érző és hozzájuk hasonlóan gondolkozó pártonkívüliek po­litikai fejlődésének ez a leg­biztosabb útja. A pártonkívüli ek nevelésében azonban még van egy fogyatékosság, az. hogy azokkal, akiket meg akarnak nyerni a párt szá­mára, eddig lényegében csak a vezetőségi tagok foglalkoz­tak. A pártépítési feladatok teljesítésére irányuló tevé­kenységbe be kell kapcsolni az egész párttagságot. Ha ez megtörténik, a munka, amel­lett, hogy szélesebbkörű és meg, bár alkalom lett volna sok kai több névszerinti bírálatra is A hozzászólások harcosak, építő jellegű bírálatok voltak. Halász István elvtárs az alapszervezet agitációs munkájának vissza­eséséről beszélt, Ádám Zoltán- né kifogásolta, hogy keveset tö­rődött az alapszervezet a DISZ- szel és őt, mint DISZ-titkárt, egyszer sem számoltatták be. — Több felszólalás hangzott el, hogy még mindig nem sikerült teljesen felszámolni a vállalat­nál a Nagy Imre-féle politika káros befolyását. A beszámoló nagyrészében rámutatott azok­ra a feladatokra, amelyet az alapszervezetnek, mint keres­eredményesebb lesz, biz­tosítja — éppen a megbí­zatások és azok végrehajtása révén — a párttagok fejlődé­sét is. A pártoktatás most át­menetileg megrekedt a tsz- ben. A gyönki JB. megígérte, hogy biztosít propagandistát. Cserhalmi elvtárs volt is kint a faluban és megtartott két foglalkozást. Később azonban elmaradt, mert állítólag ez nem az ő feladata. A tsz párt- szervezete most ismét a JB-hez fordult segítségért, amit a JB-nek sürgősen meg is kell adni, hogy a mulasztásokat pótolni tudják. AZ ŰJ VEZETŐSÉG helyesen látott munkához. Ez arra a reményre jogosít, hogy a pártszervezet teljesíteni tud­ja azokat a feladatokat, ame­lyek most előtte állnak. Nem akarjuk azt mondani, hogy a pártszervezet munkájában nincs javítanivaló. E kisebb hibákat azonban ki tudja ja­vítani. Ez a gazdasági év lesz a mérlege annak, hogyan töl­tötte be hivatását a termelő- szövetkezet pártszervezete. Ha a kezdeti lelkesedés, amellyel az új vezetőség munkához lá­tott tovább tart, sőt egyre fo­kozódik. a tsz eredményei a pártszervezet jó munkáját fog ják bizonyítani. kedelmi szerv pártszervezeté­nek a jövőben el kell végeznie és konkrétan megszabta, hogy milyen teendők vannak agi­tációs, oktatás és a gazdasági munka ellenőrzésének a terén. Az új vezetőségbe fiatal, de ko­moly szakmai tudással rendel­kező elvtársakat választottak, mint például Greif elvtársat. — Lényegében a régi vezetőség maradt meg. A tagság nem vá­lasztotta újra Váradi Sándor­nál, aki a régi vezetőségben alig végzett munkát. A Népbolt kommunistái a vezetőségválasz tási taggyűlésen útmutatást kaptak az elkövetkezendő nagy feladatok megoldásához. Vezetőségválasztó taggyűlés a Tolnamegyei Népboltnál A dombóvári cementipari üzem a második ötéves terv küszöbén Még 1951-ben történt, hogy néhány munkás megjelent — Dombóváron, a Tüske-árok mel lett, hogy lerakja egy fiatal iparág új üzemének alapját. — Voltak dombóváriak, kik fur­csán csóválták fejüket: Ugyan, mit akarnak ezen a zsombékos árterületen? Hiszen itt eddig csak sás termett és béka ku- ruttyolt. De a munkások hittek erejük ben és hittek az .