Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-29 / 305. szám

TOLNAI NAPLÓ 1955. DECEMBER 29. Á közönségszervezés néhány problémájáról A téli hónapokban nehe­zebb, lelkiismeretesebb mun­kát igénylő feladat hárul kul- túrcsoportjainkra, kultúr- otthonaink vezetőire, mint a nyári időszakban. A dol­gozók várják községekben és városokban egyaránt, hogy kellemesen, szórakozva é's tanulva tölthessenek el egy- egy estét a helyi, vagy éppen vendégszereplő kultúrcsoport előadásán. Az ilyen előadá­soknál igen nagy szerepe van a közönségszervezésnek. Ez a szó: közönségszerve­zés, új tartalmat jelent mai életünkben. Régen is volt közönségszervezés, hisz a színház irányítóinak érdeke volt, hogy ne üres nézőtér előtt játszanak a színészek. Ez az érdek azonban csak anyagi szempontból volt ér­deke a színháznak. Felszaba­dulásunk óta új tartalommal töltődött meg ez a szó, és ha ma közönségszervezésről be­szélünk, tudnunk kell, hogy ..a párt célkitűzését segítjük elő, a dolgozók kulturális és politikai látókörének ki- szélesítése érdekében mun­kálkodunk. Éppen ezért a közönség- szervezést nem szabad mellé­kes feladatként kezelni, * ha­nem állandó, széleskörű agi- tációs munkát kell kifejteni a dolgozók között... Vannak darabok, színművek, melyek zsúfolt nézőtér előtt játszód­nak le, de igen sok darab iránt, bizony kevés érdeklő­dés mutatkozik. És meg kell állapítani, hogy az új dara­bok iránt kévék az érdeklő­dés. Ezen a területen hárul tehát nagy munka a közön­ségszervezőkre. Egyes vállalatoknál — saj­nos többségénél — a közön­ség szervező csak abban látja munkáját, hogy átveszi a je­gyeket a kultúrháznál, vagy a Faluszínház szervezőjétől . és aki kér tőle, annak ad, az előadás riapján, amikor már gondolja, hogy több jegy úgysem kel el, vissza­viszi a megmaradtakat. Pe­dig nem ez a feladata a kö­zönségszervezőnek. A kö­zönségszervezőnek beszél­getnie kell a dolgozókkal, azokkal is, akik nagy ritkán látogatják az előadásokat, meg kell magyarázni nekik, hogy a jó színdarabon ke resztül nem csak szórakoz­nak, hanem tanulnak is. A Szekszárdi Központi Művészegyüttes például fá­radságos munkával tanul meg komoly műsorokat, me­lyek a közelmúltban is sokkal nagyobb érdeklődést és előadásszámot érdemeltek volna, mint amennyit kaptak. Úgy néz ki tehát, hogy a Városi Kultúrotthonban egy darab, két előadás után 'már nem „él“ meg. Nem azért nem élhet meg, mert unal­mas a darab és a szerenlők alakítása nem kielégítő, hanem azért, mert a közönség hide­gen fogad egy ilyen előadást vagy igen sokan nem is tud­nak róla. A jó közönségszer­vezőknek lenne a feladatuk, hogy ilyen alkalmakkor föl­keressék a dolgozókat és megmagyarázzák nekik a da­rab jelentőségét, szépségét... De felvetődik az a kérdés is, hogy vajon van-e egyáltalán közönségszervezője a kultúr- háznak. Ha ezt a kérdést próbáljuk bogozni, rövidesen megállapíthatjuk, hogy nincs. Van egy gazdasági felelős, aki a pénztári teendőket is ellátja az előadások előtt, sőt megteszi, hogy végigláto­gatja a vállalatokat is. ahol több kevesebb sikerrel el tud adni pár jegyet. Az is­merősök megveszik, mivel ő árulja. Egyedül a kórháztól kap a kultúrház ilyen szem­pontból segítséget, ahol egy ezzel megbízott, valóban kö­zönségszervező munkát vé­gez. Ennek természetes, hogy megmutatkozik az eredmé­nye számokban is, mert a kórház szinte minden elő­adásra 60—70 jegyet igé­nyel . .. Más vállalatoknál ezt talán nem lehet megten­ni? ... Dehogy nem. Csak nem adminisztratív és hár- madrendű feladatnak kell tekinteni a közönségszerve­zést, hanem komoly munká­nak, mivel elősegítjük a párt kultúrpolitikájának megva­lósítását. Buni A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár hírei — A 25. számú Autóközleke­dési Vállalat több mint 100 ■dolgozója választotta 6 nap alatt a takarékosság leg­újabb formáját, a KST-t. Ez­zel lehetőség nyílott a válla­laton belül kisebb összegű kölcsönök igénybevételére is. * — A Gyógyszertár Vállalat sem akart lemaradni, ezért három nap alatt ők is létre­hozták a KST-t. * — Az ÁVESZ-nál is meg­indult a KST szervezése, azonban kellő érdeklődés hiányában ezideig még meg­alakulni nem tudott. De való­színű. hogy itt is hamarosan megalakul a KST. * — Bonyhádi Cipőgyárban már négy hónapja megalakult a. KST, azonban pénztáros hiányában nem működik. Úgy látszik, a Cipőgyárban nem lehet KST pénztárost ta­lálni, aki megfelelő térítés ellenében elvállalná a pénztá­rosi teendőket. * — A Paksi Konzervgyár dolgozói karácsonykor osz­tották szét eddigi KST meg­takarításaikat és egyben el­határozták, hogy a jövőben nagyobb létszámmal és ma­gasabb vállalással folytatják jól bevált KST-jük működé­sét. A * — Pedagógusaink is szíve­sen fogadták a KST megala­kítását, minek bizonysága, hogy egy hónap leforgása alatt a szekszárdi járás PKST taglétszáma százhúsz­ról százhatvanötre emelke­dett. — Megyénk területén az állami gazdaságok és gépállo­mások dolgozói is nagyon ér­deklődnek a KST iránt. Re­méljük, hogy legközelebb már több állami gazdaság­ban, gépállomáson megala­kul a KST. — A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom tiszteleté­re a megye postás dolgozói vállalták, hogy valamennyi járásban megalakítják a KST-t. — Vállalásukat telje­sítették, valamennyi járás­ban megalakult a postás KST. Ünnepség Szekszárdnn az Általános Iskola Napközi Otthonában . Az általánbs iskola napközi otthonában kedves ünnepség keretében osztották ki a kará­csonyi ajándékcsomagokat. A műsorban közreműködött az énekkar, amely a „Szeres­sük egymást...“ és az „Ó fe nyőfa“ című dalt adta elő. Jó­zsef Attila „Altató“ című ver­sét megszemélyesítve adták, elő Bors Mária, Kardos Mária, Faragó Gabriella; Széhás Éva, Szilágyi Dezső és László An­tal pajtások. „A zöld fenyőfán kigyultak a gyertyák“ c. dalt a III. és IV. osztályos pajtások énekelték, Az úttörők karácsonya c. jelenetet Csizmadia Sándor, Mengyi József, Zord József, Fogarassv László, Gyimirtó Tamás, Glied György, Vég­helyi József, Kreszmáros György, Koleszár László, Lász­ló Antal, Kovács Éva és Pold Margit adták elő. A szemesi úttörőtábor em­lékdalaiból Farkas Zsuzsanna énekelt. Rugásy Éva és Szab­iár Klára táncot mutatott be. A „Gyermekem ó aludj már...“ c. altató dalt Teleki Ilona énekelted Faragó Jánosné nevelő, üd­vözlő szavai után került sor az ajándékok kiosztására. 1955 karácsonya a Kölesdi Vajüzemben A Tolnamegyei Tejipari Vál­lalat kölesdi üzemének dolgo­zói ebben az évben is megren­dezték bensőséges karácsonyi ünnepélyüket. Közel 20 gyer­mek részesült ajándékozásban, a 10 éven aluliak külön ruha­féléket is kaptak. Szorgalmas kezek díszítették fel gazdagon a szép karácsonyfát, csoma­golták az ajándékokat. Ami­kor elkövetkezett az este, ösz- szejöttek a dolgozók gyermé kei, izgalomtól kipirult arccal, s a csillogó, ragyogó kará­csonyfa mellett átvették az ajándékokat. Bár a csomagok apró kis ajándékokat tartalmaztak, mégis a figyelem és a szerető gondoskodás minden dolgozót jó érzéssel töltött el. Köszönet érte mindenekelőtt a Tolna­megyei Tejipari Vállalat veze­tőségének, valamint a' Kölesdi Üzem szakszervezeti bizottsá­gának, amelyek együttes ál dozathozatalukkal tették le­hetővé a kedves kis iinnepsé get. Korossy József levelező Nagyobb körültekintést kérünk a naki busz-személyzettől Egy egész heti munka áll mögöttünk, amikor hetenként egyszer, szombaton este a naki buszra várakozunk, hogy haza­szállítson bennünket ottho­nunkba. Hosszú idő óta azt kell tapasztalnunk, hogy a naki busz személyzete nem veszi fi­gyelembe azon dolgozók kéré­sét, akik hetenként egyszer ott hónukba sietnek. Nagyobb kö­rültekintést várunk az elvtár­saktól. Azt szeretnénk, ha nem fordulna elő többet ilyen eset, mint a szombat esti volt. Szüntessék be a „bratyizko- dást” és ne baráti alapon ve­gyék fel az utasokat. Nem ér­tünk egyet azzal, hogy a len- gyeli és mucsfai dolgozók lema­radnak a buszról, míg a majo- siak és aparhantiak, akik több járattal is hazamehetné­nek, elfoglalják helyüket a tá­volabb lakóknak és mindez csak azért történik, mert isme­rik a kalauzt. Mi, ha nem is is­merjük közelebbről, azért sze­retjük őket és elvárjuk tőlük, hogy becsülettel állják meg he­lyüket azon a helyen, ahová a dolgozó nép állította őket, s el­várjuk, hogy a jövőben ne te­gyenek kivételeket. A naki buszról szombaton este lemaradt dolgozók. Eseménynaptár Ma 36 esz­tendeje, hogy kivégezték Korvin Ottót, László Jenőt és 14 társukat a dühöngő fe­hér terror vé­rengzői. Kor­vin Ottó, László Jenő és 14 társuk rendíthetetlen hívei voltak a pártnak, harcos kato­nái voltak annak. Ezt a tényt mi , sem bizonyítja jobban, mint a következő sorok, ami­ket Korvin Ottó naplójából idézünk: „ ___Négy nap még. H ogyan osszam be, hogy min­dent átéljek és átérezzék? ... Mit sem tagadok meg. Már szeptemberben a legnagyobb megveretések idején is bátran írtam le ezt a hitemet.“ „Hit- lei hinni a szocializmusbtan, várva-várva várni a világfor­radalmat. Megölhetnek, de lel­kem legmélyétől ez a hit, ide geimtől e szent várakozás el nem vehető ... “ „Az emberek csodálkoztak, hegy én sohasem kiáltok és panaszkodom, ha ütnek. Nenj értették — hiába mondtam —, hogy az ember bizonyos távlatból, bizonyos históriai nézőpontból kell, hogy magát is nézze, meg kell, hogy értse az indulatokat is és nem szabad túlságosan értékel­ni azt, ami velünk történik... Ném mártírság ez, hanem tisz­ta materialista felfogás, nem áldozat, hanem a szükségszerű­ségek ismerete... Végig kitar­tani..,“ Korvin Ottó a Tanácsköztár­saság leverése után itthon ma­radt, hogy részt vegyen a párt újjászervezésében, de már au­gusztus elején letartóztatták és 1919 december 29-én kivégez­ték. Társaival együtt szentül hitt abban, hogy végül is a szo­cializmus eszméje győzedelmes­kedni fog Magyarországon is. Ők már nem érhették meg, de hősies és áldozatos munká­jukkal elősegítették azt, hogy ma százezrek és milliók élje­nek boldogabban, mint a reak­ció éveiben. DECEMBER Csütörtök Dávid H I R EK — A dombóvári járás 6 ter­melőszövetkezetében: a dqbrö- közi Harc, a Békéért, a csibrá- ki Viharsarok, a mucsi Vörös Zászló és Petőfi a gyulaji Kos­suth és a szakcsi Uj Élet Tsz- ben DISZ-szervezet alakult. — Többmillió forintos beru­házással két bérház épül Szek- szárdon a Bajcsy-Zsilinszky ut­cában; egy 24 lakásos és egy 12 lakásos bérház. A 24 lakásos bérház. földszintjén üzletek nyílnak a szekszárdi lakosság még jobb áruellátása érdeké­ben. — December 27 és január 2. között értékeli a Tolna me­gyei Állami Gazdaságok Igaz­gatósága az őszi növényter­melési munkákat, s itt külö­nösen a minőségi munkát ve­szik fegyelembe. — A paksi járás 25 termelő­szövetkezetében 33.60 forintos átlagnak felel meg az egy munkaegység értéke a tavalyi 27.55 forintos átalaggal szem­ben. MOZI Garay Filmszínház: Decembei 29-től január 1-ig. csütörtf%től- vasárnapig: Az eltűnt kapitány. Csukovszkij elbeszéléséből ké­szült színes szovjet film. Előadások kezdete: vasár­és ünnepnap fél 4. fél 6 és 8. hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Apróhirdetések — JÖN a tél, hogy ne fázz. sürgősen vásárolj téli ruhát a szekszárdi földművesszövetkezet áruházában. — AZ É. M Tolna megyei Ál­lami építőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács, tetőfedő, fes- tő-mázolő. parkettás. kályhás, üveges Iparitanulókat, valamint fenti szakmunkásokat. Jelentkez­ni lehet minden nap 8—17 óráig Szekszárd, Arany János utca 13 sz. alatt. SPORT Mire költötték a 30 ezer forintot ? A Decsi Traktor Sportkör életéből Sportrovatunkban ez év januar 25-i számában arról adtunk hírt, hogy tagszervezési verseny indult a megyei Traktor sportkörök között. A Sárközi Traktor elnöke, Kul­csár Ferenc tagszervezési ver­senyre hívta ki a Tolna megyé­ben lévő Traktor sportköröket. Közel egy év eltelte után nézzük meg. hogy a Decsi Traktor Sport­körnél milyen eredményeket ér­tek el tagszervezés terén. Az elmúlt év őszén alakult meg Decsen a Traktor szervező iroda. A szervező iroda elnöke, Kulcsár Ferenc. Tagszervezéssel kezdték a munkát, ahol sikerült is eleinte jó eredményeket elérni, mivel a decsi fiatalság és a sportkedvelő közönség örömmel látta azt, hogy végre törődnek Decsen a sporttal remélték, hogy a Traktor Sport­kör színeiben megindult az az egészséges sportélet, melyre már olyan regen vágyott a község. Az első hónapokban megyei vi­szonylatban az elsők között ta­láltuk a Decsi Traktort. Nemcsak tagszervezésre terjedt ki a közben megválasztott sport­köri vezetőség munkája, hanem hozzáfogott a szakosztályok meg­szervezéséhez is. A labdarúgás mellett a torna, nőj és férfi kosai labda,'röplabda, asztalitenisz és a súlyemelő szakosztályokat beindí­tották. Anyagilag a sportkör jól áll. Tel lett a pénzből mindenre. Amig a pénz tartott két marokkal szór­ták és amikor a pénz elfogyott, nem csinált a vezetőség nagy problémát. hanem hozzányúlt ahhoz a 20 000 forinthoz, melyet a Megyei Elnökség sportpálya építésére adott a sportkörnek. Ez a 20 000 forint se tartott so­káig és már a tavaszi szezon végén a decsi labdarugók és kosarasok nem tudtak elutazni a kisorsolt mérkőzésekre anya­giak hiányában. Ezalatt az idő alatt mintegy 30 000 forint fo­gyott el. Azok a sportolók, akik a sport­ért sportoltak, szomorúan vet­ték tudomásul és elkezdték ku­tatni. mi az oka annak, hogy el­fogyott a pénz. A Megyei Elnök­séghez fordultak segítségért, aho] csodálkozva hallották, hogy nem­csak az előirányzott összeget, hanem a sportpályára adott 20000 forintot is elköltötték. A sportolók másik része egyszerűen ’ csak tu­domásul vette, hogy elfogyott a pénz, kijelentették, ha azt akarja a vezetőség, hogy futbalozzunk, akkor maja szerez pénzt. A ko­sárlabdázók is abbahagyták a sportolást és a hordozható kosár­labda állvány hónapokig hevert a sportpályán a kapu mögött. A vasai meggörbülve, az alkatré­szek egy része lefürészelve, tönk rétévé. Idejutott az a sportkör, mely kihívta a megye többi sportkörét versenyre. Tagdíjat egyáltalán nem szedtek. Azok a spórtbará- tok, akik kívülről szemlélték a sportkör működését elmondották, kizárólag a régi vezetőség az oka annak, hogy ide jutott a sportkör. Elnézték azt. hogy egy-két spor toló megfertőzze a többit, el­nézték azoknak a hibáit, nem is próbálták nevelni őket. Elnéztek minden hibájukat, mert labdarugók voltak. Persze nem szabad általánosítani. Amikor .a labdarugó csapat nem tudott el­utazni a vidéki mérkőzésekre,, egy-két fiatal igazi sportkedvelő a saját költségén utazott el Szek- szárdra, hogy lejátsza a mérkő­zést. Hogy ennyire. jutott a sportkör természetesen a vezetőség az oka. Felelőtlenül, beosztás 'nélkül köl­tekeztek. Az év elején tudták, hogy ez évben mennyi az az ösz. szég, amely a sportkör rendelke­zésére áll, de ők ennek dacára, az helyett, hogy tervet készítettek volna ötletszerűen végezték a munkát és a pénzkifizetéseket is. A Megyei Traktor Elnökség és a Megyei TSB gazdasági felelőse mintegy négyhónapja ellenőrzést tartott a sportkörnél gazdasági vonalon. Ez az- ellenőrzés pé^zgaz dálkodás vonalán több hibát ta­lált. Jogtalan kifizetéseket. eT nem fogadható számlák, stb. Erről kétoldalas jegyzőkönyvet vettek fel. melvnek egv példánvát a Mer gyei TSB, egy példányát pedig a Traktor SE. Országos Elnöksége kanta. A négy hónap alatt s°mmi in­tézkedés nem történt a kivizs­gálással kapcsolatban. A Megyei Elnökség a Decsi Trak­tor Sportkört megszüntette így a decsiek természetesen a jöyő év­re nem kapják a Traktor SE-tői az anyagi hozzájárulást. A sportkör megszüntetéséhez természetesen hozzájárult az is, hogy a gépáUo- más Várdombra költözött, tehát így semmi alapja nincs annak, hogy Decsen Traktor Sportkör működjön. A megye sportvezetői, sőt mégi a sportkedvelői is tudják azt, hogy a decsi sportéletnek nem ez az első „bukása”. 1952-ben. am!kor Decs „minta­sportkör” volt hasonló módon dolgozott a vezetőség és a tag­ság. Eredménye az lett, hogy a sportkör szétzüllött. a vezető­ijei lemondott és measzünt a fiatalok sportolási lehetősége. Ezúttal is pontosan ugyanaz kö­vetkezett be. mint 1952-ben. A decsi fiatalságért nemcsak a volt Traktor vezetőség, hanem mi mundnyájan felelősek vagyunk. Fe lelős a decsi pártszervezet tanács, a járási TSB és a Megyei TSB. Mindnyájunknak szívügye a fiatal ság. tehát közös erővel oly veze­tőséget kell összehozni, mely al­kalmas arra, — a múlt hibáin okulva, — hogy egy egészséges spotkör, azon belül szocialista gondolkodású sportolókat, fiata­lokat neveljen. Yontatotlan halad a sportköri esték rendezése Az elmúlt évek folyamán me­gyénkben a járási TSB-k rend­szeresen , tartottak a téli hónapok folyamán sportköri estéket. Eze­ken az estéken, a bemutatókon és filmvetítéseken keresztül külön­böző sportágakkal ismerkedtek meg a falu fiataljai. A labdaru­góknak is alkalmuk nyílt a tanu­lásra, mert labdarugó szabályma­gyarázat is szerepelt a műsorban. A sportköri esték eredményeként könyvelhető el az, hogy^negyénk sportja — egy-két sportág kivé­telével — fejlődést mutat. Külö­nösen tapasztalható ez azoknál a sportköröknél, ahol a sportköri esték jól sikerültek. Például a Bo­gyiszlói Falusi Sportkörnél az el­múlt években csak; az év első fe­lében volt sportélet, az év máso­dik felében általában már nem je­lentek meg a mérkőzéseken, sőt előfordult olyan is, hogy az ott­honi mérkőzésen sem állt ki a csapat. Az idei sportköri estéken nemcsak a sportolók. hanem a szur­kolók is megjelentek Bogyiszlón és a mozihelyiségben több mint 400-an szorongtak és hallgatták végig az előadást. Utána kérték az előadókat, hogy máskor is ke­ressék fel őket, tartsanak ilyen estéket. Tehát a bogyiszlói példa bizonyíték, hogy van eredménye a sportköri estéknek. A sportágak többségében ér tünk el bizonyos fejlődést, de nem lehetünk elégedettek munkánkkal Több Sportágban vagy megállt a fejlődés, sőt van olyan sportág is mint például a röplabdában visz- szaesés tapasztalható. Ezek mind arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nem pihenhetünk babérain kon. A szpártákiádokra az elő készítést már most el kell kez­deni. Január elsejével indul az új Munkára Harcra Kész-rendszer is. Az új MHK-ban a régitől élté rően új szabályok vannak. Ezek ről is kell előadást tartani a fa lusi fiataloknak. Az elmúlt években december vő gén már valamennyi sportkörben rendeztek sportköri estet. Ezzel szemben az idén a megye terüle tén esetleg Jia 10 helyen rendez ték meg a járási TSB-k. Tekintse valamennyi járási TSB fontos fel­adatának a sportköri esték .meg­tartását, mert csak ezen keresz­tül tudjuk biztosítani, hogy. a ta­vasszal beinduló versenyeken fe­gyelmezett, jól kiképzett sportoló mérjék össze' tudásukat. Az uj évben jobban akarnak szerepelni a Vörös Meteor kosarasai A Szekszárdi Vörös Meteor női kosárlabda csapata, mély a me­gyei női kosárlabda csapatai kö­zül egyike a legerős'ebbeknek, ez évben ^ a vártnál gyengébben sze repelt. Ennek több. oka is volt. Ezek közül elsőnek kell említeni az edző kérdését, A csapatnak nem volt edzője. A másik, ami leg alább ilyen súlyos volt a csapa­ton belül, hogy egy-két játékon lelkiismeretlenül, felkészületlenül vett részt a mérkőzéseken mely­nek eredménye természetesen a csapat veresége lett. A szakosztály az elmúlt napok­ban tartott megbeszélést, ahol ér­tékelték a csapat munkáját. A já­tékosok őszintén és nviltan fel- ' tárták azokat a hibákat, amely akadályozta a csapat jobb szerep lését. A játékosok tudják azt, hogy nem elég a hibákról beszél­ni, hanem azokat ki is kell javí­tani. A megbeszélésen tervet dol­goztak ki, mely szerint a csapat január első hetével elkezdi a rend szeres mezei és tornatermi ed­zést Fogarassy János edző irányí­tása mellett. A csapat tagjai az edzőnek ígéretet tettek, hogy az edzéseken teljes számban részt vesznek és így könyebbé teszik az edző munkáját. Ezáltal kíván­nak az 1956-os évben az ideinél jobb eredményt elérni. /dőjár ás Várható időjárás csütörtökön estig: felhős, párás, helyenkint még ködös idő, több helyen köd- szitálás, kisebb havazás, eső. Mérsékelt szél. A hőmérséklet nyugaton kissé emelkedik, kele­ten alig változik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet 0—mínusz 3, legma­gasabb nappali hőmérséklet csü­törtökön 3-—6 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár ható középhőmérséklet 0 — 4 fok között. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LASZLÖ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd. Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal HIrlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyemda Szekszárd. Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents