Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-27 / 23. szám

1956. JANUÁR 27. TOLNAI NAPLÓ 3 i Az év első hónapjában is teljesítik beadási kötelezettségüket a sióagárdi gazdák Kilián Mihály, a begyűjtési állandó bizottság elnöke igy magyarázta meg a sióagárdiak jó begyűjtési munkájának alapját: Az emberek, de még az egyes községek között is különbséget kell tenni. Ha egy tanítónak 40 tanítványa van. azok között vannak olyanok, akik jó szóból megértik, hogy tanulni kell — meg akarnak is. Egy másik részüknek viszont... így van ez a mi .munkánkkal is. A sióagárdi népnek nem kell külön noszogatás ... Az edigi eredmények igazat adnak Kilián Mihálynak. A múlt évben s most az 1956-os év elején is jó munkát végeznek. A januári terveket, ha így haladnak to­vább, egész biztosan teljesíteni fogják. N Tejből már alig van vissza, a sertésbe- adásnak január 16-ig több, mint felét teljesítették. Jól indultak az idei beadás teljesítésével, de a tavalyról maradt hát­ralékról sem feledkeztek meg. Hét mázsa kukoricát máris behoztak, így a kukorica hátralék 4 mázsára zsugorodott. 1955-ben igen sokat nyomott a mérlegen a baromfi beadás lemaradása. Most, január 22-ig már másfél mázsával többet adtak le a januárra tervezettnél s így lehetővé vá­lik a múlt évi lemaradás teljesítése is. Minden községben vannak a tanács­háza előtt szép fekete táblák, de nem mindenütt lehet tudni, hogy mi célt .szol­gálnak ezek. Egyik helyen teljesen üre­sek, a másik helyen pedig múzeumba- illő eredmények díszlenek rajtuk, vagy az, elhanyagoltság egyéb nyomait vise­lik. Itt azonban rögtön látni, hogy törőd­nek a táblával is, a begyűjtéssel is. A táblák tele vannak a jól — és helyen­ként — a rosszul teljesítő gazdák nevei­vel. Balogh Ferenc és Szabadi János (Petőfi-utca 273. és 271.), Gábriel Mihály (József Attila-utca 21.) és Cservenyi Aladár, meg a többiek már az egész évi tojás- és baromfibeadásuk teljesítésénél tartanak. Pedig nem boszorkányság az, amit Sióagárdon csinálnak, mindössze annyi csak, hogy mindig tájékoztatják a dol­gozó parasztokat, hogy kinek-kinek mennyi a kötelezettsége. A begyűjtési állandó bizottságot és az aktívákat gyű­léseken tájékoztatják a begyűjtés külön­böző problémáiról, azok pedig elviszik szerte a faluba, amit hallottak. Nemrégi­ben például igen sokan azt kérdezték, igaz-e, hogy a most januárban levágott és a majd decemberben levágandó ser­tések után úgy kell a zsírt beadni, mint­ha egyszerre vágták volna le. Az állandó bizottság tagjai és az aktivák megma­gyarázták, hogy az ilyesmit nem naptári év szerint számítják ,tehát a híresztelés nem igaz. Csütörtökön, január 19-én ar­ról tájékoztatták a begyűjtés dolgozóit, hogy hogyan kell megszervezni a tojás- és baromfi begyűjtését és a kukoricát sertésbeadással lehet helyettesíteni. Ezen a héten már igen sok érdeklődő kereste fel a tanácsot és az állandó bizottság tagjait, hogy adjanak bővebb felvilágo­sításokat a január 19-i gyűlésen hallot­takról. Sióagárdon tehát azért megy jól a begyűjtés munkája, mert a begyűjtési szervek állandó felvilágosító munkát vé­geznek, a dolgozó parasztok pedig éppen ennek következtében magúk is mindí érdeklődnek. Ez a helyesen kialakított összhang, amely nemcsak a rideg hiva­tali utakat veszi igénybe, nemcsak a be­idéző cédulákra alapoz, ez tette lehe­tővé, hogy a sióagárdiak szép eredmé­nyekkel kezdhetik az 1956-os esztendőt. Minőségi bérezés a Tolnai Textiigyárban EGY ÜZEM tervteljesítésé- hek a mérésénél nemcsak azt kell figyelembe venni ,hogy tel- f jesítette-e termelési tervét, ha­nem sok egyéb tényezőt is. Ezek közé tartozik — és egyik legfontosabb tényező — a mi­nőség. Az, hogy milyen minő­ségű készárut állít elő az üzem a rendelkezésre álló nyersanyagból. Különösen fon­tos ez olyan iparágaknál, me­lyek importanyagokkal dolgoz­nak, hogy a külföldről, drága valutáért beszerzett anyagnak egy de­kája se menjen veszendőbe, abból minél több elsőosztályú áru készüljön. A minőség állandó javításá- y nak - a szakmai oktatás és politikai meggyőző munka mel­lett a legfontosabb emelője a helyes bérrendszer. Ki-ki olyan mértékben részesedjék a társadalom által előállított ja­vakból, amilyen értékű mun­kával járult hozzá ezek megt.er meléséhez. Nemcsak azt kell figyelembevenni, hogy egy- dolgozó mennyi árut állított -elő, hanem a minőséget is. A helyes bérezés ösztönöz a mi­nőség javítására. A TOLNAI Textilgyárban a múlt év júliusa óta alkalmaz­zák a jelenlegi bérezési rend­szert. Igaz, hogy azelőtt is figyelembe vették a minőséget, például, ha va­laki tízezer vetés másodosz­tályú árut szőtt, az csak nyolc ezer vetés elsőosztá­lyúnak számított, így számol­ták el darabbérben. Ez aztán odavezetett hogy sok szövő inkább a mennyisé­gi teljesítésre törekedett, hi­szen ha kevesebb figyelemmel végezte munkáját, mennyiségi­leg többet tudott termelni, nor máját .túlteljesítetté, gyakran többet keresett, mint aki job­ban vigyázott a minőségre, s emiatt alacsonyabb volt a teije- sítményszázaléka. E káros állapotnak vetett vé get az új bérezési rendszer. A régi elszámolási rendszer (ala­csonyabb osztályozású pamut­szövet kevesebbet számít a da­rabbérben is) meghagyása mel lett külön premizálják azokat a dolgozókat, akik a norma.tel- jesítése, illetve túlteljesítése mellett a minőség terén is tel­jesítik az előirányzatot. Például, aki normáját 100 és 104,99 százalék között teljesíti, az általa szőtt pamutszövet 80—84,99 százaléka elsőosz­tályú, az egész darabbéres keresetének 5 százalékát kap ja prémiumként. Ez a prémiumszázalék aztán lépcsőzetesen emelkedik. 100— 104.99 százalékos normateljesít­mény, 85—89,99 százalékos mi­nőségnél 10 százalék, aki pedig 110 százalék felett teljesíti nor­máját, 95 százalék felett a mi­nőséget, 30 százalékos prémiu­mot kap. EZ AZ ÜJ bérezési, illetve premizálási rendszer bevált a gyárban. Legjobban az mutatja ezt. hogy az elmúlt év második felében a gyár hónapról-hónap- ra túlteljesítette a minőség te­rén is tervét. De jól jártak a dolgozók is, akik közül sokan 150—200 forintot is kapnak ha­vonta minőségi prémiumként. Például Hochsteiger Mária, aki decemberben 110.8 száza­lékra teljesítette normáját, 98,1 százalék elsőosztályú árut szőtt, több mint 220 forint pré­miumot kapott. Zsidó Jánosné 121.3, illetve ' 99,4 százalékos teljesítményé ért darabbéres keresete 30 százalékát, 209 forint minő­ségi prémiumot kapott. Havonta tíz—tizenötezer forin­tot fizet ki a gyár a dolgozók­nak minőségi prémium címén. A gyár üzemi bizottsága rendszeresen ismerteti a dolgo­zókkal a minőségi bérezést, gyakran kiszámítják egy-egy rossz minőségű munkát végző dolgozónak, hogy mennyivel kapott volna többet, ha jobban vigyázott volna a minőségre. Például Meksz Jolán szövő 234 forinttal többet vitt volna haza borítékjában a legutóbbi fizetéskor, ha 76.7 százalék helyett 100 százalékban teljesí­tette volna a minőségi tervet. ÍGY EGYRE nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik jobban vigyáznak a minőségre munkájukban, ezzel is elősegí­tik, hogy a gyár minél több jóminőségű pamutszövetet ál­lítson elő, minél több szép, jó­minőségű textiláru kerüljön az üzletekbe, a fogyasztókhoz. Felhívás a megye termelőszövetkezeti DISZ szervezeteihez Uj világ épül hazánkban. Egyre érik a dolgozó százez­rek hősi erőfeszítéseinek gyümölcse, egyre nagyobb léptekkel közeleg az áldozatos, kitartó munka nyomán a bőség, a jólét a fény világa. Ifjúságunk arra hivatott, hogy ebben a nagyszerű küzde­lemben mindig az élen járjon. Ránk, termelőszövetkezeti fia­talokra, akik falun az új, szocialista életforma képviselői va­gyunk, különösen szép feladatok hárulnak. Ez a gondolat vezetett minket, a faddi Győzelem Tsz fiataljait arra az elhatározásra, hogy a DISZ II. Kongresszu­sának szellemében védnökséget vállaljunk a kukorica négyze­tes vetése fölött. Megígérjük, hogy 190 holdon négyzetesen elvetjük a ku­koricát, s 30—35 mázsás átlagot érünk el trágyázással, jó ta- !a (előkészítő munkával, s négyszeri kapálással. A kukorica négyzetes vetésében és gondozásában verseny­re hívjuk a megye minden termelőszövetkezeti DÍSZ szerve­zetét a gazdagabb, bőségesebb kukoricatermésért. A faddi Győzelem Tsz DISZ fiataljainak nevében: Böcz Sándor DISZ-titkár Csatlakozás a nagyvej kei fiatalok versenyfelhívásához Január elején elkészült a sióagárdi DISZ-szervezet fél­éves munkaterve, amelyet a fiatalok nagy lelkesedéssel fo­gadtak el. A munkaterv szerint a népi együttes, mely a múlt évi kul- túrversenyeken elnyerte a Me­gye Legjobb Népi Együttese cí­met, mojst is nagy lendülettel készül a Ságvári Endre kultu­rális seregszemlére. Most a szü­reti játékokat tanulják a fiata­lok és remélik, hogy hírnevü­ket az idén is megvédik. A színjátszók a Dankó Pista című daljátékot tanulják nagy lelkesedéssel. A DISZ-fiatalok kiveszik ré­szüket a munkából is. Újjáépí­tik a sportpálya öltözőjét, meg­nagyobbítják a pályát s egy sé­tányt építenek a falu végétől a sportpályáig. A lányok körében nagy visszhangra talált a „Haz- körüli tisztasági verseny’’, ame­lyet bizonyos időközökben pon­tozással értékelnek. A legjob­bakat a DISZ vezetőség értékes díjazásban részesíti. Ez azt je­lenti, hogy a sióagárdi DISZ- fiatalok csatlakoztak a nagy- vejkei DISZ-szervezet felhívá­sához. Hogy melyik alapszerve­zet végez értékesebb munkát, azt pénzre átszámítva lehet — megállapítani. SZ. M. Vezetőségválasztás a mázai alapszervezétben Január 20-án tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését a mázai alapszervezet. A beszá­molóban méltó helyet kaptak az eredmények, de nem ma­radtak ki a hibák, valamint azok kijavításának módjai sem. Névszerint szerepeltek a jól­dolgozó elvtársak, de a notórius elmaradók is. A beszámoló után széleskörű vita alakult ki. Az elvtársak megvitatták a pártvezetőség — munkáját, s foglalkoztak a ta­nács tevékenységével is. Meg­vitatták, hogy az egyes pártta­gok mennyiben segítettek a ter­melőmunka megjavításában. A vita után a tagság meg­választotta az új vezetőséget, amely ígéretet tett arra, hogy a jövőben a pártszervezet jobb munkát végez. A határozati ja­vaslatot a párttagok egyhangú­lag elfogadták. A vezetőségválasztó taggyű­lésen felvettünk két tagjelöl­tet is. BENCZE ISTVÁNNÉ. munkdbaállításo — legfontosabb feladat dán összeforrott harcos kol­lektíva legyen. Ennek előfel­tétele, hogy a titkár úgy szervezze meg a vezetőség munkáját, hogy a vezetőség minden tagja kapjon valami­lyen részfeladatot — mint mondani szokták, reszortot — és emellett legyen betekintése a vezetőség egész tevékeny­ségébe. A jó vezetőségben ez így van és ilyen helyen nem raa- radoznak el a vezetőség tag­jai a megbeszélésekről, -ülé sekről. A választások megte­remtik a feltételét, hogy jól összeforrott kollektívák állja­nak a pártszervezetek élére. Erre mutat, hogy a régi, jól dolgozó vezetőségi tagok zö­mét újraválasztják és kiegé­szítik jól dolgozó kommunista szakemberekkel, gazdaságve­zetőkkel, értelmiségiekkel, nőkkel és fiatalokkal a veze­tőségeket. A párttitkárokon múlik, hogy maradéktalanul bevonják a pártmunkába a vezetőség minden tagját, külö nos gondot fordítva az újon- ^ nan bekerült elvtársakra. Nem kisebb a járási párt­bizottságok felelőssége sem. Rajtuk, segítségükön múlik, hogy az új pártvezetőségek hogyan „indulnak.“ S azon múlik sokszor egész tevékeny ségük, hogy hogyan tették meg az első lépést, kaptak-e elég bátorítást, biztatást. A járási pártbizottságok ezért különösen kezdetben gyakran látogassák, ösztönöz­zék az új pártvezetőségeket munkájuk kapcsán. A párt- szervezetek igényeljék, kér­jék ezt a segítséget, probléma juk közben forduljanak bát­ran tanácsért a pártbizottsá­gokhoz. Számos pártvezetőség ered­ményesen látott munkához. A tengelici „Petőfi“ Tsz pártve­zetősége például eleven alap­szervezeti tevékenységet épí­tett ki, sokoldalúan segíti a tsz gazdasági megerősödését, és népnevelő csoportot szer­vezett, amely esténként el­jár a szomszédos Szőlőhegyre felvilágosító munkát végezni, hogy minél többen válasszák a szövetkezeti utat. Hasonló tevékenységet folytat a hátai „Vörös Zászló“ és a „Rákóczi“ Tsz pártszervezete is. Tagtöbb újonnan válasz­tott falusi pártszerve zet azon munkálkodik, hogy szélesítve kapcsolatát a töme­gekkel, előkészítse a mező- gazdasági termelés 3 százalé­kos emelkedését az 1956-os gazdasági évben és jelentős eredményt akar elérni a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében. Azonban ^ általános nagy feladatok mellett sok „apró­nak“ látszó munkáról megfe­ledkeztünk. Például igén eredményesen harcolnak a tsz pártszervezeteink az állatte­nyésztés fellendítéséért, eh­hez szükséges építkezésekért. Szinte nagy építkezési moz­galmat indítottak el. Hiba azonban, hogy úgyszólván köz ponti készletből kívánják megoldani az összes építke­zést. Az új pártvezetőségek keressék, kutassák, tárják fel a helyi építőanyagforrá­sokat és indítsanak mozgal­mat az építkezés olcsóbbá tétele érdekében. Például szénporos téglaégetés és más helyi anyagfelhasználás. Ugyancsak sok szó esik ar­ról, hogy az elmúlt évi nagy csapadékmennyiség követkéz tében lapos területeken sok őszi vetésen víz áll, má­sutt a mélyszántást nem lehet Tanácskozás — az emberi élet érdekében elvégezni emiatt. Pártszerve­zeteink, az új pártvezetősé­gek, a helyi tanácsok, tömeg­szervezetek, a Hazafias Nép­front bizottságok, a termelési bizottságok útján szervezze­nek társadalmi megmozdulást az összegyűlt vizek levezeté­sére, a csatorna hálózat ki­tisztítására. ¥ly módon csak a Sárköz­ben több mint ezer holdról tudnák elvezetni az összegyűlt vizet. Ilyen és eh­hez hasonló feladatot számta­lant lehetne felsorolni. Az új vezetőségek nagyon fontos feladata, hogy meg­szervezzék a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa anyagának a kongresszus elé készített té­ziseknek, a Szovjetunió ha­todik népgazdasági terve ter­vezetének tanulmányozását és propagandáját. Az új pártvezetőségekre te­hát igen szép és megtisztelő feladatok várnak. A párttag­ság és dolgozó népünk azt várja az új pártvezetőségek­től, hogy határozottan, meg­alkuvás és elernyedés nélkül vezessék a pártszervezeteket pártunk Központi Vezetősége útmutatásainak megfelelően, újabb és újabb sikerek eléré­sére. SOMI BENJAMIN a szekszárdi JB első titkára. A Tcjlna megyei Tanács XI. Egészségügyi Osztálya január. 25-én. délelőtt tanácskozást tartott. Ezen az értekezleten megjelentek a különböző szer­vek képviselői: a MOKÉP-től, a MEDOSZ-tól, a Magyar Vö- röskereszt-től, a TTIT-től, a a kórháztól, a megyei oktatási osztálytól. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy a megyei szervek vezetőinek a figyelmét már most felhívja annak a nagyfon tosságú eseménynek a megren­dezésére és előkészítésére, amelyre február 12—19-e kö zött kerül sor. Ugyanis ekkor tartják me­gyénkben is a TBC el­leni küzdelem hetét. Ennek alkalmából a megyeszékhe­lyen és a járási székhelye­ken ünnepélyes megnyitó­kat tartanak, majd minden községben sor kerül egész­ségügyi filmek vetítésére, be­számolók megtartására, me­Már az elmúlt esztendőben megkezdődött Bonyhádon a trachoma-gondozó építése. Ez évben teljesen befejeződik. A lyek mind azt a célt szolgál­ják, hogy felhívják a lakos­ság figyelmét a TBC elleni küzdelemre. Erre azért van szükség — han­goztatta beszámolójában Reg- lődy elvtárs —, mert ez a be­tegség még mindig szedi áldo­zatait a lakosság köréből. Bár sokkal kisebb mértékben, mint a múlt rendszerben. A TBC megelőzhető, gyógyít­ható. Ennek a hétnek a kere­tében és utána is felkutatják a tbc-s betegeket vagy az arra hajlamosakat, hogy az orvosi tudomány mai állásával meg­előzzék a megbetegedést és meggyógyítsák a már betege­ket. Ehhez a munkához fel­tétlenül szükség van a lakosság széles aktivizálására. A község vezetői ügyeljenek arra, hogy a falu minden -lakosa átessen a a szűrő vizsgálaton: meg kell értetni mindenkivel, saját ér­dekéről van szó. gondozó felépítése egymillió és nyolcszázezer forintba kerül. A trachoma-gondozóban negyven ember nyer. elhelyezést. Trachoma-gondozá épül Bonyhádon

Next

/
Thumbnails
Contents