Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-22 / 273. szám

2

NA PIX)

1955. NOVEMBER 22.

az

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata

alapszervezefi pártvezetőségek és a pártbizottságok, valamint a kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és a revíziós

1956. január 1 és április 23 között

revíziós bizottságok beszámolási bizottságok újjáválasztásáról

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, a községi pártvezetőségeket és a pártbizottságokat, az üzemi, a hivatali az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti pártbizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a megyei, a budapesti revíziós bizottságokat, hogy a Szervezeti Szabályzat előírásainak megfelelően számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlések, illetve pártétekezle- tek előtt.

Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; — március 10—április 5-e között s a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat.

I.

Az alapszervezetekben a De- i újjáválasztása a következőkep- számoló és a pártvezetőségek | pen történjék.

A)

A taggyűlés és a beszámoló

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre, az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell . megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, mű helyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét ösz- szesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségvá- lasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a beszámolóvezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, úgy a taggyűlési meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: A

pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva -a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A párt-szervezetben nyilvántartott és érvényes tagj'elöltigazol- vánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a

tagsági járulék fizetésével, b) A felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az aíapsrervezet nyilvántartásában szereplő párttagok, b) A területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartóznák, de az illető alapszervezet területén laknak, c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőség- választó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A párt- szervezet Vezetőségének beszámolója a végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása, b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett állás pontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B)

A jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3— 25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tízen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére.

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére.

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot választani.)

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot. '

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan megválasztja:

a) Az alapszervezet vezetőségét.

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő ve- vezetősége jelölt-névsort nem

terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függetlenül, joga van minden jelenlevő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapszerveze- iekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a tággyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az al"p"zervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket.

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

n fi ielöltek névsorának ösz- szeállítása:

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkal masnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását. Á jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és zava ásra bocsátani és a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következőképpen kell megállapítani;

A szavazólapra először a jelölőbizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetekben, ahol nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv, pártértekezletén résztvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő meny- nyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedö bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök

ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a iöbbi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás sorár. kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet.

Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelölték nevét, beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva ,sajátkezűleg dobjak a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb párt szervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszám- lálásának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásáhoZ. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén résztvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a tag gyűlés elnöke rövid zárszót tart s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkár- helyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja, úgyhogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, másodpéldányát pedig mint bizalmas okmányt az alap szervezet vezetősége megőrzi.

14. A megválasztott pártvezetőségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten belül hagyja jóvá, indokolt eset ben újabb választást tűzhet ki.

15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma ÍOO-nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először kü- lön-külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; — majd utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket.

II.

A)

A pártértekezlet és a beszámoló

1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártérte- kezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízó- levéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a pártérte.kezleteken szavazati 'oggal küldöttként megválasz- tdttak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási jcggal megválasztottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekezletre meghívnak, valamint a felsőbb párt- szervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten résztvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—300- nál r.e legyen több; a községi pártértekezletek résztvevőinek száma általában 100-nál, a megyei pártértekezleten résztvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti pártértekezleten 600—900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek számának figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek szá mát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek a bu dapesti kerületekben, a városok bán, a járásokban, a megyékben és Budapesten három napirendi pontja legyen.

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai.

b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról.

c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A

budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket nem választanak.)

5. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja legyen: >

a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai.

b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a fel sőbb pártértekezletre.

6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági ülésen kifejtett álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B)

Á jelölés és a szavazás a pártértekezleten

1. A pártértekezleten nyílt szavazással választják:

a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt.

b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre választandó küldöttek jelölésére.

c) Az 5—8 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására.

d) Az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok össze- számlálására.

2. A pártértekezleten titkos ■szavazással választják:

a) A.pártbizottság tagjait, pót tagjait és a revíziós bizottság tagjait.

b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóvá hagyása alapján a pártbizottságba hány tagot, póttagot és a re víziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértekez letre hány küldöttet választanak.

4. A lelépő pártbizottság és revíziós bizottság jelöltnévsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekez let tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a je lölőbizottság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási jog gal rendelkező küldöttek korlát lan számban szólhatnak hozzá Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdé seket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésre tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távollétében a jelölőbizott ság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a jelölt élet rajzát. A jelöltek feletti vita le zárása után az elnök a jelölőbi zottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja. Külön-külön kell szavazásra bo csátani a párbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre kül dötteknek javasolt elvtársak névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölő listára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.)

A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van min den küldöttnek jelöltet vagy jelöl teket javasolni. E jogukra az el nők köteles figyelmeztetni a párt értekezleten részvevő küldötte két. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság

által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendjében történik miután a jelölőbizottság által be terjesztett jelöltek szavazólapra való felvétele megtörtént. A revíziós bizottság tagjainak, illetve a felsőbb pártértekezleteken rész vevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik.

5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány kül döttet kell a pártértekezletnek megválasztania.

6. A jelöltek névsorát a vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sok szorosítja és szétosztja a szava zati joggal bíró küldöttek között A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány pártbizottsági és revíziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet vá laszthat.

7. A titkos választás alatt a pártértekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbt zottai lehetnek jelen.

8. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedö bizottság elnöke ismerteti a szavazás mód ját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró küldött a szavazólapon any nyi jelölt nevét hagyja meg, ahány pártbizottsági tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a pártértekezlet — többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzzsi ki, úgy kell tekinteni., hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú je löltet. Emellett minden küldött nek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, he: lyettük másokét beírni. A szavazólapot a küldöttek sajátkezüleg dobják; a zárt urnába.

9. A szavazás után a szavazat- szedő bizottság megkezdi a szava zatok összeszámlálását. Ha ugyan az a név egy szavazólapon több szőr szerepel, csak egy szavazat nak számít. A pártbizottság meg választott tagjainak, póttagjai nak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttnek azok tekin tendők, akik a legtöbb szavaza tot kapták.

10. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a sza vazás eredményét úgy, hogy min den jelölt neve mellé bevezeti

(Folytatás a 3. oldalon.)