Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-28 / 24. szám
1956. JANUÁR 28. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Hunkához látott az új varsádi pártvezetőség As egyik legfontosabb teendő a tsx-agitáció A varsádi községi pártszer vezet vezetőségválasztó taggyűlésén a kommunisták elhatározták, hogy tevékenyen kiveszik részüket a termelőszö vetkezeti mozgalom kiszélesítéséért folyó munkából. Az elhatározás nemcsak általános formában született meg, mert a feladatokat konkrétan meghatározták. Számba vették azokat a gazdákat, akik már közel állnak a szövetkezés gondolaté hoz, s elhatározták, hogy népnevelőket küldenek hozzájuk, akik segítségükre lesznek a döntésben. Ugyanezeket a feladatokat megbeszélték a községi pártvezetöség ülésén is és biztosítják, hogy a párt népnevelői eljussanak minden dolgozóhoz. Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban nem lehet helytől és időtől függetlenül, általában agitálni. Varsódon jelenleg két termelőszövetkezet van, arae lyeknek munkáját eredményét a község dolgozó parasztsága figyelemmel kíséri. Éppen ezért a községi pártszervezet tagjai a helyi termelőszövetkezetek gazdálkodásának, eredményeinek elemzése útján igyekeznek meggyőzni a dolgozó parasztokat. Ehhez természetesen maguknak is JÖL KELL ISMERNIÜK A TSZ-EKET. Hogy ne általában, hanem a helyi konkrétumok alapján érveljenek, egymás között is meg beszélik a varsádi termelőszövetkezetek munkáját és mégha tározzák azokat a tényeket, amelyek az agitáció gerincét kell, hogy alkossák. Rámutatnak arra, hogy a két termelő- szövetkezet a fejlődésnek milyen komoly útját tette meg az elmúlt esztendőben. A Szabadság Tsz-ben a munkaegység értéke csaknem megkétszereződött és az év aktív mérleggel zárult. Ez különösen ha hozzászámítjuk, hogy a tsz az idén lerótta a gépállomással szemben fennállt tartozásait is — jelentős eredmény. Rámutatnak arra, milyen komoly jövedelme volt például a múlt évben Beréti Antalnak, aki a termelőszövetkezetben állat- gondozó volt, s 512 munkaegysége után részesedett s a kinek padlása tele van mindenféle terménnyel — ami azt bizonyítja, hogy a szorgalmas munka biztos megélhetést és megbecsülést jelent a termelőszövetkezetben. A Szabadság Tsz-nek az idén is szép tervei vannak gazdasága bővítésére, növelésére. Egy új baromfitelep létesül a termelőszövetkezetben és arra is gondolnak, hogy kertészet létrehozásával még jövedelmezőbbé tegyék gazdaságukat. Az idén egy munkaegység értéke 31 forint volt, s most a termelőszövetkezet minden tag ja bízón néz az 1956-os év elé, amelytől a közös gazdaság gya rapodását és az osztalék növekedését várja. A községi pártszervezet a tsz fejlesztéséért folyó AGITÁCIÓS MUNKÁT a termelőszövetkezetek párt- szervezetével együttműködve végzik. Szolnoki Istvánná, a községi alapszervezet titkára ezzel kapcsolatban már megbeszélést tartott Herman Károly elvtárssal, a Szabadság Tsz pártszervezetének titkárával. Az agitációból a községi vezetők is példamutatóan kiveszik részüket. Munkát vállalt Kató Albert elvtárs is, a községi tanács elnöke. Szolnoki Istvánná pedig Papp Imrénével, egy termelőszövetkezeti kommunistával alkot népnevelőpárt. Ugyanis az együttműködést úgy oldják meg, hogy népnevelőpárokat szerveznek, amelyeknek egyik tagja termelőszövetkezeti tag, aki látja a termelőszövetkezet dolgait, s ennélfogva a konkrét tények ismeretében sokat tud azokról mondani. A népnevelőpárok esténként felkeresik a dolgozó parasztokat, beszélgetnek velük, ismertetve a nagyüzemi gazdái kodás lehetőségeit és a helyi termelőszövetkezetek belső életét. Nem hátrálnak meg akkor sem, ha az egyénileg dolgozók a termelőszövetkezet munkájában előforduló hibákra hivatkoznak, hanem feltárják az okokat, s bebizonyítják, hogy a fogyatékosságok nem a közösségi gazdálkodás természetéből fakadnak, inkább abból, hogy nem használták eléggé ki a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, vagy pedig némelyik tsz tag esetében a munkafegyelem körül voltak hibák. A varsádi termelőszövetkezetekbe már az idén is többen léptek be. E hónapban lépett be például a Szabadság Tsz-be Balázs Imre, aki már a közös munkából is kiveszi részét. AZ UJ BELÉPŐK egy része a szervezett agitációs tevékenység előtt lépett be. Nyilvánvaló tehát, hogy a széleskörű agitáció még nagyobb eredményeket tud felmutatni. Arra lehet következtetni, hogy a termelőszövetkezet fejlesztéséért folyó meggyőző munkának komoly eredményei lesznek a községben; hogy a népnevelőpárok munkáját^ az esti beszélgetéseket siker fogja koronázni. A gépjavítás problémái az Alsópéli Állami Gazdaságban Eredményeikkel köszöntötték a szarvasmarhatenyésztési tanácskozást A bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezetben decemberben még 9.7 liter volt az istállóátlag. *A megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozás tiszteletére a termelőszövetkezet dolgozói felajánlották, hogy fél literrel emelik a tejhozamot: Prick Imre mezőgazdász, — Omacht Józsefné tehenész és a többiek teljesítették vállalásukat. Az istállóátlag 10.5 literre emelkedett, tehát magasabbra, mint számították, míg decemberben csak két 20 literen felüli tehenük volt, most már a helyes szakszerű gondozás, etetés, és fejés következtében öt van. A legjobb tehéntől 23.8 liter tejet fejnek. A termelőszövetkezet még tovább akarja fokozni eredményeit,. Az eddigi eredményein felbuzdulva elhatározták, hogy elérik a harciakat. A harci Uj Élet Tsz tehenészete a legjobb a megyében, 4000 literen felül fejtek állatonként egy évben. A Szabad Föld azon igyekszik, hogy tehenészetét olyan fokra fejlessze, mint az Uj Élet-ben van és ők is meghaladják a 4000 liter évi átlagot. Adományok a Liszt-emléktáblára A Liszt Ferenc Emléktáblabizottság az elmúlt napokban felhívással fordult a szekszárdi üzemekhez, hivatalokhoz, intézményekhez, vállalatokhoz, — amelyben a helyreállítandó Liszt Ferenc emléktáblára kért adományokat. Az első a napokban érkezett meg a Városi Kultúrházhoz, : melyben a Szekszárdi Vasipari Vállalat 200 Ft-ot -ajánlott fel e nemes célra. A Megyei Tanács Szakszervezeti Bizottsága csütörtöki ülésén foglalkozott a felhívással és 500 Ft adományt helyezett kilátásba. Mindkét adományt ezúton nyugtázzuk a Liszt Ferenc Emléktáblabizottság nevében. A téli gépjavítás tulajdonképpen felkészülés az évi munkákra. A gépek nagyrészének kora tavasztól a tél beálltáig kell dolgozni kint a határban. Ezért a tél folyamán, aránylag rövid idő alatt kell kijavítani tekintélyes mennyiségű gépet. A javítás jólszervezett, gyors és tökéletes munkát követel meg — tervszerűen végzett munkát. A javítások elvégzésénél figyelembe kell venni, milyen gépek használatára kelülhet sor legelőbb, tehát ezeket a gépeket kell javítani elsősorban. Nézzük meg az Alsópéli Állami Gazdaságot, hogyan áll a gépjavítással. Előre kell bocsátani, hogy a traktorok jórésze még január elején is szántott, ugyanis növekedett a gazdaság földterülete és azon is elvégezték a mélyszántást. Ez indokolja meg egyrészt azt, hogy a gazdaság a megye állami gazdaságai közt utolsó- előtti a gépjavításban. Látszólag van tehát mentség arra, hogy január 20-ig a terv szerinti 15 helyett csak 6 traktor fő- és folyó javítását végezték cl s a hat univerzális traktorból is csak kettőt javítottak meg. Ha jobban megnézzük a gépjavítás körülményeit, azt állapíthatjuk meg, hogy az előbb említett tényezők ellenére is jobban állhatna a gépjavítási terv teljesítése. A javításban való lemaradást nem kis mértékben befolyásolták szervezési hibák. Több gép javítása azért nem halad, mert nincs alkatrész. Nem azért nincs, mert nem lehet kapni, hanem mert nem mentek utána kellő időben. Amikor például a bank nem folyósított hitelt, ahelyett, hogy megfelelően intézkedtek volna, várták a jószerencsét és így nem jutottak alkatrészhez. Az egyik gépkocsivezető — kocsija közel két hónap óta áll alkatrészhiány miatt — azon méltatlankodott, mért nem osztják be legalább a szerelőkhöz javítási munkára. A gépjavításban való lemaradásnak oka még a laza munkafegyelem is, amely főleg a gépműhelyben uralkodott. A sze relők gyakran 10 óra körül álltak mdnkába, nem ellenőrizte őket senki, így nyugodtan elszámolhattak maguknak 8 óra ledolgozott munkaidőt, a betervezett javításokat ugyanakkor nem végezték el. Ament András, az egyik szerelő reggél pél dául elment haza, csak délben kezdett el dolgozni, s ez több esetben is előfordult. Ha nem ilyen kirívó esetben is, de másokkal is megtörtént hasonló eset. A lógások, hiányzások megszüntetésére történt már ugyan intézkedés, ami azonban mondhatjuk, kevés. jelenléti ívet rendszeresítettek a műhelyben, ezen keresztül ellenőrizni tudják, megkezdi-e mindenki 8 órakor a munkát. Tudomására hozták a munkásoknak azt is, hogy aki egy évben két napot igazolatlanul mulaszt, az nem kapja meg kenyérgabona járandóságát, és a kétnapos hiányzást beszámítják a fizetett szabadságba is. A vezetőkről csak azt hallani, milyen intézkedést tettek a munkafegyelem megsértői el len. arról viszont nem tettele említést, milyen politikai munMa már nem elégedhetünk meg azzal, ha valamit úgyahogy megcsinálunk, arra kell törekedni, hogy minél jobban, célra vezetőbben oldjuk meg feladatainkat. Ezt a célt szolgálta az a kétnapos trágyakezelési tanfolyam is, ami január 24-én kezdődött meg a Kajmádi Állami Gazdaságban. Eddig is trágyázták a földeket, de az esetek túlnyomó többségében ez nem valami sokat használt. Az istálfótrágya napokig, sőt, néha hetekig kint hevert szétszórva a földeken, és így tápértékének nagyrésze elillant a levegőben. A tsz-ekből és állami gazdaságokból a tanfolyamra összegyűlt 21 állattenyésztési dolgozó igen sokat tanult a hallottakból és látottakból. A tanfolyamot a Mező- gazdasági Kiadótól jött Sárközi Péter elvtárs vezette. A résztvevők az első nap két előadást hallottak az istálló és műtrágya kezeléséről, fontosságáról, majd megnézték hogyan valósul meg gyakorlatban a helyes trágyakezelés. Végigjárták az állami gazdaság véka folyik, hogyan nevelik a dől gozókat a munkafegyelem betartására. Minden esetre tényként kell elkönyvelni, hogy némileg sikerült javulást elérniük s ebben szerepe van az új mér nőknek, Kürtösi Andrásnak, aki egyik fővárosi üzemből került a gazdaságba, néhány nappal ezelőtt. Nagy lelkesedéssel, akarattal látott munkához. Nemcsak arra törekedett, hogy a javítások menetét szervezze meg jobban, hanem arra is jutott ideje, a megérkezése óta eltelt néhány nap alatt, hogy foglalkozzon a dolgozókkal, a műhelyben a gépjavítást végző szerelőkkel. Arról beszélt a dolgozókkal, milyen hasznos számukra is, a gazdaság számára is, ha azon igyekeznek, hogy teljes mérték ben kihasználják a műszakot, a javításokra fordított időt. Mindezeken felül őmaga ment el alkatrészért az Alkatrész- ellátó Vállalathoz, hogy az alkatrészellátásban javulás legyen, mert ott is vannak hibák. téseit és az előadásokon hallottak alapján megállapították, milyen műtrágyára van szüksége egyik, vagy másik táblának. Ugyanaz nap este két filmet néztek meg a tanfolyam résztvevői. A magyar oktatófilm termelőszövetkezeteink példáján keresztül mutatta be egyszerű, de célravezető módszerek alkalmazásában a helyes trágyakezelés menetét, a szovjetfilm pedig a Szovjetunióban használatos trágyaszóró és trágyarakó gépek alkalmazását ismertette. A tanfolyam második napján a résztvevők az állatállományt nézték meg, majd a mélyenfor- gató eke került sorra, amiből csak pár darab van a megyében. A mélyenforgató ekét a homokos talajok javításakor használják, az úgynevezett — Egerszegi-féle altalaj trágyázásnál. Az ilyqn ekék hatalmas, másfélméteres kormánylemezei 80,centiméter mélyen forgatják meg a földet. A decsi tsz-ek kiküldöttei megígérték, hogy a tanultakat megvalósítják otthon. MindenÜgy anis nem mindig a szükséges alkatrészt szállították, hanem ami éppen eszükbe- jutött, ami éppen „befért a pénzkeretbe.“ A gépjavításokban még sok tennivaló vár az Alsópéli Állami Gazdaság dolgozóira, hiszen a zömét még ezután kell elvégezni. A gépekre, főként a? erőgépekre állandóan szükség van és nem lehet túdni, mikor lehet megkezdeni majd a tavaszi munkákat. A gazdaság vezetői arról beszélnek, hogy a hét vé gén elvetik a tavaszi búzát. Habár még nem múlt el a tél, a hirtelen tavaszodásra lehet számítani, akkora pedig a gépeknek üzemképeseknek kell lenni. Ezért van szükség a szerelők, traktorosok lelkiismeretes, felelősségteljes munkájára, a vezetők megfelelő szervező, irányító munkájára. A gazdaság mutatott fel már komoly eredményeket, végzett el nehéz feladatokat, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a gépjavításban levő lemaradáson is javítanak és határidőre teljesítik a javítási tervet. ki vitt haza valamilyen új és hasznos tapasztalatot. Az egyik nek különösen a szakaszos trágyakezelés tetszett, ami biztosítja a jó beérést, anélkül, hogy elpárologna a trágya táp- ereje. A másik azt méltatta, — hogy valóban több tápanyagot kap a föld, ha a kihordást, szétszórást és alászántást egyidő- ben végzik, tehát meg kellene ezt is valósítani. Csák Gergelynek (nagykónyi Uj Élet Tsz) az volt a véleménye, ha akadnak is odahaza, akik elemzik az új módszereket, nekik meg kell azokat valósítaniok, mert ha jobban etetik a földet, jobban meg is hálálja. A jó trágyázás tehát a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak a hasznát növelik a jó bőséges termésen keresztül. A rövid, de tapasztalatokban, tanulságokban gazdag tanfolyam hallgatói azzal a kölcsönös ígérettel búcsúztak el egymástól, hogy a tanultak gyakorlati alkalmazásával igyekeznek az eddigieknél jobb, magasabb terméseredményeket elérni. — Menjek, vagy ne menjek ' — Nem túdtam, mitévő legyek. 'A Megyei Gépjavító Vállalat telefonon értesített, hogy menjek le és vegyem át a két darab főjavításra bevitt traktort, mert elkészült. Mindez 21-én történt, örömmel mentem le, ugyanakkor kétkedve, nem akartam elhinni a jó hírt, habár a szerződés szerint január 15-ig el kellett volna végezni a javítást. Mindegy, lemegyek és átveszem, hadd mehessenek a gépek dolgozni, úgyis van még szántanivaló. Bementem tehát a Gépjavító Vállalathoz. Egyik gép ott állt árván, félig befestve, a másik pedig még arra várt, vajon mit is fognak vele elkövetni. Még az vigasztalt, hogy nemcsak én tettem potyautat, hanem a teveli gépállomás főgépésze is, aki ugyancsak telefonhívásra je lent meg gépátvételre,, de ő is hasonló eredménnyel járt. Most már csak azt kérdezzük, ha a Megyei Gépjavító Vállalatnál fejetlenség uralkodik, akkor miért legyen fejetlenség a gépállomásokon is? Gondolnak egyet és berendelik az embert gépátvételre, mikor az nincs is készen. Azt javasolnám a Vállalat vezetőinek, szervezzék mqg jobban a munkát, mert nem mindegy az, hogy a főjavításra beküldött gépeket milyen állapotban kapjuk meg és hogy mennyi időt töltünk el feleslegesen ilyen hiábavaló utazgatásokkal. Loboda György vez. mechanikus, ÁMG. Szedres Trágyakezelési tanfolyam a Kajmádi Állami Gazdaságban Jegyzetek Koreából II. A koreaiak szeretik és megbecsülik egészségügyi csopor- tunk valamennyi tagját. A betegek bizalommal jönnek kórházunkba, akárcsak a többi demokratikus országok kórházaiba. Ha valahova elmegyünk kirándulni, minden oldalról integetnek és kiabálnak: „Nagyon hálásan köszönöm, a magyar orvosok nagyon jó emberek, meggyógyítanak ...” (Szükségesnek tartom itt megemlíteni, hogy, a japán megszállás alatt, csak japán kórházak voltak, ahova koreai a lábát se tehette be.) Jelenlegi kórházunk egy régi japán kórház maradványa, amit azóta alaposan kibővítettek. ‘Nagyon megható ezeknek az egyszerű embereknek a hálája, amit visszautasítani igen nagy sértés. Például az egyik beteg kislány egy csokor virágot hozott vízzel tele bejőttes üvegben, s csak később vettük észre, hogy a vízben halacska úszkál. Szegény talán éppen a vacsora halacskájáról mondott le, hogy nekünk kedveskedhessen vele. Gyakran adnak almát, tojást, amit mi az itteni szegények között osztunk szét. A kórházban gyakori a teljesen árva gyermek. Egyik kis betegünk, egy négyéves kislány teljesen rneztelenül, ökölnyi prolapsussal sétált be hozzánk Egyhónapi táplálás után mertük csak megműteni. Jelenleg as osztályvezető nővér örökbefogadta egy ötéves kisfiúcskával együtt. Az osztályvezető nővérrel igen sokat beszélgetünk a koreai nép régi életéről, s ő szívesen mesél. Elmondja, hogy milyen nyomorúságos kegyetlen volt az ő életük egész addig, amíg fel nem szabadították önmagukat... Amikor mesélünk nekik a szabadság szépségéről, a felszabadult élet öröméről és boldogságáról, áhítattal hallgatnak bennünket. A koreaiak igen szívesen és örömmel tanulnak tőlünk, s örömmel látjuk, hogy mint ébred lassan ez a nép abból a nyomasztó mély álomból, melyet az elnyomás és a háború borzalma rá- kényszerített. Begyógyulnak Korea sebei és én boldog vagyok, hogy ebben a munkában segíthetek ennek a sokat szenvedett népnek. VARGA TEREZ. Kész a gép, vag?" nem ?
