Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-20 / 272. szám
195s: NÖVÉMfefeR 2(1. NAPLÓ t Nyilatkozatok a Központi Vezetőség határozatáról Kerner József Pollák Andor a Szekszárdi Vasipari Vállalat igazgatója Az első háromnegyedévi te vteljesítéssel az október havi 17,3 százalékos túlteljesítéssel az éves tervnek október végéig eső hányadát vállalatunk 102,4 százalékra teljesítette. Ezt az eredményt a termelékenység ,4%-os és az önköltségcsökkentés 3 százalékos túltelje 1 ésével értük el. A második 5 éves terv beindulásával váll; latunkra nézve legfontosabb feladatnak tartom: 1. a termelés technikájánaknövelését, a termelés szervezettebbé tételét. Ennek érdekében felmérjük egyes üzemrészek kapacitását s megállapítjuk a műhelyek ennek megfelelő terhelési lehetőségét. 2. Tovább kívánjuk emelni a termlékenységet a vállalatnál folyó egyedi gyártásban is alkalmazható műveleti utasítások kidolgozása és bevezetése útján. 3. Az újítási eredmények és az újítók népszerűsítésével kívánjuk továbbfejleszteni az újítómozgalmat. 4. Az önköltség további csökkentése érdekében szélesebb körben kiterjesztjük az anyagutalványozást, a gazdaságosabb anyagkihozatal és hulladék csökkentés elérésére. Mutatószámokat dolgozunk ki az üzemek segédanyag felhasználásának és szerszámfogyasztásának ellenőrzésére. A fenti feladat eléréséhez műszaki és gazdasági szakkádereink szakmai képzettsége színvonalának emelése szükséges, amit a közeljövőben beindítandó ismeretterjesztő előadások szervezésével oldunk meg. a KISZÖV termelési és szerve ési osztályvezetője Az ipar további technikai fejlesztésével kapcsolatosan fon tos szerep hárul megyénk területén a kisipari termelőszövetkezetekre is. Ezen a téren óriási segítség a november 9—12-i párthatározat. A párthatározat felhívja a figyelmet, hogy erőforrásainkat a meglévő technikai színvonal emelésével, válamint az üzemek, műhelyek korszerűsítésével tehetjük hatékonyabbá. Sok a tennivaló megyénk szövetkezeteinél. Műszaki vezetőink részére november 15-én konferenciát tartottunk, amely foglalkozott a párthatározat ezen részével és megszabta a feladatokat szövetkezeteink műszaki vezetői részére. Ezek szerint emelni fogjuk a szakmai képzés színvonalát és a továbbképző tanfolyamok létszámát. Fontos feladatunk takarékoskodni az import és a nehezen beszerezhető anyagokkal. Ezen a területen szövetkezeteinkben nemcsak a raktárosokra és részlegvezetőkre hárul komoly feladat, hanem a műszaki vezetőkre is. Állandó figyelemmel kell kísérni az anyagnormák betartását, az anyagok ki- és bevételezését. Az önköltség elemzésén keresztül a legmesszebbmenő takarékosságot kell bevezetni. Emellett figyelemmel kell kísérni a minőség alakulását és biztosítani kell annak állandó emelését. A párthatározat értelmében szövetkezeteinkben is meg kell honosítani a munkaversenyek olyan formáját, amely nem minden áron a mennyiségi termelés növekedésére, hanem az adott szövetkezet előtt álló legfontosabb gazdasági és politikai célkitűzések megvalósítását segíti elő. Ä dolgozók javaslótól nyomában... A Tolnanémedi Kendergyárban A Toinanémedi Kendergyár megyénk egyik legnagyobb róst- kikészítő üzeme. Ebben az évben nagy építkezés volt a gyárban, szinte rá sem lehet ismerni a régi üzemre. Átépítették a tető- szerkezetet, megmagasították a falakat, a dolgozók világos, szel- lős, egészséges helyiségekben végzik munkájukat. A beruházások következtében növekszik a gyár termelése is. A kendergyári dolgozók azon bán nem csak felülről várják a segítséget a munka megjavításához, hanem maguk is tevékenyen hozzájárulnak újításaikkal, ja vaslataikkal a termelés fejlesztéséhez. A több, mint két hónappal ezelőtt tartott üzemi értekez let alkalmával harminckilenc javaslatot tettek újításra, ésszerűsítésre, a munkák jobb megszer vezésére, amelyek egyrészét már meg is valósították a gyárban, többet pedig a jövő évi műszaki fejlesztési tervbe vettek be. Technológiai utasításba vették be Farkas Márton áztatós javaslatát, hogy huzamosabb esőzés idején a túláztatás megelőzése érdekében a medencéket egykét nappal előbb kell kivetni.. A/ ősz eleje óta már így áztatnak, r.incs is már túlázott anyag, ami a minőséget rontaná. Megvalósították Sebestyén István javaslatát is a kazlakat letakaró pony vák megóvására. Nagy Imre óla jozó javaslatára állandó lóré kar í)antartót állítottak be, így a kocsik könnyebben járnak, gyor sebban megy a kender beszállítása a telepre. Az tizem két törobrigadja teljesítményét korábban együtt számolták el, nem tudták külön választani, mivel a törőhelyiség be mindig egy-egy kocsi kórót toltak be, abból dolgozott mindkét brigád. Azóta már megvalósították Miklós István karban tartó javaslatát, mindig előre tol nak tartalékba két kocsit, így külön kocsikról dolgozik a két bri gád, külön lehet mérni teljesítményüket, verseny alakulhat ki a brigádok között. A rázónál a pozdorja elzáró rácsot — mely csak rá volt helyezve a garatra — Izsák István karbantartó kovács javaslatára rögzítették, így kevesebb kóc kerül a pozdorja közé. A javaslatok nagy részét — amelyeket azonnal nem tudtak megvalósítani, — a műszaki fejlesztési tervbe vették be. Ilyen többek közt Mózes János javaslata a kondenzvíznek az áztató- hoz vezetése, amivel emelni fogják az áztatóvíz hőfokát. Ilollósi Sándor áztatós az áztatómedencék vízszintkülönbségének kikü szöbölését javasolta, amivel bevezethetik a folyóvízes áztatást, ez nem csak azt eredményezi, hogy tisztább, jobbminőségű lesz az áztatott kender, hanem 20—25 százalékkal le tudják rövidíteni az áztatási időt. A dolgozók javaslatainak helyes elbíráslása, megvalósítása a termelés, a termelékenység növelését, a takarékos gazdálko dást, a minőség javítását segíti élő a Toinanémedi Kendergyárban. HUSZONNÉGY ÚJÍTÁSI JAVASLAT, egy vaskos dosszié tartalma várja a SL montornyai Bőrgyár újítási előadójának fiókjában, hogy dönisenek sorsa felől. Van köztük, amit már két hónapja adtak be, van olyan, ami egy hónappal fiatalabb „csak” négyhetes. Mindegyik szabályszerűen kitöltve, műszaki leírással, szakvéleménnyel ellátva. Az újítási lapokon csak egy rovat üres: Elfogadták-e? Persze, nemcsak az újítási javaslatok várják a döntést, hanem az emberek is. Munkások, műszaki dolgozók, akik magukénak érzik a termelés fejlesztésének, a minőség javításának, a takarékosságnak ügyét, akik törik a fejüket, hogyan lehetne jobban, ésszerűbben dolgozni. Olyan emberek, akik nemcsak szavakban fogadják el a párt ■politikáját, hanem fittekkel válaszolnak a párt felhívására — és akiknek bizony nem egy esetben kedvét szegi a javaslatok bürokratikus intézése ,illetve semmibevevése. Néhány az újítási javaslatok közül: Tóth József villanyszerelő a „Triumph” cserzőhordók irányváltoztatását javasolja higanykapcsolóval megoldani. A hordók ezzel időközönként változtatnák forgásirányukat, a bennük lévő nyersbőr nem göngyölődne össze, jobban cserződ- ne, javulna a minőség. Ugyanakkor elkerülnék azt is, hogy áramszünet esetén nagyobb üzemzavar keletkeznék. A növényi cseres gyárrészleg és a mechanikai Részleg vezetőjének szakvéleménye szerint nagyon hasznos lenne az újítás bevezetése. Van az újítási javaslatok közt olyan is, ahol a dolgozók nem várták meg a döntést, hanem közben bevezették azt. Ilyen Sziládi István bádogos újítása a box- szárítq fűtése teljesítményének növelésére, vagy Szabó Sándor meszes térmunkás javaslata a kén^triumfőző berendezés átalakítására, amivel a korábbi tizenhét óra helyett öt óra alatt főznek egy hordó kénnátriumot. Van olyan javaslat is, amihez még a rajzok hiányzanak. A gyár újítási előadója szinte naponta kilincsel az igazgatónál, főmérnöknél, hogy foglalkozzanak az újítások elbírálásával. Az elvtársak, elsősorban Róna elv- társ a gyár főmérnöke pedig „nem ér rá”, annyira elfoglalja a termelés irányítása, a tervek teljesítése. Az üzemekben, a falakon egymást érik a feliratok, amelyek újításra, észszerűsi- tésre hívják fel a dolgozókat. Számtalan esetben hangzott termelési értekezleteken, taggyűléseken, hogy milyen nagy. jelentősége van a termelés fokozása, gazdaságosabbá tétele szempontjából a dolgozók újítási mozgalmának, a dolgozók javaslatainak. Ne hagyják ezt figyelmen kívül a gyár vezetői. És természetesen azt sem, hogy hazánkban törvény írja elő a dolgozók újítási javaslatainak rövid időn belüli elbírálását. J. J. A tilológép kerekei sebesen forognak. Megtépik a kusza kóctömeg szálait és kiűzik belőle a pozdorját. Ügyesen kell megfogni a kócot, tudni kell, hogy miképpen szabad és meny nyit a tilolókésekhez nyomni, hogy a munka is jól menjen meg a kéznek se legyen baja. Amikor beléptem a tágas ti- lolóterembe rögtön feltűnt a tilósor szélén egy alacsony, für ■gemozgású asszony. Úgy éreztem. első látásra, hogy minden mozdulatát külön átéli. Egész lényével a munkában él, min den porcikája reagál a munka ütemére. Megnéztem a többieket is. ök is mozogtak, illeszt- gették a kócot, de valahogy nem így, nem ilyen mély érzéssel. Nem szoktam csodálkozni az énekeseken, zenészeken, akiket a mély művészi átélés, a zene ritmusa késztet különös energi kus mozdulatokra, de elcsodál koztam ezen a tiloson, mert én Egy a sok közül nem láttam eddig a tudásban sok művészetet. Pedig van. Ezt tőle tudtam meg, Berta József- né „Kiváló Dolgozódtól, aki hat éve dolgozik a Dombóvár Kendergyárban, — mert ő volt ez a különös mozgású tilos. Minden marok kóc más. Vagy kevesebbet, vagy többet vesz egyszer kézbe a tilos. Aztán különböző a kóc kuszáit sága, szárazsági foka, pozdorja tartalma és sok egyéb. Ezt csak az tudja érezni, aki csinálja, aki több év óta tízpercenként fog kézbe újabb markot. .. Meg aztán az érzi, aki szedeti ezt a munkát. Berta Józsefné nagyon szereti munkáját, s . ezért érzi nagyon annak minden mozzanatát. Nemcsak a munkáját szereti, hanem sok mindent szeret' az életben, ö nagy különbséget tud tenni a múlt és a jelen között. 1924-ben született Szemcsepusztán, tizenegyen voltak testvérek. Szülei cselédek voltak az uradalomban. Még iskolába se járhatott olyan korán cl kellett kezdenie dolgozni. Dombóvárra úgy került, hogy elszegődött Strausz „úrhoz”, a gazdag szesznagykereskedőhöz cselédnek. Dombóváron ment férjhez. Férje is többszörös sztahanovista a II. Téglagyárban dolgozik. Bertáné nagyon megérti, hogy mit jelentett neki és csa ládjának a felszabadulás. Lánya elvégezte, fia most végzi az általános iskolát, mindkettő előtt nyitva áll szocialista éle- ünk minden lehetősége. Férjével együtt szépen keresnek, jól élnek. Tudja azt is, hogy mit jelent sztahanovistának, kiváló dolgozónak lenni. Szeretik társai is bent a tilolóban, meg aztán most járt Pesten éle Új lakásba költöztek . • . Az elmúlt héten adták át rendeltetésének Hőgyészen a téglagyár