Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-18 / 296. szám

1955. DECEMBER 18. NA 1*1-0 a A befeléfordulás felszámolása a vezetőségválasztások sikerének előfeltétele Tapasztalatok a Dalmandi Gépállomáson A Központi Vezetőség no­vemberi határozata nagy jelen­tőségű a pártszervezetek éle­tében. Minden részletében való végrehajtása feltétlenül a párt- szervezetek erősödését eredmé­nyezi azáltal, hogy a megerő­södött pártvezetőségek még eredményesebben tudják irá­nyítani, szervezni a párt előtt álló feladatok'végrehajtását. A határozat megjelenése után a pártszervezetek és szervek hoz­záláttak az előkészületi mun­kálatokhoz. Meg kell azonban állapítani, hogy egynéhány he­lyen AZ ELŐKÉSZÜLETEK CSAK FORMÁLISAK mint például a Dalmandi Gép­állomáson, ahol a pártszerve­zet munkájában befeléfordulás lett úrrá. A pártszervezet ezzel kapcso latos munkája lényegében ki­merült azzal, hogy egy taggyű­lésen a titkárhelyettes, Váral­jai elvtárs ismertette a Köz­ponti Vezetőség határozatát. De ez is csak úgy „futtában“ történt meg. Ebbe a taggyűlés­be bele akarták sűríteni még a rendkívüli taggyűlés bő anya gát is és az eredmény az lett, hogy egyiket sem tudták kel­lően megtárgyalni: a párttagok közül többen vidékiek, akik az órájukat lesték, hogy mikor megy a vonat. A KV-nekW a határozatit, amelyet szóról- szóra kellett ismertetni, csak félig olvasták fel, nem jutott idejük még arra sem, hogy határozatot hozzanak a veze­tőségválasztás előkészületeire, így aztán a néhány általános meghatározáson kívül szinte teljesen figyelmen kívül hagy­ták azt a fontos célkitűzést, hogy a vezetőségválasztások so­rán nem engedhető meg sem­miféle befeléfordulás: az előké­szítési és végrehajtási munká­latokkal egyidőben fokozott' harcot kell folytatni az egyéb feladatok végrehajtásáért, mert a vezetőségválasztás kellő eredménye csak így biztosít­ható. TALÁN OLYAN JÓL MENNEK A MUNKÁK a Dalmandi Gépállomáson, hogy nincs szükség a pártszer­vezet tevékenységére? Ezt egy­általában nem mondhatjuk. A gépállomás erősen lemaradt évi terve teljesítésével, magas az önköltség a gépállomáson, ami többek között abból adó­dik, hogy mintegy 17 százalék­kal több üzemanyagot használ­tak el a megengedettnél. A me­gyében talán sehol sem késtek meg annyira a vetéssel, mint a dalmandi gépállomás körzeté­ben. A pártszervezetnek, a vezető­ség irányításával nyilván szám­ba kellett volna vennie, hogy MILYEN SZEREPÜK VOLT A PÁRTTAGOKNAK e hiányosságokban és ennek alapján megszabni az egyes kommunisták tennivalóit a lemaradás pótlása érdekében. Ha egy kicsit önkritikusan kö­rülnéznek portájukon, mind­járt szemükbe tűnt volna, hogy sok probléma volt a kommu­nisták példamutatásával. Elő­fordult például, hogy Szabó Farkas 8 hold területet szántott fel egy dekádban, amikor leg­jobb volt a talaj és az időjárás és már akkor is köztudomású volt, hogy nagy lemaradás van a gépállomáson. Hasonló prob­léma volt Polecsák Istvánnál is. A közelmúltban volt egymás­után két olyan dekád, amikor szinte teljesen zavartalanul le­hetett dolgozni, de az erőt, a lehetőségeket a traktorosoknak alig több, mint 50 százaléka használta ki. A párttagoknak kellett volna példájukkal és meggyőző agitációjukkal jó munkára mozgósítani a gépál­lomás valamennyi dolgozóját, de ezt nem tudták megtenni, mert maguk sem mutattak pél dát. Volt olyan párttag trakto­ros is, Somogyvári Sándor, aki az egyéni gazdákkal összejátsz­va megkárosította a naki Ut a Szocializmus Felé Termelő­szövetkezetet. Az ilyen dolgokról a pártszer vezetben eddig lényegében szó sem esett és így nem lehet csodálkozni azon, hogy egyre inkább elburjánzanak a hason­ló hibák és átragadnak a pár- tonkívüliekre is. Amikor javá­ban lehetne talajmunkát vé­gezni, a mezőn levő gépek alig dolgoznak néhány órát: dél­felé indulnak meg és a kora délutáni órákban már abba is hagyják a munkát. Tehát erő­sen leromlott a munkafegye lem, most, amikor szívós har­cot kellene folytatni az őszi munkálatok elvégzéséért. A egyik traktoros, Veres Sándor még azt is megtette minden lel- kiismeretfurdalás nélkül, hogy 10 napig tájára sem nézett gé pének. Amikor megkérdezzük a párt vezetőség tagjait, hogy ezeket A PÁRTTAGOKAT FELELŐSSÉGRE VONTÁK-E. kiderül, hogy még csak szó sem esett erről. Még azt sem tették meg, hogy elbeszélgettek volna a rossz munkát végző pártta­gokkal és így igyekeztek volna őket jobb munkára bírni. Pe­dig saját tapasztalataikban is találhatnak arra példát, hogy milyen jelentősége van a párt tagokkal való személyes foglal­kozásnak. A nyáron hasonló probléma volt Lengyel elvtárs nál, és miután a pártvezetőség tagjai elbeszélgettek vele, meg javította a munkát. A FEGYELMEZETLEN­SÉGEKET sorra szülte az is, hogy a trak­torosok egy része kétlaki életet él és túlzott háztáji gazdálko­dással foglalkozik. Ez alól nem mentes még a párttitkár he lyettes, Váraljai elvtárs sem, felelős funkcionárius létére odáig ment a rossz példamu­tatásban, hogy még a községi tanács szégyentáblájára is ki- kerüŰ, mivel „nem teljesítette“ a kötelező vetéstervét. Az idei ősz lehetővé teszi a kései talajmunkát, így a Dal­mandi Gépállomáson is sokat pótolhatnak lemaradásukból. Ehhez azonban az kell többek között, hogy a párttagok felszá­molják az alapszervezetüknél eluralkodott befeléfordulást. A vezetőségválasztásokra való készülődés puszta szólam, ha a készülődés középpontjában nem a soronlevő feladatok meg­oldása áll. Megerősödött a tolnanémedi DISZ-szervezet Az utóbbi időben jelentős mér tékben fejlődött a tolnanémedi DISZ-szervezet. Nemrég még csak hét DISZ tag volt a község­ben, ma pedig 58 a DISZ fiata­lok száma. Az ifjúsági szervezet kapott egy helyiséget is, amelyet az MNDSZ tett széppé, s amelyet 18-án avatnak fel. A párt meg­bízásából a fiatal pedagógusok, különösen Varga Erzsébet, be­kapcsolódtak a DISZ-szervezet munkájába. Huszonegy hallga­tója van a Petőfi iskolának, ame­lyet Lock Ottó elvtárs, DISZ tit­kár vezet. A hallgatók rendszere­sen felkészülnek a foglalkozások ra és eleven viták alakulnak ki. Ha a fiatalok a következőkben is ilyen lendülettel tevékenyked­nek, a tolnanémedi DlSZ-szerve- zet méltó segítőtársa lesz a párt­nak. A vezetőségválasztásra készülnek a koppányszántói kommunisták A tamási járásban minden pártszervezetet élénken foglal koztat a pártvezetőség újjává- lasztásának kérdése. Most, a közelgő választás előtt, megja­vult a munka azokban a szer­vezetekben is, amelyekben ed­dig gyenge volt a pártélet. A koppányszántói pártszervezet például elég gyengén műkö­dött. Előfordult, hogy a taggyű­lések