Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-23 / 300. szám

z TOLNAI NAPLÓ 1955. DECEMBER 23. Naggyülés a moszkvai repülőtéren N. R. Buiganyin és N. Sz. Hruscsov visszaérkezése alkalmából Moszkva (TASZSZ) Orömújon- gással fogadta Moszkva decem­ber 21-én az indiai, burmai és afganisztáni útjáról visszatérő N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és N. Sz. Hruscsovot a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagját. Több mint egy hónapig tar tott a szovjet ország vezetőinek e valóban történelmi jelentőségű utazása. Eredményeiben az em­berek százmilliói világszerte a Szovjetunió politikájának, a ba­ráti együttműködés és a békés egymás mellett élés politikájának diadalát látták. A repülőgép érkezésének idő pontjára több tízezer moszkvai gyűlt össze ,a központi repülő­téren. A repülőtéren N. A. Buiganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak fo­gadására megjelentek: K» J. Vo rosilov, L. M. Kaganovics, A. I. Kiricsenko, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. M. Svernyik, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, P. N. Poszpjelov, Megjelentek a repülőtéren a diplomáciai testület tagjai, szov­jet és külföldi újságírók. A repülőgép megérkezése után a repülőtéren megkezdődött a naggyülés. Először M. A. Jasz- nov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott rövid megnyitó beszé­det, majd átadta a szót N. M Kuzmin elvtársnak, a Vörös Pro letár-gyár Sztálin-díjas eszterga iyosának, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa küldöttének, Moszkva ipari dolgozói képviselőjének. N. M. Kuzmin beszéde után A. V. Fjodorova, a moszkvai 494. számú iskola tanítónője, az OSZSZSZK érdemes tanítónője emelkedett szólásra, mint Moszk­va értelmiségének képviselője. Ezt követőleg a jelenlévők vl haros tapsa közepette N. Sz. Hruscsov mondott beszédet. K. Sz. Hruscsov beszéde — Azért fogadtuk el India, Burma és Afganisztán kormánya nak meghívását, mert egyszerű és világos cél állt előttünk: még jobban elmélyíteni azt a barátsá got és együttműködést, amely az említett országok és a Szovjet­unió között kialakult — mon­dotta N. Sz. Hruscsov. Ezt a feladatot becsülettel, az zal a szilárd meggyőződéssel igyekeztünk teljesíteni, hogy or­szágaink, népeink erős barátsága a népek javára szolgál, a világ békéjének megszilárdítását fogja szolgálni. Úgy gondolom, hogy pozitív eredményekkel járó, hasz nos utazás volt. Ezután N. Sz. Hruscsov arról a szívélyességről és lelkesedésről szólott .amellyel a szovjet kül­döttséget Indiában, Burmában és Afganisztánban fogadták. India 370 milliós népe, vala­mint Burma és Afganisztán né pe szövetségesünk a világ bé­kéjéért folyó harcban — hangoz tatta. — India nagy és jó barátja orszá gunknak. Mint a Szovjetunió es a Kínai Népköztársaság. India is szilárdan a békeharc álláspont jára helyezkedik. India, Kína ás a Szovjetunió pedig — amint V. I. Lenin tanította — legyőzhetet len erő. Elvtársakl Indiai, burmai és afganisztáni utazásunk olyan idő szakra esett, amikor az egész szovjet ország méltó módon ké­szül fogadni a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. Kongresz szusát. Mind a Szovjet Szocialista állam további erősítése, mind or­szágunk nemzetközi helyzeté­nek megszilárdítása terén nagy sikerekkel közeledünk a XX. pártkongresszushoz. Ez azonban egyáltalán nem jo­gosít fel arra, hogy az elért ered menyekkel megelégedjünk. A mi feladatunk az,’hogy min den eszközzel fejlesszük nérgaz daságunkat, és különösen alap­ját, a nehézipart, biztosítsuk a továbbiakban is a mezőgazdaság valamennyi ágának fejlődését erősítsük országunk népeinek ba rátságát, szocialista társadat műnk valamennyi dolgozójának erkölcsi és politikai egységét. Megbízható utón haladunk nagy célunk — a kommunizmus felépítése felé. Ezután a jelenlévők tapsa kö­zepette N. A. Buiganyin elvtárs kezdte meg beszédét. N. A. Buiganyin beszéde — Mélységesen meggyőződ, tünk arról, hogy az a lelkesedés és öröm, amellyel India, Burma és Afganisztán népei mindenütt fogadtak, a barátság és a szere­tet kifejeződése volt a Szovjet­unió ,a szovjet nép iránt, amely kommunista pártja vezetésével oly naggyá tette országát — mondotta. Meggyőződtünk arról, hogy az általunk meglátogatott országok békeszerető országok, amelynek népe és kormánya békés együtt­működésre törekszik minden állammal. A békés egymásmelleit élés­nek és az együttműködésnek öt nagy elve az az alap, amelyre a különböző társadalmi és politikai rendszerű államokkal fenntartott kapcsolatainkat építjük. Szemtanúi vagyunk annak a fo lyamatnak, hogy mind több és több állam csatlakozik ezekhez az elvekhez. A nagy Indiához. Burmához és' Afganisztánhoz fű­ződő barátságunk nagyszerű példa arra, hogy diadalmaskodnak a szovjet S. Schwab, a Német Demokra tikus Köztársaság budapesti rend kívüli és meghatalmazott nagy­követe az elmúlt napokban kor­mánya megbízásából megbeszé­léseket folytatott a Magyar Nép köztársaság kormányának kép­viselőjével az NDK-ban élő szü­lők Magyarországon maradt gyermekeinek átadása ügyében. A megbeszélések értelmében a Magyar Népköztársaság kor- jmánya, az emberiesség szempont állam külpolitikájának ‘leni"! elvei. Nagy történelmi vívmány ez. N. A. Buiganyin ezután így folytatta: — A nagy Indiában, Burmá­ban és Afganisztánban tett uta­zásaink legfontosabb eredménye tehát a Szovjetunió és az illet ') országok közötti további közele- oés, népeink barátságának és együttműködésének továbbfej. lesztése volt. Ez azonban nem mindenkinek tetszik. Utazásunk és beszédeink egyebek között Nyikita Szerge- jevics Hruscsov elvtárs beszédei nemcsak lelkes helyeslést váltót tak ki barátaink részéről, ha nem kiváltották a reakciós sajtó és néhány nyugati közélet sze­mélyiség és államférfi viharos felháborodását is, különösen Angliában. Erre csak azt mond­hatjuk: Nem tetszenek nekik a gyarmattartó politikájukról tett nyílt megállapításaink, nem tet­szik nekik Indiához, Burmához és Afganisztánhoz fűződő barát­ságunk. Nekünk viszont ez a ba. rátság nagyon tetszik és nagyon megfelel. (Taps.) A népek e barátsága megerő­sítette, még összeforrottabbá tette a blkeszerető országok arc­vonalát, s a békeszerető országok arcvo­nala még erősebb lett. Erősö­dés folytatódik és bizonyosak vagyunk abban, hogy ez az arcvonal győz. Éljen a népek barátsága és együttműködése, a világ békéje nek leghatalmasabb tényezője! (Taps, hurrá kiáltások.) N. A. Buiganyin beszéde után a naggyűlést M. A. Jasznov be rekesztette. jait figyelembe véve, minden tá mogatást megad ahhoz, hogy a gyermekek szüleikhez kerülje­nek. A Magyar Vöröskereszt és a Német Demokratikus Köztársa­ság Vöröskereszt Szervezete meg állapodtak azokban a gyakorlati tennivalókban, amelyek a gyer­mekeknek a Német Demokra­tikus Köztársaságban élő szüleik hez való hazaszállításához szűk ségesek. Bata István honvédelmi miniszter üdvözlő távirata a jugoszláv népiiadsereg és a vietnami néphadsereg «epe alkalmából IVAN GOSNJAK hadseregtábornok, a jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzetvédelmi államtitkára B el g r á d A jugoszláv néphadsereg ünnepe alkalmából mind a ma­gyar néphadsereg harcosai és parancsnokai, mind a magam ne­vében szívből jövő jókívánságaimat küldöm a jugoszláv nép­hadsereg harcosainak, parancsnokainak és személy szerint Önnek államtitkár elvtárs. Kívánom, hogy a jugoszláv néphadsereg a jövőben is erős támasza legyen a jugoszláv nép és a béke ügyének. Budapest, 1955. december 22. BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere * NGUEN VAN ZIAP elviársnak, a vietnami néphadsereg főparancsnoka, nemzetvédelmi miniszter Hanoi A vietnami néphadsereg ünnepe alkalmából engedje meg miniszter elvtárs, hogy a magyar néphadsereg harcosai, tiszt jei, tábornokai és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldjem a baráti vietnami néphadsereg harcosainak és pa­rancsnokainak. Kívánom, hogy a vietnami néphadsereg további sikereket érjen el harckészültségének növelésében, a vietnami nép és a világbéke érdekében. Budapest, 1955. december 22. BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere Német gyermekek hazaszállítása a Német Demokratikus Köztársaságba A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának közös nyilatkozata Phenjan (TASZSZ). Phenjan- ban december 21-én aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának közös nyilat kozatát. A nyilatkozat megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldött­ségének Koreában tett baráti látogatása során megvitatták a két állam baráti kapcsolatai továbbfejlesztésének, a béke kollektív biztosításának kérdé­seit, a koreai és a német nép megvédését az agresszív ka­tonai tömböktől, Korea és Né­metország újraegyesítését, — amire a két nép forrón törek­szik, — továbbá a két állam érdekeivel kapcsolatos más — nemzetközi problémákat A nyilatkozat elítéli mind Korea, mind Németország ketté szakítottságának fenntartását és az Egyesült Államok vezető köreinek azon próbálkozásait, hegy Dél-Koreát és Nyugat- Németországot agresszív tá­maszponttá változtassák. — Mindkét kormány — állapítja meg a nyilatkozat — kijelenti, Duelos a francia választásokról Párizs (MTI) Jacques Duelos, a francia és a külföldi sajtó igen sok képviselőjének részvételével sajtóértekezletet tartott a válasz tási hadjáratról. Hangsúlyozta: a Francia Kommunista Párt a vá lasztási hadjáratban azért harcol hogy véget vessenek a listakap­csolások csalárd rendszeréből született nemzetgyűlés 1951 óta követett politikájának. Az 1951-ben kezdődött tör­vényhozási időszakot, akárcsak az előzőt, az indokínai háború folytatása jellemezte. Most a dön tő probléma az északafrikai kér­dés. A tárgyalások mellett va­gyunk Algériában — hangsú lyozta Duelos — ami lehetővé tenné Franciaországnak az Algé­riában háborút viselő katonák hazahozatalát. A jobboldali szocialista párt álláspontjával foglalkozva rámu­tatott arra, hogy a szocialista pártvezetőség megtagadta az egységakciót a kommunistákkal és ez az egész jobboldalon ősz hatatlan örömet keltett. Emlékeztetett ezután Maurice Thoreznak a Központi Bizottság ülésén tett nyilatkozatára, amely hangsúlyozta: ,,A magunk részé­ről ünnepélyesen kijelentjük: ké szék vagyunk megegyezni a vá­lasztások napján a szocialista párttal, hogy közösen olyan po­litikát folytassunk, amely megfe­lel a nép akaratának és az or­szág érdekeinek s hogy olyan kormányt adjunk az országnak amilyent vár. Készek vagyunk a megegyezésre más pártokkal és csoportokkal is, amelyek ugyan­ebben az irányban orientálód­nak.” A választási harc most nehe­zebb — mondotta végül Due­los — mint akkor lett volna, ha a szocialista párt vezetősége el­fogadja az egységjavaslatok-U. A választási csatát azonban meg lehet és meg is kell nyerni. hogy azoknak az államoknak, amelyeknek csapatai Korea és Németország területén tartóz­kodnak, sürgősen meg kell ten- niök a szükséges intézkedéseket csapataik egyidejű kivonására Korea, illetve Németország te- tületéről. Korea egyesítése és Németország egyesítése első­sorban a koreai, illetve a német nép ügye. Korea, illetve Né­metország egyesítésének békés úton, demokratikus alapon kell végbemennie. A két kormány szükségesnek tartja, hogy mielőbb nemzet­közi értekezletet hívjanak ösz- sze, amely a kérdésben érde­kelt valamennyi állam részvé­telével, a koreai nép érdekei­nek és a béke érdekeinek meg­felelően megoldaná a koreai kérdést. A nyilatkozat elítéli az Egye­sült Államoknak Nyugat-Né- metország új raf elf egy vérzésére irányuló politikáját. A két kor­mány úgy véli — hangzik a nyilatkozat —, hogy Európában meg kell teremteni a kollektív biztonsági rendszert, fel keli számolni a katonai csoportosu­lásokat, meg kell szüntetni a monopoltőkések és a junkerek uralmát Nyugat-Németorszag- ban és ezáltal meg kell nyitni az utat Németország demokra­tikus alapokon történő békés egyesítése felé. A nyilatkozat kifejezésre — juttatja a két kormány meg­ingathatatlan szándékát, hogy megvédik népük nemzeti önrendelkezési jogát, meghiú­sítanak minden kísérletet a belügyeikbe való beavatkozás­ra és minden országgal kapcso­latot létesítenek egymás szuve- rénitásának kölcsönös tiszte­letben tartása, az egymás bel- ügyelbe való be nem avatko­zás, az egyenjogúság és a köl­csönös előnyösség alapján. A két kormánynak meggyő­ződése, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság kor­mányküldöttségének a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatása és az ennek során lefolyt eszmecsere hozzájárul a két ország népe közötti barátság és szolidaritás megerősítéséhez, elősegíti a né­pek biztonságának, a béke megszilárdításának biztosítását Ázsiában ás Európában. A Magyar ENSZ Társaság intézobizottsáigámak ünnepi ülése A Magyar ENSZ Társaság intézőbizottsága csütörtökön — délelőtt ünnepi ülést tartott ab­ból az alkalomból, hogy hazán­kat felvették az Egyesült Nem­zetek Szervezete tagjainak so­rába. Mihályfi Ernő elnöki megnyitója után Galló Ernő, a társaság alelnöke mondott be­szédet. — Nemcsak a baráti orszá­gok, de a túloldalon is elisme­rik, hogy elsősorban a Szovjet­unió következetes és tántorít­hatatlan békepolitikája aratott e kérdésben is győzelmet — mondotta többek között. — A Szovjetunió mellett ott voltak lengyel és csehszlovák bará­taink. De számos olyan kapita­lista ország is támogatta a Szovjetuniónak a jogon és igaz 'ágon alapuló javaslatait, ame­lyek függetlenítették magukat az Egyesült Államok diplomá­ciai befolyása alól. Ezek között kell említenem Indiát, amely most egyébként is sok gondot okoz az imperialista hatal­maknak. A kedvező felvételi határozat megszületéséhez nagymérték­ben járult pártunk békepoliti­kája, a Magyar Népköztársa­ság kormányának egész tevé­kenysége ,amely a népek kö­zötti bizalom és biztonság biz­tosítására irányul. Galló Ernő ezután a Magyar ENSZ Társaság feladatairól szólt. Beszámolójában számos hoz­zászólás hangzott el. A felszólalások után az intéző- bizottság megbízta az elnöksé­get, hogy a beérkezett javasla­toknak megfelelően a tömeg­szervezetek támogatásával — egész népünk körében indítson széleskörű ismeretterjesztő — Neves amerikai személyiségek felhívása Eisenhower elnökhöz Newyork (TASZSZ) Neves ame rikai személyiségék felhívást in­téztek Eisenhower elnökhöz, melyben felszólítják helyezze szabadlábra az Egyesült Államok Kommunista. Pártjának a Smith- törvény álapján börtönbevetett vezetőit és napolják el 180 más kitűzött bírósági tárgyalást. A felhívás szerzői megjegyzik hogy „nem értenek egyet a Kom munista Párt világnézetével és a párt programjának főbb tételei, vei”, de ugyanakkor rámutatnak hogy . a Kommunista Párt veze tőit a hidegháború időszakában „s oly légkörben ítélték el, amelyben gyakran hisztéria urai kodott”. Az amnesztia — hang súlyozza a felhívás — hozzájárul na a béke ügyéhez. A felhívást 43 társadalmi és politikai személy írta alá. munkát az ENSZ tevékenysé­gének, szervezetének bemuta­tására, hazánk felvétele jelen­tőségének ismertetésére. Kerek Gábor, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára el­mondotta, hogy dolgozóink egy­re nagyobb érdeklődéssel for­dulnak a Társaság munkája felé. Ennek az érdeklődésnek a megnyilvánulása a többi között az is, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói az intézőbi­zottság ünnepi ülésének tiszte­letére ENSZ-műszakot tarta­nak. Mihályfi Ernő elnök javasla­tára az intézőbizottság tagjai sorába választotta Tamás Ala­dárt, az Unesco Magyar Nem­zeti Bizottságnak titkárát. Az ülés résztvevői táviratot küld­tek Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának. • — Az ülés résztvevői a több­milliós tagság nevében, mely az elmúlt hetekben Társasá­gunkhoz intézett táviratok ez­reiben juttatta kifejezésre azt a kívánságát, hogy hazánk kép­viseletet nyerjen az ENSZ-ben — hangzik a táviratban — kö- szönettiket fejezik ki önnek, valamint a Biztonsági Tanács és a közgyűlés elnökének fel­vételünk érdekében kifejtett tevékenységéért. — Köszönetét mondanak továbbá mindazok­nak a küldötteknek, akik jogos igényünket elismerve, mellet­tünk szavaztak. Az a meggyő­ződésünk, hogy a szélesebb tagságra támaszkodó ENSZ az eddiginél sokkal nagyobb mér­tékben tudja majd magasztos hivatását teljesíteni. De e vi­lágszervezet minden magyar dolgozó véleménye szerint csak akkor tud majd valóban meg­felelni a hozzáfűzött várakozá­soknak, ha tagjai sorában a föld népségének egynegyedét felölelő Kínai Népköztársaság megbízottai is helyet foglal­nak. Az ünnepi ülésen egybe­gyűltek köszönetük ismételt ki­fejezése mellett, arra kérik önt, folytassa eredményes fá­radozásait annak érdekében, hogy az ENSZ kapui a világ­szerte megbecsült kínai nép küldöttei előtt is feltáruljanak. A táviratot Mihályfi elnök és Kerek Gábor főtitkár írta alá. Az ünnepi ülést Mihályfi Ernő zárta be.

Next

/
Thumbnails
Contents