Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-25 / 302. szám
TOLNAI NAPLÓ 1955. DECEMBER 25. 3rodalom * 'Iflűvéó&et* T^udomány Romeo és Júlia a szekszárdi Általános Gimnáziumban Szombaton este ugyancsak benépesedett a szekszárdi Garay János Általános Gimnázium tornaterme. Ezúttal azonban nem tornaversenyt, vagy más sporteseményt látott a nagyszámú nézősereg. Az iskola tanulói kultúrműsorral szerepeltek. A műsoros estre nagy szorgalommal készültek, a próbákra a tanulás befejezése utáni szabad idejüket használták fel. Elmondhatjuk, fáradozásuk nem maradt eredménytelen. Bizonyította ezt az egy- egy műsorszám után felcsattanó nagy taps, azonkívül a dicséretek a befejezés után; „Szép volt“, „Nagyszerű volt“. A műsor első számában Fogarasi Imre és Bálind Márta elevenítette meg Shakespeare örökbecsű művét, a „Romeo és Juliá“-t, az erkélyjelenet előadásával. Puskin „Anyeginje következett ezután, Lakatos Mária kitűnően, sok érzéssel adta elő a „Tatjána levele“ részletet. Egy leendő kis balettművésznő, Gora Ildikó lépett színpadra, Lehár „Arany-ezüst keringő“ jét táncolta, majd a francia szellemesség csillogásából kapott ízelítőt a közönség. A „Cyra- nó de Bergerac“ orrmonológiát adta elő Zeke I,ászló. Tóth Nándor hegedűszólója után a télből a tavaszba vezetett el a zene, a tánc, Gede Ildikó csillogtatta a balett szépségét. Schubert B-moll impromtue-jét az iskola művésznője, Wágner Ilus adta elő zongorán. A műsor befejező száma a Szentivánéji álom második felvonásának előjátéka volt, Titánia szerepében Lakatos Mária, Oberon szerepében Kasza Lajos, Puck szerepében Kovács Jenő, a tündér szerepében Hadnagy Ilona, Heléna szerepében Balázs Judit, Demétrius szerepében Szabados Endre, Lisander szerepében Fogarasi Imre, Hermina szerepében Bálind Márta lépett fel. A műsor megrendezéséhez komoly segítséget adtak a nevelők is, elsősorban Zádor Béla DISZ vezető, Kaszás Imre és Létay Menyhért. Az összekötő szöveget dr. Antal László állította össze. A jólsikerült műsor ízelítő volt, bevezetője a távolabbi nagy terveknek. A gimnázium ta nulói ugyanis a tavaszra a Szentivánéji álom előadását tervezik szabadtéri előadásban, amelyhez a jelmezeket, díszleteket házilag akarják elkészíteni. Ezen a műsoron minden szereplő tudása legjavát adta, s ezek után bízunk abban, hogy a lelkes fiatalok igyekezetét majd sok siker koronázza. Készülődés a seregszemlére két dombóvári üzemben A jövő év első negyedében megrendezésre kerülő ifjúsá- gi kulturális seregszemlére már országosan folynak a nevezések és a kultúrcsoportok előkészületei. Megyénkben is mutatkozik már a szervezés eredménye, s a seregszemle sok járásban igen szép és ni vós küzdelmet Ígér. Dombóváron például A FATELITÖ VÁLLALAT kultúrcsoportja is lelkesen készül már a seregszemlére. Fodor elviárs a kultúrcsoport vezetője elmondja, hogy az üzem kultúrcsoportja szép múltra tekinthet vissza. — A nyáron a Gül-babát játszotta nagy sikerrel a csoport. — Olyan nagy volt az érdeklődés a zenés darab iránt, hogy ötször előadták telt ház előtt... A vállalatnak volt tánccsoportja is, de ez a csoport már közel három éve felbomlott, most ismét szervezik, s azzal is szeretnének résztvenni a Kultúráiét Gyünkön A /. elmúlt két esztendő alatt időnként megjelent a Tolnai " Naplóban egy-egy cikk a Gyönki Járási Kultúrház mun tájáról. Egyik arról szólt, hogy lendülőben van a kultúráiét Jyönkön, a másik a DISZ fiataloknak a kultúrotthonból kiszo- ulását nehezményezi. A kultúrélettel foglalkozó cikkek mind- :gyike azzal fejeződik be, hogy ahhoz, hogy Gyönkön a kulturális élet fellendüljön és eredményes legyen feltétlenül szükséges, hogy a kultúrotthon körüli építkezések befejezést nyerje lek. Nos, az illetékes szervek összefogásának eredményeként a járt állandó szorgalmazásával ma már tágas, előadóterem, itthonosan berendezett szobák várják azokat, akik szomjazzák i tudást és szórakozni is akarnak. És nem hiába várják. A Gyönki Járási Kultúrotthonban az előadások, kiállítások bálok egymást váltogatják. Röviden szeretnék pár szóban az utolsó három hónapban lezajlott eseményekkel foglalkozni. lső helyre kívánkozik a Gyönki Körzeti Földmflvesszö- vetkezet bútorkiállítása. A nagyterembe beépített hat helyiségben kiállított konyha, szoba, hálószoba bútorok a művészi elrendezésben minden látogatónak örömet és vásárlási kedvet „csináltak”. Nagyon sokah nézték meg a kiállítást és sokan vásároltak is. Az utóbbit a több mint 100 000 forint fór galom bizonyítja, amit a földművesszövetkezet dolgozói a kiálli tás napjaiban lebonyolítottak. A kiállítás sikerének Bacsiti Demeter és Bács Henrik földművesszövetkezeti dolgozók a részesei. Művészi és becsületes munkájuk minden dicséretet megérdemel. Erről beszélnek több ezren, akik a kiállítást meg nézték. A kiállítások sorából még csak a Bulgár kiállításról sze retnék szólni. Pataki József: Mit láttam Bulgáriában? című előadását megelőzően a TTIT rendezésében Horváth György kultúrotthonigazgató irányításával a klubszobában helyezték el a bulgáriai tájak szebbnél-szebb felvételeit. A népi viseletek sz npompája is sok nézőt vonzott. Az új bulgár festészet képeit is többen megcsodálták. A kiállítás és az előadás közelebb hozta egymáshoz a két nép eredményeit és hathatós támogatója volt a szomszédos népek megismerésének. Az előadások között azt hiszem érdemes megemlíteni a , sorozáson elhangzottakat, ahol a járás sorköteles ifjú sága az előadásokból megismerhette a gyönki gimnázium 150 éves történetét, a kuruckor hősiességét. Zrínyi üzenetét a ma fiataljaihoz. A Kiegészítő Parancsnokság és a TTIT, valamint és nem utolsósorban a MÖHOSZ közös munkája nyomán jöttek létre ezek az előadások, melyen körülbelül 700 fiatal hallgatta a múlt szavát és merített erőt a jelen építésének gyönyörű feladatához. A gyönki gimnázium tantestülete, ifjúsága és a gyönki közönség Tolnai Lajos, az iskola nagy tanítványának, emlék- ünnepélyén hódolt a nagy író emlékének. Dr. Tóth Kálmán szép emlékbeszéde és a fiatalok Tolnai tolmácsolása jó példa a helyi hagyományok megbecsülésének és fellendítésének. A gyönki gimnázium IV. osztályosai sikerrel vitték színre Móricz Zsigmond „Nem éihetek muzsikaszó nélkül” című da rabját. / DISZ fiatalok bálja, az MNDSZ estje, az úttörök nagy sikerű műsoros estje mind azt bizonyítják, hogy Gyönkön nagy szükség volt és van a Járási Kultúrház összefogó, szervező munkájára. Adatok a fentiek egy község ívelő kultúréletéröl. S ha a kultúrotthonban a könyvtár is rendelkezésre áll majd az olvasni kívánó fiatal és idősebb közönségnek (állandó könyvtáros beállításával) akkor a kultúráiét még virágzóbbá válik Gyönkön. P. E. Kovács Ferenc: Holnap karácsony lesz! Az erdő hallgat mint a sír, csak hűs szellő legyint, kíséri útján az ó-év utolsó lépteit. Míg csókjait elveszti mind, ünnepi köntöst húz reánk, s dísze selyméből osztozik