vagy a vezetőségi ülé­sek is elmaradtak. Volt olyan, eset is, hogy járási megbízott elvtárs ment ki a faluba, még­sem tudtak megtartani egy tag­gyűlést, vagy vezetőségi ülést. December 7-én átmentem Koppányszántóra pártvezető­ségi ülésre. Személyesen keres tem fel a vezetőségi tagokat és elmondtam nekik, hogy miről van szó. A vezetőségi ülésen Fajcsi Ferenc tsz párttitkár ki­vételével, minden vezetőségi tag megjelent, s miután a községi pártszervezetek munkájának hibáit feltártuk, megállapod­tunk a tennivalókban. A veze­tőség tagjai ígéretet tettek, hogy biztosítani fogják a to­vábbiakban minden taggyűlés sikerét. Vállalták, hogy az ok­tatásról nem fognak elmaradni, és biztosítják a többi hallgató megjelenését is. A vezetőség a jövőben min dent elkövet annak érdekében, hogy a község 100 százalékig teljesítse begyűjtési és adófi­zetési kötelezettségét. Fenyő János JB. instruktor. Gondosabban készüljön a vezetőségválasztásra a Tamási Téglagyár pártszervezete Az ország kommunistái falun és városon egyaránt lelkes oda adással készülnek a vezetőség­választásokra. De mi történik a Tamási Tégla gyárban? Talán alszik a vezető­ség és , alszik a tagság mitsem törődve e döntő fontosságú ese­ménnyel? A^tagság már ébredezik, már vitatja az előtte álló feladatokat és bírálja a vezetőséget. Van is miért. Mészáros János párttitkár elv társ azonban súlyosan megsér tette, a párt szervezeti szabály zn tát. Hat-hét hónap óta nem hívott össze taggyűlést és a közelmúlt bán megtartott rendkívüli tag gyűlés anyagát is csak félig is­mertette- a tagsággal. Mészáros elvtárs kampányszerűen foglal kozott a párt építésével és bár 4—5 tagjelölttel szaporította a létszámot, kérdőív hiánya miatl elhanyagolta Kiss Ferenc felvé teli kérelmét .nem fektetett súlyt saját maga és a párttagok, tag jelöltek politikai képzésére. Üzemen belül csökkent a párt vezető szerepe, és a kollektív ve­zetés aláírásgyakorlásban merült ki. A pártszervezet rossz munká­ja következtében ellaposodott a politikai munka az üzemen be lül. Hónapokon keresztül nem | tartottak termeiéül értekezletet és a dolgozók, de a párttagok sem ismerik nagyrészt a termelés állását, a tervteljesítés eredmé nyeit. Ha azonban a fenti hibákért egyedül Mészáros elvtársat ten nénk felelőssé, igén nagy hibát követnénk el. Felelős a hibákért n pártbizottság is, mely nem ellenőrizte, nem segítette kellően a téglagyári pártszervezet mun­káját. A vezetőség tagjai, Tóth István és Molnár Imre elvtárs Mészáros elvtársnak segítve, ké­szüljenek fel és készítsék fel- a tagságot Is a vezetőségválasz­tásra. Ne halogassák, ne húzzák to­vább a dolgot. Minél előbb tag­gyűlést kell tartani a tamási tég lagyári alapszervezetben, hogy a párttagság megismerje a Köz­ponti Vezetőség határozatát a ve­zetőségek újjáválasztásával kap csolatban és annak szellemében munkálkodjanak. K. M. Néhány szó a gyönki járás népfront-bizottságainak munkájáról A gyönki járásban lévő közsé­gi tanácsok, Hazafias Népfront Bizottságok nagy gonddal foglal koztak a községpolitikai tervek megvalósításával. Ezt nagymér­tékben elősegítette a járási ta­nács községgazdálkodási csoport­jának vezetője Szabó János elv­társ, aki a párt Központi Vezető­sége márciusi határozatát szem előtt tartva dolgozott és számot tud adni minden község ilyen­irányú munkájáról. Az év elején összeállított és elfogadott községpolitik^i tervre vonatkozó társadalmi munkát 120 százalékban teljesítette a gyönki járás. A legjobb ered­ményt Simontornya érte el. ahol kizárólag társadalmi munkával 4 és fél kilométer távolságban víz­vezeték javítást végeztek a köz­ség dolgozói. Utakat, hidakat ja­vítottak meg, "ami értékben 104 000 forintot tett ki. Eszenyi Antalné Levél Horváth József elvtársnak Értény Kedves Elvtárs! 120 százalékra már kitüntetést kaptak. Mi pedig — egy jó pil­lantást se. — Elnézték a sorrendet — vélte veresen a titkár. — Elnézted te, barátom a kö­telességedet, — sújtott Beszer­dik pillantása. Aztán el is for­dult a titkártól, újra a térmes­tert kereste: — Ka nem szerel­teti be ma a villanykapcsolót, felmegyek az igazgatóhoz. — Mégis csak lehetetlen állapot! Amint elhagyta a műhelyt, — csodálkozott magán is. Miért is jött meg az ő szava? Négy évvel ezelőtt, amikor idekerült, muk­kanni sem mert, most meg csak ágál egyre. Amikor mostoha­anyjától s hat mostoha testvé­rétől elvált, mert nem volt ott­hon maradása a sok édes-gye­rek mellett, szó is alig jött ki a száján. Töredezve mondhatta csak el- az igazgató előtt, hogy bányász szeretne lenni s dob- gott a szíve, vajon felveszik-e? Most mintha ez a kisebbségi érzés már régen-régen eltűnt volna. Megjött a szava s egy­szerre felelősséget érez minde­nért. S nem is olyan új ez a felelősségérzet. Eddig a csapa­tára vigyázott nagyon, a fiata­labbakat még a fizetéssel is el­számoltatta, hová tetted, mit vettél a pénzedért, nem kótya­vetyélted-e el hiábavalóságok­ra? Volt eset, hogy a lány mel­lől vitte el brigádjának egyik tagját, amikor az már közel járt a hirtelencselekedethez. — Ezt megtette, hiszen az ő csapatá­nak tagjai voltak. De egyszerre túllépett hatáskörén. — Haragszom rád — mondta a titkárnak, utólag sem találta furcsának, nem találta rendkí­vülinek, hogy megrója a tőle magasabban állót. Egyszerűen megmondta neki: Haragszom rád! Hogy lehet így dolgozni!! Ezzel az elégtelen-érzéssel in­dult műszakra is. Útközben, a gyalogsövényen utolérte a titkár: — Nagyon szívedre vetted? — kérdezte az. — Nem szeretem a hányaveti embereket — mondta Beszerdik — Nézd — nézett messze a titkár — én tudom, hogy iga­zad van, de lásd be, nekem is a munka mellett kell elvégez­nem a DISZ-munkát. — Ez még nem mentség sem­mire. — Megjöhet még az a ki­tüntetés — állt meg a titkár. — Különösen most. Tudod, 103 százalékra kell teljesítenie a trösztnek mindennap a tervét, hogy adósság nélkül zárhassuk ezt az évet... Beszerdik legyintett: — Azt gondolod, nekem már csak a kitüntetés számít! Egymásra néztek s megértet­ték a másik gondolatát. Kette­jük szóváltásából elindult va­lami, ami másképpen s jobban lesz ezután. A titkár szégyelte magát jobban, de Beszerdikben is fölvillant, hogy ő még nem­régen van Nagymányokon, ta­lán nem is kellene így megróni a törzsökös embereket. Igaz, rosszul esett, hogy a budapesti értekezleten meg sem említet­ték őket s erről a titkár tehet; dehát van neki is elég munkája. Gondolatában a titkár szakí­totta meg. — Tudod, Pista, jólesett, hogy megróttál. Nem is értem egé­szen, de jól esett... Eddig dé­delgetett a pártszervezet is, az igazgató is ... S most