Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-10 / 289. szám
m5. DECEMBER 10. NAPLÓ 54gT és pártépítés « A tsz-ekben dolgozó kommunisták egyik legfontosabb feladata. Tapasztalatok a sárpilisi Márciusi Ébredés pártszervezetének agitációs munkájáról A film a szocializmus építésének segítője „Legyenek hát a tsz-ben dolgozó kommunisták a tér melőszövetkezeti mozgalom agitátorai, menjenek az egyénileg dolgozó parasztok közé és számoljanak be szövetkezetük eredményeiről. Ha ezt jól megszervezi a tsz pártszervezete, akkor fellemdüi a pártélet is, s egyben egyik legfontosabb gazdasági feladatuknak is eleget tesznek” (A Szabad Nép december 7-i vezércikkéből.) A sárpilisi Márciusi Ébredés Termelőszövetkezet pártszervezetének agitációs munkájáról figyelemreméltó eredmények tanúskodnak. Az őszi hónapokban jónéhányan léptek be a tsz-be. A pártszervezet titkára Tóth Ferenc elvtárs jár elől jó példával a tsz-agitációban. Nagy része van abban, hogy novemberben Góczi Pál feleségével és két fiával, valamint Gy. Nagy Lajos beléptek a Márciusi Ébredésbe. A párttagok nagyrésze szintén eleget tesz kötelességének. Zách Mi hály, Magyar Sándorné és Bachman Ilona párttagok szintén jó munkát végeznek, fel keresik az egyénileg dolgozó parasztokat, s beszélgetnek velük. A termelőszövetkezet párt- szervezete nem nagy létszámú, mindössze 8 tagot számlál. Nyilvánvaló, hogy ilyen eset ben a tsz agitációban minden tsz-ben dolgozó kommunistát be kell vonni, sőt a pártonkí- vüliek egy részét is. A Márciusi Ébredésben több párttag nem kapott pártfeladatot a tsz-agitációval kapcsolatban sem, pedig a tsz-párt- szervezetek munkájában éppen a termelőszövetkezeti moz galom népszerűsítése eredmé nyezhet komoly fellendülést. A PÁRTMEGBÍZATÁSOK elősegítik a párttagok fejlődését kommunista felelősségérzetük megnövekedését, sőt a párton- kívülieket is közelebb hozza a párthoz. A termelőszövetkezet párt- szervezete most is folytat tsz- agitációt. Most is beszélgetnek azokkal a gazdákkal, akiket meg akarnak nyerni a szövetkezet ügyének: Med- veczki Józseffel, Csanádi Istvánnal, Pesti Jánossal és még többekkel. Beszélnek velük a moziban, a tömegszervezeti gyűléseken, vagy kint a mezőn, ha éppen találkoznak. Ez a munka azonban nem eléggé szervezett, inkább alkalomszerű. A tsz-agitációt folytató párttagok saját kommunista meggyőződésükből és felelősségtudatukból fakadóan teljesítik ezt a feladatot, ami naÁhoS a tagság magáénak érzi a földművesszövetkezeteí Alig van néhány földműves- szövetkezet, ahol a vezetőség ne számolt volna be a tagságnak, a dolgozó parasztoknak a föld- mü vessző vetkezet harmadik negyedévi működéséről és a soron- következő feladatokról. A szaká- ly; földművesszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok követelték, hogy a régi vezetőséget váltsák le, mert nekik nem kell olyan vezetőség, akinek sznmeláttára lopták el a földművesszövetkezeti dolgozók, a tagság közös vagyonának jó részét. Bognár Márton hozzászólásában kifogá solta, hogy a vezetőségi tagok non ellenőrizték a dolgozók mim kaját és ezért nem vették észre a lopásokat. Nincs olyan vezető ségre szüksége a tagságnak, akik nem éreznek erkölcsileg felelősséget és nem becsülik meg a tagság bizalmát. A zombai földművesszövetke- zeti tagértekezleten is bátran szemébe mondta a tagság a vezetőségnek a vagyonvédelem te rén elkövetett hanyagságot. Ra- dó András kifogásolta, hegy a legutóbbi tagértekezleten is több mint 12 tag hívta fel a figyelmét a vezetőségnek a hibák megszüntetésére és tettek javaslatokat, de nem látják az eredményét, s még csak nem is értesítették a tagokat a panasz és kérelem elin tézéséröl. Hortobágyi Mátyás kifogásolta, hogy a Tüzép-telepen őrizetlenül, kerítésnélküli udvaron és fészerben ott hever a sok ajtó. ablak, fa és betonáru. Miért nézi el az ügyvezető és könyvelő tétlenül, miért nem szüntetik meg az ilyen súlyos hiányosságokat, miért nem vigyáznak a szövetke zeti vagyonra. Nemes János bírál ta a Sütőipari Vállalatot, mert a kenyeret nem szállítja rendesen. A regölyi földművesszövetke zeti tagértekezleten is több mint 250 dolgozó paraszt vett részt, Lakos János kifogásolta, hogy a dolgozó parasztok munkájának elősegítésére megvásárolt érté kés mezőgazdasági kölcsön kis gépeket nem kezeli a földműves szövetkezet rendesen, s így idő előtt tönkremennek. A kajdacsi tagság 75 százaié ka vett részt a tagértekezleten. Kérték a dolgozó parasztok a ve zetőséget, javítassák meg a pálinkafőzőét, mert sok cefre és törköly van a faluban, s a legközelebbi pálinkafőzde 10 kilómé térré van. Kifogásolták azt is, hogy csak két bolt van, amelyben sokat kell várakozni, sokszor nem férnek el a vevők a boltban. Egy harmadik bolt nyi tását követelték a tagok, — és jogosan. Egyes földművesszövetkezeti ügyvezetők még mindig nem tartják fontosnak a tagértekezlet megtartását, lebecsülik a tag ság véleményét, mint például Ko máromi Sándor ügyvezető, aki a duzsi földművesszövetkezeti tagokat nem hívta meg a tagértekezletre, nem küldött meghívót a tagoknak és elfelejtették do boltatni is, csak amikor nem jött' senki a tagértekezletre, akkor jutott eszébe a nagyfokú hanyag ság. Igen helyesen, a tamási FJK igazgatóságának elnöke fegyelmi leg vonta felelősségre az ügyvezetőt. Értékelve az eddig megtartott tagértekezleteket, most az a feladat, hogy az ügyvezetők tartsanak kiegészítő tagértekezleteket a községek külső területén, valamint tanyaközpontban és puszta kon, hogy minden földművesszövetkezeti tag, dolgozó paraszt megismerje szövetkezetének mun Icáját. Gondoskodjanak az ügy vezetők a tagság panaszának, javaslatának elintézéséről és a határozatok végrehajtásáról, mert egy negyedév múlva újból be kell számolni a tagságnak a szövetkezetek működéséről é? a dolgozó parasztok számonkérik hozzászólásaik elintézését is. Az FJK-k dolgozói adjanak segítséget a taggyűlési határozatok meg valósításához és rendszeres ellen őrzéssel is biztosítsák végrehajtását. Trieber Dezső gyón helyes. Ahhoz azonban, hogy a munka még eredményesebb legyen, a tennivalókat minden párttaggyűlésen meg kell beszélni, konkrét feladatokkal kell megbízni minden párttagot, s fel kell venni a harcot a káros megnyilvánulások ellen, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését akadályozzák. KAROS NÉZETEK a Márciusi Ébredésben is jelentkeztek. Az egyik párttag, Asztalos Sándor elvtárs nem kapcsolódott be az agitációs munkába. Az volt a nézete, hogy a „termelőszövetkezetnek nincs szüksége olyan új tagokra, akiknek földjük van, mert föld így is van elég.“ Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a Márciusi Ébredés mondjon le az élenjáró egyénileg dolgozók megnyeréséről, a lelkiismeretes, szorgalmas munkájukról is mert gazdák belépéséről. Eléggé el nem ítélhető, merőben pártpolitika ellenes gondolat. Másik káros nézet az volt, hogy „nincs szükség tsz-agitá- cióra, mert akik be akarnak lépni, úgy is belépnek, akik pedig nem akarnak jönni, minden agitáció ellenére sem jönnek.“ Ez a szintén pártpolitika-ellenes nézet annak a meg nemértéséből fakadt, hogy az egyénileg dolgozó parasztot « megszokás ezer, meg ezer szállal köti a kismagántulajdon- hoz. A kommunisták felNemrégen új vezetőséget választottak a csibrákl DISZ-szerve :-.et tagjai. Titkárrá egyhangúlag Trencsényi József elvtársat választották, aki most töltötte ki a tényleges katonai időt. Kultúrfe- Uelqs Hurta Margit, gazdasági felelős pedig Kerner Márta lett. Az új vezetőség hozzálátott az eddig elhanyagolt szervezési és kulturális munka fellendítéséhez. Az első feladat a munkaterv elké szításé, hogy a következő évben már meghatározott terv szerint dolgozhassanak. A színjátszócsoadata, hogy a szövetkezeti útra vezessék őket. E MEGNYILVÁNULÁSOK ELLEN Tóth elvtárs és a párttagok nagyobb része felvette a harcot. Ez nagyon helyes. Hiba azonban, hogy csak egyénileg emelték fel szavukat e pártellenes nézetek ellen. Az ilyen nézetek kiirtásának az a legbiztosabb módja, hogy párttaggyűlésen feltárják káros, pártellenes lényegét s így elérik azt, hogy minden párttag helyesen foglal' állást a kérdésekben, a helyes álláspontot pedig tudatosítják a pártonkívüliekkel is. Mert ha csak személy szerint és nem szervezetten veszik fel a harcot a káros gondolatok ellen, azok alattomban tovább lappanganak, esetleg terjednek, s gátolják a sikeres munkát. SÁRPILISEN IGEN SOK A KULÄK Nyilvánvaló, hogy mind a tsz ellen agitál. Ez a körülmény még világosabbá teszi, hogy a termelőszövetkezet pártszervezetének körültekintőbben kell megszerveznie és nagymértékben ki kell szélesítenie a szövetkezeti mozgalom népszerűsítését.. Párttaggyűléseken szabják meg a konkrét feladatot minden kommunista számára és vonják be a pártonkívüliek jelentős részét is. port Móricz Zsigmond „Sári bíró” című színművét tanulja, amelyet február hónapban, far sang idején adnak elő. A színdarab tanulását és a fiatalok egyéb kulturális tevékenységét a község pedagógusai irányítják, akik emellett elvi segítséget is adnak a DISZ-szervezet nek. A kezdet nehéz, de ha a csibrákl fiatalok lelkesedése a továbbiakban sem csökken, nagy mértékben megerősödik a DISZ- szervezet. Viszti György a- enin megállapítása, hogy Tt „az összes művészetek közül számunkra a legfonto sabb a film“ teljes érvényei bír napjainkban is. A film az a szórakoztatva nevelő és nevelve szórakoztató műfaj, amely eljut a legszélesebb néptömegekhez. Amíg a színház adottságainál fogva — ha ma már gyakrabban is — mégis szórványosan jut el a legkisebb faluba, a film már megjelenik mindenütt, ahol villany van, sőt ezen túlmenően, lehetséges filmvetítés agregátor segítségével. Filmgyártásunk egyre jobban és jobban fejlődve olyan filmeket juttat a nagyközönségnek, mely úgy mondanivalójukban, mint művészi kivételben komoly hatással van a nézőkre. mj'egyénkben a filmkultúra legfőbb szerve a Megyei MOKÉP Vállalat, melynek igazgatója, Rugási elvtárs a következőképpen nyilatkozik az 1S55-ÖS mozi évad eredményeiről és fejlődéséről. — Amíg 1954-ben megyénkben a mozilátogatók száma 2 millió 259 ezer volt, addig ebben az évben november 30-ig ez a szám 172 ezerrel növekedett és még hátra van egész december, ami azt jelenti, hogy ez a szám jóval túlszárnyalja a tavalyit. Ebből pedig azt a következtetést vonjuk le, hogy a bemutatott filmek olyanok voltak, amelyek az egyre öntudato sabbá váló mozilátogatók tetszését megnyerték. Pártunk márciusi határozata, mely film- életünknek is irányt szabott, olyan irányba terelte műsórpo- litikánkat, hogy ez a látoga tottság emeléséhez vezetett. Az úgynevezett játékfilmek mellett számos kizárólag mező- gazdasági jellegű filmet vetítettünk. Ezeket a filmeket június óta több mint 12 ezer falusi dolgozó nézte meg és mint a tapasztalat mutatja, igen nagy népszerűségnek örvendenek. A havonta bemutatott 40 előadás komoly segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Pél dául Fadd községben olyan filmek, mint Hajnal a Nyemán felett, vagy a Talpálatnyi föld hatással voltak az új belépő tsz-tagokra. Az sem véletlen, hogy a Harc minden szem gabonáért című film vetítése után Gyulán a parasztok a helyszínen tárgyalták meg a gépek előnyeit. Vagy Sióagárdon a Négyzetes vetés című film után azt követelték, hogy több ilyen témájú filmet hozzanak a faluba. I fjúsági filmjeink mozgósító hatással vannak az ifjúság hazafias nevelésére, bátorságra buzdító, szocialista erkölcs elsajátításában. — Azok a kapcsolatok, amelyeket a baráti államokkal, élükön a Szovjetunióval tartunk fenn, igen áldásos hatásúak és a február, márciusban megrendezett Szovjet Filmhét és a no vemberi Román Filmhét igen sokakat vonzottak mozijainkba. Ebben az évben különös megtiszteltetés érte megyénket, Eondarcsuk hírneves szovjet filmművész látogatásával. Igen nagy gondot fordítunk a mozik befogadóképességének bővítésére, valamint belső berendezésének tatarozására. így legutóbb a tolnai mozit alakítottuk át 150 000 forint értékben és folyamatban van a dombóvári mozi átalakítása, valamint a tamási mozinak új, dupla befogadású, központi helyen lévő átköltöztetése. Legjobb mozijaink a tamási, a bonyhádi valamint alsónánai és duna- kömlődi keskenyfilm mozgóink. Már most dolgozunk azon, hogy nyárra minél több kert- mozit állíthassunk be, hogy ezzel is kényelmesebbé tegyük a dolgozók számára a mozilátogatást. / sajnálattal kell megállapí- tanunk, hogy az üzemi kultúrfelelősök, még mindig nem elég komolyan foglalkoznak a dolgozók kollektív mozilátogatásával, holott ezzel komolyan elő tudnák segíteni a dolgozók politikai nevelését, másrészt szilárdabbá tennék az üzemi dolgozók más téren való kollektív munkáját, szolidaritását. A. F. Ä csibráki DISZ-szervezet a fejlődés útján Gondolatok egy Nincs szebb látvány az építkezésnél! Az ember erejét, hatalmát és értelmét látom testet ölteni abban, hogy dombokat, gödröket tüntet, el, kiegyenlíti a föld színét, majd falakat, oszlopokat, gyárkéményt emel. Megváltoztatja, saját akaratának, érdekének megfelelően rendezi be az ember — ez a hatalmas Alkotó — a földet. A mi társadalmunknak éppen ez a fölénye: az ember azt épít és úgy, amit és ahogyan akar. Azért épít, mert szebbé akarja tenni ezzel a saját és a közösség, az egész társadalom életét. Nem mindig építettünk azt, amit akartunk és még ma sem építenek az emberek mindenütt azt, amit akarnak. A föld nagy részén olyan építményeket emelnek, amelyek eszközül, tárgyi feltételül szolgálnak a kevesek kezében, a többség kizsákmányolásához. A mi építkezéseinknek az ad pátoszt, építőinkbe az a tudat sugároz erőt és lelkesedést, hogy tudják: létesítményeinkben mindannyiónknak akarata és célja valósul meg. A Dombóvár I. Téglagyár építkezésén különösen az még a tanulságos, hogy találkozik egymással a régi és az új. Az új tágas, 80 méter hosszú vas* betonból épült szárítószínek találkoznak a régi, idejétmúlt korból fennmaradt vézna szárítószínekkel. Érdekes látványt nyújt a látogatónak a félig lebontott régi szárítószínek váza: egy sorban sok fakereszt. A temető hangulatát varázsolták “lém ezek a fakeresztek. És Rt valóban temető van a réginek, az elavultnak, a múltnak a temetője. A vasbeton oszlopok pedig a technika, a munka diadalát, az újnak a győzelmét hirdetik a korhadt fakrresztek mellett. A régi színekbe bevert az eső, befolyt a víz és sokezer téglát tett tönkre. Az új színek széles tetőszerkezete, megemelt alapzata megvédi a téglát, évente több mint három milliót. Eltemetik a Dombóvár I. Téglagyárban a kézivetést is. Csak azok tudnák megmonda ni, akik ezt egy életen keresztül csinálták — megtört derekú emberek százai —, hogy milyen nehéz munka a kézi téglavetés. Stadler László és brigádja faragja le a partot, készíti a helyet a présháznak, ahol évente több mint 6 millió téglát gyárt majd a gép. Ez az új téglagyártó gép, amit a dombóváriak kapnak, egy óra alatt annyi téglát gyárt, mint egy öttagú verőcsalád egy nap alatt. Emellett összehasonlíthatatlanul jobb minőséggel. A partról lefaragott föld transzportőr segítségével a hatalmas, 8000 köbméteres gödörbe kerül, ezt töltik fel vele. A gödörből sűrű oszlopsor emelkedik ki. Ezekre helyezik majd a vasbeton szárítószín pilléreit, hogy süllyedés esetén biztosítva legyen az épület szilárdsága. Bumbulusz Györgyné gyárvezető gyönyörködve néz végig újjászülető birodalmán. Sok év óta dolgozik már itten, de ennyi örömben talán csak akkor volt része, amikor államosították a gyárat. Alig akarja elhinni, hogy ezt is megérte: a téglagyártás többé nem kínlódás, hanem öröm, csak irányítani kell a gépet és az ezerszámra ontja a téglát. Ott állunk az épülő szárítószínek mellett és Bumbulusz elvtársnő képzeletében már megjelennek sz 1957-es év tervei is. — Oda fogjuk 1957-ben építeni a munkáslakásokat, oda meg majd a fürdőt, meg a kul- túrházat... Igen. Épül, szépül az ország, napról napra gazdagabb lesz az élet. A Dombóvár I. Téglagyár dolgozói sok mindenen lemérhetik újuló életük gazdagságát. Nemcsak azon, hogy újjászületik a gyáruk, hanem azon is például, hogy alig van közöttük olyan, aki nem vág disznót ezen a télen ... Elmenőben mégegyszer megtekintettem a magaslatról az újjáépülő gyárat. Sötétedett. Novoveszki elvtársék, a szárítószínek építői abbahagyták a munkát, megállt a transzportőr is, a földtermelés is, és az öltöző felé vonultak a munkások. Az új szárítószínek oszlopai fehéren meredtek ki a földből, a régi színek váza, a korhadt fakeresztek nem is látszottak, beolvadtak az alkony szürkeségébe. is—OS.
