Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-15 / 293. szám

1S55. DECEMBER 15. NAPLÓ a PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS Á tamási községi pártvezetőség a pártpolitikai munka megjavításáért Az elmúlt héten a tamási községi párt-végrehajtóbizott1- séga titkári értekezletet tartott, ahol Péti József elvtárs, a köz­ségi párt-végrehajtó bizottság titkára értékelte a községben lévő alapszervezetek eddigi mun Icáját, valamint megszabta a Központi Vezetőség határozata alapján az egyes pártszerveze­teknek az előttük álló felada­tokat A TITKÁRI ÉRTEKEZLET UTÁN a napokban tartottuk meg a községi alapszervezetnél a ve­zetőségi ülést. Beszámolómatt igyekeztem úgy összeállítani, hogy abból lehetőleg semmi se hiányozzék, tekintve, hogy a. titkári beszámoló alkalmá­val több esetben találva érez­tem magam a felsorolt hiá­nyosságok egyrésze nálunk is, a mi alapszervezetünkben is megvan. Ezen a vezetőségi ülésen fel­mértük alapszervezetünk ed­digi munkáját, eredményeit — hiányosságait. Megállapítottuk, hogy nálunk sem megy minden úgy, ahogy kellene. így többek között nem elég kielégítő alapszervezetünk életén belül a pártpolitikai munka. Rájöttünk arra is, hogy miért? Azért, mert a pártvezetőség az utóbbi időben elhanyagolta a pártcsoportbizalmi és a népne­velő értekezletek megszervezé­sét és megtartását. Egyszóval nem láttuk el az elvtársakat feladattal, nem ellenőriztük munkájukat és természetesen nem is számoltattuk be őket végzett munkájukról. Nemi bíztuk meg azokat az elvtársakat sem munkával, kik esetleg azt, szívesen tet­ték volna. Nem dolgozik például a fegyel­mi bizottság sem úgy, mint ko­rábban. A pártcsoportbizalmi hálóza­tot az utóbbi időben a veze­tőség nem irányította, helyette azt a módszert alkal­mazta, hogy a meghívókat, me­lyeket a vezetőség az elvtársak­nak küldött akár taggyűlésre, vagy pártnapra, nem a párt­csoportbizalmi elvtársakon ke­resztül juttatta el, hanem min­den egyes darabot 20 filléres bélyeggel ellátva a postán ke­resztül. így fordult elő több esetben, hogy az elvtársak nem jöttek meg a taggyűlésre, vagy pártnapra, mert azt mondták, hogy a meghívót késve, sőt még az is előfordult némelyik elvtárs részéről, hogy azt mondta: ő nem kapta meg. A VEZETŐSÉG ELHATÁ­ROZTA, hegy felszámolja a hasonló hiá­nyosságokat és a következőkép­pen fogja végezni munkáját: Rendszeresen megtartjuk a vezetőségi üléseket és azon mindig, minden esetben vala­mennyien meg is jelenünk. Mi a vezetőség tagjai, funkciónk­nak megfelelően igyekszünk minél jobb és eredményesebb munkát végezni. Munkánkról a vezetőségi üléseken beszámo­lunk egyszer az egyik, más al­kalomkor pedig a másik veze­tőségi tag. A vezetőségi ülésekre eseten­kint meghívjuk a tanács vb. elnökét, titkárát, a szövetke­zet ügyvezetőjét, a DISZ- szervezet titkárát, ezen túl­menően időnkint különböző gazdasági vezetőket is, és beszámoltatjuk végzett mun­kájukról. Ezt követően természetesen se­gítséget adunk munkájukhoz, de egyben feladattal is megbíz­zuk őket, azzal a megjegyzés­sel, hogy a következő időben erről is számot kell, hogy ad­janak. Nem • fogjuk elhanyagolni ezentúl sem a pártcsoportb'- zalmi, sem pedig a népnevelő értekezletek megtartását. Élet­re hozzuk az eddig elhanyagolt sajtófelelősök időnkénti érte­kezletét is, ahol szintén feladat­tal bízzuk meg az elvtársakat, érveket adunk nekik és termé­szetesen őket is időközönkint heszámoltatjuk munkájukról. Megszilárdítjuk a fegyelmi bizottság munkáját is. Felszá­moljuk azt az eddig használt módszert, hogy a meghívókat postán küldjük ki az elvtársak­nak. Helyette minden bizalmi feladatává tesszük, hogy saját maga személyesen hívja meg az elvtársakat a taggyűlésre, üártnapra, vagy akármilyen más pártrendezvényre. A NÉPNEVELŐ ÉRTEKEZ­LETEKET ezentúl rendszeresen megtart juk, hogy községünkben olyan politikai munkát fejtsenek ki. hogy munkájuk eredménye pieg is mutatkozzon a termelő munkában. Gondolunk itt a begyűjtésre, az adófizetésre és a mezőgazdasági munkák vég­zésére. Ezentúl sokkal többet foglalkozunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. Népnevelőink­nek agitációs érveket adunk községünkben lévő országos­hírű termelőszövetkezet, a Vö­rös Szikra életéről, az ott dol­gozó elvtársak eredményes munkájáról, és az ő életükről. Pántya Imre a tamási MDP alapszervezet szervező titkára. Saját erőhői ... Télen ín folyik a munka a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetben Azt hihetne az ember, hogy a jó idők el­múltával, mikor végeszakad a szép őszi navok- ■Tiák, megáll a munka és mindenki behúzódik hogy csendesen átbeszélgesse a hosszú téli napokat. Talán máshol így van, de a paksi Vörös Sugár TSZ-ben most is nagy a sürgés- forgás. Az iroda asztalai mellett ott ül és vitat­kozik a termelőszövetkezet egész vezetősége. — íjlőttük a 17 holdas kertészet vázlata, s Vörös bácsi a kertész izzadva diktálja be az adatokat: „hat hold paradicsom, két hold uborka, más­fél hold paprika ...” S míg a vezetők a következő esztendő ter­veit kovácsolják, a tsz tagsága is szorgalmasan dolgozik. Az asszonyok egy csoportja jól fű­tött teremben, vidám rádiózene mellett nagy halom vesszőt tisztít kosárfonáshoz. Ha ezzel végeztek, csak meggyöngül a dohány addigra és | azt is lehet simítani. Az emberek sem restebbek. Körülbelül harmincán fát vágtak eddig, mert sok kell az építkezéshez s a hét végén már újból kezdik. A sok fának már van helye. A trágyahordás és a különböző apróbb-nagyobb téli munkák mellett most indítják meg az építkezések egész soro­zatát. Legelőször egy 30 férőhelyes disznófiaz tatát készítenek, majd süldőszállást és a juhok nak egy 1000 férőhelyes hodályt építenek. Négy család kap új lakást és ebből 2 még a tél folya­mán elkészül. A kertészet dolgozói 50 darab 4 méteres melegágyat készítenek el február vé­géig, ami ellátja majd a kertészetet palántá­val. De nem szabad azt hinni, hogy a tél végé­vel pontot tettek az építkezések végére. Június elejére készen kell lenni az új dohánypajtá­nak és mire kell, elkészül egy 5 vagonos mag­tár is. A Vörös Sugárban nemcsak most, vagy ta­vasszal építenek, de építeni fognak nyáron, ősszel és a következő években mindig. De nem csoda teremti meg mindezt, hanem a tagsag szorgalmas, kitartó munkája. S ha valaki meg­kérdezi tőlük, miből építkeznek, ugyancsak büszke választ kap: saját erőnkből. B. L. Juhász Erzsi tagjelöltfelvétele... „Juhász Erzsébet, a gubó- raktár dolgozója kéri tagjelölt felvételét” — olvassa az alap­szervezet titkára, Bolváriné elvtársnő, miután végeztek az első napirendi ponttal, a párt­vezetőségek újjáválasztására vonatkozó KV határozat meg­tárgyalásával. „Juhász elvtárs nő tagjelöltfelvétele felett megnyitom a vitát.” A „hír” nem teljesen új, így nem lepődött meg rajta senki. Jóval a taggyűlés előtt szétfu­tott az üzemben a hír, hogy a következő taggyűlés elé ter­jesztik Juhász Erzsébet tag­jelöltfelvételi kérelmét. így aztán már a taggyűlés előké­szítése sbrán is kialakult rész­ben a vélemény: „Minden párttag felelőssége tudatában fontolóra vette az ügyet, egy­más között is esett szó róla és a pártcsoportbizalmiak még a jól dolgozó pártonkívüliek- kel is beszélgettek erről. Szinte minden párttagnak volt valami megjegyzése, véle­ménye erről a tagjelöltfelvé­telről. Juhász Erzsi közel 10 éve együtt dolgozik ezekkel az elvtársakkal. Némelyikkel egy üzemrészben, egy munkapad­nál hosszú hónapokat, éveket töltött el és ha véletlenül napközben nem is látták egy­mást, biztosan összetalálkoz­tak a délutáni, vagy a reggeli blokkolásnál és megbeszélték a napi eseményeket. Többen még arra is emlékeznek, ami­kor 1946-ban, 47-ben az „új munkással” az első fogásokat tanítgatták. Az egész családját innen az üzemből ismerik. Anyja pél­dául már 1925 óta a Selyem­gyárban dolgozik. A közös munka hozta Ju­hász Erzsit közeli ismeretség­be a többiekkel és így nyil­vánvaló, hogy az első vélmé- nyeket is munkája után alkot­ták róla. Pontos, hivatásszere­tő lánynaik ismerték meg vala­mennyien: akármilyen nehéz­ség, probléma volt az ő lelki- ismeretes munkájára mindig bizton lehetett számítani. Egy- gyé forrt a közösséggel, nerh sok fiatal volt az üzemben, aki annyira szívén tudta viselni a közösség ügyeit, mint ő. Ha­gyomány a Selyemgyárban, hogy a fiatalok közös kirándu­lásokat szerveznek és 'műso­ros estekkel szórakoztatják az üzem dolgozóit és a falu lakosságát. Juhász Erzsire ilyen téren is lehetett számí­tani, különösen amióta a DISZ irányítja a fiatalok sorsát. — Nem volt rest este, munka után eljárni a próbákra és a DISZ-rendezvényekre. Amikor látták az üzemben, hogy szorgalmas, jól dolgozó, lelkes fiatal, elküldték egy szaktanfolyamra, nem sokkal utána kinevezték segédműve­zetőnek. A szakszervezeti ta­gok megválasztották ÜB elnök nek és a gubóraktárnál 3 évig ő töltötte be ezt a tisztséget, Amikor a gubóraktár egyesült a Selyemgyárral, szakszerve­zeti bizalmi lett és ma is az. Akármilyen lelkes és szor­galmas, volt azonban egy olyan nehézsége, ami bizony gátolta munkájában és tovább fejlődésében. Nem végezte el a VIII. általános iskolát. Ez nem saját hibájából történt. A család édesapa nélkül maradt és így szükségessé vált, hogy ő is, fiatal lányka létére dol­gozni menjen. Akaratereje, tanulási vágya azonban meg­volt, és a munka, a közösségi szellem csak fokozta azt, így nem törődött azzal sem, hogy nagylány sorba került, az ud­varlók is környékezték, be­iratkozott a dolgozók esti is­kolájába és elvégezte a VIII. általánost — egyelőre... Vajon mi lehetett volna a legőszintébb ajánlás a pártba való tagjelölt felvétele mel­lett, ha nem ez a sokévi ál­dozatkész, lelkiismeretes — munka? Ajánlói sem találhat­tak szebb szavakat annál, mint az üzemi kollektíva ke­retében végzett munkájának rövid összefoglalását — egy­szerű, mindennapi monda­tokban. Windisch Ferenc elv­társ a gubóraktár vezetője ezt írta ajánlására: „Munkáját mindig pontosan látta el, párt­megbízatásait becsülettel elvé­gezte.” Novák Nándorné pe­dig: „Én szakszervezeti vona­lon dolgoztam vele együtt, jól dolgozott, bátran merem ajánlani.” A vita végén a titkár sza­vazásra teszi fel a kérdést: „Aki Juhász Erzsébetet java­solja tagjelöltnek, emelje ma­gasba tagsági könyvét.” Egy­szerre mintegy harminc kéz emelkedik a magasba: A jelen lévők közül mindenki java­solja Juhász Erzsébetet tag­jelöltnek. BODA. Zárszámadásra készül a szekszárdi Béke TSZ Sokan emlékeznek még a szekszárdi tsz egy-két évvel ez előtti munkájára — akkor még Gőgös Ignác néven működött. -- Olyan vélemény uralkodott a tsz el kapcsolatban. — és valljuk be nem alaptalanul, — hogy rossz a vezetés, nem becsülik meg á kö­zös vagyont, a tagok nem dől i goz.nak. j A Központi Vezetőség ezévi márciusi és júniusi határozata | nyomán Szcksz.árdon is előtérbe került a termelőszövetkezet meg I szilárdítása, számszerű fejlesztő se és ezzel egyidejűleg a termés hozam fokozása is. Ha ennek alapján vizsgáljuk a szekszárdi Béke TSZ fejlődését, megállapít hatjuk, hogy a Központi Vezetőség határú zatainak helyi végrehajiasa komoly, az eddigi évek során még soha nem tapasztalt fej­lődést hozott mind a megszilár dítás mind a számszerű fejlesz­tés, vagy a terméshozamok nö­velése terén. Az idei évben először, a tér melőszövetkezet termésátlaga fe lülmúlta az egyéni termelők tér méshozamát. Búzából 13.8, ár pából 17.5 mázsa volt az átlag termés. Ennek eredményeként 4 kiló búzát és 2 kiló árpát ősz tottalc egy-egy munkaegységre előlegként. MEGSZILÁRDULT A TSZ VEZETÉSE Ez évben került a tsz élére el­nöknek Kiss Antal elvtárs a Me gyei Mezőgazdasági Igazgatóság tsz szervezője és Bors István agronómus ugyancsak a mező gazdasági igazgatóságról. Mind ketten falura kérték magukat é'i szíveden választották a nehéz, de szép feladatot, E két kiváló szak ember a városi pártbizottság se gítségével a termelőszövetkezet tagságának figyelmét azokra a lehetőségekre irányította, melyei: • ezideig nem voltak kihasználva. A közös összefogás eredmé nyeként: a fejési átlag 4.5 li­terről 10 literre emelkedett, 80 darab serlés hízik, 15 gö bölyt fogtak hizlalásra. A bor­termés minőségileg és meny- nyiségileg Is versenyez a leg­jobb szőlőtermelő egyéni gaz­dákéval. Ilyen eredmények láttán megnőtt az érdeklődés a tsz iránt és ezév augusztusától-decemberig 43 csa Iád 72 taggal lépett a tsz-be. Igen okmoly és nehéz munka következtében sikerült a munka fegyelmet is jelentősen megszilá; dítani. Ez kedvezően éreztette ha tását. A tsz túlteljesítette ke nyérgabona vetéstervét, őszi ár pa vetése pedig legszebb a szek­szárdi határban. Befejezte a tsz a betakarítási munkákat, valamennyi tag si keres mozgósításával. Teljesí­tették mindenből egész évi beadási kötelezettségüket. Most a tél folyamán igen jövedel mező munkához kezdett a tagság nádpallót készítenek különböző vállalatok részére, amely mint egy félmillió forint jövedelmet jelent. Jelentősen bővítik boltja kát is. A zöldség és hús kimérés mellett bort is mérnek. AZ EREDMÉNYEK JELENTŐSEK Azonban van még tennivaló amelyet a vezetőségnek, a párt. szervezetnek* a városi pártbizott ;.ág segítségével meg keil oldani. Ilyen a munkafegyelem további szilárdítása, a közös vagyon meg becsülésére való nevelés és nem • utolsó sorban a szövetkezet to vábbi számszerű fejlesztése, erő sítése. Komoly agiiáeiós tevékenysé­get kell kifejteni, hogy a kó- zépparasztok is megértsék a paraszti élet felemelkedésének egyedüli útja Szekszárdon is a termelőszövetkezet. A városi pártbizottságnak segí tenie kell, hogy a vezetőség mel lett egy erős, ütőképes pártszer. vezet álljon, amely mindenben segítséget nyújt a nehézségek la küzdésében. Ezért fokozott figye lemmel kell felkészíteni a párt bizottságot a vezetőségválasztás­ra, mely újabb határkő lesz a tsz életében, fejlődésében. Sok feladatot oldottak meg i tsz vezetői, kommunistái, párton kívüli tagjai. MUNKÁJUK NEM VOLT HIABAVALÖ erről a zárszámadás tesz tanúbi­zonyságot. De nem lehet meg­állni. Még sok probléma vár meg oldásra, hogy jövőre még több jusson egy-egy munkaegységre, hogy egyre többen ismerjék fel Szekszárdon is a termelőszövet­kezet nyújtotta élet nagyszerű­ségét. Császár János A szekszárdi földművesszövetkezet tervbeszámoló értekezletéről December 10-én és 11-én tar tóttá meg a szekszárdi földműves szövetkezet a szokásos negyedévi tervbeszámoló értekezletet. A? eddigi gyakorlattól eltérően négy helyen, a város négy külön böző területén (közpQntban, öcsény-szőlőhegyen, Felsőváros­ban és Újvárosban) tartották meg. Az értekezleten a tagol: közül, több mint háromszázan voltak jelen. A földművesszövetkezet vezető sége beszámoló jelentésben is mertette a tagokkal az elmúlt ne g'yedév sikereit. Míg sem az első. sem a második negyedévben nem teljesítették tervüket a különböző üzemágak, addig a harmadik negyedévben a globális tervtől jesítés 104.3 százalékot mutat. A kiskereskedelem eladási tervét 104.3 százalékban, a beszerzési tervet 103.6 százalékra, a felvá sárlási üzemág felvásárlási tér vét 108.7 százalékra teljesítette. A jövedelmezőségi tervet 10 szá zalékkal teljesítették túl, nem volt egyetlen veszteséges üzem­ág sem. Ismertette a vezetőség azokat az új létesítményeket is, amelye két az elmúlt negyedévben he lyeztek üzembe. Ilyenek többek között a keselyűst italbolt, egy 50 férőhelyes sertéshizlalda és az állomás melletti pavilon. Nem­csak új létesítményekkel gazda godott a földművesszövetkezet, hanem korszerűsítették a meg­lévő üzemi berendezéseket ;s. Például megjavították a 7-e9 számú bolt berendezését és a pa- lánkl boltot teljesen új berende­zéssel látták el. Az értekezletet az tette nagy­jelentőségűvé, hogy felülvizsgál­ta a tagnyilvántartást, az alap­szabályok szellemében megtisztí­totta a szekszárdi földművesszö- vetkezetet az oda nem való ov tályldegen elemektől. A régi ve­zetőség súlyos hibája volt, hogy durván megsértve pártunk poll tikáját és a földművesszövetkezet alapszabályzatát, hosszú ideig nem hívta fel a tagság figyelmet a soraiban meghúzódó osztályide gén elemekre. Ezen az értekezle­ten 8 kulákot zártak ki a tagok a szövetkezetből. A lezajlott értekezleten újjá­választották a felvásárlási, kiske­reskedelmi és vendéglátóipari tagbizottságokat és 34 új tagot is vettek fel a szövetkezetbe. Egyik legfontosabb feladatú nak tekinti most a vezetőség a tagok bírálata nyomán az ellen­őrzés munkájának megjavítását, hogy ne fordulhasson elő még- egyszer olyan eset, mint ebben a negyedévben, amikor is 16 000 forintos hiánnyal záródott le a kiskereskedelmi leltározás.

Next

/
Thumbnails
Contents