melletti hatlakásos házat. Azóta már be is költöztek a lakók, — téglagyári munkások — a korszerű fürdőszobás lakásokba. hírek a dunaföldvári üzemek életéből KENDERGYÄR A Forradalmi műszak versenylendülete következtében 111 százalékra teljesítette a gyár termelési tervét november első dekád.jában. Az egyé ni teljesítményekben kitűntek Puha Lászlóné, Piroska Ta- másné és Földelevics Imréné, akik 186—173, illetve 156 százalékos teljesítménnyel dolgoz tak. A dekádban átlag 4,4 százalékos szálhozamot értek el. Zsigmond Mihályrlé 2 százalékkal, Móró György és Törteli Ferencné 1 százalékkal múlták felül az átlagot. Nem lehet megdicsérni a Petőfi sztahanovista rázós bri gádot, amelynek tagjai 78 százalékos átlagteljesítményt értek el november hó első dekád- jában. VEGYESIPARI ÉS JAVÍTÓ VÁLLALAT Október havi termelési tervüket 104,7 százalékra teljesítették 2,3 százalékos abszolút béralap-megtakarítást értek el. Az egy. főre eső termelési érték a tervhez képes! 4,8 százalékkal emelkedett. A válla lat munkáját a megrendelések megnövekedése jó irányban befolyásolta. CIPÉSZ KTSZ A Forradalmi Műszakban élénk versenyszellem bontatében először, kitüntetésből küldték el a vállalat központjá ba a november 7-i ünnepségre. Látta gyönyörű fővárosunkat, új hídjainkat, a Szabadságszobrot, és este látta szikrázni a tornyokon a győzelmes október vörös csillagjait. .. Nemcsak a megbecsülés és tisztelet adja neki tudtul kiváló munkájának elismerését, hanem keresete is. Megnéztem a bérlapját, keresete júliusban 1371.39 forint, augusztusban 1330.50 forint, szeptemberben 1360.10 forint és így tovább. Berta Józsefné élete, múltja és jelene egy a sok közül, azok közül, akiket a múlt rendszer mélyéről a mi társadalmunk emelt fel az elmúlt tíz esztendőben az igazi emberség fokára, ahol munkájával új szépsé geket és jólétet teremthet az egész közösség és saját maga javára. —is—os— kozott ki a Dunaföldvári Cipész KTSZ-ben. A gumiSrészleg többszörös újítója, Holmár József, újfajta talpgyártási eljárást dolgozott ki annak érdekében, hogy az anyaghiány ne menjen a tervteljesítés rovására. A Holmár József újításával gyártott gumitalpaknál felhasználják az eddig hulladékba került gumiport is 33 százalékos arányban. A talp ezenkívül 30 százalék nyersgumit és 30 százalék kötőmasszát tartalmaz. Ennek az újításnak nemcsak az anyag- takarékosság terén van hatalmas jelentősége, hanem ötszörösére emeli az egy főre eső termelés mennyiségét azáltal, hegy olyan munkafázisokat tesz feleslegessé, mint a kivágás, formázás, tisztítás és a varrás. Holmár József újításának köszönhető elsősorban az, hogy a szövetkezet 105,5 százalékra teljesítette október havi tervét és nagymértékben teljesítette túl a november 7 tiszteletére tett vállalását. A Forradalmi Műszakban született meg Holmár Józsefnek egy másik újítása is, amelyben újfajta talpragasztási eljárást dolgozott ki. Az új eljárás teljesen megakadályozza a gumitalp leválását a csizma fejről és emellett a talpalás talpkilogrammonként 19 forinttal kerül kevesebbe mint eddig. ■ • . ÉPÜLETKARBANTARTÓ KTSZ A Szpartakusz asztalosbrigád, amely a Forradalmi Műszakban 180 százalékos normateljesítménnyel dolgozott, november 14-én hozzákezdett a dunaföldvári 10-es számú új földművesszövetkezeti bolt berendezésének elkészítéséhez. A munkálatok rendes körülmények között az élőkalkuláció szerint egy hónapot vennének igénybe, de a brigád tagjai, Jendrolovits, Jákhalmi és Sörös elvtársak felajánlották, hogy tovább fokozva a forradalmi műszak munkalendületét, a boltberendezést december 1-re befejezik.