Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-07 / 6. szám
1956. JANUÁR 7. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Alaposabban készítsük elő a taggyűléseket Nagyfontosságú taggyűlést tartottak az elmúlt napokban a Tolnai Textilgyár kommunistái. A vezetőség újjáválasz- tására készül az alapszervezet, a taggyűlés feladata volt, hogy mozgósítsa a kommunistákat a beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlés előkészí lésére. , A TAGGYŰLÉS azonban — annak ellenére, hogy a beszámoló többé-ke- vésbé hűen tükrözte az üzem, a pártszervezet helyzetét, tennivalóit — nem töltötte be feladatát, mert nem készítették elő megfelelően. A gyárban több mint 120 párttag dolgozik, a taggyűlésen pedig mindössze negyvenen vettek részt. Amikor a vezetők látták, hogy nehezen gyűlnek össze a tagok, azon tanakodtak, hogy jobb lénne a taggyűlést máskor megtartani, mert abban a műszakban, amelyik most dolgozik, a legkevesebb a párttag. Még kísérletet sem tettek előzőleg arra, hogy a pártszervezet minden tagját mozgósítsák a taggyűlésre, azokat is, akik más műszakban dolgoznak. Természetesen az olyan taggyűlés, amelyről a tagok kétharmada hiányzik, nem mozgósíthat minden kommunistát a feladatok végrehajtására, nem beszélve arról, hogy határozatot sem hozhat. (Pedig határozati javaslatot, fegyelmi határozatokat és tagfelvételi kérelmeket fogadtak el.) A párttagok csak az üzem néhány helyén' kitett plakátról tudták meg, hogy taggyűlés lesz. A taggyűlés előtt egy órával 5 megérkezett párttag közül 3 (köztük vezetőségi tagok is) tudta, hogy taggyűlés lesz, de hogy mi lesz a napirend. azt nem. Ketten — egyikük Paszler Antal párt- csoportbizalmi — a taggyűlésről sem tudtak. Éppen ezért nem is alakulhatott- ki termékeny vita a beszámoló fölött. NÉGYEN SZÓLTAK HOZZÁ, de nem alaposan, felkészülten hiszen csak a beszámolóból ttedták meg, miről van szó. A falon lévő felírás: „Jó hozzászólással elősegíted a taggyűlés beszámolóját“ —- (ez is értelmetlen, hiszen a hozzászólásoknak nem öncélúan, a beszámolót kell elősegíteniük) Szauter elvtárs biztatgatása, hogy „szóljanak minél ’töb>- ben hozzá“, „bizonyára vannak problémák“... „de halotti csend van“... nem pótolhatta az alapos előkészítést. A beszámolót Szauter Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára tartotta. Foglalkozott a párt- csoportok munkájával, a termeléssel, tervteljesítéssel, minőséggel, munkafegyelemmel, takarékossággal, oktatással, a DISZ-tagok összeírásával, az éberséggel, majd a hónap végén sorrakerülő vezeNyilatkozat a fiatal értelmiségiek előtt álló feladatokról Számtalan probléma foglalkoztatja azokat a fiatal értel- ^ miségieket, akik részt kívánnak venni az ifjúság nevelésében^ A fiatal értelmiségiek sokféle foglalkozást űznek. Ennélfogva a nevelés minden területén megtalálhatják feladataikat. A dombóvári általános iskola testnevelés-tanára vagyok. Foglalkozom ipari tanulók nevelésével is. Az ifjúság nevelésé-, nek kérdésével elsősorban a sport- és testnevelés szemszögéből foglalkozom. Ez az a terület, amely a fiatalságnak különösen nagy tömegeit képes megmozgatni, mert az ifjúság érdeklődik a sport iránt. Ezt az érdeklődést felhasználva, lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalokat a sport révén is a helyes irányba neveljük. Az ifjúság sportjának irányítása és a sport révén történő nevelés nálunk, Dombóváron nem könnyű, mert a DISZ-fiatalok foglalkozásuk szerint más és más DlSZ-szer- vezethez tartoznak. Mint testnevelő tanár az ipari tanulóiskola révén szeretném egybefogni a fiatalokat. Egy általános szakosztály szervezését tervezem, amelynek megvalósításában segítségemre lesz a Dombóvári Szpartakusz Sportkör. A szakosztály tagjai a Fémtömegcikkgyártó Vállalat, a Vasipari KTSZ DISZ-ftataijai lesznek. A szakosztályban megmutatkozik a fiatalok képessége, érzéke egyes sportág iránt, sőt, biztosítottnak látom versenyzési lehetőségüket is. Ennélfogva a sportolás révén megfelelő irányítás mellett a helyes irányba fejlődne az ifjúság fegyelme és növekedne megbecsülése a közösség iránt. Ugyanis Dombóvár fiataljainak magatartása még korántsem kielégí.ő. Ez a hétköznapi életben is számtalanszor megmutatkozik. Szerintem ez azt tenné fontossá, hogy a fiatal értelmiségiek minél nagyobb számban bekapcsolódjanak a DISZ szervezetek életébe, s ott aktív nevelő munkát fejtsenek ki. Ha ez Dombóvárait megtörténik, ha a fiatal értelmiségiek bekapcsolódnak az ifjúsági szervezetek életébe és hallatják is ott szavukat, véleményem szerint rövid időn belül komoly fejlődés jelentkezik, amely megmutatkozik a fiatalság fegyelmezettsége, valamint politikai és kulturális fejlődés terén egyaránt. Szerintem a fiatal értelmiség az iskolai nevelésen kívül ezúton tud legjobban hozzájárulni egy munkaszerető, fegyelmezett, becsületes politikailag és kulturális szempontból fejlett ifjúság neveléséhez. ' v- ■ KARÁSZI IMRE testnev. tanár, Dombóvár. A dunakömlődi állandó bizottság ér régi felülvizsgálásának eredménye December 29-én felülvizsgálást tartottak a tanácsházán, hogy meggyőződjenek arról kik, hogyan teljesítették kötelességüket, kik tartoznak még. A hátralékosok között sok ismerős névvel találkoztunk, akik évközben sem teljesítették becsülettel köte lezettségüket. Pápista János például adóval. 270 kiló kövér sertéssel van hátralékban, de ugyan ez mondható el Hajdú Ferencről és Török Józsefről is. Találtunk szép számmal olyan egyéneket is, akik állami házban lak nak földbérrel vannak hátralékban. Meglepetéssel tapasztaltuk például, hogy Szabó. Mihály VB- titkár 2 szobás lakásért 13 hónapja egy fillért sem fizetett. To vábbá hátralékban van 1 594 négyszögöl földbérlete, 3 kiló baromfival és nem fizette még meg a tartozását a lakásnál lévő 600 négyszögöl negyedosztályú szőlőterület után sem. Érdemes ezen elgondolkodni és megkérdezni, vajon hogyan akarják betartatni Dunakömlő- dön a törvényességet, ha maga a VB-tltkár ilyen példát mutat. Tóth Imre A. B. elnök. tőségválasztó taggyűléssel, A beszámoló túl sok kérdést vetett fel, így nem is foglalkozhatott alaposan egy-egy kér déssel. Nagy részük olyan, hogy hónapról-hónapra szó esik rjiluk a beszámolóban, kevés változtatással. Nem vólt ön kritikus a beszámoló, mennyiben terheli felelősség a vezetőséget az egyes hibáknál. A négy pontból álló határozati javaslat szinte egy-egy mondatban jelölte meg a feladatokat, például: „A vezetőség új- jáválasztására széleskörű agitá- ciós munkát indítunk, felelős Szauter és Géringer elvtárs.“ RAGAT JUK KI A BESZÁMOLÓBÓL például a pártcsoportok munka járói szóló részt: Amit erről Szauter elvtárs mondott a pártcsoportok munkájával, feladataival kapcsolatban, bizonyára nem először hallották már a gyár kommunistái. (A pártcsöportbizalmiak tevékenysége csak a tagbélyegek kiosztására, tagdíjak beszedésére korlátozódik, pedig elsősorban á pártcsoportoknak kellene bevonniok a tagokat a határozatok végrehajtásába, nevelni a kommunistákat a példamutató munkára, magatartásra, végezni az agitációs munkát az üzemrészekben stb.) Bizonyára már volt szó a pártszervezetben máskor is arról, hogy szervezett pártéletre van szükség a pártcsoportokban. De vajon kaptak-e egyéb segítséget a bizalmiak a taggyűléseken, pártcsoportbizalmi értekezleteken kívül, hogyan segítette a bizalmiakat a vezetőség munkaközben — erről a számolóban sem volt szó. bePróbálja meg egyszer a vezetőség, hogy a párttitkár elvtárs, egy-egy vezetőségi tag munka közben segítsen egy- egy bizalminak, együtt beszélgessenek el a csoportba tartozó párttagokkal, segítsenek megszervezni és megtartani egy-egy bizalminak a pártcso port értekezletet. Beszéljék ott meg az üzemrész helyzetét, problémáit, feladatait. Bizonyára lesz ott mondanivalója, bírálata, javaslata minden kommunistának. És ha a taggyűlés beszámolója e beszélgetések tapasztalataira épül, • valószínűleg nem kell majd noszogatni a hozzászólásra a taggyűlés részvevőit, szívesebben mennek tag gyűlésre a kommunisták. NAGY FELADATOK állnak á Tolnai Textilgyár párt szervezete előtt is. A január 29-i beszámoló és vezetőség- választó taggyűlésen fel kell mérni, értékelni kell a párt- szervezet eddigi munkáját, r:- üzem sajátosságaira alkálin azva kidolgozni — hosszú időre előre — a Központi Vezetőség legutóbbi határozatából adódó feladatokat, olyan új vezetőséget választani, amely majd eredményesen tud ja irányítani a pártszervezet munkáját. Elérni, hogy az üzem rendszeresen teljesítse tervét, napról-napra javuljon a minőség. Ehhez mindenekelőtt az egész párttagság aktivizálására van szükség, amit csak úgy lehet elérni, ha a vezetőség tagjai, a bizalmiak, minél többet foglalkoznak, beszélgetnek a párttagokkal. Jantner János Nem helyes... A Sárközi Állami Gazdaság üzemegységei távol esnek egy mástól. Nyilvánvaló, hogy a DISZ-fiatalok összeírását ez a körülmény némileg megnehezíti. Az összeírást a központi üzemegységben Ujbe- reken már lebonyolították. — Két fiatal, Molnár József és Kiss Sándor végezte. A távoleső üzemegységekben lévő fiatalok összeírását azonban nem szervezték meg kellőképpen. — Az összeírás nem maradt el, mert végső soron két kommunista, Sipos István elvtárs, a pártszervezet titkára és Demkó elvtárs. az újbereki üzemegység vezetője végzik el. Helyes, hogy a pártszervezet támogatja a DISZ-t. Azt azonban, hogy a DISZ munkáját a párt végezze, nem lehet helyeselni. — Máskép kell megnyilvánulnia a párt irányító, segítő szerepének .inkább olyan fiatalok nevelésében, akik ezt a munkát becsületesen és szívesen végzik. Mennyivel helyesebb lenne, ha olyan DISZ-cáoport bizalmiak írnák össze a fiatalokat a különböző üzemegységekben, akik maguk is ott dolgoznak. Á népfront és a békebizottság munkája megyénkben » ^ Hazafias Népfrontnak a sok apró munka mellett nagy célokért is kell harcolnia. Ilyen nagy cél a nemzetközi helyzet helyes megismertetése a tömegekkel. A békebizottság ezt a feladatot egymaga nem tudja sikeresen megoldani. — össze kell tehát fognia a népfronttal a külpolitikai előadások megszervezésében. Ez az összefogás megyénkben eddig sem volt nehéz, mert a Hazafias Népfront megalaku lása után mindjárt hozzálátott a megyei békebizottsággal való szoros együttműködés megteremtéséhez. Ez a törekvés az elmúlt két hónap folyamán gyümölcsözőnek bizonyult. Érez lük a feladat fontosságát és örültünk, hogy az előkészítő megyei tanácskozásra Földes Mihály elvtársat kaptuk meg központi előadónak. Azt a célt tűztük ki a megyei tanácskozás elé, hogy a rajta résztvevő leendő előadók szívesen vállalják a külpolitikai helyzet lelkes magyarázását a Tolna megyei dolgozók széles tömegei előtt. Központi előadónk ehhez nemcsak tárgyi segítséget nyuj tott az időszerű külpolitikai kérdések ismertetésével, hanem módszert is kaptunk arravo- natkozóan, hogy miként kell a dolgozók előtt a külpolitika 'kérdéseiről beszélni. ^rra törekedtünk, hogy a kisebb helyekre, pusztákra, állami gazdaságokba is eljussunk, olyan helyekre, ahol ilyentermészetű rendezés eddig még egyáltalán nem volt. A tanácskozás résztvevőitől azt kértük, hogy a szerevzésben is segítsenek és ezt az előadók tekintélyes része meg is tette. — Vállalták azt, hogy mindjárt a megbízás kézhezvétele után levélben keresték fel a számukra kijelölt községek tanácselnökét, a körülményeknek megfelelően közös megállapítással esetleg változtattak a megjelölt időponton, továbbá az előadás napján néhány órával korábban kimentek a helyszínre és ott is segítettek a szervezésben. Segítséget kaptunk a járásoktól is. A dombóvári járás előadói közvetlenül a központi elő adás után összejöttek, megvitatták a főbb kérdéseket és egy munkaközösség a járás előadói számára összeállította a beszámoló anyagát. Közösen készültek fel a beszámoló lelkes meg tartására. Ez a gondos felkészülés ahhoz is erőt adott nekik, hogy a visszalépő központi előadó pótlását is biztosítani tudták. A járás valamennyi községében megtartották a beszámolót. Ez főként Merő László járási népfront elnök jó mun kájának az eredménye. A külpolitikai beszámolóra vonatkozóan a megye 50 községéből vannak számszerű adataink. Az 50 község közül negyyenkettőben sikerült meg. tartani a beszámolót, nyolcban nem. A negyvenkét községben összesen 2788 hallgató vett részt a beszámolón. Kérdések csak nagyobb helyeken, a járási székhelyeken merültek fel a hallgatók részéről. Főként a jugoszláv—magyar viszony, az ENSZ-tagság és a hidrogénbomba robbantás kérdése érdekelte a hallgatóságot. A kisebb helyeken több hozzászólás volt az anyák részéről, akik mélységes békevágyuknak és a háborútól való irtózásuknak adtak kifejezést. Az előadások után azonban élénk beszélgetés folyt az utcán, amint ezt Ozorán is tapasztaltuk. Ilyenfajta tépelő- dés ü ötté meg fülünket: „De- hát most melyik az igaz, melyiknek higyjünk?” Azt hiszem, ez mindennél jobban mutatja, hegy mennyire fontosak ezek a külpolitikai beszámolók és — mennyire szívós, szorgos munkával kell őket előkészíteni. H asznosnak bizonyult az a módszer, hogy kis helyekre is komoly, lelkes előadókat küldtünk. Olyan kis helyeken is, mint Fadd-Domboriban, Dolina-pusztán, Kölesd-Hango- son, Tüske-pusztán, Alsóleper- den és Kistormáson hálás é3 lelkes közönség fogadta előadóinkat. Nem egy helyen felmerült az az óhaj, hogy vigyünk bizonyos folyamatosságot a külpolitikai tájékoztatás munkájába. Ezt a békebizottsággal közösen úgy szeretnők biztosítani, hogy évenként legalább négyszer tartanánk külpolitikai beszámolót, még pedig amennyire csak lehetséges, ugyanannak az előadónak a kiküldésével. A szerzett tapasztalatok fel használásával a jövőben bizonyára javul majd békemun kánk. A célunk az, hogy a béke bizottsággal közösen tevékeny munkát fejtsenek ki a népfrontbizottságok is minden községben. ■ EBZENYI ANTALNÉ. Jegyzetek a Szekszárdi Vasipari Vállalat munkafegyelméről Kétségtelen, hogy a Szekszárdi Vasipari Vállalatnak vannak olyan sajátosságai, amelyek nehezebbé teszik a munkafegyelem terén 'mutatkozó lazaságok felszámolását. Egyik ilyen sajátos ság az, hogy a dolgozók nagy része vidékről jár be, és a vonat vagy autóbusz késése lehetetlenné teszi a munkahelyen való pon tos megjelenést- Az sem előnyös a munkafegyelem szempontjából hogy a vállalat műhelyei szét szórtan a város különböző részén helyezkednek el. Ez a körülmény megnehezíti az ellenőrzést. „ALKALOM SZÜLI A TOLVAJT” — figyelmeztet a régi mondás és bizony akadtak olyanok a Vasipari Vállalatnál is, akik éltek a kínálkozó alkalmakkal. Elő fordult, hogy a vidéki munkás, aki késve érkezett vonaton a „már úgyis elkéstem” elv alapján mielőtt munkahelyére ment volna megivott egy fröccsöt a büfében, vagy elintézte bevásár lásait. Az olyan eset se volt ritka hogy munkaidőben a vállalat egyes részlegeitől (például autójavítók) kiszaladtak „egy pilla natra” cigarettáért, cipőt vásárolni, vagy egy féldecit felhajtani a Garay-térre. INTÉZKEDÉSEK^ Érthető tehát, hogy égetővé vált a munkafegyelem megszilárdítása a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál. Mindenekelőtt erélyes intézkedéseket léptettek élet be. Ilyen intézkedés például az. hogy a brigád elszámolásban dől gozó vidékiek munkaidejéből levonják az elkésett időt és csak a ténylegesen ledolgozott munkaidőt fizetik meg. Ez az eljárás egyrészt igazságos, mert a brigád tagjai nem károsodnak meg amiatt, hogy társuk késett, másrészt serkentő, mert érdekeltté teszi a vidéki dolgozót, hogy siessen munkahelyére. A másik intézkedés a késők rendszeres nyilvántartása. A műhely adminisztrátoroknak jelenléti ívét kell vezetni és azt fél 8 órakor a munkaidő megkezdésekor le kel! adni a munkaügyi osztályon. Aki aztán nem jelenik meg pontos időre annak a jelenlétét csak megérkezésekor fél 8 óra után tudják jelenteni, így a munkaügyi osztály tud minden későről. Harmadik hatásos intézkedés az1 igazolatlan mulasztók és a notó gyakorlatban például Szűcs Já nos esetét. Középkorú ember Szűcs János a lakatosoknál dolgozik, két év óta van a vállalatnál. Karácsonykor nagyon megünnepelte a János napot és hétfőn, december 26-án nem jelent meg munkahelyén. Másnap aztán a fegyelmi bízott ság kérdőre vonta Szűcs Jánost s ott kiderült hiányzásának oka írásbeli figyelmeztetést kapott egy napot levontak 1956. évj sza badságából és nem kap egy hónapig ebédhozzájárulást. Felkerestük Szűcs Jánost, s megkérdeztük, hogyan itatott rá a fe gyelmi bizottság döntése. — Hát az tény,, hogy én még ilyet nem kaptam az életben — mondja és előszedi belső zsebéből a fegyelmi bizottságtól ka pott írást. Nem is fogok rászolgálni ezután, hogy ilyen levéllel lepjen meg a fegyelmi bizottság Hasonló esetben szombat estére helyezem át mulatozásaimat, így aztán remélem, hogy hétfőn mát nem lesznek bajok ... — „ÁRULKODIK A PORTAS” Vannak olyanok is, akiknek nem nagyon tetszik a vállalat vezetőinek a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törek vése. Ilyen például az autósok nál Guth Jolán elvtársnő. De rius késők szigorú felelősségre- vonása fegyelmi úton. JANOS NAP MIATT Nézzünk meg egy példát az intézkedések helyreállításáról, a cember vége felé engedély nél kül hagyta el munkahelyét és Kerner elvtárs a vállalat igazga tója meglátta őt az utcán: Aa igazgató megkérdezte Farkas bá csitól a portástól, hogy engedély lyel hagyta-e el Guth Jolán a munkahelyét. Kiderült, hogy en gedély nélkül. így aztán Kerner elvtárs felelősségre vonta Guth Jolánt. Ahelyett, hogy ezt Guth Jolán megszívlelte volna, Farkas bácsival veszekedett utána, hogy: „Nem lett volna muszáj árulkolni...” A Szekszárdi Vasipari Vállalat jó munkát végzett az elmúlt év ben: december 13-án teljesítette éves tervét. Ez évben is jó mun. kát várunk a vállalat dolgozóitól és olyan közösségi szellem kialakulását, ahol a lógás, késés és igazolatlan mulasztás szégyen az egész kollektíva elitélő magatartásába ütközik. Ez csak. úgy érhető el, ha elsősorban a válla lat kommunistái jó példájukkal nevelik a többieket és minden esetben konkrét példákkal megmagyarázzák azt a károsodást, amely késésekből, igazolatlan mulasztásokból az egyéneket, a vállalatot és a megrendelőket éri—is—OS— )