apró karácsonyfánk. Szikrázva ég rajt gyertyaszál, fonálként száll a füst, a iyonvéd gombja megcsillan, mint parányi ezüst. ... Nézzük, mint vének múltjukat, keresünk távol egy tanyát, ahol egy Anya ránknyitotta az élet ajtaját. ... Valahol az édes otthon — ünnepi éjbe vesz, arra ballag a néma est holnap karácsony lesz! Hogy nyugton jöjjön, őr vigyáz, a gondja mindenütt s a békedalok ritmusa ifjú szívébe üt, mert miénk minden csillogás, akárhol gyúl a fény; lelkünk tűzhelyén lobot vet a legszebb érzemény! ... Százszorszép álmok rejtekén megáll most minden szem, míg meghatóan ébred fel a gyermek-érzelem. — Majd harcos szívek álmain száll a lelkünk tovább s az otthonvárók arcára egy édes csókot ád! (Most az erdőszélen várunk, tanyánkon semmi nesz elcsendesült az ezredünk, — holnap karácsony lesz!) Szaiff István: Mi jó, hogy így van Ki messzelátón nézi hidegen, ha itt-ott néha kis hibát talál, és hogyha jót lelt, akkor szüntelen csak megfordítva néz azon csupán. Feledte az a pőre tegnapot, s fanyalgva így néz dúskeblű jelent, így érez gyérnek dúsmeleg Napot, hol tegnap éjjel gyenge mécst se lelt. Parányi, apró gyenge emberek, mi jó, hogy ritka már a számatok! — s az erősek, hogy mind acélhegyek: magasan hordják — vállon! — a Napot. seregszemlén. A színjátszócsoport már darabot is választott a seregszemlére, s szorgalmasan készülnek vele, formálják, gyakorolják az alakításokat, mert nem szeretnének szégyent vallani. Erre az alkalomra a „Cigány” című népszínművet tanulják. De a komoly felkészülés mellett állan dóan van az együttes tarsolyában egy-két egyfelvonásos jelenet, villámtréfa, amivel bármikor felléphetnek akár valamilyen gyűlést megelőző rövid ünnepségen, akár egy jól dolgozót jutalmazó műsorban ... A csoportnak olyan lelkes tagjai vannak, mint Kovács Magda, Kovács Béla, Kruder Ella, Török János., akik már évek óta tagjai a kultúrgárdának és mindig biztos szereplői a daraboknak .. A FÉMTÖMEGCIKK- GYÁRTÓ egyik irodahelyiségének asztalán kék fedőlapos könyv fekszik, melyet Raffai Nándoi elvtárs, a vállalat kultúrfele- löse forgat és figyelmesen olvassa az egyfelvonásosokat, melyek közül választani akar. „Itt az ideje — mondja, — hogy elkezdjük a készülődést a seregszemlére, ha nem akarunk szégyent vallani.” A szilveszteri műsorra már nagyjából készen is van a gárda, csak csiszolni kell még a j lenetek szereplőinek alakítását. Eddig nem helyeztek elég súlyt az üzemben a kultúr- munkára, most tehát elég nagy feladat hárul a kultúrcsoport vezetőjére, ha szilárd alapra akarja helyezni az üzem kultúrmunkájának jövőjét. Raffai elvtárs minden támogatást megkap a vállalat igazgatójától, pártszervezetétől, az üzemi bizottságtól ehhez a munkához, tehát az alapfeltételek megvannak a sikeres szerepléshez. Tiltott szerelem ••• EZ A FRANCIA FILM azok közé a filmek közé tartozik, melyek után a mozilatogato csendesen lépeget az utcán, gondolataiba merülve hallgatja a város zaját, duruzsolasat, elfeledkezik mindenről, s szeme előtt még mindig a filmkockák képeit látja, melyek bevésődtek az agyába, s ha behunyná hirtelen a szemét, biztos egy képet látna lelki szemei előtt a filmből, amely éppen a legnagyobb hatassal volt rá ... Megfigyeltem az embereket, akik kiléptek a moziból. Mindegyik, mintha gondolkozott volna valamin, mind- egyik mérlegelte a filmet... Charles Pellegrin, arlesi orvos, nem halt meg a filmkockák lepergése után, hanem alakja ott járt az utcán, vitték maguk kai az emberek, akik a filmen keresztül megismerkedtek életével, (nem is az egész életevei), annak egy részével. PELLEGRIN még addig soha nem vette észre, hogy üres, tartalmatlan az élete. Élt, elhasznált egy feleséget, aztan férjül vette egy másik, aKi társa volt, de több nem tudott lenni. Pellegrin már negyvenöt éves, de még nem volt szerelmes, még soha nem határozott önállóan a családi életen belül. A látszatra nyugodt, kiegyensúlyozott polgári élet ürességére Marseilleben jón rá, amikor megismerkedik a szép, húsz éves kokottal, Marti- ne-nal, aki éppen beleunt az átutazó“ szerelmekbe és valami nyugodtabb, biztosabb életre vágyódik. Megismerkedésük is véletlen melynek hatására aztán Pellegrin életében először hazudik kicsit ügyetlenül a feleségének. Később aztan a mindjobban kibontakozó szerelem hatására, amikor már Martine is Arlesben van - egészen belejön. Megpróbál ki szakadni a polgári környezet bői, megpróbálja kitépni magát az anyai gyámság alól, melyet eddig, anélkül, hogy tudomást szerzett vplna róla, szónélkül viselt. Napokat, ej szakákat tölt együtt a lány nyal, aki a végén megunja a tiltott gyümölcs szerepét és el hagyja Pellegrint. Az orvosnak választania kell; vagy a lánynyal szökik, vagy éli tovább eddigi életét... Az előbbit va- lasztia, és elindul a lány után, akit az autóbuszmegálló melletti bár ablakán keresztül egy másik férfi oldalán pillant meg, s amikor Martinéval elindul a busz, Pellegrin lassú, fáradt léptekkel elindul visz- sza ... haza. ... AMIKOR AZ ORVOS elindul vissza, a néző önkénytelenül ítéletet mond, hogy vajon nem tette-e volna jobban, ha a lány után megy? ... Oda, a későn megismert szerelem emléke és szépsége húzza, amelyből az utolsó pillanatban aztán kiábrándul. De nem is a szerelemből ábrándul ki, hanem a lányból, aki csak egy mellékszereplője, megismerte- tője volt ennek az érzésnek. Nem, Martinehez nem mehet, mert nem volt őszinte az a szerelem, mellyel megajándékozta az orvost, hisz az ő élete olvan. mint a kapitalista államok sok leányáé, akik árulják magukat, s üresek, csak a szerepüket játsszák a Pellegrinek- kel. Pellegrin nem megy, nem mehet, mert ezzel a film is veszítene értékéből, mélységéből, mert nem lehetne igazi boldogságot termő ez a szerelem. Marad hát az egyedüli út: vissza, az elhagyott családhoz, a két kisleányhoz, az anyához, s az asszonyhoz, aki már mindent tud. HOSSZAN lehetne beszélni a film egyes jeleneteiről, melyek tükrözik a kapitalista tár sadalom egy orvosának életét. S találunk korrajzot is a filmben — bár láttunk már hűbb képet adó filmet a francia filmgyártástól. A film minden kockáján érződik, hogy az író és rendező megbocsát Pellegrinnek ezért a félrelépésért, s próbálja meg értetni a nézővel egyszerű és majdnem giccses módon, hogy az orvos olyasvalamit keres, ami hozzátartozik egy ember életéhez; melegséget, megértést. Mindezt persze nem találhatta meg annál a ' lánynál, aki az első éjszaka odaadja magát annak a férfinak, akivel éppen az estét töltötte. Nagy hibája a filmnek, hogy a lehetőségekhez mérten is kevés korrajzot ad — s bár utal a kapitalista államokban folyó züllött életre —, nem boncolja azt, s nem mutatja meg annak erkölcsromboló hatását. Az, hogy a film mégis mély érzelmeket keltett az emberekben, a színésznek, Fernandelnek köszönhető, aki művészien mutatta meg a falusi orvos életének ezt a pontját. Buni Géza