éreztem, hogy igazat mondtál. Majd más képpen csináljuk ... Nemsokára vezetőségválasztás lesz — sze­retném, ha ott is elmondanád ezt... Elmondod? Beszerdik elmosolyodott: — Nézd, nem tudom, hogy az a 103 százalék megengedi-e, hogy elmenjek a választásra. A titkár a vállára csapott s nevetett. Úgy mentek aztán kettesben a bányáig cigarettázva s már egészen más dolgokról beszélve: a vájár, aki nem kapott kitün­tetést s a titkár, aki most meg­kapta azt, amit már régen meg kellett volna kapnia. SZAMOS RUDOLF. Ne haragudj,hogy a Tolnai Naplón keresztül levelemmel ismeretlenül felkereslek. Nem mint ismerős, régi jóbaráthoz intézem hozzád ezen levelem, hanem mint elvtárshoz. Ha nem is találkoztunk még az életben, ha nem is ismerjük még egy­mást, gondolatainkban, tetteinkben egyek vagyunk és mind­ketten közös ügyért harcolunk. Együtt küzdünk — Veled és még nagyon sok elvtársunkkal a párt célkitűzéseinek megvaló­sításáért. Hogy harcunk eredményes legyen, ennek a legdön­tőbb feltétele az, hogy szüntelenül tanuljunk. Csakis ez segít­heti előre és ez teheti igazán gyümölcsözővé munkánkat. En­nek érdekében lehetővé tette a párt számunkra azt, Y).ogy három hónapos pártiskolán fejlesszük tovább és fokozzuk politikai képzésünket. Én immár három hónapja tanulok ezen a tan­folyamon, amely felé mintahogy tudomásom van róla a Te lépteid is ide vezetnek. Nemsokára veled együtt új elvtársak foglalják el helyünket az iskola padjaiban. Éppen ez a tudat késztetett arra, hogy levelemmel felke­resselek és elmondjam Neked az iskolán eltöltött időm néhány tapasztalatát. Amikor az iskolára kerültem, megvallom, úgy éreztem, hogy furcsa lesz a mindennapos rendszeres tanulás és mint a szabadmozgáshoz szokott embernek clz iskola padjai­ban való egésznapos tanulás. Rövidesen azonban megváltozott ez a véleményem, igen megszerettem a foglalkozásokat és szinte vonzanak a tananyagok. Mindez abból következik, hogy felismertem a politikai kérdésekben való tisztánlátás nagy jelentőségét. Sokféle témát tanultunk ezen a háromhónapos tanfolyamon és most úgy érzem, hogy sikerült a tananyagot jól elsajátítani, és az itt tanultak nagyban megkönnyítik a gya­korlati munkámat, ügy érzem, hogy ezen az iskolán tudásom­ban gyarapodtam és sok olyan bonyolult kérdésben látok már tisztán, mely ezideig nem volt világosan érthető számomra. Hogy a tanulásban eredményeket értem el, annak is köszön­hető, hogy az iskola vezetősége minden tőle telhető segítséget megadott és támaszkodtunk a tanulásban egymás segítségére. A szabad időnkben sem unatkozunk, hasznos szórakozás­sal töltjük el. De meg kell mondanom azt is, hogy itt a hallgató elvtársak szeretik és megbecsülik egymást, a hallgató elvtár­sak másik otthonuknak tekintik az iskolát. Ismét csak azt hangsúlyozom, hogy sokat kaptam tudás­ban ezen az iskolán és úgy vélem, hogy Te magad is érzed ennek szükségességét és örömmel jössz tanulni, hogy újra visszatérve munkahelyedre, az eddiginél még eredményeseb­ben végezhesd munkádat azon a poszton, ahol éppen dolgozol. Mielőtt levelem zárnám, kívánok neked eredményes tanulást, hogy ez megkönnyítse a Te munkádat is kint az életben. Elvtársi üdvözlettel: BEDÖ ISTVÁN a pártiskola hallgatója, Szekszárd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents