Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-27 / 303. szám
4 TOLNAI NAPLÓ Xi)55. DECEMBER 27. Szakszerűen gondozzák a gyümölcsöst a madocsai Igazság Tsz-ben A madocsi Igazság Tsz gyümölcsösét jól gondozzák. A hatholdas terület egyrésze 25, másrésze 18 éves fákkal van beültetve. Az idősebbeket megfiatalították és az új lombozat, most új erővel neveli a gyümölcsöt. Ha lisztharmat fenyeget; mészkénlével, ha levéltetű; akkor nikotinnal permeteznek. A gyümölcsös talaja jó, ráadásul rendszeresen kap istálló- és műtrágyát. Az idén is az első díjat kapták almáért a járástól. A gyümölcsös állománya értékes. Körülbelül tízféle almafajta van, ezek közül is a Jonathán dominál, de megtalálható itt a szilva, körte és egyéb gyümölcs, még a dió is. A hat hold közepes termése három vagon, de az idén megtermetté a négyet. As eltűnt kapitány Színes szovjet film. A Nagy Honvédő Háború utolsó évében talpraesett, bátor kislány fut egy tengerparti városka sziklás utcáján. A lányka barátnőjéhez, Ládához siet, majd együtt folytatják útjukat. A mai nap nagyon izgalmasnak ígérkezik a két kislánynak, de különösen a kalandot kedvelő és kereső Ká- tyának. Az az eset, ami ma reggel történt Lidáéknál, nagyon titokzatos valami. Emié kezeiében élnek Lidáéknál menedéket talált súlyos sebesült utolsó szavai: „Mondják meg Korolkovnak, amikor fellángol a tűz, „ő“ ott lesz az öbölben.“ A lányka tüstént elhatározza, fényt derít e ködös szavakra. Hazafelé menet újabb „érdekesnek ígérkező“ eseménynek lesz tanúja. A szomszéd kislányt, Mányát, aki teljesen egyedül lakik, mert édesanyja meghalt, apja pedig katona, meglátogatja apja két bajtársa, Korolkov hadnagy és Makarics fedélzetmester. Az elejtett beszélgetésből KáA gyümölcsös továbbfejlesztéséről is gondoskodnak. Pótolják a kipusztult fákat és egy másfélholdnyi új területet betelepítettek csemetékkel. ügy látszik a madocsai Igazság Tsz-ben mindenre gondolnak, ami a gyümölcsösnek hasznára lehet, de egy valamit elhanyagoltak. Gondolnak erre is, de nem tartják eléggé fontosnak: Kevés emberük van a gyümölcsösben. Baksai elvtárs a vezető, és ezzel nagyjából ki is merült a fák állandó istápolóinak sora. Volna még egy ember, aki értene hozzá, de az a tehenészetben dolgozik, tehát helyette előbb egy tehenészt kellene keríteni, ami már bonyolult dolog — a tsz vezetői szerint. így aztán az Havasi Irén tya megtudja, hogy a kislány édesapja — aki az öbölben cirkáló ^adászhajó kapitánya volt — eltűnt. Amikor a vendégek elmennek} megígéri kis barátnőjének, hogy megkeresi édesapját. Rövid idő múlva a fedélzetmester, Kátya és Kalóz a jámbor eb, már az ismert úton mennek az ellenséges megszállási területen. A barlanghoz érve. a füstölgő tűz mellett egy tiszti sapkát találnak. Nincs idejük jobban körülnézni, mert a sziklák mögül német katonák kúsznak feléjük. A fedélzetmester két kézigránátot dob az ellenség felé, majd mindketten kiugranak a barlangból. Dörögnek a fegyverek, zúgnak a repülőgépek ... a szovjet csapatok ellentámadásba mennek át, kiűzik az utolsó fasisztát is ... A tengerparti kisvárosba visszatér a békés, boldog élet. Kátya, az örökké kalandkereső csitri büszkén és boldogan tér vissza az eltűnt kapitánynyal a felszabadított városba. A szekszárdi Garay Filmszínház december 29-től január 1-ig tűzte műsorára. aprólékos munkákat nem is tudják elvégezni. Ezért maradt el a fák őszi ritkítása és ezért lett sok az apró gyümölcs, mivel a zsúfolt termést még idejekorán ritkítani kellett volna. „A jó pap holtig tanul“ — mondja a közmondás —, de megteheti ugyanezt egy gyümölcskertész is. Baksai elvtárs nem elégedhet *meg eddigi tapasztalataival. A gyümölcsfák egy része az ő gondatlanságából pörkölődött meg a túlerős vasgálictól, pedig ha egy kicsit körültekintőbb és alaposabb, ez nem fordulhatott volna elő. A közelmúltban megjelent számtalan szakkönyv nagyon jó támogatást ad még a tapasztalatokban gazdag gyümölcstermesztőknek is. Gyermekeink nevelése Mindegy, hogy mikor látogatjuk meg Mözs községben az önkéntes tűzoltóságot: nyáron, ősszel, télen vagy tavasz- szal. Ebben a községben mindenkor találkozunk az önkéntes tűzoltókkal, vagy idősebbekkel, vagy a kis úttörő tűzoltókkal. Ezek a kis emberkék nyáron, ősszel az év bármely szakában szorgalmasan járják a falut házról-házra és a felnőtteket oktatják a megelőző tűzrendészet szabályainak betartására. Ezek a tűzoltók, idősek és fiatalok, nemcsak a munkából veszik ki részüket, a tanulásból és egyéb feladatok elvégzéséből, hanem néha összejönnek s megbeszélik munkájuk eredményeit és hiányosságait. Nemrégen tartották a 30 éves fennállásuk jubileumát, melyet bensőségesen megünnepeltek. Mözsön az önkéntes tűzoltókat a fegyelem, a szorgalom jellemzi. Az idősek segítik a fiatalokat. Vannak már megyénknek olyan úttörő tűzoltói is, akik már derekasan kivették részüket a tűzoltásból. Mi ilyen fiatalokat akarunk nevelni, akik már most azon dolgoznak, hogy az élet és népi vagyon megvédésének szolgálatában jó munkát fejtsenek ki. Ezeket a fiatalokat a legszebbre tanítjuk, arra, hogyan kell szeretni embertársainkat, hogyan kell szeretni hazánkat. Levelesünk írja: KARÁCSONYI ÖRÖMÖK Ma nem a termelésről, sem annak eredményéről, hanem 20 gyermek boldog karácsonyi öröméről szól a beszámolóm. Pénteken este- a Dunaföldvári Épületkarbantartó KTSZ kéj vés ünnepség keretében adta át a szövetkezeti dolgozók gyermekeinek a karácsonyi ajándékokat. A kisebb óvodások énekeltek, a nagyobbak közül 2 gyermek szavalt. Gyertyafény és csil lagszórók fényénél láthattuk a sok örömtől sugárzó gyermekarcot, amint átvették a csomagokat. A gyermekek és a szülők egy kedves, örömteli félóra emlékével hagyták el a termet. Eseménynaptár Ma 65 esztendeje, 1890. Efe? Bj december 279 M H én született Mám § R Szamuelly Tibor, a Magyar Tanácsköztáfr saság ügyének kiváló harcosa. Szamuelly Tibor az első világháború alkalmával hadifogságba esett és kikerült Oroszországba, ahol fokozottabb mértékben megismerkedett a marxista és leninista eszmékkel. Majd a forradalom hírére hazaérkezett Magyar- országra, s itt irányítója és vezetője lett a Tanácsköztársaság eszméjéért vívott harcnak. Szamuelly 1919-ben Szovjet- oroszországba utazott, ott beszélt Leninnel és elhozta Lenin elvtárs üdvözletét a magyar munkásoknak. Szamuelly munkásságával méltán megérdemelte kortársaitól a „megingathatatlan forradalmár“ elnevezést. ÍREK — Tolna megye harmadik lett a novembervégi értékelés alapján az iskolai takarékossági versenyben. Az első csoportban Harc község iskolája vezet 78.22 átlaggal, a juhépusz- tai iskolások előtt, akiknek 67.18 forint az átlaga. A második csoportba tartozó iskolák közül a dombóvári II. sz. iskola 26.91, a gvönki 19.20, a szakályi 17.30, a tengelici 16.34, a bonyhádi Perczel Mór iskola 14.46 forintos átlagbetétet ért el. A nagylétszámú iskolák közül továbbra is a dombóvári Zrínyi Ilona leányiskola vezet országos viszonylatban. Átlagbetétük 64.93 forint. — December 30-án délután 5—7 óráig lesz a III. Békekölcsön ötödik sorsolása Székesfehérvárott a Városi Színházban. A sorsolás alkalmával majdnem 60 millió forintot sorsolnak szét a kölcsönjegyzők között. A nyeremények kifizetését az Országos Takarékpénztár fiókjai és az ország valameny- nyi postahivatala 1956. január 2-án reggel, a hivatalos nyereményjegyzék megjelenése utón kezdi meg. — Méltóan ünnepeitek december 24-én este a Tolna megyei Tejipari Vállalat dolgozói. Éves tervüket már október 26-ra befejezték, s exporttervüket is már ezidáig 180 százalékra teljesítették. December 26-án este a gyermekek között értékes karácsonyi ajándékcsomagokat osztottak szét, melyekben sok édesség és gyermekholmi volt. —A mucsi fiatalok Szigligeti Ede Liliomfi című színművét tanulják. SPORT Áz 1955. évi megyei labdarugóbajnokság tapasztalatai VII. Közlemény. Mielőtt egyes sportköreink teljesítményének értékelésre rátérnénk, tálán nem lesz érdektelen összefoglalni azokat a megállpítá- sokat amelyeket a további fejlődés érdekében szükségesnek tartottuk előző cikkeinkben megkockáztatni. Változatlanul azon a véleményen vagyunk, és ennek a véleményünknek nem szűnünk meg hangot adni hogy a megye labdarúgását igazán csakis az ifjúsággal való fokozottabb foglalkozás fogja felemelni, nem pedig a já- tékósimport. Éppen ezért mindent el kell követnünk, hogy ifjúságunk mennél nagyobb tömegekkel forduljon a labdarúgás felé. Nagyabb helyeken úttörő pályákat kell létesíteni kisebb méretű kapukkal. Biztosítani kell azt, hogy az úttörő labdarugó bajnokság küzdelmeiben mennél több iskolánk vegyen részt. (Ezen a téren tavalyhoz viszonyítva idén vissza esés van, mert a tavalyi 40 iskolával szemben idén csak 30 iskola nevezett az úttörő bajnokság küzdelmeire). Biztosítanunk kell azt. hogy ifjúsági labdarugóink szakavatott edzők irányítása mellett legalább heti két alkalommal, rendszeresen igyekezzenek elsajátítani a labdarúgás csinját-binját. Gondoskodni kell arról .hogy a következő évj ifjúsági bajnokság küzdelmeiben már csak valóban ifjúsági korban lévő játékosok kaphassanak helyet. Végül. de nem utolsósorban gondoskodni kell az ifjúsági játékosok erkölcsi politikai neveléséről is, hogy új szellemű játékosokkal frissüljön fel a inegye labdarugósportja. Felnőtt játékosan vágunk számára szakképzett edzőket kell biz tosítanunk. A sportköröknek el kell érnie, hogy a játékosok kivétel nélkül résztvegyenek a heti 2 edzésen. Ott pedig ahol a lehetőségi megvan, át kell térni a heti háromszoros edzésre. Az edzéseken meg kell követelni a komoly munkát a játékosoktól. Nem szabad eltűrni és megengedni, hogy az edzés kapuralövöldözésben és kétkapuzásban merüljünk ki. Tág teret kell engedni a futótechnika, a rugótechnika, a gyorsaság, a já tékosok technikai készsége fejlesz lésének. A fejlődést fogja szolgálni, ha labdarugóink kihasználják a lehetőségeket és a hc.!.t időben tevékeny pihenővel készülnek fel a bajnokság tavaszi küzdelmeire. Igen helyes pl. hogy a szekszárdi csapatok egy része belekapcsolódott a teremkézilabdaba.jnokság küzdelmeibe. El kell érnünk, hogy mindazok a sportkörök, ahol megfelelő tornaterem áll rendelkezésre komoly tornatermi edzéssel alapozzák meg tavaszi felkészülésüket. Ismerjék fel sportköreink a mezeizés értékeit az álló- képesség fokozásában, helyesebben megalapozásában. Az első tavaszi pályaeHzésen pedig szenteljenek minnél nagyobb gondot a technika elsajátítására. Gondoskodjunk arról, hogy az edzések látogatottsága, az edzéseken végzett munka komolysága egv szinten maradion az év közben és az év végén is a tavaszi lendületttel. Igyekezzünk mennél több pályát létesíteni. Sportköreink öntevékenyen igyekezzenek maguknak különösen Szekszárdon és Dombóvárott saját otthont létesíteni, hogy mennél több pálya álljon ifjúságunk rendelkezésére. Sportköreink igyekezzenek mind a felszereléseket, mind pedig a pályákat karban tartani. Töreked lünk arra. hogy mennél több korszerű gyepes játéktere legyen a megyének amelv alka’mas lesz a korszerű játékstílus kialakítására megtanulására. Sportkörenik olyan vezetőséget válasszanak a szakosztály élére, amely valóban példamutatóan látja el feladatát. Nem elég az, ha a sportkörnek jó játékosai vannak. Szükséges az is hogy a vezetőség az adminisztrációs és egyéb munkákat mindig időben végezze el. Segítse ez a vezetőség az edzőnek a munkáját. Ne hagyják magára. Segítsen a vezetőség az edzőnek abban is, hogy a játékosok rendszeresen Válogassák az edzéseket. És még jgy lehetne folytatni olda lakon keresztül. Fogjanak össze sportköri vezetők. edzők, játékosok, szövetség, TSB, szurkolók és ha azokat a kívánalmakat, amelyeket ebbén az eszmefuttatásban közöltünk, csak törekednek megvalósítani, nem maradhat el az a várvavárt siker, amelyért vasárnaponként mintegy 8—10 000 tolnamegyei szurkoló, iátékos, játékvezető, edző. sportköri vezető eddig hiába áhítozott Megváltoztak a labdarúgó szebályok A FIFA döntések helyes magyarázata és helyes alkalmazása folytán szükségessé vált, hogy a játékszabályok egyérte! mű alkalmazása céljából egyes szabályokon kisebb módosításokat hajtsanak végre, ha a sport körök azt akarják, hogy az 1956-os évben ne érje őket kei lemetlen meglepetés a játékosaik nak, edzőiknek, sportvezetőiknek és szuroklóiknak szabály nem ismerése folytán, igen szűk séges hogy a téli szünetet arra használják fel, hogy elméletileg foglalkozzanak a labdarugó sza bályokkal és ezáltal is jól készüljenek fel a közelgő- bajnok ságra. A Labdarugó Játékvezetők Ta Rácsa már megkapta a szabály módosításokat tartalmazó elmé leti anyagot és január hó folyamán megkezdi a megye összes játékvezetője részére a tovább képzést, de nem tartjuk elegendőnek, ha csak a játékvezetőket képezzük ki, feltétlenül szükséges hogy a labdarugó mérkőzés valamennyi szereplője, — beleértve a szurkolókat is, — legalább annyira tisztában legyenek a szabályokkal, hogy élvezetessé tudják tenni a mérkö .zést úgy a saját, mint a nézők számára. Az elmúlt évben egy néhány helyen tartottunk szabálymagyn rázó előadásokat kisebb-na gyobb látogatottsággal, amelyen a sportkörök játékosain és edzőin kívül a vezetőség és a szúr kólók is képviselve voltak, most azonban elengedhetelenül szükségesnek tartjuk, hogy a téli szünet alatt minden sportkör használja fel a rendelkezésre álló szabad időt arra, hogy beik tasson munkatervébe legalább egy ilyen előadást. Az előadásra a Játékvezetők Tanácsa kész séggel küld előadót, ha ezt a sportkör kellően megszervezi és időben bejelenti. Természetesen úgy kell megszervezni az előadást hogy mindazok a sportem. berek akik egy-egy labdarugó mérkőzésen, akár a pályán akár a nézőtéren mégj elemiek, jelen legyenek ezen az előadá són is és ez hozzáfogja segíteni őket ahhoz, hogv az 1956-os bajnoki esztendőben közelebb kerüljenek a szocialista ladba- rugó sporthoz, tárgyilagosabban kezeljék a szabályok ismeretében az ellenfelük és a játékvezető személyét. Elengedhetetlenül fontos az edzők részére a szabályok ismertetése, mert csak úgy oktathatja az edző a játékosokat a szabályos játékmodorra, ha tisztában van azzal hogy mi is az a szabályos játékmodor, hogy mit enged meg és mit büntet a szabály. Ezekkel az előadásokkal is szeretnék elérni azt, hogy a labdarúgás hívei, akik vasárnapról-vasárnapra, akár mint játékosok, edzők, oktatók, játékvezetők vagy nézők hódolnak kedvenc sportjuknak, a labdarúgásnak, közelebb kerüljenek egymáshoz, becsüljék meg egymást, támogassák segít sék egymás munkáját és ezzel is. .járuljanak hozzá a magyar labdarúgás világraszóló sikereihez, ,a szocialista sportember neveléséhez. Pallos Miklós 1955. évi legjobb atlétikai eredményeink MOZI Apróhirdetések — JÖN a tél, hogy ne fázz, sürgősen vásárolj téli ruhát a szekszárdi földművesszövetkezet áruházában. — AZ É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács, tetőfedő, fes- tö-mázoló, parkettás. kályhás, üveges ipáritanulókat, valamint fenti szakmunkásokat Jelentkezni lehet minden nap 8—17 óráig Szekszárd, Arany János utca 13 sz. alatt. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadta a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11, A szerkesztőség és kiadóhivatal ríme: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terlesztl: a Megyei Postahivatal Hlrlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dl): 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Ssekszárd, Széchenyi u. 48. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső Garay Filmszínház: December 22—28-ig, csütörtöktől szerdáig. Tiltott szerelem. Francia film. Főszerepben Fernandel. Csak 16 éven felülieknek. Előadások kezdete: vasárés ünnepnap fél 4, fél 6 és 8, hétköznap: fél 6 es 8 órakor. Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat közli, hogy a dróllonal zárolása megszűnt és a vásárló szabadon szerezheti be a főldművesszövetkezeti és Népbolt árudákban. G. J. Id aj ár ág Várható időjárás kedden estig felhős, párás, több helyen ködös idő. Néhány helyen ködszitálás kisebb eső, esetleg ónos eső. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: 0—mínusz 3. legma gasabb nappali hőmérséklet kedden 2—5 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet: 0—plusz 4 fok között. Olvasd, terjeszd a Tolnai Napié!! — Megyénk közegészségügyi helyzetét és a további feladatokat tárgyalja meg december 29-én (csütörtökön) délelőtt 9 órai kezdettel a Tolnamegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az értekezletet a régi Megyeháza tanácstermében rendezik meg. Előadó: dr. Mányi Géza. — Az 1956-os évben a Megyei Hazafias Népfrontbizottság rendezésében hét községben tartanak eszmecserét a dolgozó parasztok. Ezeken az eszmecseréken mezőgazdasági szakkérdéseket vitatnak meg. Az első ilyen eszmecsere Pakson lesz „Nincs rossz talaj, csak rossz gazda“ címmel, melyet Girsch Ádám tart meg. — Simontornyán idén 104 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a dolgozók a 4 és félkilométeres vízvezeték elkészítésénél. Erre a munkára nagyobb részben a községi Hazafias Népfrontbizottság mozgósított. I. Közlemény. Az 1955. év atlétikánkban is fejlődést eredményezett. Már régen vártunk erre a fejlődésre és a most meginduló cikksorozatunk bán erről kívánunk beszámolni. E fejlődés mögött rendkívüli sok munka, törődés lemondás, önmeg tartőztatás áll, amely az atlétának mindig sajátja volt. De az atléták eredménye mögött lássuk meg azokat az edzőket is akik sokszor a háttérből, szinte ismeretlenül irányították a felkészülés munkáját, készítették az edzésterveket, a versenyek haditervét stb. Kette jük kitartó munkájának eredménye ez a fejlődés és ha még sportköreink is komolyabban támogatnák az atlétikai szakosztályok munkáját, akkor minden bizonnyal most még nagyobb előrehaladásról számolhatnánk be. Saj nos azonban az atlétika annak ellenére, hogy egyik kiemelt sport águnk, a sportkörök vezetősége előtt még mindig „tehertétel.’’ Sportköri vezetőink jó része csak azt látja, hogy bevételekkel a szak osztály alig-allg rendelkezik, annál több azonban a kiadás. Kétségtelen tény az, hogy egy II. osztályú vagy járási labdarugó mérkőzésen is több érdeklődő akad, mint a megyei atlétikai bajnokság küzdelmeire. Ebben azonban az atlétika vezetőinek is része van, mert mint ahogyan ma már egy válogatott atlétikái versenyen nem ritka a 50—60 000-es nézőszám, úgy komoly szervező és nevelő munkával el lehetne érni azt, hogy legalább a legreprezentati- vebb versenyeknek legyen törzs- közönsége. Az idősebbek minden bizonnyal emlékeznek még a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club 40-es évekbeli hírverő versenyeire, amelyek komolyan megmozgatták annakidején a város sportközvéle ményét. Lehet és kell is tehát a közönségszervezéssel js törődnie atlétavezetőinknek. Ezúttal régi bevezetés után azonnal rátérünk szokásunktól eltéröleg eme rövid legjobb eredményeink ismertetésére és majd az ismertetések befejezése után vonjuk le a végső következtetéseket. Előbb a rövidtávfutással, majd a közép és hosz- szútávfutással, az ügyességi versenyszámokkal, végül pedig a súlyszámokkal foglalkozunk. Következő számunkban a férfi 100 és 200 méteres ereményeket vesszük „bonckés” alá. Folytatjuk.