ötéves terv iparfejlesztési programjában. Azon nyomban nekiláttak a ta­laj egyengetésének. Nyitott be­tonplatót építettek és már meg is kezdték — egyelőre kézzel — a bányapillérkövek, födémbé- léstestek és betoncsövek gyár­tását. Ahogy teltek az évek, — mindig több és több anyag, gép érkezett a fejlődő üzemhez. És ma: Két kilencven méter hosz- szú munkacsarnok, emeletes öl­töző- és mosdóépület, kavics­osztályozó, a rakodást megköny nyitó rakodódaru áll az egykori nádas helyén. A nehéz, kézierő­vel végzett munkát a vibrációs eljárással való gyártás foglalta el. Uj, hatvanötkilowattos agre- gátor látja el árammal az üze­met. Üzemünk az első ötéves terv szülötte Ha most, a második ötéves terv kezdetén végigtekintünk az üzem eddigi életén, elmond­hatjuk, sokat fejlődtünk, de so­kat is termeltünk. Népgazdasá­gunknak az üzemre.fordítóit — beruházásait — mely fejlődé­sünket segítette elő — nagytö­megű, jóminőségű áru vissza­adásával viszonozzuk. Üzemünk betoncsöveit, fö­démbéléseit, előregyártott tető­szerkezeteit, bányapillérköveit. mozaik- és út burkolólapjait az egész országban használják az építkezéseknél, bányákban. Üzemünk termelése három telepen oszlik meg Az I. számú telep mozaikla­pot gyárt. E telep dolgozói a múlt esztendőben az előírt 945.000 darab mozaiklap helyett 1,062.510 darabot gyártottak. Az itt dolgozó Frazon éf Bodonyi lapverőbrigádok. Szűcs Erzsé­bet és Hóin Erzsébet korongo- zók. Fenyvesi Mártonná finom­csiszoló a mennyiségi és minő­ségi termelés terén országosan első helyen állnak. Jól szervezi meg és irányítja az élenjáró üzemrész munkáját Halmos5 Ferencné művezető. A bányapillérköveket, tető- szerkezeteket és útburkolólapo- kat gyártó II. számú telepen az elmúlt esztendőben sok hiá­nyosság volt. Nagy volt a mun­kaerővándorlás, sokan szinte átjáróháznak tekintették ezt az üzemrészt. Ennek a telepnek csekély létszámú törzsgárdája van. A munkafegyelem és tech­nológiai fegyelem hiánya miatt, különösen október és november hónapokban, szökött fel a selejt Itt az új esztendőben sokat kell tenni a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításáért, e téren sok feladat vár Gálosi Jenő és Szűcs Károly műveze­tőkre, a Komlóról visszahelye­zett Janka Gergely művezetőre. Ennek az üzemrésznek is van nak jó dolgozói, akik a törzs­gárdába tartoznak és a minősé­gi munkában is példát mulat­nak a többieknek, mint Császár István és Árva Etel bányapillér kőgyártó brigádja. Koszorús Miklós fedélszerkezetgyártó bri \ gádja, Kovács Zoltán DISZ ke­verőbrigádja, Kruder Erzsébet és Hóin Ilona födémbélésgyár- tó DISZ-fiatalok és Csápai Ist- vánné. A III. számú telepen beton­csövet gyártanak. Hazánkban az első ötéves tervben kezdő­dött meg a betoncsövek vibrá­ciós eljárással való gyártása. — Ezt az eljárást kísérletezték ki pár évvel ezelőtt az üzemrész dolgozói. Az új technológia kikisérletezői ma is az újért lelkesedve dol­goznak. Az öt főből álló, évek óta együtt dolgozó munkáskol­lektívából elsőként kell meg­említeni a „Kiváló Dolgozó’’ és a „Szakma Kiváló Dolgozó­ja’’ jelvénnyel kitüntetett Wág- ner Gáspárt, a többieket, Buda Vendelt, Horváth Józsefet, Daj­ka Sándort és Koréh Gyulát, kiknek teljesítménye állandóan 180—200 százalék körül mozog. A gyártás anyagellátását Feny­vesi János rostáló, Kovács Jó­zsef és Takács József keverő DISZ-fiatalok jó munkája biz­tosítja. E telep múlt évi tervtel­jesítése 173 százalék. Üzemünk tervteljesítése nagy ban múlik a rakodóbrigádok munkáján. Naponta átlag tíz vasúti kocsira való anyagot és készárut kell megmozgatniok. E brigádok között, első helyen áll a 200 százalékos teljesít­ménnyel dolgozó, nyolc főbői álló Gelencsér-brigád. Ez az üzefn évvégi és éveleji seregszemléje. Az új év első munkanapján, a második öt­éves terv küszöbén ugyanezzel a lendületes munkával indultak üzemünk dolgozói. Január 2-án műszak előtt minden munkahe­lyen röpgyűléseken ismertettük dolgozóinkkal az új esztendő feladatait. A dolgozók lelkesen vállalták a feladatokat és e vál­lalás komoly voltát már az első nap tettekkel bizonyították be. Az I. számú telep 117, a Il-es 110, a III-as telep pedig 183 százalékra teljesítette napi ter­vét. Az első ötéves tervben szüle­tett üzemünk a második Ötéves terv időszaka alatt még sokat bővül. Többmillió forintos be­ruházással nagyarányú építke­zés van előirányozva, mely ösz- szehozza a három telepet, meg­könnyíti a vezetés munkáját. Pártunk Központi Vezetősé­gének határozata iparágunk — nagyarányú fejlesztését írja elő. Tudjuk, hogy a második ötéves tervben nagy feladatok várnak ránk. amit eredményesen fo­gunk megoldani. JANCSÓ LAJOS Szarvasmarhalenyésztésünk mérlege Napjainkban a kenyérga­bona termesztése mellett dön­tő fontosságú a szarvasmarha­tenyésztés. Tolna megye mező- gazdasági adottságaihoz mér­ten, gazdag szarvasmarha­tenyésztési múltra tekinthet vissza. Sajnos, a háborús évek alatt elpusztult szarvasmarha­állományunk több mint 40 szá­zaléka. A felszabadulás után az egyéni dolgozó parasztok, majd a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok eredmé­nyes munkája nagyban hoz­zájárult szarvasmarhatenyész­tésünk megjavításához. Me­gyénk területéről ma már az ország minden részébe szállí­tanak tenyészállatokat erszá- goshírű állami gazdaságokba, kutatóintézetekbe. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol jól gazdálkod­nak és kihasználják a nagy­üzemi gazdálkodás- lehetősége­it, ott beigazolódik a nagy­üzemi állattenyésztés fölénye. Termelőszövetkezeteink ösz- szes tehénállományának 60 százaléka áll törzskönyvi ellen őrzés alatt. A tejtermelés az 1954. évi átlagos 1800 kg tej­jel szemben tavaly 2168 kg volt. Az emelkedés tehenen­ként 368 kg, 3.8 százalékos tej­zsírral. Régebbi törzstenyész- . tő termelőszövetkezeteknél 1954-ben 2523 kg, 1955-ben 2861 kg volt az átlag. Az emel­kedés egy év alatt tehenen­ként 338 kg volt. Valamennyi törzstenyésztő termelőszövet­kezet 1955. évi átlagos tejter­melése 2 784 kg tej volt. Ter­melőszövetkezeteink fennál­lása óta most sikerült elérni első ízben a szarvasmarha­létszám és tej termelési terv túlteljesítését az állami terv­hez viszonyítva. Az elmúlt évben termelő- szövetkezeteink jelentős bevé­telhez jutottak a szarvasmarha tenyésztésből. Törzstenyésztő, termelőszövetkezeteink érté­kes tenyészbikákat adtak el törzstenyésztés céljaira. A me­gye legjobb, s egyik legérté­kesebb tenyészbikáját a zom- bai Szabadság Tsz nevelte, amelyért 19 000 forintot ka­pott. Jó tenyészállatot adott még el az állam részére a harci Uj Élet, a tengelici Pe­tőfi, a kölesdi Haladás, a mö- zsi Úttörő Tsz. Termelőszövet­kezeteinkben most is sok fia­tal növendékállat nevelődik s ezek gondos, szakszerű felne­velése jelentősen növeli, a ter­melőszövetkezet jövedelmét. A növendéknevelésnél azon­ban igen sok a tennivaló, még a legjobb tenyésztő tsz-ekben is. Nem lehet eléggé hang­súlyozni a növendéknevelés helyességét és fontosságát. A tsz-vezetők, agronómusok, ál­lattenyésztők feladata az, hogy a legnagyobb gonddal kísérjék ezt a munkát, amely­hez sok segítséget tudnak ad­ni állatorvosaink is. A mester séges borjúnevelés minél több helyen való bevezetése is újabb előrehaladást jelentene a növendéknevelésben. Sürgősen megoldásra vár a tej előállítási költségének csökkentése, amely általában magas mind termelőszövetke­zeteknél, mind állami gazdasá goknál, mind egyéni dolgozó pa rasztoknál. A tehénnél az élet- fenntartó takarmányon fe­lül etetett mennyiség alakul át tejjé, hússá. Az életfenn­tartó takarmányt mindenféle­képpen meg kell etetni, utána a tehén termelésének megfelelően adjuk a ta­karmányt. Ezért igen fontos az egyedi takarmányozás al­kalmazása termelőszövetkeze­teinkben. Javult a vágóra adott szarvasmarhák súlya is. 1954-hez viszonyítva az egész megye átlagában több mint 4 kilóval volt magasabb, az egyedi súly. Fontos volna a húsellátás megjavítása cél­jából — bár néhány helyen már találkoztunk ezzel —, hogy a takarmányozásra ti­nókat, ökröket állítanának be. A fiatal tinó egy év . alatt olcsó takarmányon is jól ki­fejlődik, s olcsóbb mint a ló­fogat. Az év végén a tsz tud­ja belőlük teljesíteni beadási kötelezettségét. Ezzel jól járna a tsz, mert több pénzt kapna, s ugyanakkor jobb minőségű marhahús kerülne közfogyasz fásra. N Termelőszövetkezeteink lel­kes állattenyésztőinek mun­kája az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon aratott szép sikert. A harci Uj Élet Cifra nevű tehene I. díjat nyert. Több értékes helyezést értünk el az ottlévő állatainkkal, amelyek sokezer látogató tet­szését nyerték meg. Az állattenyésztés is mint sok más, az emberek munká­ján múlik. Ahol jó a vezetés, jó a gondozó, ott jó és ered­ményes a munka. Évekkel ezelőtt az alsónyéki Világsza­badság Tsz-ben mindig az ál­latállomány átmentéséről kel­lett gondoskodni. Ma az elnök, Lázár elvtárs munkája nyo­mán a tsz csak szabadtejből naponta 300 forint pénz jö­vedelemhez jut. Jók a gondo­zók, tiszta az istálló, jól gondozottak az állatok, bizto­sítva van az eredményes szarvasmarhatenyésztés alap­ja. Természetesen, az állat- tenyésztési dolgozókon múlik a legtöbb, ök nap mint nap ott vannak az istállóban, is­merik az állatokat. Igen ne­héz és felelősségteljes az ál­lattenyésztő munkája, s nagy lekötöttséggel is jár. A jó ál­lattenyésztő ugyanakkor jól keres, és megbecsült ember. Pál fi Mihály a zombai Szabad ság Tsz tehenésze házat épít a múlt évi keresetén, többen rádiót, bútort vásárolnak. Kormányunk kitüntetésben részesíti a kiváló eredményt elért dolgozókat. Az elmúlt években is több tsz-tag kapott kormánykitüntetést. Többen már évek óta eredményesen és fáradhatatlanul dolgoznak a szarvasmarhatenyésztésben, köztük Radovics János, a nagy szokolyi Béke Tsz munkaér- demérmes tehenésze, Álló Imre, a dombóvári Rákóczi Tsz munkaérdemérmes tehe­nésze. Minden termelőszövet­kezetben el kell érni azt, hogy a dolgozók huzamosabb ideig maradjanak az állatte­nyésztésben, ne havonta vált­sák egymást. Az állattenyésztők számára is fontos, hogy nagyobb tu­dást sajátítsanak el. A tél folyamán tanfolyamokon, előadásokon foglalkozunk majd a szarvasmarhatenyész­téssel, az állattenyésztők szak­mai nevelésével. A most folyó tervkészítéseknél vegyük fi­gyelembe a szarvasmarhate­nyésztés fontosságát és ennek alapján a takarmányterme­lést. Olyan tervet készítsünk, ami az állattenyésztők és a termelőszövetkezet jó munká­jával párosulva továbbra is biztosítja .szarvasmarhaállo­mányunk minőségi és szám­szerű fejlesztését. Mohar László i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents