Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-05 / 4. szám

> 1956. JANUÁR 5. TOLNAI NAPLÓ A tamási járás tsz-eiben, ha nem is könnyű szerrel, de meg tudták szervezni a pártokta­tást. Egyetlen termelőszövetke­zet volt, amelyben sokáig nem indult meg az oktatás, a tamási Vörös Szikra Tsz. December ben már itt is született némi eredmény. A termelőszövetke­zet két üzemegységében, Ador- ján-pu?ztán és Szemcse-pusz­tán végre a helyes kerékvá­gásba zökkent a dolog. Ador- ján-pusztán egy politikai isko­la indult, amelyet Pintér La­jos elvtárs vezet. Szemcse­pusztán pedig „Marxizmus-le- ninizmus alapjai“ tanfolyam kezdte meg működését, amely­nek propagandistája Péti . Jó­zsef elvtárs, a Tamási köz­ség pártbizottságának titkára. Ezzel azonban még nem ren­deződött el végképpen minden A TERMELŐSZÖVETKEZET KÖZPONTJÁBAN ugyanis még mindig nem szer­vezték meg az oktatást. Itt — mint a pártvezetőség tagjai is mondják —, még mindig nem érnek rá. Azelőtt a vetés és a többi őszi munka miatt nem értek rá, most meg a tervké­szítés miatt. Furcsa és az em­ber jogosan csodálkozhat azon. hogy a járásnak csak ebben a termelőszövetkezetében „aka­dályozza“ a tervkészítés a párt­oktatást. Vagy talán máshol nem készítenek tervet? Már azt is képtelen megérte­ni az ember, • hogyan akadá­lyozhatja a tervkészítés a kom­munistákat bármilyen párt­munka elvégzésében. Itt olyan meggyőződéssel emlegetik ezt a kifogást, mintha minden párt tagnak, vagy az oktatásban résztvevő minden hallgatónak Aliol nem éritek rá... az idejét teljesen lefoglalná a tervkészítés. A pártszervezetre hárul az a munka, hogy a fog­lalkozásokat megfelelő módon előkészítse. A propagandista Polányi Máté elvtárs, a JB. másodtitkára. Igaz, nem min­den pártvezetőségi tag a köz­pontban tartózkodik. De itt is van olyan vezetőségi tag, akit megbíztak azzal, hogy az egyes f oglalkozásokat megszervezze. Tóth István elvtárs azonban — aki ezt a megbízatást kapta — feladatának végrehajtása céljá­ból nem tett semmit. Az a kifo­gása, hogy ő azt sem tudja, kik vesznek részt az oktatásban, mert nincs nála a hallgatók névsora. Sot, mint mondja, úgy emlékszik, hogy ilyen névsort egyáltalán nem is állítottak össze. Ez roppant furcsán hang­zik, mert a névsort a járási pártbizottság is megkapta, mégpedig a termelőszövetkezet pártszervezetének vezetőségé­től. Ennek ellenére Tóth elv­társ nem emlékszik. Azt, hogy A PÁRTMUNKA NEM KIELÉGÍTŐ, n’óth elvtárs is emlegeti. Az ok­tatás meg nem szervezéséért szerinte a vezetőség a felelős. Arról azonban Tóth elvtárs egv szót sem szólt, hogy ezért tulajdonképpen ő maga szemé­lyesen felelős. A mulasztásokért a pártszer­vezet egész vezetőségét kell okolni. Csak elítélően lehet ál­lást foglalni azzal a felfogással szemben, amelyet a pártvezető ségi tagok is hangoztatnak: nem érünk rá... A többi tsz- ben ráérnek, sőt már a Vörös Szikra két külső üzemegységé­ben is, de a központban — ott nem. A Vörös Szikra pártszer­vezetére az jellemző, hogy a pártmunkát hosszabb idősza­kokra félreteszi' azzal az in­dokkal, hogy nincs idő azzal foglalkozni. Taggyűlést 4—5 havonként tartanak, most a vezetőségválasztások küszöbén úgy állnak a dolgok, hogy a párttagok nagyobb része nem is hallott a vezetőségválasztás- ról. Nem tárgyalták meg tag­gyűlésen — hiszen nem is volt párttaggyűlés —, sőt még ve­zetőségi ülésen sem — mert az is elmaradt. A Vörös Szikrában helytelen felfogás uralkodik A PARTMUNKA SZEREPÉ­RŐL. Ahogy emlegetik, hogy nincs idő rá, és keresik a különböző kifogásokat, úgy tűnik a dolog, mintha a Vörös Szikra kommu­nistái szerint a pártmunka ön­célú dolog lenne, amelynek nincs is semmiféle kapcsolata a termelési feladatokkal, a ter­melőmunka előrelendítésével. Ennek ellenkezőjéről pedig a Vörös Szikrában dolgozó párt­tagok saját példájukból is meggyőződhettek: Az ősszel lassan ment a kukorica beta­karítása. A pártszervezet ve­zetősége — nagyon helyesen — észrevette a hibát, összehívta a pártaktívákat. Az aktívaülésen minden kommunista konkrét, feladatot kapott, amelynek el­végzéséért személyes felelős­ség hárult reá. S ennek az eredménye meg is mutatkozott rövidesen. Sokkal jobban, gyorsabban ment ezután a munka, s időben végezni tud­tak a kukorica betakarításá­val. Hozzátehetjük: ha á pártok­tatás következtében mind ma­gasabb lenne a párttagok és pártonkívüliek elméleti színvo­nala, sokkal több ilyen példa születne a tamási Vörös Szikra életében. A VEZETÖSÉGVÁLASZTÁ- SOK ELŐTT pártszervezeteinkben fellen­dül a pártélet, megjavul az oktatási munka is. Embereljék meg magukat a Vörös Szikra kommunistái is! Mert nem igaz, hogy az oktatás lehetőségei hiányozzanak. Benn a község­ben lakik a párttagok legna­gyobb része. Tóth elvtársnak — akinek ez pártfeladata — ed dig is beszélnie kellett volna a hallgatókkal. Ha ezt tette vol­na, bizonyos, hogy már megin­dult volna az oktatás. A mu­lasztások pótlására még mindig van lehetőség. Ehhez a szemcse nusztai és adorjánpusztai ok­tatási munka is példával szol­gál. Mindkét üzemegységben hetenként tartják a foglalkozá­sokat, hogy jóvá.tegyék mulasz­tásukat. Erre van szükség a központban is. Ehhez azonban az szükséges, hogy a vezető­ségi tagok lelkiismeretesen teljesítsék kötelességüket, s egyikük se altassa el felelős­ségérzetét azzal a kifogással, hogy „nem érünk rá.“ A dombóvári üzemek a második ötéves terv kezdetén Dombóvár I. Téglagyár Kevesen örülnek úgy a jó időnek, mint a Dombóvári I. 'Téglagyár építői. Szombaton adták át a három — egyenként 56 méter hosszú, 8.5 méter széles szárítószínt teljesen elké­szítve, becserepezve és ipari vágánnyal ellátva. A felépült szárítószínek mellett épül a présház és a gépház, meg a kovácsműhely, művezetői iroda. Aztán meg kell hosszabbíta- niok a szárítószíneket is egyenként 80 méterre, miután betöl­tötték az újukban lévő mély gödröt. Lelkes röpgyűléssel kezdték meg a második ötéves terv első napját és most napról-napra a jó idő minden percét ki­használják, hogy megteremtsék a kétmillió téglával megemeli tervük teljesítésének előfeltételeit. Gosztonyi János, a Téglagyári Egyesülés főmérnöke ellen, őrizte éppen az építkezést munkatársunk látogatása alkalmá­val. Megmutatta azokat a tervrajzokat, amelyek a második ötéves tervben megvalósításra várnak a Dombóvár I. Tégla­gyárban. A tervek között szerepel egy nyolclakásos, emeletes lakóház, kultúrház, ebédlő, mosdó és fürdő, irodaház, öltöző... A Dombóvár I. Téglagyár a második ötéves tervben me­gyénk egyik legkorszerűbb téglagyárává fejlődik, ahol nem­csak a termelést gépesítik és tökéletesítik, hanem emellett ki­elégítik dolgozóik legmesszebbmenő szükségleteit is. Dombóvári Faipari KTSZ Negyedik negyedévi tervüket 150 százalékra, december havi tervüket pedig 200 százalékra teljesítették. Az éves ter­ven felül 30 hálószobabútorral járultak hozzá a lakosság igé­nyeinek mind tökéletesebb kielégítéséhez. Ünnepélyes keretek közölt kezdték meg munkájukat a második ötéves terv első napján a szövetkezet dolgozói. Bernáth elvtárs, a szövetkezet elnöke ismertette egyénekre fel­bontva a január havi tervet, majd ünnepélyes kalapácsütéssel indította meg röpgyűlés után a munkát. Az egész országban ismert és kedvelt Palota-háló szoba­bútorokból kétszerannyit termelnek idén, mint tavaly és emellett még újtípusú hálószobák gyártását is tervbevették helyi megrendelések alapján. A megnövekedett mennyiségi és minőségi igények kielé­gítéséhez Újvári Jenő elvtárs az egyik Palota-brigád vezetője 6 értékes újítási javaslattal járult hozzá. A Palota-brigádok már most megindították a versenyt április 4-e, hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszte­letére. Dombóvári Fémtömegcikkgyártó V. A többszörös élüzem Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál január 3-án tartottak tervismertető értekezletet. A tervismertető értekezlet gerincét a műszaki fejlesztés problé­mái alkották. A vállalat gondosan elkészítette műszaki fejlesztési ter­vét, melyben részletesen kidolgozta a meglévő gépeknek az egyes gyártmányok technológiai folyamatának megfelelően történő átcsoportosítását. Emellett a műszaki fejlesztési terv­ben egyes idejétmúlt technológiai folyamatokat újakkal cserél­nek ki. Így például megoldják a lábrácsgyártás teljes gépesí­tését, az edényáruk gépi fenekelését. A vállalatnak az a célja, hogy a műszaki fejlesztés oly­módon történjék, hogy a meglévő termelő berendezéseikkel, azok műszaki tökéletesítésével, új gépek beállítása nélkül tudják növelni a termelékenységet s csökkenteni az önkölt­séget és megjavítani a gyártmányok minőségét. Munkásmozgalmi kiállítás nyílik a vezetőségválasztó taggyűlésen a szekszárdi belvárosi alapszervezetben A pártvezetőségek újravá­lasztásával kapcsolatban a szekszárdi belvárosi alapszer­vezet elhatározta, hogy mun­kásmozgalmi kiállítással teszi emlékezetessé a vezetőségvá­lasztó taggyűlést. Szekszárdon 1919-ben a fehér terror számos hazafit "végeztetett ki, akiknek nevét a felszabadulás után emléktáblán örökítették meg. A belvárosi alapszervezet a ki­végzett hazafiak egykori bará­tainak, munkatársainak segít­ségével most összegyűjti a rá­juk vonatkozó régi iratokat, újságcikkeket, ügyészségi vád­iratokat, de kiállítják a mártí­rok fellelhető fényképeit is. A belvárosi alapszervezet úgy ha­tározott, hogy a régi emléktár­gyak mellett külön kiállításban mutatja be az alapszervézét mai életét és munkáját, mód­szertani eszközeit. A kiállítást január közepén a vezetőségválasztó taggyűlés alkalmával nyitják meg. A DlSZ-tagkönyrcsere előkészítéséjiek eddigi eredményeiről Az elmúlt héten a DISZ tag- könyvcserét előkészítő össze­írás újabb eredményeket ho­zott. A megyében eddig 1.52 alapszervezetben fejeződött be az összeírás. Jelentős emelke­dés tapasztalható. A nyilván­tartott 6531 DISZ taggal szem­ben 6863-at írtak össze, tehát 332-vel többet. Legjelentékenyebb az emel­kedés a bonyhádi járásban (187) és a dombóvári járásban (146). A szekszárdi és a tamási járás kivételével minden járás­ban több fiatalt írtak össze, mint ahány a nyilvántartó könyvben szerepelt. A múlt héten lényegesen meggyorsult az összeírás, például a gyönki járásban. Két héttel ezelőtt a járásban még csak néhány alapszervezet „ fejezte be ezt a munkát negatív eredménnyel, a múlt hét végén pedig 15 alap­szervezetben fejeződött be az összeírás és 37-el emelkedett a DISZ tagok létszáma. A szek­szárdi járásban már 29 alap­szervezetben befejezték a mun­kát, az eredmények azonban azt mutatják, hogy az össze­írok nem dolgoztak elég körül­tekintően. Ugyanis csökkenés mutatkozik a taglétszámban (18). Legjelentékenyebb a csök­kenés a tamási járásban. Itt, bár a múlt heti titkári értekez­let megjelölte a munka meg­javításának módját, még min­dig nem következett be komoly javulás. Ötvennéggyel keveseb­bet írtak össze a nyilvántar­tottnál. A múlt héten született újabb eredmények általában azt bi­zonyítják. hogy legtöbb járás­ban némileg megjavult az ösz­szeírás munkája, ez azonban még nem kielégítő. Az egyes alapszervezetek eredményei még mindig arra figyelmeztet­nek, hogy ezt a tevékenységet sokkal komolyabban és gondo­sabban kell végezni annak a célnak az érdekében, hogy az új tagkönyvet megyénkben minél több fiatal kézhezkapja. Levél Sípos Istvánnak, a Sárközi A. G. pártszervezete titkárának Kedves Sipos Elvtárs! Amikor a párt hívó szava elhangzott, elsők között jelent­keztél falusi munkára. Tudtad, hogy nem lesz könnyű dolgod. Ipari üzemben dolgoztál mindig, keveset tapasztaltál a mező- gazdálkodásról. De bízón, komoly akarattal láttál munkához. Itt szeretettel fogadtak. Az emberek hamarosan összeme­legedtek Veled, s Te is megszeretted őket, mert láttad, hogy legtöbbjük becsületes, áldozatkész munkával szolgálja fel- emelkedésünk ügyét. Azon a párttaggyűlésen, amelyen Téged a pártszervezet titkárává választottak, meggyőződtél arról, hogy a gazdaságban dolgozó kommunistáknak szívügye a gazdaság előrehaladása. Optimizmussal, a jövőbeni sikerek reményével töltött el az a tudat, hogy nem vagy egyedül, hogy ebben a nagy mezőgazdasági üzemben sok kommunista és becsű letes a kommunistákkal tartó pártonkívüli dolgozó segíti mun­kádat. Ee a tudat Neked még nagyobb munkakedvet adott, még jobban ösztönzött a tettekre. Tervekkel telve jöttél ide. Terveid megvalósításához már hozzá is láttál. A fellendülő pártélet, a DISZ-szervezet meg­erősödése azt bizonyítják, hogy munkádnak már vannak ered­ményei. JUT egszeretted munkaterületedet, a gazdaságot, s az em­bereket, akik ott dolgoznak. Állandóan tapasztalha­tod, hogy ők is szeretnek Téged, bíznak Benned, és sokat vár­nak Tőled. Ez a megbecsülés és bizalom, amelyet az emberek Irántad tanúsítanak, Téged sok mindenre kötelez. Ne feledd el egy pillanatra sem, hogy ez olyan előleg, amelyért az előle- gezők nagyon sokat várnak. Minden pillanatban eszedben le­gyen, hogy itt az emberek a munkásosztály segítségét, a munkás-paraszt szövetség eleven megjelenülését látják Ben­ned. Ez újra és újra kötelez. Kötelez mint kommunistát, köte­lez, mint a munkásosztály fiát, azét a munkásosztályét, amely harcokban edződve jutott el a hatalom birtoklásához, s amely szívesen ad segítséget szövetségesének, a dolgozó pa­rasztságnak, hogy útkereső, kissé még botladozó lábával mind szilárdabban, biztosabban haladjon az új úton, a nagyüzemi gazdálkodás útján. Nézz körül! Körülötted láthatod Balogh József elvtársat, Benkó elvlársat, Mátrai elvtársat és a többieket; a kommu­nistákat, a gazdaság sok becsületes dolgozóját, akik munká­jukkal népünk boldogulásának ügyét szolgálják. Ezek az embe­rek mind-mind tanulni akarnak Tőled. 'J'anulj Te is tőlük! Tanulj a gazdaságvezetőtől, a mező_ gazdásztól, a növénytermesztőtől, az állattenyésztőtől egyaránt! Ismerd meg munkájukat, ismerkedj meg mindennel, ami a gazdaság életében, munkájában szerepet játszik! Nem könnyű a dolgod. Azelőtt nem ismerted tüzetesebben a mező- gazdaságot, s most rövid idő alatt kell megtanulnod, meg­ismerned mindent. De ne feledd egy percre sem, hogy máskép nem tudod teljesíteni feladatodat, amellyel a párt megbízott, s amelynek teljesítését elvárja Tőled. Irányításoddal a párt- szervezet csak úgy tudja betölteni a termelő munkát ellenőrző szerepét, csak úgy tudja felismerni a gazdaság munkájában mutatkozó hibákat, s csak úgy tud segíteni, ha állandóan ta­nulsz, képzed Magad; megismered körülötted dolgozó embe­rek mesterségének csinjait-binjait. Tanulj a rendelkezésedre álló mezőgazdasági szakkönyvekből, kérd kommunista szak­emberek segítségét tanulásodhoz, munkádhoz, bizonyos, hogy ők nem fukarkodnak azzal. Hidd el, hogy csak így tudod elvé­gezni mindazt, amit rádbízott a párt, és csak így szolgálhatsz rá teljes mértékben arra a bizalomra, amelyet a dolgozók Né­ked előlegeztek. l\/í unkád nehéz.Ne torpanj azonban .meg egy pillantra 1 sem, tanulj fáradhatatlanul, bővítsd, növeld mezőgaz­dasági szakismereteidet! E munkához kívánok sok sikert. Elvtársi üdvözlettel: BODÖ ISTVÁN. Megváltozott u fólia csrcialcsta Az az ember, aki csak rit­kán hallja Felsőnána nevét, nem gondol másra, mint egy világtól, kultúrától elzárt, el­dugott falura, amely valóság­gal úszik a sártengerben. — Valljuk be, van is benne va­lami igaz eben a nemteljes tu­datosan megalkotott ítéletben. Ez a megközelíthetetlennek hitt, dimbes-dombos vidéken elterülő, idegenek előtt barát­ságtalannak látszó kis falucs­ka azonban az ősszel új arcot öltött. Külsőleg nem lett — szebb, de mégis más lett, mert megélénkült az élet: az ide­gen, vitatkozó, „politizáló” — embercsoportokkal találkozott mindenütt. A szövetkezésről folytak a viták, arról, hogy rá­térjenek-e az új útra, vagy ne. Meg kell mondani, eleinte idegenkedtek az embe- rfek az új gazdálkodási formától. Hogy miért? Erre nem igen tudtak konkrét fe­leletet adni, legfeljebb azt, hogy „jobb egyéninek lenni...” Amikor azonban vitára került a sor, alul maradtak. így tör­tént, hogy néhányhetes' vitat­kozgatás, — beszélgetés után már minden gazda erősen gondolkodásba, számításba — kezdett és latolgatták, hogy milyen előnyeik származnak abból, ha az új útra térnek. Végül megtörtént a döntés, — szövetkezetei alakítottak. Az­óta eltelt néhány hónap, a szavak helyett tettek is bizo­nyítják a közös gazdálkodás előnyeit az egyénivel szem­ben. Nemrégen ellátogattam az új szövetkezetbe a „Zöld­mezőbe’’ és beszélgettem az elnökkel és a tagokkal. — Az elnök: Homoki János. Nem bőbeszédű ember, keveset — mond, de lényegeset, így sza­vainak súlya van. A szövetke­zet gazdálkodását egy régi, — igaz mondással jellemzi: „Min den kezdet nehéz.” — Legnagyobb reményünk a halastóban van — mondja. — Van a tsz-nek halastava? — Még nincs, de lesz. — A földmunkának felét már elvé­geztük. Kár, hogy a Vízügyi Igazgatóság nem küldte meg a terveket — panaszolja. — Örömmel mondhatom, a tagok többsége megállja helyét a kö­zös munkában. Különösen jól dolgozik Biró Márton DISZ- tag, Keresztes Lőrinc brigád­vezető és Erős József. Sike­rült időben végeznünk az őszi vetéssel és most javában foly­nak a tavaszi munkák előké­születei is. Természetesen még nem megy minden zökkenőmente­sen. Sok nehézségük is van. Nagy hiányát érzik annak, hegy a varsádi gépállomástól nem kapnak kellő segítsé­get. Több, mint 100 holdon nem tudtak végezni a mély­szántással. Több segítséget, tanácsot szeretnének kapni a helyi agronómustól és a járási tanácstól is. Az ősszel, amikor megalakulófélben volt a szö­vetkezet, gyakran itt jártak, de azóta jóf:rmán nem is látták a járási instruktoro­kat, pedig nagyon kellene a segítségük. NAGYFALUSI ALBERT tanító, Felsőnána.

Next

/
Thumbnails
Contents