Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-25 / 276. szám

1995. NOVEMBER 25. >TAPI Ó 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Íz (regszemcse! Kutatóintézetben megjavult a DISZ-élet a Központi Vezetőség határozata óta A földművesssavetkexetek tömegpolitikai feladatai Értekezletet tartott a MÉSZÖV Az Iregszemcsei Kutatóinté­zet elsősorban arról nevezetes, hogy országra szóló eredménye Icet ért el a mezőgazdasági ter­mények hozamának és minő­ségének növelése, valamint gaz daságos ipari felhasználása te­rén. A nyári munkák idején többszáz fiatal tevékenykedik a kísérleti telepen és a hozzá tartozó gazdaságban, de nem sokkal kevesebb a fia­talok száma a téli időszakban sem. így tehát nyilvánvaló, hogy a fiatalok lelkiismeretes, ál­dozatkész munkája is befo­lyásolja a kutatás eredmé­nyeit, és éppen ezért nem le­het közömbös, hogy milyen szervezeti életet élnek a fia­talok. Májusban megjelent a Köz­ponti Vezetőség határozata az ifjúsági munkáról. Ez nagyon időszerű és jó figyelmeztetés volt az Iregszemcsei Kutató- intézet vezetőinek, mert addig bizony NEM SOKAT TÖRŐDTEK A FIATALSÁGGAL, legfeljebb annyiban, hogy amikor egy-egy fiatal jelent­kezett munkára, megmondták neki, hogy mi lesz a munkája, munkakönyvét annak rendje és módja szerint „letétbe“ he­lyezték és nevét felvették a bérjegyzékbe. Ha valamelyik fiatal nem elég lelkiismerete­sen látta el teendőit, áthelyez­ték a gazdasági részlegbe és ezzel pontot tettek az ügy végére. Legfeljebb megjegyez­ték saját megnyugtatásukra: — Jó lenne, ha volna valaki, aki nevelné ezeket a fiatalokat, dehát nálunk sajnos nem él a DISZ-szervezet. Az már kevésbé jutott eszük­be hogy a DISZ-szervezetet „élesztgetni“ is kellene vala­kinek ahhoz, hogy kellő mun­kát tudjon végezni a fiatal*- ság körében. A Központi Vezetőség hatá­rozata világosan megmondta azt is, hogy kinek kell életre kelteni a DISZ-szervezetet: a a fiatalság munkájáért, életé­ért a területileg illetékes párt és gazdasági vezetők személy szerint felelősek. A HATÁROZATOT MEGVITATTÁK párttaggyűlésen és ettől kezdve a vezető kutató, dr. Kurnik Er­nő elvtárs is egyre nagyobb felelősséggel kezdett foglal­kozni a fiatalokkal. Személyesen részt vett pél­dául a DISZ-szervezet újjá­szervezésében. A fiatal kuta­tóknak olyan megbízatáso­kat adott, hogy tevékenyked­jenek a DISZ-ben, segítsék a kellő szervezeti élet kiala­kítását, a kultúr- és sport­munka fellendítését. A kísérleti gazdasághoz tar­tozó kommunisták, elsősorban Varga Lajos elvtárs segítségé­vel sikerült megszervezni a Petőfi iskolát is. Kurnik elvtársnak igen sok munkája van. Elsősorban fele­lős azért, hogy a kutatásokba befektetett milliók megfelelő­en gyümölcsözzenek, többször volt külföldi tanulmányúton, reá bízták több fiatal kutató megfelelő tudományos fejlő­dését és mindez mellett még több tudományos intézet mun­káját is segíti. E sokoldalú el­foglaltsága mellett azonban rendszeresen szakít időt arra, hogy közvetlenül foglalkozik az ifjúság problémáival és segíti a DISZ megerősödését. Az első egy-két foglalkozás után ki­derült, hogy a Petőfi iskola nem kellő eredménnyel működik, nem kielégítő a látogatottság. Mindjárt elhatározta, hogy néhány fiatallal ő . maga, személyesen beszél, hogy si­kerüljön felszámolni a lemor zsolódást. Még nem oldódott meg min­den probléma a kutatóintézet DISZ-szervezetének megerősí-( tése terén, de a munka meg­kezdődött, jó irányban halad és ezek a kezdeti eredmények is félreérthetetlenül meggyőz­nek egy aranyigazságról: min­denütt olyan a DISZ-szervezet, a fiatalság élete, ahogyan a vezetők foglalkoznak vele. Cikkünk nyomón A Tolnai Napló 1955. no­vember 15-i számában cikk jelent meg: Mozaikok a Fur- kópusztai Kendergyár égy hétköznapjáról” címmel. A cikkben megbíráltuk a jelen­leg érvényes prémium rend­szert, mivel az nem ösztönző, mert a dolgozók nem tudják napról-napra figyelemmel kí­sérni, milyen szálhozam- mennyiséget kell elémiök ahhoz, hogy prémiumot kap- ja/nak. A DVNAROST vála­szolt cikkünkre, melyben egyetértett bírálatunkkal és foglalkozott az új prémium- rendszerrel kapcsolatos ja­vaslatunkkal is. Egyben kö­zölték velünk, hogy a köz­pont részéről javaslatot tesz­nek a jelenlegi prémium- rendszer megváltoztatására. * Lapunk október 22-i szá­mában „Az Állami Kördé- lyos Vállalat figyelmébe” címmel cikk jelent meg, melyben a Dunaföldvári Kendergyárnál a kenderszál­lítási munkán dolgozó kor- délyos hajtők bérezési rend­szerét bíráltuk. A Közlekedés és Postaügyi Mfinisztérium a cikkel kap­csolatban értesítette szer­kesztőségünket arról, hogy a minisztérium szállítmányozá­si főosztálya tárgyalásokat folytatott a könnyűipari mi­nisztérium illetékes szervei­vel és a megállapodás értel­mében a Dunántúli Rostki­készítő Vállalat saját bér­alapjából a hajtők részére mázsánként 22 fillér rakodá­si díjat térít, ezzel érdekeltté teszik őket a teljesítmény növelésében. Jövedelmezőbben is gazdálkodhatnának a szakcsi Uj Élet TSZ tagjai A SZAKCSI UJ ÉLET Termelőszövetkezet tagjai idestova 6 esztendeje, hogy közösen gaz­dálkodnak — túl vannak már az első próbán. Munkájukat sokszor koronázta siker, meg az is előfordult, hogy számításukban csalódtak. De a múltat most hagyjuk. Helyette vizsgáljuk meg mit tehetnek, mit kell, hogy tegyenek a szövet­kezet tagjai, hogy eddigi eredményeiket újabb sikerek kövessék. A mindennapi munka .közben gyakran fel­vetődik, kinek mit jövedelmez ebben az évben a közös gazdaság. Szuper József, Szalovári Jó­zsef, Bangó Györgyné és az Uj Élet-beliek kö­zül még sokan újságolják, hogy meg vannak elégedve azzal, amit a közösből kaptak. De akadnak olyanok is, mint Kertész György és felesége ,akik keveset dolgoztak, keveset is kaptak és elégedetlenek. De így van ez jól, aki dolgozik, annak legyen, aki nem dolgozik, az nélkülözzön. Ezt tartják, sőt, mirden kendő­zés nélkül mondják is az Uj Élet tagjai. SOKAN RÁJÖTTEK arra, hogy különö­sebb beruházások nélkül jobban is gazdálkod­hatnának jövedelmük megkétszereződhetne. El­gondolásaik ezzel kapcsolatban jók, csak nehe­zen fognak hozzá azok megvalósításához. íme egy-két javaslat a feladatok elkezdéséhez ... A szakcsi Uj Élet TSZ-nek ma 37 tagja van, s 425 holdon gazdálkodnak. Azt mondják többen, hogy a tagok száma viszonylag kevés a földterülethez viszonyítva, mert több, mint 10 munkaerőt igénybevesz az állattenyésztés és a közös gazdaság irányítása. így kevés munkás­kéz jut a növénytermesztési munkák elvégzé­sére. Tehát az itt a kérdés: hova lettek a szö­vetkezet tagjai. „Elszállingóztak” ki erre, ki arra. Király Jánosné például a gyulaji tanács élére került, de visszakerült falujába. Azonban nem menit vissza a szövetkezetbe dolgozni, a földje viszont a közösben maradt. Bujdosó János, Takács György és Szekeresné mind 10— 12 holdat vittek annakidején a közösbe. Hiva­talosan nem léptek ki a tsz-ből, de mar évek óta nem vesznek részt a közös munkában. Te­hát helyettük is a többieknek kell dolgozni, ami természetesen a gazdálkodás, illetve a ter­mésátlagok rovására ment. E tekintetben, a mi javaslatunk szerint, a következőket kellene témái: Beszélni a volt tsz tagokkal, megkér­dezni tőlük akarnak, vagy nem akarnak a kö­zösben dolgozni (természetesen csak azok, akik nem párt-, vagy állami funkciókban vannak) és ha nem, akkor minden további nélkül ki kell, hogy mérjék iszámukra a földet, amit an­nakidején bevittek. Ez az egyik javaslatunk. A MÁSIK, amit javasolhatunk az, hogy nagyobb mértékben foglalkozzon a tsz állat- tenyésztéssel. Szakcs régi idők óta állattenyész­téséről, még pedig törzsállattenyésztéséről hí­res. Sok szarvasmarha és sertés apaállat ke­rült ki az elmúlt években Szakcsról. Még a megye határain túl is ismerik a híres Szakcson tenyésztett törzsállatokat. És a termelőszövet­kezet tagjai nem használták fel eddig ezt az igen kedvező alkalmat. Nincsenek törzsköny­vezett állatai a tsz-nek, ami nagy jövedelemtől fosztja meg a tagságot. Tehát azt javasoljuk, hogy rövid időn belül teremtse meg a tsz alap­ját annak, hogy törzskönyvezett állatokkal ren­delkezzen. A harmadik javaslatunk az lenne, hogy szilárdabb munkafegyelemmel kezdjék az, 1956-os gazdasági évet a szakcsiak. Nem helyes ugyanis, hogy nincs a szövetkezetben állandó szilárd munkaszervezet. Elengedhetetlenül fontos, hogy állandó brigádvezető, a brigádo­kon belül munkacsapatvezetők legyenek a szo­cialista nagyüzemben. Éppen ilyen fontos a szilárd munkafegyelem. Ne nézzék el a szövet­kezet kommunistái, odaadó harcos, becsületes tagjai, hogy egyesek csak néhanapján vesznek részt a közös munkában, immel-ámmal dolgoz­nak. Ez annál is inkább fontos, hogy az új ta­gok, akik most léptek a közösbe, mindjárt az elején megszokják a rendet, a fegyelmet, bele­illeszkedjenek abba, ami feltétlenül elobbre- viszi a termelőszövetkezet felvirágoztatását. VÉGÜL azit tudjuk javasolni, hogy bátrab­ban, magabiztosabban agitáljanak közös gaz­daságuk mellett a szakcsi Uj Élet TSZ tagjai. Nagyon helyes az a kezdeményezés, hogy a kül­telek dolgozó parasztjaival ismertetik szövet­kezetük eredményeit. De olyan esetekben, mint a közelmúltban történt, biztosabban kell állást foglalni. Ferenczi Lajosné középparaszt asz- szony a minap azt panaszolta Szuper Józsefnek, az egyik tsz-tagnak, hogy milyen sokat kell dolgozni és a kisparcellán, mégsem viszi sem­mire. Szuper elvtárs elmondta ugyan, hogy neki nincs gondja-baja, megvan mindene. Csak éppen azt nem mondta: ha közénk álltok, nek­tek is könnyebb lesz, megosztódnak a gondok, nem kell robotba járni, amiért odaadják a parasztok és a kulákok a fogataikat. Az ilyen alkalmakat nem szabad elmulasztani. ' A TERMELŐSZÖVETKEZET TAGJAI jo­gosan lehetnek büszkék az elmúlt években el­ért eredményeikre. Nem kell szégyenkezniök a faluban senki előtt. Az Uj Életben biztosítva van a jövőévi magas termés alapja is. Elvetet­ték a szövetkezet tagjai időben kenyérgaboná­jukat, a gépállomás segítségével idejében be­takarították a gazdagon fizető kapásnövények termését, elegendő . takarmányt biztosítottak állataik téli átteleltetésére. Most már nyugod­tan foghatnak hozzá ahhoz, hogy megvessék az alapját a még magasabb jövedelemnek. M. L. Szombaton a MÉSZÖV Megyei igazgatósága, a földművesszövet kezetek ügyvezetői és a tsz-elnö- kök részvételével értekezletet tartott a volt megyeháza nagy­termében. Az értekezleten meg­beszélték a földművesszövetke­zetek tömegpolitikai feladatait. Kovács György, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, beszá mólójában hangoztatta, hogy a földművesszövetkezetek a falu legszélesebb rétegeit foglalják magukba, ezért feltétlenül fon tos tömcgpolitikai munkát végez niök. — Hiába még manapság — mondotta, — hogy a földmű vesszövetkezetek működésüket többnyire csak az árucsere fór galcmra korlátozzák és nem fej­tenek ki politikai munkát a dől gőzök széles rétegei között, leg­alább is nem mindenhol. Ennek az adás-vétel jellegnek meg kell szűnnie és a földművesszövetke- zeteknek valóban tömegszerve­zeteknek kell lenniök. Az értekezlet célul tűzte ki a résztvevők elé a termelőszö­vetkezeti mozgalom propagá­lását, a felvilágosító politikai tömegmunkát, a földművesszö­vetkezeti demokrácia kiszéle­sítését. a párt politikájának ismertetését és népszerűsítését, valamint a sport és a kultúra fejlesztését. Ezután Kovács elvtárs a beszá mólójában megemlítette, hogy több földművesszövetkezeti dol­gozó példamutató 'munkát vég­zett a termelőszövetkezeti munka fejlesztése terén. P'mcz elvtárs nak, az iregszemcsei földszöv. dolgozójának, nagy szerepe van abban, hogy Regszemcse szocia­lista község lett. Molnár elvtárs Eonyhádon végzett jó szervező munkát. Bottyán Sándor több mint 10 dolgozó parasztot szer­vezett be Mucsfán a nemrégiben megalakult tsz-be. Ullbert Mihály járási választmányi tag Kistápén pedig Uj Élet néven termejőszö vetkezetet alakított a párt és a tanács segítségével melynek elnö kévé választották. A földszöv dől gezói a megye 18 községében vettek részt az előkészítő bizott­ságokban. A nyár folyamán mint­egy 681 földszöv dolgozó válasz­totta a szövetkezés útját. Azon­ban olyan esetek is előfordultak, hogy a földszöv dolgozók telje­sen elzárkóztak a szövetkezeti mozgalom elől, vagy pedig nem segítették azt, mint például Andi György. Kovács elvtárs beszédében ki­tért még arra, hogy a földszövök dolgozói harcol­janak a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok többterme­léséért közvetlenül vagy akár közvetve, mert az árubőség, vagy áruhiány nagymértékben kihat a lakosság hangulatára. — A földszövöknél a társa dalmi tulajdon érdekében foko­zottabban alkalmazni kell a kol­lektív ellenőrzési módszert — mondotta Kovács elvtárs. majd beszédét így folytatta: — A föld­művesszövetkezetek között job­ban ki kell fejleszteni a szociális ta Versenymozgalmat. Feladat az is. hogy a földszöv dolgozók rendszeres politikai oktatásban részesüljenek, mert csak Tgy tudják megoldani a rájuk váró nagy feladatokat a jövőben. A földszövök csak abban az esetben végezhetnek jó mun­kát, ha szoros kapcsolatot tar­tanak fenn a párttal és a tfl- megszervezetekkel_ Az Országos Földművesszövetke­zeti Tanács megtárgyalta a föld­művesszövetkezetek tömegpoli- tikai munkáját és megállapította hogy súlyos fogyatékosságok vannak ebben a tekintetben me­gyénk földművesszövetkezeteinél is. Ezen pedig sürgősen változ­tatni kell — fejezte be beszédét Kovács György elvtárs. A felszólalók közül a gyönki Vörös Csillag TSZ elnöke meg­említette, hogy a helyi földműves szövetkezet segítségére ők bár­mikor számíthatnak, mert a ta­vaszon és a nyár folyamán két­szer segítettek a kukorica meg kapálásában. A hőgyészi földszöv ügyveze­tője javasolta a jelenlévőknek a tsz fejlesztéssel kapcsolatban, hogy elsősorban saját hozzá­tartozóikat szervezzék be a tsz-be. mert ezáltal még jobban javul a kapcsolat a dolgozó parasztság és a földművesszövetkezet között. Egy békebizottság munkatervéből A rövid időre visszatekintő békebizottságunk elmondhat­ja, hogy széles, felvilágosító munkát végzett. Felvilágosító munkát fejt ki Nagykonda, Szarvasd, Hizlalda- és Homok telepeken. A békekölcsönjegy­zés idején aktivistáink tevéke­nyen működtek közre. Mun­kánkban jól hasznosítjuk a Béketanács híradóját. A Dombóvári Sertéstgnyész tő és Hizlaló Vállalat békebi­zottsága már elkészítette az 1955—58. évi munkatervét, — melyből megtudjuk, hogy no­vember hóban a városi béke­bizottsággal egyetemben ve­títjük a ,Hirosima gyermekei' című filmet. Egyéni beszélgetések során megmutatjuk a létrejött kül­politikai változások okait, az erőviszonyok eltolódásait, azt a tényt, hogy ezen helyzet ki­alakulásában hatalmas része van a Szovjetunió békepoliti- kájcinak. Beszélgetések során meg­értetjük, hogy a béke védelme és a belső feladatok megoldása szétválaszthatatla- hok és szoros egységben van­nak. Nincs és nem lehet béke­harc önmagában, mindentől függetlenül. A széles békeagitáció során állításainkat mindenkor té­nyekkel támasztjuk alá. A munkatervben szerepel még, hogy november második felében békebizottságunk bé­ke-, majd vitaestet rendez. December hónapban a Bar- tók-emlékest megrendezését tűztük ki célul, majd decem­ber 16-án és 17-én a Dombó­várra érkező atomkiállítás lá­togatását szervezzük meg. Bi­zottságunk javaslatot tett a Városi Békebizottságnak, — hogy decemberben járási bé­kegyűlést tartsanak. Januárban kerül sor békebi­zottságunk újjáalakítására és egy szélesebb körre kiterjedő aktívahálózat létrehozására. Majd megrendezzük Gömöri Gyula a „Nagy fordulat’’ című írásának ismertetéséi és a szerző vitaestjét. SZABÓ GÉZA o.'kebizotlsági titkár. Dombóvári Sertéstenyésztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents