Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-08 / 287. szám

1S55. DECEMBER 8. va pro Több Az áttelelíetési felelősségei szemlebizottság munkájáról November 25-től december 10-if tartják meg — az idén első ízben — termelőszövetke­zeteinkben az átteleltetési szem léket. Ezek a szemlék különö­sen aagy jelentőséggel bírnak, hisze» a szemlék alkalmával arról győződnek meg a bizott­ság tagjai, hogyan készültek fel a lsz-ek a meglévő állatállo­mány zavartalan átteleltetésére. A szemlebizofctságnak lelkiisme­retes ,alapos munkát kell vé­geznie, sőt, kötelessége pótha­táridőt adni s egy újabb szem­lét tartani, ha több hiányossá­got találnak a szemle során. — Fontos ennek a munkának ala­pos elvégzése, hiszen tsz-eink bevételének zömét az állatte­nyésztés adja, gondoskodni kell tehát, hogy az állattenyésztés bevételére jövőre is számítani lehessen. Megtartották már A MUCSI VÖRÖS ZÁSZLÓ Termelőszövetkezetben is az átteleltetési szemlét. Mielőtt a szemle eredményéről, a bizott­ság tagjainak a munkájáról be­szélnénk, nézzük meg, hogy eb­ben a tsz-ben mennyi jövedel­met hozott és hozhatott volna az állattenyésztés. Aa 1954—55-ös gazdasági év­ben a hízóbikák, a szerződéses sonkasüldők és a tejtermelésből mintegy 250 000 forint bevételt terveztek. A n'égy darab szerző­déséé hízottbikát ez év novem­berében, a 20 darab szerződé­ses sonkasüldőt pedig ez év áp­rilisában kellett volna leszállí­tani. A hízottbikákat még ma sem, a sertéseket pedig alig pár hete szállították le. Mivel a szerződésben meghatározott idő re nem tudtak szállítani, így az átvételi ár lényegesen kevesebb lett. Ennek az eredménye, hogy a tervezett 136 000 forint bevé­tel 80 000 forintra csökkent. — Tejből 15 700 forint jövedelem­nek kellene lenni, az összegnek még a fele sincs meg. És ha azt vesszük figyelembe, hogy az istállóátlag 3.5 liter, akkor ezen nem lehet csodálkozni. Az eddig elmondottak arra vezethetők vissza, hogy a mucsi Vörös Zászló TSZ-ben évköz­ben sem bóv. lkedhettek takar­mányban. A bikákat ezért nem tudták leszállítani, és ez volt a helyzet a sertéseknél is, mert n Miiekben a napokban, novem­ber 25-től december 10-ig áttelel tetési szemlét tartanak a Tolna megyei termelőszövetkezetekben, hogy megvizsgálják, hogyan ké­szültek, fel a szövetkezetekben az állatok átteleltetésére. Az apar hanti Március 9. Termelőszövet­kezetben december 2-án volt a szemle. A termelőszövetkezetnek nem kellett szégyenkeznie: a bi­zottság tagjainak egyöntetű meg állapítása szerint a bonyhádi já­rásban legjobban felkészült arra, hogy a tejhozam és a kondíció csökkenése nélkül átteleltesse az állatokat. A termelőszövetkezet­nek 50 darab szarvasmarhája, 1Ö lova és 150 darab sertése van. Izeknek ellátásához 920 má­zsa kitűnő minőségű pillangós szálastakarmányt tárol. Ez a mennyiség másfél évre Is elegendő a szarvasmarháknak, mert csak ezekkel eteti. A lovak részére 500 mázsa réti- és mu- harszéna van. Ezt abrakkal és ta­karmányrépával egészíti ki. Az nem érték el a kívánt súlyt. Mindezeknek A TAGSÁG ÉRZI A KARÁT, mert az elmondottak is hozzá­járulnak ahhoz, hogy munka­egységenként alig 5 forint kész­pénzt tudnak osztani. Ellenkező esetben a készpénzrészesedés lehetett volna jóval több is. Teljesen lehetetlen és megen­gedhetetlen a helyzet a szarvas­marhatenyésztésben. A tehenek és növendékborjúk mellett nin­csenek megfelelő lelkiismeretes állatgondozók. A teheneknél még nem tértek át a téli ta­karmányozásra, amelynek ered­ménye az alacsony istállóátlag. A meglévő 22 tehén közül több mindössze 2 liter tejet ad napon­ta. Silótakarmányt nem etetnek még, tartogatják későbbre. — Ugyanis az 500 köbméter siló- zási tervből mindössze 150 köb­métert teljesítettek. A szemle­bizottság tagjainak ezeket a sajnálatos tényeket észre kellett volna venni, nem pedig szépíte­ni, mint ahogy történt, Az Alsóleperdi Állami Gazd. igazgatója Tóth Lajos elvtárs és főagronómusa Tóth György elv­társ vállalták több termelőszövet kezet patronálását. A patronálás során nemcsak szakmai tanáccsal látták el a tsz-eket, hanem anya­gi segítséget is nyújtottak. A dalmandi Szabadság Terme­lőszövetkezet ez év nyarán ala­kult. Az új tsz sok kezdeti nehéz ségekkel bajlódott, a közös állat állomány részére nem volt ele­gendő szálastakarmányuk, és amikorra vetni akartak nem jött meg a műtrágya. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság segítségükre sietett; a tsz tagok részében szá­lastakarmány kaszálást vállalhat­tak az Állami. Gazdaságban. így körülbelül 200—250 má­zsa jóminőségű pillangós szé­nát tudtak biztosítani a közös állatállomány részére. Segítette a tsz-t az állami gazda­ság másfél vagon kölcsön mű trágyával is. A dalmandi Szabadság, a naki Ut a Szocializmus Felé TSZ-ek patronálásán kívül Tóth György, a gazdaság főagronómusa szak­mai segítséget is adott a dombó­vári Vörös Sugár Termelőszövet kezet tagjainak. alaptakarmány mellett abrak is bőséges mennyiségben áll a rak­tárban. összesen 250 mázsa árpát és zabot, 100 mázsa korpát és 600 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő mennyiségű csöves­kukoricát tett félre a termelő­szövetkezet az állatok részére. Bár a meglévő szálastakarmány és abrak bőségesen-fedezi a szűk ségletet, a termelőszövetkezet 900 köbméter silót is készített, csaknem kétszeresét az előirány­zott mennyiségnek. Ennek egy harmadát a háztáji állatokkal etetik majd meg. A fejőstehenek a szálastakar­mány mellett még 4 kiló árpa és kukoricadarát kapnak naponta. A legjobb tejelők pedig egy-egy kiló korpát is a rendes abrak­adagon felül. Ezzel a takarmányozással no­vemberben 9.1 volt a fejés át­lag, s a tsz ezzel második he­— Községünkben 2 termelő- szövetkezet van — mondotta Püski elvtárs, a tsz elnnöke. — A szemlebizottság fél nap alatt elvégezte mindkét tsz-ben az átteleltetési szemlét. A mi te­henészetünkben mindössze ne­gyedórát tartózkodtak, utána be jöttek az irodába és elkészítet­ték a szemlejegyzőkönyvet. A SZEMLEJEGYZÖKÖNYV- BEN szerepelnek olyan pontok is, hogy például az állattenyésztési brigádokban megfelelő szakem­berek vannak-e. Továbbá az állatokat jegyzőkönyvileg átad­ták-e a dolgozóknak. A bizott. ság mindkét esetben igenlő vá­laszt adott, pedig nem így van. Mert éppen az ode nemvaló gon dozóknak köszönhetik, hogy a növendékborjak csökötté vál­tak, hogy saját nevelésből nem tudnak majd korosbítani. A gon dozó már nincs a borjak mel­lett, de leváltása nem a szemle­bizottság javaslatára történt. — Évközben többször elmen­tem a tsz-be, — mondotta Tóth György, — hogy segítsem a Vö­rös Sugár TSZ tagjait, hogy még jobb eredményeket érjenek el. A nyár folyamán kukoricakapálásu kát Inkább fogatos erővel vé gezték. A tsz tagoknak megmagyaráz­tam, hogy mennyivel előnyö­sebb, ha gépierőt alkalmaznak a kapálásban. Meghívtam a tsz tagjait, hogy jöjjenek át az állami gazdaságba és nézzék meg, hogyan néz ki az a kukorica, ahol a művelést gépi erővel adják meg. Ezenkívül szakmai tanácsot adtam az apró magvak, a mustár, a koriánder aratási idejének megállapítására. Most az ősz folyamán nem tud tam ellátogatni hozzájuk. Ez adódott abból is, hogy nagyon sok tennivaló volt a vetés, a be takarítás munkái terén. Tervbe vettem, hogy a közel­jövőben ismét ellátogatok a Vö­rös Sugár TSZ-be szeretnék segíteni abban, hogy a rendelkezésre álló abrak- és szálastakarmány készletből egy olyan takarmányt állítsa­nak össze, amely az átteleltetés ideje alatt biztosítja a növen­lyen áll a megye szövetkezetei­nek tejíermelési versenyében. Decemberben pedig a harci Uj Élet TSZ t megelőzve 11.6 fejési átlaggal az első helyet akarja megszerezni a Március 9. tehe­nészete. A mintaszerű takarmányozás mellett fontos feltétele a sikeres átteleltetésnek az állatok és a helyiségek tisztántartása. Ebben sir.es hiány a Március 9. TSZ-nél. Az istállók kifogástalan állapot­ban vannak és negyedévenként alaposan fertőtlenítik, meszelik azokat. Az állatok külseje és a tiszta alom a jó gondozásról ta­núskodik. Most a szántóföldi munkák befejezése után a követ­kező hét elején kerül sor a téli meszelésre. Ezt a munkát asszo­nyok és a fiatalok végzik. A szak szerű gondozásnak köszönhető, hogy még nem fordult elő állat­megbetegedés, vagy elhullás a tsz-ben. Az idei felkészülés szin­tén kizárja ennek eshetőségét, biztosítva látszik a veszteségmen tes, egészséges átteleltetés. Az istállórend nincs kifüggeszt­ve. A zoótechnikai eljárásokat a tehenészetben nem alkalmaz­zák* A szemlebizottság mégis mindent a legnagyobb rendben talált. A tsz elnöke, Püski elvtárs, nem tud arról, hogy már 400 köbméter silójuk lenne és nem is tudja elképzelni, hogy a szemlebizottság honnan vette ezt az adatot, amikor feltűnő helyen látható az az elkészített 150 köbméter siló, ami a terve­zeti 500 köbméterből készen van. FELÜLETESEN könnyelműen végezték ezt a fontos munkát a szemlebizott­ság tagjai. így akarva, vagy akaratlanul, de segítettek a hi. bák elhallgatásában, pedig az ő f eladatuk is lenne, hogy meg­változzon a mucsi Vörös Zászló TSZ-ben a még fennálló meg­engedhetetlen helyzet. (—y—a.) dékeknél a kondiciótartást, a tehenészetben pedig a tej emelkedését. Ezenkívül szeretném elérni, hogy a termelőszövetkezetekben helyesen kezeljék a trágyát. Be­szélgetni fogunk még a tavaszi munkákra való előkészületekről, a vetőmagtisztításról. Az elmondottakból kitűnik, hogy az Alsóleperdi Állami Gaz­daság vezetői, akik ebben az év­ben először vállaltak tsz-patroná- lást komolyan és lelkiismeretesen látogatják és segítik a termelő­szövetkezeteket, hogy azok mie­lőbb megerősödjenek a jobb ter­méseredmények elérésén keresz­tül. Megjelent ez üj Idő 29. száma Az Uj Idő 29. számának ve­zércikke Bulganyln és Hruscsov indiai látogatásának jelentősé­gét méltatja. A lap második szerkesztőségi cikke a genfi ér­tekezlet eredményeit elemzi. L. Bezimenszkij, az Uj Idő genfi különtudósítója pedig a külügy­miniszteri értekezlet utolsó nap jainak eseményeiről számol be. Figyelő cikke a Szovjetunió és Norvégia viszonyával foglalko­zik. Nyina Popova, az NDNSZ alelnöke részletesen beszámol a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség tízesztendős műkö­désének eredményeiről, D. Mal- nyikov nagy cikkben világítja meg a német kérdés megoldá­sának reális útját. A lap „Nyilatkozatok” rovata ezen a héten Ankugyinovot, az „Inturiszt” igazgatóságának el­nökét és Peter Brook neves an­gol rendezőt szólaltatja meg. Az előbbi a Szovjetunió idegenfor­galmi kapcsolatainak fejleszté­séről, az utóbbi pedig az angol „Tennent’’ színtársulat mosz­kvai vendégszerepléséről nyilat­kozik. A lap közli két szovjet szak­szervezeti vezetőnek legutóbbi japán látogatásukról írt rész­letes beszámolóját. B. Sztahejev Adam Mickiewicznek, a lengyel nép nagy költőjének életművé­ről írt figyelemreméltó tánul- mányt. A „Könyvismertetés” rovat a német Paul List — könyvkiadó Panther Brooks (Párduc Könyvek) elnevezésű, angolnyelvű könyvsorozatával foglalkozik. Jól felkészült az átteleltetésre az aparhanti „Március 9" Termelőszövetkezet Az Alsóleperdi Állami Gazdaság segíti a termelőszövetkezeteket PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « A pártfunkcionáriusok tanulásáról... A szervezeti szabályzat és a Központi Vezetőség határozata minden párttag számára kötele zőnek írja elő marxista lenin­ista képzettségének fokozását. Ez minden párttagra, de elsősorban a funkcionáriusokra vonatkozik, mert nekik egyben az is felada tűk, hogy tanítsák a széleskörű párttagságot és tanítani nyilván csak az tud, aki maga is rend­szeresen képezi magát. Egy párt­funkcionárius feladata sokoldalú és nagy. éppen azért megoldani csak az tudja, aki rendszeresen fokozza marxista-leninista tudá­sát. Megyénkben a Központi Veze­tőség határozatának megfelelően a pártfunkcionáriusok jelentős része, főként azok, akik egyben propagandista munkát is végez­nek, magasabb fokú pártoktatás­ban vesznek részt. Az elvtársak többsége jól felkészül a foglalko­zásokra és azokon részt is vesz, de sajnos, akadnak olyan elv­társak is, akiket még nem is lát­tak a foglalkozásokon és külön­féle el nem fogadható indokok­kal igyekeznek ennek okait meg magyarázni. Nézzük csak meg sorjában néhány ilyen elvtársat: Hornok István elvtárs, a paksi járási pártbizottság titkára — amikor nem jelent meg az első foglalkozáson — ezt felelte: „El­aludtam reggel és lekéstem az autóbuszt, azért nem tudtam e’ jönni.” A második foglalkozásról már igazoltan maradt távol... Tonigold István elvtárs, — aki jelenleg Iregszemcse község füg­getlenített párttitkára, sem jelent meg a konferencián, mert amint mondotta: „Közlekedési nehézsé gek voltak . .” Perger Imre elv­társ felelős gazdasági funkció­ban van a Slmontornyai Bőrgyár­ban és emellett propagandista megbízást kapott a párttól. Ű sem jelent meg a konferencián. Amikor érdeklődtek utána, az üzemben csak annyit tudtak róla hogy „nincs az üzemben, való­színűleg konferenciára ment.. Daradics Ferenc elvtárs, a dombóvári járási pártbizottság titkára azért nem jött el a konfe­renciára. mert amint mondotta: „Anélkül is le tudom vezetni a filozófia I. évfolyamának szemi­náriumát . . .” Természetesen ezek nem elfő gadható indokok. Még Daradics elvtársnál sem, aki nagy gyakor lattal rendelkezik a pártoktatás terén. De a többi elvtársak nagy képzettsége sem lehet indok ar­ra, hogy elmulasztják a konferen ciákon való részvételt. Ha meg követeljük a községekben, hogy a párttagok lehetőleg semmiféle indokkal se hiányozzanak a fog­lalkozásokról, akkor ugyanezt kétszeresen elvárja a párt a funk cionáriusoktól, akiknek példája, munkamódszere mindig ráragad területükön a pártmunkára. Papp Mátyás elvtárs, aki szintén fele­lős pártfunkcióban van, kétéves pártiskolát végzett, tehát neki is igen magas képzettsége van, mégis rendszeresen eljár a konfe renciákra és azokra fel is készül. De felsorolhatnánk egy egész sor hasonló jó példát. A Slmontornyai Bőrgyárban hosszú ideig probléma volt a pártoktatás beindításával. Felve tödik a kérdés, hogy vajon Per­ger elvtárs milyen alapon folytat harcot a foglalkozásokon való megjelenésért, amikor maga sem mutatott jó példát. Egy szónak is száz a vége: az oktatási munka megjavításának egyik alapja az, hogy a pártiunk clonáriusok is felelőségteljeseb- ben tanuljanak, képezzék magu­kat és akiknél eddig hiba volt, azok jobb példát mutassanak a tanulás terén. Néhány szó a községfejlesztési tervekről... A községfejlesztési terv meg valósításában élenjáró községek közé sorolhatjuk Győré, Dombó­vár, Sióagárd mellett Kajdacsoí is. Itt a népfror ^bizottság aktív munkáját is bizonyítják azok az eredmények, amelyeket az idén értek el. Hidakat, utakat javítót, tak, a határban lévő kutakat szintén megjavították és vályúval látták el. Mindezeket társadalmi munkával végezték el és 14 330 forintot takarítottak meg. Most kezdték meg az alszegi út kija vitását, a déli majorban pedig még december hónapban egy utat nyitnak társadalmi munka val, amelynek értéke körülbelül 15 000 forint. Az egész évi meg takarítás tehát mintegy 30 000 forintra rúg. Sajnos, megyénk területén nemcsak ilyen jó példákkal talál kozunk. Sok községben nem hasa nálják fel kellőképpen a dolgo zók önkéntes munkáját. Szaka dáton például járdát építenének Meg van hozzá a pénz, az anyag azonban a keszőhidegkutl álló máson fekszik. Az anyag hely színre szállítását nyilvánvalóan önkéntes kocsifuvar megszerve­zésével lehet legcélszerűbben és leggazdaságosabban megoldani. Eddig azonban ennek érdekében semmit sem tettek. Hasonló anyagszállítási problémák nehe zítik a kismányoki iskola építé sét is. Az egyes helyeken lévő üze mek a terv szerint időnként meg határozott összeget folyósítanak a községfejlesztési alapba. Saj nos, ezen a téren is találkozunk rossz példával. A kölesdi sajt gyár nem fizette az esedékes összegeket s ez4el hátráltatta a községfejlesztési terv végrehaj tását. Féléves munkájukra tekintettek vissza a Tolna megyei asszonyok A Tolna megyei MNDSZ- szervezetek vezetői vasárnap délelőtt Szekszárdon a Megyei Tanács Sztálin téri épületének kistermében gyűltek össze, ahol meghallgatták Markovics Jánosné, az MNDSZ megyei el­nökének beszámolóját az el múlt félév során végzett mun­káról. Az asszonyok elmondták, hogy az Anyák Napja, a Gyer­mek Nap és a Pedagógus Nap alkalmával szép ünnepségeket tartottak, de kivették a részü­ket a békekölcsönjegyzésből, a betakarítási munkálatokból és a tsz fejlesztéséért folytatott agitációból is. A megyében az Anyák Világkongresszusa előtti és utáni időszakban 90 szer­vezet tartotta meg az anyák gyűlését, 40 községben az Anyák Országos Konferenciá­jának részvevői tartottak be­számolót. A békehónap alatt a szekszárdi MNDSZ-szerve- zet aktívái 700 darab emlék­bélyeget helyeztek el és 200 új taggal erősítették a szerveze­tet. A Bonyhádi Dózsa Népe TSZ asszonyai versenyt in­dítottak a havi 30 munkaegy­ség eléréséért. Hostyánszki Já­nosné, Sipos Mihályné, Bősze Mária és a többiek jóval túl­szárnyalták vállalásukat. A gyűlés részvevői egyhan­gúan vállalták, hogy március 8-ig, az asszonyok nagy se­regszemléje tiszteletére vala­mennyi MNDSZ-taghoz eljut­tatják az új tagsági könyvet és 2000 új taggal növelik az MNDSZ taglétszámát. A be­számoló. gyűlés részvevői táv­iratban köszöntötték a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetséget megalakulása 10. év­fordulója alkalmából s ígére­tet tettek arra, hogy az eddi­ginél jobban helytállnak a bé­kéért folyó harcban. Ezután került sor az MNDSZ Megyei Elnökségének kibővítésére, majd tizennyolc élenjáró asz- szonyt, akik a békeharcban és a termelőmunkából jó ki­vették részüket, dicsérő lappal jutalmaztak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents