Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-24 / 275. szám
w Világ proletárjai egyesüljetek ! AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA r--------------------------^ A MAI SZÁMBAN: N. A. Bulganyin és N. Sz. Hru scsov meglátogatta Bhakra- Nangalt, India egyik legna gyobb építkezését (2. o.) — Eredményesen harcolnak az éves terv teljesítéséért a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói (3. o.) — Átteleltetési bemutató Középhi dvégen (3. o.) V._____________________________J XII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1955. NOVEMBER 24. 'A A legfontosabb teendő; az őszi mélyszántás Jövő évi kenyerünkért — a lakosság jobb ellátásáért A szekszárdi járásban 25 termelőszövetkezet és 7 község teljesítette gabonavetés tervét fl györkönyi tsz-ek élenjárnak v A szekszárdi járás legjobb termelőszövetkezeteiben és a mindig élenjáró községekben jól használták ki a rövid ősz mezei munkára alkalmas napjait. A ten gelici Petőfi, a fácánkerti Vörös Hajnal, az alsónyéki Világszabadság és még több termelőszövetkezet vezetősége úgy tervezte meg a munkát, hogy a traktorok mellett fogatok is kora reggeltől Meg kell gyorsítani a begyűjtést Jó eredményeket értek el eddig a begyűjtési terv teljesítésében a paksi, szekszárdi és tamási járások, de nagy a lemaradás a gyönki és a bonyhádi járásban. A kukorica begyűjtésénél a tanácsok, begyűjtési dolgozók és az átvevő szervek nem fordítanak kellő gondot a tárolás biztosítására, ezért sok helyen nagy a torlódás az átvételnél, ami lassítja a begyűjtési munkát. Lassú az ütem a bonyhádi, a dombóvári és a gyönki járásban. Legelső helyen ® paksi járás áll. A napraforgó begyűjtésénél különösen nagy a lemaradás a gyönki járásban, Szekszárd városban és a dombóvári járásban. * A megyében, 14 község kivételével, a burgonya előtt megnyitották a piacot. De azokban a községekben is vannak még hátralékos gazdák, ahol már rendelkeznek a szabadpiaci értékesítés jogával. A sertések begyűjtésénél sok helyen a• gazdák még mindig felhívásra várnak, holott már készen állnak az állatok. Ezen a területen a bonyhádi, tamási és a gyönki járás van lemaradva. Itt van már a baromfi szezonja is, a terv teljesítéséig mindössze 30—40 nap van vissza és a megye csak 64.1 százalékra teljesítette tervét. A piacokon bőven van baromfi, tehát a begyűjtési szervek feladata, hogy nagyobb munkát fejtsenek ki ezen a téren is. Gyorsabb őszi munkát Bátaszék és Alsónána határában 1800 darab disznót hizlalnak a tamási gazdák szabadértékesítésre A párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítása, a dolgozók életszínvonalának állandó, egyenletes emelése a többi között azt is megköveteli, hogy a kötelező hízottsertés beadási kötelezettség teljesítésén túlmenően az államnak szabadértékesítési áron is sok disznót adjanak el az egyéni gazdák. A tamási gazdák ezt teszik. Az állam jó pénzt fizet a hízottsertésért, neki adják azt el. Amint a községi begyűjtési hivatal nyilvántartásából kiderül, a gazdák 1800 darab hízottsertés eladására kötöttek szerződést. Nem ritka az olyan gazda, mint Nyirő János, Hardics Antal, aki 6, illetve 8 hízottsertés eladására kötött szerződést. Adósság nélkül kezdték az új évet Termelőszövetkezeteink november 1-ével már az új, 1955 —56-os gazdasági évbe léptek. A tsz-ek tagjai arra törekedtek, hogy a lehetőség szerint -teljesítsék állat- és állati termékekből beadási kötelezettségüket. A szekszárdi járás több termelőszövetkezetének tagjai arról számolhatnak be, hogy teljesítették hízottsertés beadási kötelezettségüket A fácánkerti Vörös Hajnal és a tengelici Petőfi Termelőszövetkezeteken kívül a mözsi Úttörő TSZ, a sárpilisi Sarló Kalapács TSZ, a sióagárdi Béke TSZ és a harci Uj Élet TSZ tagjai az utolsó dekádig teljesítették hi-ottser- tés beadásukat. Amiből a tsz-nek és a lakosságnak is haszna van Az elmúlt hetek, napok nem kis feladatok megoldására késztették termelőszövetkezeteinket, gépállomásainkat, állami gazdaságainkat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az év utolsó hónapjainak jól, vagy rosszul szervezett munkájá- ■ tói függ, hogy mennyi gabonát aratunk jövőre, hogy milyen kukorica, cukorrépa és burgonyatermést takarítunk be. Az idei év kedvezőtlen időjárása következtében később értek be a kapások, ami maga után vonta azt, hogy későn került földbe a kenyér- gabona magja, később került sor az őszi mélyszántás végzésére. Ahhoz, hogy a kapásokból jó termést tudjanak elérni a tsz-ek, állami gazdaságok és egyéni gazdák, a legfontosabb feladatuknak kell lenni az őszi mélyszántás időbeni és-kellő mélységben történő végzése. Sajnos találni arra példát megyénkben, hogy az elmúlt években a helytelen munkaszervezés miatt nem tudták befejezni a mélyszántást és kénytelenek voltak, tavasszal pótolni azt. Az eredményt minden esetben tapasztalhatták a tsz- tagok, az egyéni gazdák, amikor holdanként 10 mázsával kevesebb kukorica és 30 mázsával kevesebb cukorrépa- termést takarítottak be. Ezzel szemben például a Zomba —szentgálpusztai Szabadság TSZ, a szedresi Petőfi TSZ, az aparhanti tsz-ek, a majosi Kossuth TSZ tagjai 40 mázsán felüli holdankénti átlagterméssel dicsekedhetnek. Ezt az eredményt a növény- ápoláson kívül úgy tudták elérni, hogy elvégezték kellő mélységben és időben az őszi mélyszántást. Megyénk állami gazdaságai hatalmas, többezer hold területtel rendelkeznek. Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban például közel 5000 holdon kell őszi mélyszántást végezni. Nagy terület, nagy feladat ez, amelynek elvégzése jólszervezett munkát követel. A Fornádi Állami Gazdaság például az utolsó értékelés alapján 82, a Nagytormási Állami Gazdaság 62, a Kanacsi Állami Gazdaság pedig 58 százalékra teljesítette eddig őszi mélyszántási tervét. Ha figyelembe vesz- szük az egymást követő mezőgazdasági munkák eltolódását, akkor az előbb elmondottak jónak mondhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már ráérünk las- , sabb ütemben is végezni a mélyszántást. Nem érünk rá! Hiszen a váratlanul beköszöntő korai hó így is késlelteti a szántást, november végefelé pedig már mindig kedvezőtlenebb időre lehet számítani. Nagyon fontos tehát a még visszalévő kapások betakarítása, a kukoricaszár azonnali levágása, hogy utána azonnal haladhasson a traktor és szántsa a földet. V.____________________________ Az őszi mélyszántás maradéktalan teljesítése terén hatalmas feladat hárul megyénk valamennyi gépállomására. Ezek a feladatok minden évben nagyobbak lesznek. Egyrészt azért, mert a termelőszövetkezeteknél az aratási munkák gépesítésén kívül a kapások betakarítását, a kukoricaszár levágását is gépesíteniök kell, másrészt pedig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is egyre inkább megkedvelik a traktor munkáját, és igénybe is veszik azt. Termelőszövetkezeteink ez év nyarán jelentős gyarapodáson mentek keresztül. Több példa van arra, hogy egy-egy tsz 400. sőt 500 holddal is gyarapodott. Megnövekedett a munka, a gépállomások feladata. A traktorosoktól az őszi mély szántás időbeni elvégzésétől függ, hogy a következő gazdasági évben mennyi terményt tudnak osztani a tsz- ekben egy munkaegységre. Ha vizsgáljuk a gépállomások munkáját az őszi mélyszántás tervteljesítésében, ak- ,kor azt kell mondani, hogy gépállomásainknak nagyon kell iparkodniok, hogy körzetük valamennyi tsz-einél elvégezzék az őszi mélyszántást, hogy tavaszra ne maradjon egy négyszögöl szántat- lan terület sem. E téren korántsem kielégítő a helyzet. A tamási gépállomás körzetében halad a legjobban a mélyszántás. A november 21-i értékelés alapján tervüket 46,2 százalékra teljesítették. Ez a megyében a legjobb eredmény gépállomási vonalon. A többi eredmény ennél jóval kevesebb; a dunaszent- györgyi gépállomás eddig mindössze 16 százalékra teljesítette tervét, pedig na- gyobbrészben homokos terület, így hamarabb lehet a talajra menni, mint például a várdombi gépállomás körzetében. E két százalék szám világosan megmutatja azt, hogy az őszi mélyszántásban nem kielégítő az elért eredmény. Törekedni kell a jóidő legtökéletesebb kihasználására, valamennyi traktornak szántani és szántani kell. Fontos a még visszalévő pár százalék gabonavetés befejezése, a silótakarmány készítés, a trágyahordás, de legfontosabb a terület letaka- rítása, az őszi mélyszántás végzése. Erre a munkára kell most a mezőgazdaságban minden erőt összpontosítani. Mindenki tudja, mindenki tisztában van az őszi mélyszántás jelentőségével, éppen ezért a termelőszövetkezeteken, állami gzadaságokon és a gépállomásokon kívül a tanácsi szerveknek is többet kell törődniök e fontos munkával. A tanács- és állandóbizottsági tagokon keresztül személyes példamutatással, és a szó meggyőző erejével el kell érni, hogy egyetlen község határában se legyen árulkodó kukoricaszár, felszán- tatlan terület. J A harci Uj Elet Termelőszövetkezetben az 1954 .gazdasági év ben 3 067 kiló tejet fejtek átlagosan egy-egy tehéntől. Az év végén a termelőszövetkezet tagjai célul tűzték ki, hogy 1955-ben átlagosan 1000 liter tejjel többet fejnek egy- egy tehéntől az elmúlt évinél. Az állatok gondos takarmányo zásával, a zoótechnikai módszerek alkalmazásával elérték, hogy számításuk sikerült. Az 1955-ös gazdasági évben az 1954-eshez viszonyítva késő estig a mezőn dolgozhassanak. A megfeszített munkának az lett az eredménye, hogy idejében földbe tették az őszi kalászosok vetőmagját. A fácánkerti Vörös Hajnalban, a szedresi Petőfiben, összesen 25 termelőszövetkezet ben idejében végeztek a vetéssel a Szekszárdi járásban. A termelőszövetkezetek példá jára az egyéni parasztok gazdasáTagadhatatlan, hogy az őszi mezőgazdasági munkák, főleg az őszi gabonák elvetésében mutatkozó lemaradást a kedvezőtlen időjárás is befolyásolta. Nem lehet azonban csupán az időjárásra ..kenni” a lemaradások okait. A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja hogy ahol iparkodtak, ott haladt a~ munka. A bátaszéki gazdák és az alsónánaiak azonban nem ipar kodtak. Nem használták ki a jó időt, ezért lemaradtak az őszi mezőgazdasági munkákkal, főleg a vetésekkel. A bátaszéki gazdák például még 60 százalékra sem teljesítették kötelező kenyér- és takarmánygabona vetéstervei két. Hosszabb a helyzet Alsó- nánán. mert az egyéni gazdák 1 033 liter tejjel fejtek többet egy-egy tehéntől. A harci Uj Élet Termelőszövet kezet tejtermelésének emelkedése, a tehenek hozamának az emel kedése is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évi 30 forinttal szemben 65 forintot ér egy- egy munkaegység a tsz-ben. A lakosságnak pedig azért lett haszna, mert több vajat, sajtot tejterméket vásárolhatott. gaiban is meggyorsult az őszi mezőgazdasági munka, főleg a vetés. Amint a szekszárdi járási tanács főagronómusa jelentette összesen 7 község teljesítette a járásban kötelező kenyér- és takarmány- gabona vetéstervét. A községek között elsőnek a fácánkerti, majd a tengelici, a harci és a sióagárdi egyéni gazdák végeztek az őszi vetéssel. mellett a termelőszövetkezetek ben is elmaradtak e munkával. Nem lehet most már tovább halasztani az őszi gabonák elvetését. Legfőbb ideje, hogy Báta széken is, meg Alsónánán is a határban dolgozzon minden vetőgép .minden traktor és a mey.5 gazdasági munkákban elmaradt egyéni gazda, termelőszövetke zeti tag. Búzával megrakott kocsik sorakoznak a Nagydorogi Malom előtt. Nagy a forgalom az utóbbi napokban a Nagydorogi Malom környékén. A gabonászsákokkal megrakott kocsik egymásután fordulnak be a malom udvarára, s a kocsitáblák arról árulkodnak, hogy nemcsak a nagydorogi, hanem a környező, Pálfa, Bikács, Sár- szentlőrinc és a többi önellátott községek lakói is előszedték az eddig tartogatott kenyérgabonakészletet. Míg a múlt hetekben 25— 30 mázsa volt a napi őrlés átlaga, addig november 18-a óta 130—140 mázsa búzát őrölnek naponta a Nagydorogi Malomban. Györköny mindig a paksi járás sőt a megye legjobb községei közé tartozott. Ennek az a magyarázata, hogy a községben lé vő 5 termelőszövetkezet tagsága mindig szorgalmasan, példamutatóan dolgozik a földeken, és legfőbb * kötelességének tartja állammal szembeni tartozását kiegyenlíteni. Gyors tempóval kezdődött az őszi mezőgazdasági munka is a községben. Az 5 lermelőszövetkezet a gépállomás segítségével idejében elvégezte az őszi szán- tást-vetést, s ezzel egyidejűleg gyorsan fogyott az őszi kapások betakarítása is. Napjainkban Györköny község termelőszövetkezeteiben már alig akad olyan mezei munka ami károsan hatna a szövetkezetek jó hírnevére. A regölyi gazdák befejezték a vetést Farkas János elvtárs, Regöly község függetlenített párttitkára néhány nappal ezelőtt jelen tette, hogy a község dolgozó parasztjai megvetették az alapját a jö'VŐ évi kenyérgabona termésnek. A becsületes egyénileg dolgozó parasztok szinte kivétel nél kül eleget tettek kenyér és ta karmánygabona vetési kötelezett ségüknek. A községi tanács ellen őrizte, hogy a dolgozó parasztok által bejelentett vetést valóban eivégezték-e. 32 gazda földjén végeztek szúrópróbát, amelyből kiderült, hogy inkább többet, de kevesebbet egyetlen gazda sem vetett el annál amit bejelentett. Nem ilyen becsületesen dolgoztak a kulákok. Ribli Pál, « Varga Mihály, V. Antal József, Szabó Fábián és még néhány ku- lák elszabotálta vetési kötelezett ségének teljesítését. A szabotáló kulákok ellen megindult az eljárás. Miheller Károly 6 mázsa kukoricára kötött szerződést Dolgozó parasztjaink többsége törekedik arra, hogy a még visszalévő hetek, napok alatt rendezze a még visszalévő tartozását, beadási kötelezettségét. Sok olyan egyéni gazdája van megyénknek, akik már eleget tettek kötelezettségüknek. Miheller Károly 12 holdas dombóvári egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt már november első napjaiban minden cikkféleségből 100 százalékig teljesítette beadási kötelezettségét, ezen felül 6 mázsa kukoricára kötött értékesítési szerződést. Ügyanez mondható el Könye István 9 holdas egyéni gazdáról is, aki mindenből teljesítette beadását az ,,E” kukoricával együtt.
