Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-02 / 282. szám
1955. DECEMBER 2. VAP 1,0 3 P4jRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « „fiz én módszerem“ című vita tanulságai Fejlődnek helyi ipari üzemeink a Második Ötéves Terv első évében Bgy hónappal ezelőtt vitaindító cikket közöltünk lapunkban a propagandisták helyes módszereiről. A vitába több propagandista bekapcsolódott és a hozzászólásokból többet közöltünk is. A vitának hiányossága veit, hogy a propagandisták közül többen nem írták meg levélben véleményüket. mint ahogyan kértük, hanem személyesen vagy közvetett formában juttatták el azt szerkesztőségünkhöz. A vita igen sok értékes tanulságot adott: Az egyik alapvető az, hogy bebizonyosodott: a gyengén működő szemináriumoknál nem a hallgatók úgynevezett megszokott „passzivitásában“ kell keresni a hibát, hanem a propagandista módszereiben. Amelyi propagandista gépiesen, kellő lelkiismeretesség nélkül végzi munkáját és csak azért, hogy jelentse: „teljesítettem, amit reámbíztak“ — az sohasem tud még megközelítően sem megfelelő eredményt felmutatni. A MÓDSZEREKNÉL alapvető az, hogy először maga a propagandista rendelkezzen kellő tudással és minden egyes foglalkozásra külön-kü- lön felkészüljön. Sajnos, még mindig akad propagandista, aki annak azt ürügye alatt, hogy már tanult politikai gazdaságtant, vagy párttörténetet, nem készül fel sem az előadásra, sen» a vitavezetésre. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak szükségességét, hogy a propagandista alaposan felkészüljön külön-külön is minden vitavezetésre és előadásra. Arra nem lehet teljes sablont felállítani, hogy az előadást szóról- szóra. olvassa fel, vagy bő jegyzetből „szabadon“ beszéljen, mert leírt előadás is lehet rossz, érdektelen. Néhány dologra azonban feltétlenül ügyelni kell: teljesen lent előadás nélkül csak az álljon ki a hallgatók elé, akinek kellő gyakor lata van és részletes előadásvázlatot készített. Bő előadás- vázlatból gyakorlattal lehet jó, érdekes előadást tartani. A szóról szóra leírt előadás különösen azoknak az elvtársaknak ajánlható, akiknek még nincs megfelelő gyakorlatuk és nem tudnak megfelelően gazdálkodni a rendelkezésre álló idővel sem. A leírt előadásoknál azonban feltétlenül kell ügyelni arra, hogy az ne egyszerű, száraz felolvasás legyen, mert a hangsúlytalanul, érzés nélkül felolvasott előadás nem köti le a hallgatók érdeklődését, még akkor sem, ha abban legérdekesebb dolgok vannak. Ha a vitavezetésre az előadó nem készít vázlatot, fennáll annak a veszélye, hogy a vita menete eltér a fő témától, elkalandoznak a lényegtől és másodvagy harmadrendű dolgokon problémáznak. Ahhoz, hogy a propagandista kellően tudja irányítani a vita menetét, elengedhetetlen a vitavezetési vázlat. A PROPAGANDISTA TEVÉKENYSÉGE nem szorulhat kizárólag arra a két órára, amelyet kéthetenként, rendszerint este a foglalkozással eltöltenek. Ha a hallgatók csak ezidő alatt látják a propagandistát, nem sok eredménye lesz a foglalkozásoknak. Először is megkezdődik a lemorzsolódási folyamat. Az igaz hogy a lemorzsolódást elsősorban az érdeklődést felkeltő előadásokkal, foglalkozásokkal lehet megelőzni, de ez mellett szükség van a hallgatókkal való rendszeres beszélgetésre. Ezt még az sem helyettesítheti, hogy rendszeresen ugyanabban a helyiségben és időben tartják a A magyar és a szovjet-ukrán nép igazi, őszinte barátsága tükröződik azokban a megmozdulásokban, amelyeket megyénk dolgozói rendeznek most az Ukrán Hetek alkalmából. A magyar nép ebből az alkalomból megismeri a szovjet-ukrán nép életét, művészetét. Megyénk több községében már megtörtént az Ukrán He tek ünnepélyes megnyitása, amelyek alkalmából ukrán költők verseit szavalták a fiatalok, ukrán zenészek alkotásaiból adtak elő szebbnél-szebb részleteket. Paks A Magyar-Szovjet Társaság paksi szervezete lelkesen készült az Ukrán Hetek méltó megünneplésére. A Paksi Konzervgyárban november 26-án, délután nagy volt a sürgés-forgás és lázas készülődés volt a DISZ fiatalok között. Közelgett már a műszakváltás ideje. A szépen kidíszített kultúrterem percek alatt megtelt a dolgozókkal. Pritz Gyula elvtárs ,az MSZT titkára megnyitotta az ünnepséget, utána Tóth Béla DISZ-fia- tal szavalt, majd Kiss István pedagógus megtartotta az ünfoglalkozásokat és így a hallgatók „tudnak róla .,. “ De szükség van a rendszeres elbeszélgetésre a kellő felkészülés miatt is. A hallgatók egy része elszokott feledkezni a tanulásról, vagy ha készül is, csak a foglalkozás előtti órákban és az ilyen futtában való tanulásnak természetesen nem sok haszna van. Ha a propagandista időközönként elbeszélget egyik-másik hallgatóval, növekszik azok felelősség- érzete a tanulás, készülés iránt és csökken a készületlen, valóban „hallgatóknak“ a száma. A POLITIKAI ISKOLA MUNKÁJÁÉRT közvetlenül maga a propagandista felelős, neki ez a párt: megbízatása. Ez azonban nerfi jelenti azt, hogy a pártszervezetek az oktatást kiadták albérletbe a propagandistáknak és ezzel letették róla a gondot. A pártoktatásért elsősorban az illetékes pártszervezet felelős és a propagandisták felelősség- teljes munkájának biztosítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezetek alapvető feladatként foglalkoznepi beszédei. Utána a DISZ fiataljai, tarkaszoknyás kislányok népi táncokkal szerepeltek, majd Haaz Ferenc szavalata következett. Az ünnepség után Hlatki elvtárs, a Konzervgyár igazgatója ünnepélyes keretek között pénzjutalmat osztott ki a munkában élenjáró dolgozóknak. Az ünnepség ezzel ugyan bezárult, de a fiatalok este tovább folytatták, mert az ukrán barátsági hét tiszteletére ba- tyusbált rendeztek az üzemben. Az ünnepség megrendezésében példamutató munkát végzett Pritz Gyula MSZT-titkár, Dániel Gyula DISZ-titkár és az egész DISZ ifjúság. Bölcske Bölcske községben a Magyar Szovjet Társaság Szervezete az ukrán barátsági hét tiszteletére november 27-én zenés ébresztőt rendezett. Este a kultúrott- honban ünnepi beszédben emlékeztek meg a magyar és a szovjet-ukrán nép barátságáról, majd műsoros estet tartottak, utána pedig bált, ahol mintegy kétszázan szórakoztak a barátsági hét alkalmából. A bölcskeiek gondoskodtak arról is, hogy a barátsági hét zanak a pártoktatással. Rendszeresen ellenőrizzék azok munkáját, segítsék a gyakorlatban is a hiányosságok kijavítását, különösen a lemorzsolódás megszüntetését, pártvezetőségi és taggyűléseken időközönként tűzzék napirendre a pártoktatás problémáit. Ez különösen azért szükséges, mert a Szervezeti Szabályzat kötelezővé teszi minden párttag számára politikai képzettségének fokozását, ez tehát törvény a pártban és ennek a törvénynek a valóra- váltását a pártszervezetnek kell biztosítani. A PROPAGANDISTA-VITA összefoglalásával természetesen nem zártuk le a propagandisták munkájával való foglalkozást, mert hiszen a párton belül Marx—Lenin eszméinek terjesztése állandó feladat. Éppen ezért kérjük a propagandistákat, hogy ezentúl is közöljék szerkesztőségünkkel tapasztalataikat, módszereiket, számoljanak be eredményeikről és a hibák ellen folytatott harcukról. (A Szerk.) minden estéjén Ukrajnával kapcsolatos értékes előadásokat tartanak, hogy ezzel is elmélyítsék az ukrán és magyar nép barátságát. Györköny November 26-án rendezte meg az ünnepséget Györköny község MSZT-szervezete az Ukrán Hetek alkalmából. Az ünnepi beszéd elhangzása után kultúrműsorral szórakoztatták a fiatalok a dolgozókat, majd bál volt, amelyen 250-en vettek részt. Az egész község lakossága jól érezte magát ezen az éjszakán. Tolna 250 személy gyűlt össze az ünnepélyes megnyitóra, amelyet a községi kultúrotthonban rendezett meg Tolna község MSZT-szervezete. Barna elvtárs, a gimnázium tanára tartotta az ünnepélyes megnyitót. A megnyitó-beszéd elhangzása után a fiatalok ukrán költők verseit szavalták, majd Duna- jevszkij „Szabad szél“ című operettjéből adott részleteket a szimfonikus zenekar. Az ünnepség után bál volt, amelyen a fiatalok és az idősebbek egyaránt jól érezték magukat. Lényegesen növekszik a helyi ipari téglagyárak feladata második ötéves tervünk első évében. 24 százalékkal több tég lát kell adniok népgazdaságunknak, mint 1950-ben adtak. Megnövekedett feladataik megvalósítását új beruházások segítik elő. A szállítások megkönnyítése érdekében új sínhálózatot kap minden téglagyár. A csatári, teveli, bonyhádi és szakcsi gyárakban gépesítik a nyersgyártást. A gépek amellett, hogy a téglagyártás egyik legnehezebb kézi munkáját he- lyé'ttesítik, emelik a termelékenységet, ami által például csak Szakcson 28 ezer forint évi megtakarítást tudnak majd elérni. A Csatári Téglagyár köradagolót és transzportőrt kap, melyek ugyancsak nehéz fizikai munkától kímélik meg a téglagyári dolgozókat. A dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat újabb gyártmányokat gyárt az 1956-os tervévben. Többek között megkezdi a kézihajtású mosógép és az újtípusú csőrendszerű hősugárzó gyártását. Tervbevették azt is, hogy hulladékanyagokból ötletes gyermekjátékokat gyártanak. Nagymértékben emelik a vállalat technikai színvonalát azok a beruházások és műszaki intézkedések, amelyek az 1956-os térvévben lépnek életbe. Például kapnak egy univerzális marógépet, fúrógépeket, köszörűgépet, fal- cológépet, 5 tonnás öntőkemencét. Gépesítik a lemez hajlítá- sát is, és a munka jobb megszervezése érdekében átcsoporA Tolna megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága gom dósán ügyel arra, hogy a termelőszövetkezetek veszteség nélkül, a kondíció és a tejhó- zamátlag megtartása mellett átteleltessék állataikat. Ennek érdekében november 25 és december 10 között megyeszerte szemléket tartanak, amelynek során minden tsz-ben ellenőrzik, megvannak-e a sikeres át- telelíetés feltételei és ahol kell, még idejében segítséget adnak ezeknek biztosításához. A szemlebizottságok megvizsgálják, megvan-e a szüksé- kes takarmányalap a termelő- szövetkezeteknél és a számosállatonként előírt 10 köbméter siló, mennyi a gyökgumós és szemestakarmány. Ellenőrzik az istállók tisztaságát és azt, hogy az állomány elhelyezéséhez megfelelő-e az istállótér. Figyelmet fordítanak a lefolyók, vízvezetékek állapotára, a ta. karmányelőkészítő sarkok, tej- kamrák és egyéb tartozékok tcsítják a vállalat gépparkját. * A Szekszárdi Vasipari Vállalatnál új részleget létesítenek, amelynek az lesz a feladata, hogy a sütőipari vállalatok kemence javításait végezze el. A termelékenység emelését és a munkakörülmények megjavítását szolgálják azok a beruházások, amelyeket az 1956-os tervévben eszközölnek a vállalat különböző részlegeinél. Többek között kapnak egy univerzális marógépet, egy 500-as és 1200-as csúcsesztergapadot és egy motorhenger fúrógépet. A műhelyeket porelszívó készülékekkel és ventilátorokkal szerelik fel. * A tavaly leállított Sióagárdi Téglagyárból a Megyei Tanács ipari osztálya szemcsés trágyagyártó üzemet létesít. Az üzem a második ötéves terv első évében kezdi meg működését. * A Szekszárdi Nyomda 1956- ban új könyvkötőasztalt, automata vágógépet és egy kettős gyorssajtót kap. * A Szekszárdi Patyolat a lakosság kívánságára mosodát nyit Bonyhádon és szekszárdi telepén kibővíti a szárítóberendezéseket. * * A lakosság igényeinek megfelelően, átszervezik a Szekszárdi Kézműipari Vállalatot. A vállalat új profiljában túlnyomó részt javítások szerepelnek: felsőruha javítás, harisnyaszemfelszedés, nylon harisnya átkötés és gombbehúzás. fertőtlenítésére, tanácsokat adnak a szálas, gumós és silótakarmány szakszerű tárolására, hogy abból a legkisebb mennyiség se menjen veszendőbe. Számonveszi a szemlebizottság azt is, hogy a termelőszövetkezetek hogyan teljesítették idei állattenyésztési tervüket, s megnézik az állatokat minőségi szempontból is, hogy melyik nem alkalmas az átteleltetésre. Ott. ahol ilyen állatokat találnak, javaslatot tesznek a termelőszövetkezeteknek, hogy eze két az egyedeket még a tél beállta előtt selejtezzék ki és helyükbe a takarmányt jól hasznosító tenyésztésre alkalmas állatokkal töltsék fel állományaikat. A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága reméli, hogy a szemlék nagymértékben elősegítik a jó átteleltetést és az állattenyésztés következő évi feladatainak sikeres megoldását. Ünnepségek az Ukrán Hetek alkalmából megyénkben tettei» szemüket tart a Tolna megyei Tanács — Emlékszem, gyermekkoromban én is jártam napszámba, ide a Bogarasi-pusz- tába, de sokszor nem kellettünk, csak kiválogatták az erősebbeket, a többit haza_ küldték. Most meg csak itt Belecska környékén annyi munka van, hogy nincs is hozzá elég ember. gén, Gyenei Péter , jó gazda, munkában, beadásban élenjár, de mint kommunista, tudja, hogy az ő feladata még több, mint a példa- mutatás, arra is kell törekednie, hogy mások is kövessék g jó példát, s tegyenek eleget államunk iránti kötelezettségeiknek. •— Könnyű ezekről a dolgokról beszélgetni az emberekkel? Könnyű meggyőzni őket? t— Nem. Nem is tudom, mit mondanék nekik, ha nem járnék már évek óta szemináriumra. Most ezt tanuljuk — mutatja a „Marxizmus-leninizmus alapjai” tankönyvet. — Szóval csak ha tanul az ember, akkor lát tisztán. rnyr lelőtt Gyenei Péterék-L™-*- hez jöttem, azt hallottam felőle, hogy ő is a szövetkezeti útra akar lépni. A faluban van egy termelőszövetkezet, a Szabadság, de ő egy új tsz alapítására gondol. Óvatosan igyekszem erre a dologra terelni a beszélgetést, de ő megelőzött. Mielőtt szóhoz juthattam volna, elővett valahonnan egy füzetecskét. a „Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Mintaalapszabályát”. — Ezt szoktam mostanában nézegetni — forgatja a lapokat — pedig nagy részét már kívülről tudom. — És hogy gondolja? — kérdezem és ránézek. Látom, hogy jól érti a kérdést. — Hát mi arra gondoltunk, hogy egy új termelőszövetkezetet hozunk létre. Hárman: Szolga Mózes, Pécsi József, meg én, alá is írtuk a belépési nyilatkozatot. Beszélgettünk azokkal is, akikről gondoltuk, hogy jönnének. De nem akarnak még ... várnak. — Miért nem a Szabadságba lépnek be? — Úgy gondoltuk, jobb lesz. ha újat alakítunk, mert mi elsősorban kertészettel és szőlészettel szeretnénk foglalkozni. Dehát, hogy nem akarnak jönni az emberek, mondtam Mózeseknek, hogy lépjünk be a Szabadságba. Hisz én is látom, hogy nem az a cél, hogy sok szövetkezetei csináljunk a faluban, hanem hogy a meglévőt erősítsük. — Ezek szerint mit .csinál végeredményben? Belép a Szabadságba, vágy így marad. — így nem akarok maradni, de hogy mit csinálok, áz nehéz kérdés. Beszélek még a többiekkel és magam is meggondolom. Nem olyan könnyű dolog ez ... tv] em, nem olyan könnyű dolog. Ezt fejezi ki a súlyos csend is, amely most ránk telepszik. Most nyílik az ajtó, Simon Béla, lép be, Gyenei Péter egyik barátja. — Érdeklődik, hogy az idősb Gyenei megy-e holnap Gyönk re a lovakkal, mert a sertést is szeretnék beszállítani, — Gyenei bácsi amúgy is menne Gyünkre, tehát a dolog rendben van. — Átjövök akkor Péter, — fordul a fiatalabb gazdához, s már megy is hazafelé. Esténként ugyanis kosarat szoktak fonni, az ilyen estéken ez a leghasznosabb foglalkozás. Én is készülődöm már, elköszönök a Gyenei családtól. A fiatal gazda kikísér. Úgy látszik, érzi, hogy a beszélgetés nem fejeződött be, mert ahogy kinn a kapuban kezet fogunk egymással, mintegy befejezésképpen mondja: — Szóval, majd meglátjuk. — Nem mond többet, de így is értem, tudom, hogy mit akar mondani. ÁTolnai Napló levelezőinek találkozója Pakson Szerdán délelőtt volt a Tolnai Napló szerkesztőségének és a paksi járásban dolgozó levelezőinek találkozója, amelyen a régi levelezők mellett résztvettek az újak is. A találkozón a levelezők sorra elmondták tapasztalataikat munkájukról. Havasi Irén dunaföldvári levelezőnk például arról számolt be, hogy milyen jó hatása volt a versenymozgalomra üzemében az első levelének, amelyet nemrégiben közölt a Tolnai Napló. Havasi elvtársnő megígérte, hogy ezentúl gyakrabban fog írni szerkesztőségünknek. A találkozón résztvevő elvtársak igen sok tanácsot, javaslatot is adtak a szerkesztőségnek munkája megjavítása érdekében. Felvetődött egy nagyon érdekes probléma ezen a találkozón: Hoi"váth elvtársnő, paksi levelezőnk elpanaszolta, hogy ő azért nem írt mostanában, mert a „felettes szerve’’ nem értett egyet egy levelével és megtiltotta neki, hogy írjon a Tolnai Naplónak. Erre a válasz természetesen csak az lehet, hogy senkinek és semmiféle szervnek nem áll jogában megtiltani egy levelezőnek sem, hogy írjon bár melyik pártlap szerkesztőségének. Bármelyik dolgozónak jogában áll bármilyen témáról levelet írni a Tolnai Naplónak és úgyszintén a többi pártlapoknak és ebben senki nem gátolhatja a levelezőket. Ez annál is inkább így van, mert a levelezők — mivel maguk is dolgozók — a dolgozó nép széles rétegének hangját, véleményét képviselik ’ és a levelezők tevékenysége ezért a párt és tömegek közötti kapcsolatnak is fontos tényezője. A paksi járás levelezői kérték a szerkesztőséget, hogy értékelje a járási levelező találkozók után, hogy melyik járás levelezői végeznek jobb munkát.
