Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-18 / 296. szám
Világ proletárjai egyesüljetek.' *w Tolnai «Ävetdai Könyvtár EgJ pÉCS HTl HP8» TQINA^ISYBi ^I¥TS3Z©TT3Xgj[WAK LAPJA .I X II. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1955. DECEMBER 18. Á technika fejlesztésének fontos feltétele a dolgozók szakképzettségének emelése Pártunk Központi Vezetőségének alig' egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott — az ipari termelés megjavításáról és műszaki színvonala emeléséről szóló — nagyjelentőségű határozata komőly feladatokat tűz az ipar dolgozói elé. Emelni kell a munka termelékenységét, gazdaságosabbá kell tenni a termelést, javítani a minőséget. A határozat megszabja a feladatokat a dolgozók szakképzettségének emelése terén is. A műszaki színvonal emelése, a fejlettebb technika alkalmazása lehetetlen szakmailag képzett dolgozók nélkül. „Ahhoz, hogy a technikát mozgásba hozzuk és fenékig kihasználjuk, olyan emberekre van szükségünk, akik úrrá lettek a technikán, olyan káderekre van szükségünk, amelyek meg tudják tanulni és teljes hozzáértéssel ki tudják használni ezt a technikát. A technika hozzáértő emberek nélkül holt dolog. — tanítja Sztálin elvtárs. Ipari üzemeinkben az utóbbi időkben elhanyagolják a dolgozók szakmai képzését. Vonatkozik ez a munkásokra, de még inkább a műszaki dolgozókra. Számos fizikai dolgozó került az utóbbi években kisebb-na- gyobb vezető beosztásba, aki a termelőmunkában becsületesen megállta helyét, nagy tapasztalatokkal rendelkezik a munkában, de egyre nehezebben tud megbirkózni a növekvő feladatokkal. A műszaki fejlesztés feladatai az eddiginél sokkal szélesebb látókört, magasabb szakmai műveltséget követelnek a művezetőktől, csoportvezetőktől. A Bonyhádi Zománcgyárban dolgozó művezetők nagy többsége a zománcozó üst, az égetőkemence vagy a sajtológép rrtellől került jelenlegi beosztásába. Többé-kevés- bé jól látják el napi munkájukat, szervezik a munkát, beosztják a dolgozókat, beavatkoznak, ahol valami hiba van. Azonban a termelés gazdasá- gosssága, a technológiai fegyelem javítása a termelési mutatószámok olyan vizsgálatát követeli meg, amely magasabb képzettség nélkül lehetetlen. A műszaki vezetők munkájában nap — mint nap, adódnak olyan problémák, amelyek megoldásához a technika alaposabb 'smerete szükséges. Mégis, az ipari üzemekben szinte alig találunk olyan műszaki dolgozót, aki szervezett tanulásban venne részt. A Simontornyai Bőrgyár 136 műszaki dolgozója közül mindössze hatan vesznek részt levelező tanfolyamon, a Bonyhádi Zománcgyárban pedig senki sem. Ez állapot megszüntetésében sokat segíthetnek a felsőbb szervek is a szakmai továbbképzés olyan megszervezésével. amely lehetővé teszi a műszakiak tanulását. Üzemeinkben sok az olyan munkás aki minden előképzettség nélkül került gépre dolgozni. Mennyivel jobb munkát végezhetnének ezek a dolgozók, ha alaposabban ismernék az anyagok tulajdonságait, nemcsak azt a munkafolyamatot, amit maguk végeznek, hanem a többit is, mennyivel több javaslatot tennének újításokra, ésszerűsítésekre! — A technika fejlesztését csak úgy lehet minden dolgozó ügyévé tenni, ha az eddiginél sokkal több gondot fordítunk a munkások szakmai képzésére. Tagadhatatlan, hogy vannak eredmények e téren. Azonban ma sokkal kevesebb szakmai tanfolyam folyik a gyárakban, mint néhány évvel ezelőtt. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozóit mindössze egyórás balesetvédelmi oktatásban részesítették az év folyamán. Több üzemben teljesen szünetel a szakmai oktatás. Sok formája van a dolgozók szakmai ismerete bővítésének. Nemcsak az egyetemi, technikumi levelezőoktatásban való részvétel — bár a műszaki vezetők részére ez adja a legalapo sabb képzettséget, — hanem az üzemek közötti tapasztalatcserék, sztahanovista bemutatók, munkamódszerátadó tanfolyamok is fontos módszerei ennek. A Tolna Megyei Tatarozó és Építő Vállalat esti szabadegyetemet szervezett a dolgozók részére. A Téglagyári Egyesülés levelezőtaníolyamot indított a gyárvezetők részére. A Bonyhádi Zománcgyár szorosan együttműködik a többi zománcgyárakkal, tapasztalatcseréket szerveznek' közösen dolgoznak ki új eljárásokat stb. Mindmind elősegíti a dolgozók szakmai ismereteinek bővítését. ..ÜK««* A MAI SZÄMBAN: A világsajtó a Szovjetunió nagy diplomáciai győzelméről (2. o.) — Tapasztalatok a Dalmandí Gépállomáson (3. o.) Aki nem kapott kitüntetést (2—3. o.) — Élet és irodalom (4. o.) — Mit kellene tenni a tolnanémedieknek, hogy községük ne legyen a járás szégyene... (5. o.) — Üveges János igazsága (7. o.) Már a jövő évi terv teljesítésén delntM Folyik a gépek téli nagyjavítása a Paksi Téglagyárban. A gyár lakatosai, szerelői jó munkájukkal már olyan előnyre tettek szert a nagyjavítási terv teljesítésében, hogy jelenleg a jövő év januárjába beütemezett munkákat végzik. Képünkön Schmidt Béla, Tímár János és Erős Sándor a prés üzem adagolóját javítják. A pártszervezetek, a szak- szervezetek és a DISZ feladatául tűzi ki a Központi Vezetőség határozata, hogy mozgósítsák a dolgozókat a tanulásra. — Magyarázzák meg minden dolgozónak, hogy az üzem, a népgazdaság, de saját érdekük is, hogy megismerjék a fejlett technikát, sajátítsák el a szakmai ismereteiket Az üzemekben szinte mindenütt ott vannak a jól felszerelt műszaki könyvtárak, de a könyveket jóformán senki sem olvassa. — Hogyan neveli a fiatalokat a tanulásra Méhes Katalin elvtársnő, a Dunaföldvári Kendergyár DISZ-titkára, ha még maga sem olvasott egyetlen könyvet sem a műszaki könyvtárból? — A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál nem rég szakmai tanfolyamok indultak. Sokan azonban el-elmara- doznak az oktatásról, „lemorzsolódnak”. Miért nem beszélgetnek el ezekkel a dolgozókkal a vezetők, miért nem magyarázzák meg nekik a tanulás fontosságát? Pedig a jó munka itt is meghozza gyümölcsét. — A Bonyhádi Cipőgyár szakmai tan folyama múlt év augusztusában indult és januárban lemorzsolódás nélkül fejeződik be a tanfolyam. Akadt ugyan három résztvevő, akik különböző indokokkal el akartak maradni, többször hiányoztak már. Mikor türelmesen megmagyarázták ne kik a tanulás fontosságát, sőt, Zentai elvtárs, az egyik előadó arra is vállalkozott, hogy különórákon foglalkozik velük és így pótolhatják a mulasztott anyagot, vállalták a további részvételt és bizonyára eredményesen fognak vizsgázni. A műszaki ismeretek iránti érdeklődés felkeltése, a dolgozók szakképzése nemcsak termelési feladat, hanem jóval több annál. A művelt, képzett munkás jobban megérti saját munkájának összefüggését az egész népgazdaság fejlődésével. Különösen időszerű ez most, amikor a második ötéves tervben egyre inkább előtérbe kerül a technikai berendezések jobb, gazdaságosabb kihasználása, az új technika alkalmazása. Sokezer pár cipő, bakancs és csizmára való bőr ierveit íelii A Simontornyai Bőrgyár már befejezte éves tervét, az év hátralévő részében 7,873.000 forint értékű bőrt: többek között 30 tonna talp- kruppont, 35 tonna egyéb ke- menyárut, 4,200 négyzetméter rámabőrt, 9509 négyzetméter bélésbőrt ad még terven felül a népgazdaságnak. Csak felsőbőrből annyit termel terven felül, amiből 170000 pár cipőt lehet gyártani. Abból a zsírosbőr mennyiségből, amit ugyancsak terven felül termelnek, sokezer pár bakancs és csizma gyártható. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói most azért munkálkodnak, hogy még ezt a terven felüli vállalásukat is túlteljesíthessék december 31-ig. Tsz tagok 2200 forintos havi jövetiste A paksi járásban a termelőszövetkezeti tagok túlnyomó többségének havi jövedelme a tavalyihoz képest megkétszereződött. A már elkészült mérlegek azt bizonyítják, hogy a közös sokkal többet jövedelmez, mint az egyéni gazdálkodás. A járás 14 termelőszövetkezetében összesen 2200 forint egy-egy tag havi átiag jövedelme. A zárszámadások idején az egyéni parasztok két szemükkel láthatják, hogy mennyit jövedelmez egy jól dolgozó tsz- ta^nak a közös gazdálkodás. Látják is, és közülük sokan a termelőszövetkezetet választják. A közel múltban a Paksi Vörös Sugárban 21 család, az utóbbi napokban a németkéri Ságvári és Uj Élet Tsa- be három-három tag kérte felvételét. összesen a zárszámadások idején és azóta 50 család, 72 tag lépett be a paksi járás termelő- szövetkezetébe. Tiszta lappal kezdik az új évet Megyénkben 53 termelőszö vetkezet teljesítette eddig minden cikkféleségből begyűjtési tervét. Ezek között vannak a tengelici Petőfi, a paksi Vörös Sugár, a tolnanémedi Meggyőződés, a németkéri Ságvári és így tovább. De ugyanakkor még van néhány olyan termelőszövetkezet a megyében melyeknek ilyen, vagy olyan cikk- íéleségből tartozása van az 1955-ös évre az állammal szemhalad a begyűjtés Szekszárdim Közeledik az 1955-ös év vége. Szekszárdon is felmérik azt, hogy a dolgozó parasztok milyen mértékben tettek eleget beszolgáltatást kötelezettségüknek. Szekszárd városban vannak igen :/.ép eredmények a begyűjtés terén. Ezt bizonyítja ifjú Kishont! János hét holdas dolgozó paraszt példája is, mert erre az esztendőre már teljesítette minden terményéből és állati termékből a beszolgáltatását, sőt már az 1956-os évre is eleget tett sertésbeadási kötelezettségének. Hasonlóképpen teljesítette már ezévi beadását Sipos József dolgozó paraszt is, a jövő évre még nem adott be ugyan semmit,, d» nem kell őt félteni, mert amikor eljön az ideje, becsülettel eleget tesz az államiránti kötelezettsé gének. Nagy János 9 holdas dolgozó paraszt is már teljesítette ezévi beszolgáltatását. Mindhárom dolgozó paraszt a kötelező beszolgáltatásának már november 7-re eleget tett. Szekszárd dolgozó parasztsága ezévi beadását globálisan 91.7 százalékban teljesítette. Még rövid két hét van vissza attól az időtől, hogy teljes egészében teljesíteni kell városunknak minden terményből és állatitermékből a beszolgáltatást. Mit tesz a városi begyűjtési hivatal a terv teljesítése érdekében? Mindennap meglátogatják a begyűjtés dolgozói a hátralékos dolgozó parasztokat, elbeszélgetnek velük és felszólítják őket a hátralék teljesítésére, amennyiben a felszólításnak nem tesznek eleget, helyszíni elszámoltatást hajtanak végre. Ezenkívül a beszolgáltatás megkönyítése érdekében a váró sí begyűjtési hivatal lehetővé teszt az átütemezést egyes terményekből más terményekre, hogy ezzel is lehetővé váljék a begyűjtési terv teljesítése decem bér 31-ig. ben. Ilyen volt nemrégiben a kisszékely! Március 9 Termelő- szövetkezet is. De az elnök, Ernich Dániel elvtárs a szövetkezet elnöke megmagyarázta a tagoknak, hegy a sokoldalú támogatásért az állam azt kéri cserébe, hogy a termelőszövetkezetek elsőnek, példamutató an, maradék nélkül elegét tegyenek beadási kötelezettségüknek. A szövetkezet tagjai ezt megértették és az elmúlt héten az állammal szembeni tartozásuk még hátralévő részét is a begyűjtőhelyre szállították. így a kisszékelyi Március 9 Termelőszövetkezet is tiszta lappal kezdi az 1956-os évet. Hagykónfi megelőzte Pórit A begyűjtési versenyben a tamási járás községei közül évekig Pari volt az első sőt a Pari dolgozó parasztok megyei viszonylatban is élenjártak. Most sem elmaradott község Pari, hiszen néhány százalék hiányzik csak a község egész évi begyűjtési tervének a teljesítéséből. Azonban a versenyben még se Pári vezet. Az történt ugyanis, hogy a tamási járás községeinek begyűjtési versenyében néhány nappal ezelőtt Nagykónyi «ze rezte meg a vezetést. A község dolgozó parasztjai között napjainkban is nemes vetélkedés folyik az elsőségért és tegyük hozzá, a verseny ered menyes. Hiszen ennek következtében tett eleget csaknem minden cikkféleségből eddig kötelezett ségének Pári község dolgozó parasztsága. A verseny során lett Nagykónyi a tamási járás legjobb községe. E::en a versenyen keresztül pedig maga a járás megszerezte a vezetést a megye járásai közül. Felkészültek a télre a közlekedési szervek meg a brigád vezetőjének, így minden bizonnyal jól látja el majd feladatát a brigád. A leálló kocsik hűtővizének leengedése, reggel a gépkocsiknak indításra való előkészítése, a motor felmelegítése, a hűtőnek melegvízzel való feltöltése stb. Volt már jó néhány fagyos nap ebben a hónapban, komoly fennakadás nem volt. Felké>- szülten várjuk a téli hidegebb időjárást is. Megyeri József a Pécsi Útfenntartó Vállalat IV. sz. Szekszárdi Főkörzetének vezetője: Minden előkészületet megtettünk, hogy a télen biztosítsuk a zavartalan közlekedést. A megye területén négy, hóekével felszerelt Sztálinyec traktor és tizenhat lóvontatású hóeke áll készenlétben a gócpontokon, hogy a veszélyeztetett területeken azonnal munkábaálljanak a hó eltakarítására. A síkosság csökkentéséhez, megszüntetéséhez szükséges homokot, kőzuza- lékot a legtöbb helyre már kiszállítottuk. Néhány évvel ezelőtt kezdtük meg az utak hófúvás által veszélyeztetett részein a hóvédő erdősávok ültetését. Ezek egy része — főként a 68-as Szek- szárd—Siófok-i úton már az elmúlt télen is csökkentette a hófúvások előfordulását. Felállítottuk Szekszárdon a hójelentő szolgálatot, amelynek segítségével azonnal be tudunk avatkozni, ha valahol hófúvás akadályozná a közlekedést. Túl vagyunk már december közepén, még néhány nap és „hivatalosan” is beköszönt a tél. Igaz, hogy ezekben a napokban enyhe az időjárás, de az első hó már hetekkel ezelőtt leesett, számítani lehet a kemény télre. Télidőben leggyakrabban a nagyarányú havazások szokták akadályozni a közlekedést, a hófúvások eltorlaszolják az utakat, vasutakat, a kemény fagyban nehezen lehet indítani a gépkocsikat. Felkerestük néhány illetékes vállalat vezetőjét, nyilatkozzék, mit tettek annak érdekében, hogy télen is zavartalan legyen a közlekedés, az utas-, az áru-, a postaforgalom. Az elmúlt télen sem volt fenn akadás területünkön a vasúti i közlekedésben, reméljük, most is így lesz, még ha a tavalyinál- nagyobb havazások is lesznek. Sziklai Tibor ^ a 25-ös AKÖV igazgatója: Télen a legnagyobb probléma ; a gépkocsik indítása, ami külö- i nősen nálunk nehéz, hiszen te- hergépkocsi- és autóbuszállo- í mányunk Diesel-motorral mű- ködik. Beszereztünk két „Kon- t verta” indítószerkezetet, egyi- t két a szekszárdi, a másikat a ■ paksi főnökségünk kapta. Ezzel- indítjuk majd reggel a gépko- 1 esik motorjait, hogy megkímél■ jük az akkumulátorokat. A ne- héz indítástól ugyanis gyakran ■ mentek tönkre az akkumul áto- rak. A motorok felmelegítésére- traktorindító lámpákat, fasze- nes kályhákat szereztünk be. ■ elláttuk a gépkocsikat hólán- 1 cokkal, lapátokkal. A vállalatnál régebben az < volt a gyakorlat, hogy a „fagy- brigádot'’ olyan emberekből állt lították össze, akik másra nem- voltak használhatók. Most a legjobb gépkocsivezetőt tettük Ernyes József, a Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség vezetője: Minden szükséges intézkedési megtettünk annak érdekében hogy bármilyen hóakadályl gyorsan elháríthassunk. Várjuk a havat, de azért — teszi hozz! mosolyogva, — jobb ha nem jön Minden veszélyeztetett hely rí kihelyeztük a hósövényeket, sőt e drága és gyorsan elhasználó dó anyagok helyett két helyej — mintegy 360 méter hosszú ságban — állandó hóvédőműve építettünk. Területünkön mos is folyik fásítás, az ősz foiya mán eddig mintegy húszezer fa csemetét ültettünk el. Mindé: pályamesteri szakaszon kidől góztuk a riasztási tervet, a he lyi tanácsokkal megbeszélve, — gondoskodtunk munkaerőről, — felállítottuk a hófigyelő szolgá latot. Több szakaszon végez tünk síncserét, váltócserét. — Üzemképes állapotban vannal hóekéink is. így — bárhol ke letkezik hófúvás, a lehető leg rövidebb idő alatt meg tudjul tisztítani a pályát. Minden dől gozót oktatásban részesítettem] a télre való felkészülés érdé kében.
