Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR fát. Befejezte munkáját a varsói szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) fnáciai, gazdasági és más ter­mészetű kapcsolataink fejlesz­tésével, a teljes egyenjogúság és egymás érdekeinek messze­menő tiszteletbentartása alap­ján még szélesebb nemzetközi együttműködést valósítsunk — meg más államokkal, s ezzel még eredményesebben szolgál­juk a nemzetközi megértés és együttműködés ügyét. A magyar kormány a jelenle­gi nemzetközi helyzet egyik igen figyelemreméltó, a múlt időszakkal szemben új, jellem­ző vonásának tekinti, hogy szá­mos ország független, az agresz szív tömböktől tartózkodó kül­politika folytatására törekszik és ezek a törekvések egyre je­lentősebb szerepet játszanak a nemzetközi feszültség enyhíté­séért folytatott küzdelemben. A semlegességre való törekvés különösen erősen jut kifejezés­re Ázsia és Afrika számos or­szágában, amelyek nemrég ki­vívott szabadságuk és függet­lenségük megőrzésén fáradoz­nak. Bulganyin és Hruscsov elvtársak történelmi jelentősé­gű indiai burmai afganisztáni ytja növelte a Szovjetunió te­kintélyét Ázsia, Afrika, Dél- Amerika gyarmatosítás ellen küzdő népei előtt, leleplezte az imperialisták terveit, megerősí­tette a béke híveinek pozícióit. Fontos feladatnak tartjuk ke­reskedelmi kapcsolataink kibő­vítését ezekkel az országokkal, és ezen a téren is követendő példának tekintjük a Szovjet­unió kezdeményező lépéseit. — Jelentősnek tartjuk ezt azért is, mert ez segíti a függetlenség megszilárdításáért harcoló né­peket, akadályozza, hogy az im­perialista hatalmak, kihasznál­va ezen országok ipari elmara­dottságát, politikai feltételek­hez kötött, úgynevezett gazda­sági segítséggel ismét függő helyzetbe hozzák- őket, vagy függőségüket növeljék. A ma­gyar kormány a nemzetközi légkör további javítása, a né­pek közeledése érdekében, nor­mális kapcsolatokat kíván fenn tartani a három nyugati nagy­hatalommal is. A múlt év során a nemzet­közi helyzetben bekövetkezett javulás ellenére is látjuk azon­ban azt, hogy bizonyos nyugati köröknek nem tetszik a nem­zetközi feszültség enyhülése. — Ezek a körök újból és újból megkísérlik az események me­netét a hidegháború élezése irányába fordítani. Kiütközött ez már a külügyminiszterek genfi értekezletén is, ahol ép­pen ennek következtében nem lehetett jelentős előrehaladást elérni. A NATO tagállamainak decemberi miniszteri értekezle­te az erőpolitika, a fenyegető­zés apostolainak szószékévé vált. Része ennek a nemzetközi légkör elmérgesítésére irányuló mesterkedésnek, hogy ugyan­akkor, amikor a Szovjetunió és a varsói szerződés többi részt­vevő állama, és köztük Magyar- ország is, jelentősen csökken­tette ez évi honvédelmi kiadá­sait, az Egyesült Államok tör­ténelmének egyik legnagyobb katonai költségvetését dolgozta ki erre az évre. Emellett a nyugati hatalmak tovább folytatják agresszív blokkok kialakítására irányuló politikájukat, igyekeznek ki­szélesíteni a bagdadi paktumot és fokozzák a közel- és közép­keleti háborús előkészületeket. Nyugat-Németország félfegy- verzése is teljes erővel folyik. A Magyar Népköztársaság — kormánya teljes mértékben he­lyesli a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának határozatát, amellyel létrehoz­za saját fegyveres erőit, nem­zeti néphadseregét. A mai hely­zetben, amikor Nyugat-Német­ország a támadó jellegű nyu­gati blokkok résztvevője, had­seregét — a bonni hadügymi­nisztérium, valamint a NATO párizsi főhadiszállásának be­vallása szerint — atomfegyve­rekkel kívánja felszerelni, a Német Demokratikus Köztár­saságnak ez a lépése teljesen indokolt és szükségszerű. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy a magyar kor­mány változatlanul nagy jelen­tőséget tulajdonít a német kér­dés békés megoldásának, az egységes, békeszerető és demo­kratikus Németország megte­remtésének. szükségesnek és helyesnek tartjuk, hogy tovább­ra is kezdeményező lépéseket tegyenek a varsói szerződésben résztvevő államok az európai kollektív biztonság megterem­tése érdekében, és addig, amíg ez létre nem jön, előzetes meg­állapodások megkötésére az ér­dekelt államok és nagyhatal­mak között. Ez lehetőséget ad­na a fegyverkezési verseny — mérséklésére Európában és csökkentené a Nvugat-Ném-’- ország felfegyverzésével és há­borús blokkokba való bevoná­sával, a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés ellenére meg­lévő háborús veszélyt. A szocialista tábor országain kívül is egyre nagyobb vissz­hangot kelt az a követelés, hogy a fennálló nemzetközi kérdé­seket békés úton kell megolda­ni. A fegyverkezési verseny — csökkentésének útjára kell lépni, kollektív biztonsági szer­ződést kell kötni a legjobban érdekelt államok között és egy- szersmindenkorra le kell mon­dani az erőpolitika viteléről. — Ezt mutatják a francia válasz­Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság első miniszterelnökhelyettese a többi között a következőket mondotta: A Német Demokratikus Köz társaság kormánya arra töreke­dett, és a továbbiakban is arra törekszik ,hogy elősegítse a köl csönös megértést és a vitás kér­déseknek tárgyalások útján való megoldását. Az NDK kormánya támogatott minden olyan erőfe szítás, amely a nemzetközi együtt működést szolgálta és egyben javaslatokat terjesztett elő. így például az NDK korma nya a következő építő javasla­tokat tette a genfi négyhatalm kormányfői értekezletnek: 1. Kössék meg az európai országok kollektív biztonsági szerződését az államok maglévő katonai csoportosulásainak meg szüntetése végett, amint ezt a Szovjetunió indítványozta. 2. Biztosítsák Németország békés fejlődését a német mili tarizmus újjáteremtésének meg akadályozásával és az összes külföldi csapatok Németország­ból való kivonásával. 3. Egyesítsék újra Németor szágot békeszerető és demokra tikus államként, a két német állam közeledése és megállapo dása és az össznémet Tanács létrehozása útján. A Német Demokratikus K >?- társaság nemcsak elmélyít -„ie és megszilá-dította a meglévő baráti kapcsolatokat a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának országaival, hanem a békés egymás mellett élés elvei­nek megfeleljen más országok kai is fejleszti kapcsolatait. A NDK a kölcsönös előnyök alap­ján kiterjedt kereskedelmet foly tat több mint száz országgal Mindez azt mutatja, hogy egyre erősödő munkás és parasztéba műnk mind nagyobb t szteletet és bizalmat vív ki a népek és az államok kö ött. . A német népet és Európa né­peit komolyan aggasztja a Nyugat-Németország remilitari- zálása oko;ta nagy veszély Nyugat-Németország a NATO fő katonai táma z ontjává vált. Ez és a NATO terveinek megva lósítása szörnyű következnie tások is, ahol a francia nép a háborús atlanti tömböt támo­gató pártok politikája és ezzel a nemzetközi feszültség kiéle­zése, az erőpolitika ellen sza­vazott. Szilárd -meggyőződé­sünk, hogy megvannak a reális feltételek a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére, az államok közötti együttműködés kialakítására. Erőinkhez képest a jövőben is részt fogunk venni minden olyan nemzetközi akció ban, amelynek célja Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megerősítése — Tisztelt Elvtársak! A Ma­gyar Népköztársaság nagy je­lentőséget tulajdonít a szocia­lista tábor országai közötti — együttműködésnek. Olyan erő­nek tartjuk ezt, amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet alakulásának. Ezért örömmel üdvözöljük a varsói szövetség­ben résztvevő országok Politi­kai Tanácskozó Bizottságának jelenlegi első ülését, amely ki­fejezője és egyben továbbfej­lesztője az országaink között kialakult szoros baráti kapcso­latoknak és elvi alapon álló együttműködésnek. A magyar nép soha olyan indokolt biza­kodással nem nézhetett a jövő elé, mint most, amikor erőink, a béke erői nap-nap után egyre erősödnek és tért nyernek az egész világon. Népünk nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a Varsói Szövetségi Szerződés keretében a Szovjetunió vezette béketábor népeivel vállvetve küzdhet az egyetemes béke tar­tós biztosításáért, a társadalmi haladás magasztos ügyéért. nyekkel fenyegeti a német népet. A NATO minisztertanácsának tavaly decemberben hozott ható rozatai szerint tervezik nyugat­német NATO hadosztályok gyor­sított megalakítását rohamhad osztályokul, atom- és rakéta-ez redek alakítását, a légiháború előkészítését és a haditermelés gyors fejlesztését. E fejlődés komoly voltának hangsúlyozá­sára felhívjuk a figyelmet arra hogy a NATO tervei szerint 1957 végéig Nyugat-Németországban 12 hadosztályt kell kiképezni. Ezenkívül még kell alakítani további 12 hadosztályt. Nyugat- Németországban újjászületett a régi német nagyvezérkar. Tagjai főként hitleri tábornokok, olya nők, akik felelősek a német iniP tarizmusnak a második világul ború idején elkövetett büntet teiért. A bonni hadügyminiszté riumot majdnem kizárólag a fa­siszta Wechrmaht tisztjeiből, fő­ként a vezérkar volt munkatár saiból, olyanokból állították ' - sze, akiket Hitler a legmagasabb fasiszta érdemrendekkel és ki tüntetésekkel tüntetett ki. A német militarizmus részéről Európa békéjét fenyegető ve szélyt fokozza az a terv, hogy atomfegyverrel szerelik fel a nyugatnémet csapatokat. A né met militarizmus agres zív jelle ge megmutatkozik abban is hogy a nyugatnémet gazdaság’ élet vezető pozícióit a hitleri fegyverkezési tanács volt tagjai töltik be. Nvugat Németország remilite r'zálása ugyanakkor ä monopol t^ke militarista erői és a junke rek uralmának biztosítását szol­gálja a lakosság körében nö vekvő ellenállással szemben. A fegy.ve-kezés növekvő ellenállása ra talál minden osztály és min­den réteg részéről. Szélesen cl ágazó ellenzék van kialakulóban jóllehet még nem rendelkezik egységes vezetéssel. Ennek u/ ellenzéknek a soraiban foglal nak helyett a következetes béke harcosok és a m’litarista reakció egyéb ellenfelei mellett a kor mánykoallclónak azok a tagjai is, akiket aggodalommal tö't el a választó tömegek észrevehető elégedetlensége. A nyugatnémet militarizmu ­politikája ugyanúgy kudarcba fog fulladni, ahogyan a múltban is kudarcba fulladt. Hogy milyen gyorsan történik ez meg, az je­lentős mértékben attól függ, mi ként bontakoznak ki a béke erői magában Németországban. A Német Demokratikus Köz társaság kormánya a párizsi egyezmények ratifikálása előd figyelmeztetett arra, hogy a sző vetségi köztársaság bevonása a Nyugateurópai Unióba é^ ~ NATO rendszerébe, lehetetlenné teszi Németország újraegyesíté­sét és arra kényszeríti a Német Demokratikus Köztársaság kor mányát, hogy megteremtse nem zeti fegyveres erőit, a béke fenn tartása és a Német Demokrati­kus Köztársaság dolgozói vív­mányainak megvédése érdekeben A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarája a békéért és a német nemzet jövőjéért való mély felelősség érzetétől át­hatva,' 1956. január 18 án egy hangúlag, törvényt hozott a nem zeti néphadsereg megteremtésé­ről és nemzetvédelmi minisztéri­um felállításáról. A Német De mokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege a' dolgozó nép hadserege lesz, azé a népé amely ugyanúgy szereti békét, mint szabadságát. A Német De­mokratikus Köztársaság leendő szárazföldi, tengeri és légi had­erőinek egész személyi átlomá- nya a népek barátságának, a munkás-paraszt hatalom forró szeretetének szellemében fog ne velkedni és ebben a szellemben látja el majd szolgálatát. E had­erők személyi állománya első­sorban a béke felett fog őrködni. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya azzal a kéréssel fordul a varsói egyezményben résztvevő országokhoz, járulja nak hozzá ahhoz, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kép­viselői részt vegyenek az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­nokságában. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a négy hatalom kormányfőinek genfi megállapodása a’apján január 18-án újból a két állam közti megállapodást szolgáló javas­latokat tett a Német Szövetsé­gi Köztársaságnak. E javasla­tok felvetik azt a kérdést, hogy a két német állam tegyen erő­feszítéseket az európai kollek­tív biztonsági egyezmény meg­kötésére és a Németország te­rületén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökken­tésére. Javasolják továbbá, hogy a két német állam vál­lalja, tartózkodik mindennemű erőszak alkalmazásától egy­mással szemben és törekedjék Németországnak csakis békés eszközökkel való ujraegyesítésr Ezenkívül javasolták, szűn­jék meg német területen az atomháború mindenféle pro­pagandája és előkészülete és kölcsönösen mondjanak le az atomfegyver gyártásáról. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának és Né­metország minden békeszerető erejének nevében üdvözöljük azokat a javaslatokat, amelye­ket a varsói szerződés résztvevő országának Politikai Tanács­kozó Bizottsága ma tárgyal. A Német Demokratikus Köztársaság ezután is meg­feszíti minden erejét, hogy megegyezéssel elősegítse oz európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését és Né­metország egyesítését. Az NDK nemzetközi kapcsolataiban tartózkodni fog az erőszakkal való bárminő fenyegetőzéstől és arra fog törekedni, hogy minden vitás nemzetközi kér­dést békés eszközökkel oldjon meg. Az NDK mindent meg­tesz, hogy teljesítse a varsói szerződéssel kapcsolatos Köte­lezettségeit. Ez megfelel a né­met nép nemzeti érdekeinek. A Politikai Tanácskozó Bizottság mostani ülése elősegíti együtt­működésünk megszilárdítását és erősíti a béketábort. Walter Ulbricht felszólalása Közlemény a Politikai Tanácskozó Bizottság ülésének második napjáról Prága (TASZSZ). A varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottsá­ga január 28-án tartotta máso­dik ülését Prágában. Az ülésen folytatták a varsói szerződésből adódó kérdések és közös intézkedések megvitatá­sát. A második ülésen felszó­lalt V. M. Molotov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminisz­ter, valamint Václav David, a Csehszlovák Köztársaság kül­ügyminisztere. Felszólalt még Nien Zsun-csen marsall, a Hon­védelmi Bizottság elnöke, aki a Kínai Népköztársaság megfi­gyelőiéként vesz részt az ülésen. Az ülésen egyangúlag elfo­gadták a varsói szerződésben résztvevő államok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási deklarációját, amelyet az Albán Népköztársa­ság, a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió képviselői együttesen javasoltak. A dekla­rációt szombaton 19 órakor ír­ták alá Prágában a Waldstein- palotában. Elhatározták, hogy a Politi­kai Bizottság, üléseiről záró- közleményt hoznak nyilvános­ságra. B csehszlovák dolgozd k táviratok és levelek százaival köszöntik a varsái szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának ülését Prága (CTK). A varsói szer­ződés Politikai Tanácskozó Bi­zottsága ülésének első napján a csehszlovák dolgozók leve­lek és táviratok százaival kö- szönötötték az ülés résztvevőit. A csehszlovák dolgozók ezek­ben a táviratokban és levelek­ben nagy sikereket kívánnak az értekezletnek. A városok és falvak dolgozói röpgyűléseket tartanak, amelye ken a prágai ülés nemzetközi jelentőségét vitatják meg. Szá­mos vállalat munkásai felaján­lásokat tesznek az értekezlet tiszteletére. A CDK-Dukla vállalat terve­zőosztályának műszaki dolgozói bejelentették, hogy az ülés tisz­teletére rövidebb idő alatt és a legnagyobb gonddal készítik el tervrajzait, amelyeknek alap ján a Kínai Népköztársaságba, Romániába és Magyarországra szállítandó építészeti felszere­lések készülnek. Ősszehíwfák az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. pa­ragrafusának (?) bekezdése alapján az Országgyűlést 1956. február 8-án, délelőtt 11 órára összehívja (MTI). A román nagykövet bemutatkozó látogatása Rákosi Mátyás elvtársnál Ion Popescu, a Román Nép- köztársaság magyarországi — rendkívüli és meghatalmazott nagykövete január 28-án be­mutatkozó látogatást tett Rá­kosi Mátyás elvtársnál, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkáránál. Csen Ji fogadta Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettest Peking (Uj Kína). Csen Ji, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnökhelyettese január 27-én délután fogadta Kállai Gyulát, a Magyar Népköztársaság nép­művelési miniszterhelyettesét és Kerek Gábort, a Kultúrkap- csolatok Intézetének főtitkárát. A magyar vendégek a kínai— magyar kulturális együttműkö­dési egyezmény 1956. évi admi­nisztratív tervének megvita­tása céljából tartózkodnak a Kínai Népköztársaságban. Jelen volt a fogadáson Szkla- dán Ágoston, a Magyar Nép- köztársaság kínai nagykövete is. A francia kormány emlékirata az Egyesült Államokhoz és Nogy-Britanniohoz a középkeleti helyzetről London (MTI). A londoni rá­dió diplomáciai tudósítója idézi az angol külügyminisztérium egyik szóvivőjének nyilatkoza­tát, amely szerint a Downing- street az elmúlt héten emlék­iratot kapott a francia kor­mánytól a középkeleti helyzet­ről. Az emlékiratot eljuttatták Washingtonba is. A diplomáciai tudósító sze­rint az emlékirat hangoztatja, hogy a bagdadi paktum kiszé­lesítésének kérdése nyugtala­nítja az arab országok legtöbb­jét. A bagdadi paktum kiszéle­sítésére irányuló erőfeszítések — mondja az emlékirat — csak arra alkalmasak, hogy a szó- banforgó térségben megerősít­sék a semlegesség irányába ható áramlatokat és növeljék a feszültséget Egyiptom, vala­mint a nyugati nagyhatalmak között. A francia kormány éppen ezért azt javasolja, hogy a paktum ke rétéin kívül létesítsenek a közép keleti országok gazdasági erőfor rásainak hasznosítására „egy kölcsönösségen alapuló segély- programot, amely alkalmas szo­rosabbra fűzni az arab orszá­gok és a nyugat kapcsolatait”. Ebből a szempontból a fran­cia kormány megelégedéssel veszi tudomásul — hangoztatja a londoni rádió diplomáciai tudósítója —, hogy Nasy- Britannia és az Egyesült Álla­mok pénzügyi segítséget kivan nyújtani az asszuáni duzzasztó­mű építéséhez. 1 * ) Vj I

Next

/
Thumbnails
Contents