Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-20 / 272. szám

1955. NOVEMBER 20. NAPLÓ 5 FALTAINK ÉLETÉBŐL Téli munkák a tss-ben iá! halad a kapások betakarítása Termelőszövetkezeteinkre nem kis feladat hárul most az ősz fo­lyamán. Az év közben megyénk tsz-einél jelentős felfejlődés volt, amelynek következtében a gaz­dák által behozott kísparcellákat tagosítani kellett. Megnövekedett a terület, ezzel párhuzamosan a gabonavetésterület is. A tsz tag­ságnak tehát teljesíteni kell a fel emelt vetési tervet, de végezniük kellett a kapások betakarítását is. A bonyhádi járásban közel 90 százalékra mondható a tsz ek cukorrépa betakarítása, valami­vel rosszabb a kukoricatörés üte­me. De találhatunk a járásoan több olyan tsz-t, ilyenek a zotn- bai Béke és a Szabadság, a bony­hádi Haladás, a grábóci Alkot­mány, a nagyvejkei Uj Élet és a teveli Alkotmány Termelőszövet­kezetek, akiknek tagjai közel 300 holdon befejezték a kuko rica törést. Hét mázsa részesedés körtéből Az egészévi szorgos munka eredménye igazán most tapasz talható, év végén a zárszámadás kor. Ilyenkor tudják meg a f-idcli Kossuth Termelőszövetkezet t.,cr jai is, hogy munkájukkal hogyan segítették a közös vagyon gyara­podását. Nemcsak a közös vagyon gya rapodott, hanem az a mennyiség is, amelyet egy munkaegységre kiosztottak, legyen az búza, ku­korica, burgonya, vagy egyéb. A terményféleségeken kívül a Kossuth TSZ tagjainak jó jöve­delmet biztosított a gyümölcsös is Különösen a körte adott kitűnő termést, 2.30 kiló körtét osztot­tak munkaegységenként. Takács György, Petróczi József, Vass Imre tsz tagok például 7—7. il letve 6 mázsa téli körtét kaptak munkaegységeikre. A dunaszentgyörgyi Szabad­ság Termelőszövetkezet tagjai legnagyobb részben végeztek már az őszi mezőgazdasági mun­kákkal. Sebők József elvtárs, a tsz elnöke arról beszélt, hogy a tsz tagjai, mivel foglalkoznak a tél folyamán. Tagságunk többsége a tél fo’ lyamán fakitermelést fog végezni — mondotta. — A kitermelt fát és a már meglévő 47 darab rön­köt feldolgozzák. Tavasszal egy 100 férőhelyes istállót akarunk Ezév nyarán a bonyhádi já­rásban két termelőszövetkezet alakult, az egyik Mucsfán Gábor Áron néven, a másik a bonyhádi Haladás Termelőszövetkezet, amely I. típusú tszcséböl alakult át. Irtunk már többször arról, hogy a járási tanács dolgozóiból egy szakcsoport alakult, akik mindenféle téren segítették és se gítik ma is a két termelőszövet kezetet. Szomor Ferenc elvtárs, járási főagronómus szinte min den héten ellátogat az új tsz-ekbe és segít a felmerülő problémák elintézésében. Segítették a tsz-eket például azzal, hogy központi készletből kölcsön vetőmagot utaltak ki. A Gábor Áron TSZ 150 mázsa bú­zát, 35 mázsa őszi árpát, 10 má zsa rozsot, a Haladás TSZ 40 mázsa búzát és 20 mázsa őszi árpa vetőmagot kapott kölcsön. A gépállomás mindkét tsz-nek biztosított egy-egy mezőgazdászt, hogy azok segítségével mielőbb építeni. Az istállóhoz szükséges gerendát, lécet és egyéb faanya­got most a tél folyamán készít­jük el. Ezenkívül melegágyi ke- retekjei készítünk. A hidegebb idő beálltával pedig nádat vá­gunk. A felsorolt munkákon kívül a tél folyamán a tsz tagok apró ágyacskákat, asztalokat, kis pa dókat is készítenek a tavasszal megnyíló bölcsőde és napköziott­hon mintegy 40—50 gyermek­lakója számára. szép eredményeket érhessenek el. Állami gazdaságaink a ve­tés munkái mellett nagy gon­dot fordítanak arra is, hogy betakarítsák a kapásokat s a letisztított területeken elvégez­zék a mélyszántást. Ebben a munkában a Fornádi Állami Gazdaság az első 80 százalékos teljesítményével, majd utána Leperdpuszta következik 62, Nagytormás 57 és Gerjen 53 százalékos teljesítéssel. ötven százalék alatt van nak: Biritó-puszta, Kajmád, Megyénkben több középisko­lai DISZ szervezet nyújt se­Kanacs, Alsóleperd, Sárköz. Különösen kevés mélyszántást végeztek az alsópéli és a hő- gyészi gazdaságban. A mély­szántási tervüknek még az egynegyed részével sem vé­geztek. Mindez abból adódik, hogy a gazdaságon belül rossz a gépkihasználás, helytelen a gépirányítás és sokat állnak a gépek. Jobb szervező és irá­nyító munkára lenne szükség ebben a két állami gazdaság­ban. gítséget az őszi termények be­takarításában. A szekszárdi Gáray János általános gimná ziumból 100 fiatal segített a kukoricatörésben a helyi „Béke“ Termelőszövetkezet­nek. A napokban pedig egy tanulmányi kirándulás alkal­mával 150 mázsa szőlőt szed­tek le a Kajmádi Állami Gaz­daságban. A g'yönki és a domb­óvári középiskolák diszistái is bekapcsolódtak a „Fiatalok a tiszta földekért“ indított moz­galomba. A gyönki gimnázium fiataljai több mint 10 hold­ról takarították be a kukorica­szárat, a Dombóvári Tanító­képző és a Gimnázium tanulói az Alsóleperdi Állami Gazda­ságnak segítettek, három napi munkával a répaszedésben. Kocsolán az úttörők is részt- vesznek a betakarításban. Egy 35 tagú úttörő-csapat a hely­beli Vörös Csillag Termelő- szövetkezet másodvetésű bor­sóját szedte fel és ezzel elő­segítette a szántás-vetés gyors befejezését. Egy uj tsz tagjai munkában Ez év márciusában alakult a németkéri Béke Termelő- szövetkezet. Akkor 233 holdon 22 család 33 taggal kezdte meg a közös gazdálkodást. Az alakulás óta eltelt pár hónap arról tanúskodik, hogy az új tsz tagjai jó munkát vé geztek, ezt igazolja az a tény, hogy földterületük 400 holdra a tagok száma pedig 55 főre gyarapodott. A Béke TSZ tagsága jól dol­gozott az ősz folyamán, amely­nek eredményeként földbe ke­rült az eredetileg tervezett 115 hold helyett 150 holdon a búza magja. A vetés befejezése után hoz­záláttak a közös vagyon gya­rapításához. Megkezdték egy 20 férőhelyes sertésfiaztató építését. Megkezdték 2 lakürmáGyrépa prizmáját A vetés fontos és nagy mun­kája mellett állami gazdasága­inkban minden erőt mozgósíta­nak az ősziek minél gyorsabb betakarítására. Több állami gazdaságban már felszedték a takarmányrépát és a cukorré­pát s jónéhány gazdaságban megkezdték a takarmány- répa prizmázását. így többek között az Alsópéli Állami Gaz­daságban 1500, a Biritó-puszta] Állami Gazdaságban 2880, a Fornádi Állami Gadzaságban 1300, a Gerjeni Állami Gaz­daságban 3200, a Leperdpusz- tai Állami Gazdaságban 1200 és a Nagytormási Állami Gaz­daságban 4000 mázsát prizmáz- tak november 11-ig. A fent említett hat állami gazdaságban eddig 14 080 má­zsa takarmányrépa prizmázása van készen. Megkezdődött a téli gépjavítás A pincehelyi gépállomás átalakított szerelőcsarnokában szaporán folyik a munka, javítják a gépeket. A képünk azt örö­kíti meg, amikor Mater József szerelő alkatrészt helyez el a zetor traktorba. Munkáját Császár József műhelyvezető ellenőrzi és Bánhidi János brigádvezető szemléli. Kicsit távolabbról Császár András fsz-tag győződik meg arról, hogy kifogástalanul javítják ki azt a zetor-traktort, amely a jövőben az ő termelőszövetkeze­tében is dolgozik. Segítik az újonnan alakult tsz-eket Középiskolások segítsége ftlég mindig nem rendeződött A Tolnai Napló 1955. október 19-i számában cikket közöltünk „ígérgetések helyett több segít séget vár a kistápéi Uj Élet Ter­melőszövetkezet’’ címmel, mely ben megbíráltuk a bikácsí erdé­szetet, a Kistápén működő do­hánykutató és kísérleti gazdasá­got, valamint a Paksi Járási Pártbizottságot és a járási szer­veket, amiért nem adták át a ter­melőszövetkezetnek a szükséges területet és épületet, illetve nem ■segítettek ezek kiharcolásában. A bírálatnak nem lett foganatja, ■és MARADT MINDEN A RÉGIBEN. Most a napokban a Bikácsi Köz­ségi Tanács VB. elnöke levelet küldött szerkesztőségünkbe, melyben a következőkről számol be: ,,A Dohánykutató és Kísérleti Gazdaságok Központja azzal a kéréssel fordult Bikács község tanácsához, hogy a Tölgyfamajor bán lévő egy darab istállóra az ott lévő két családos lakóépület­re, továbbá Kistápén az öreg ma jorban lévő egy darab romos is­tállóra dohánypajta építés cél­jából a bontási engedélyt adja ki. Vince elvtárs a következőkben ezeket írja: Ebben a cikkben ke­mény bírálat érte többek között a dohánykísérleti gazdaságot. Mindannyian abban a reményben voltunk, hogy most már komoly intézkedések történnek és a kísér leti gazdaság is megváltoztatja álláspontját. Sajnos, azóta AZ ígéretek, ígéretek MARADTAK , — sőt szaporodtak — és a tsz- nek még ma sincs istállója, aho­va a közös állatállományát összevonhatná. Amint látjuk a fenti gazdaság ezen úgy akar „segíteni”, hogy egy 100 és egy 50 férőhelyes istállót kíván lebontatni, továbbá két lakóházat. Ezek az épületek a tsz birtokán vannak és a tsz tulajdonát képezik, illetve annak újonnan belépő tagjaié, akik a mai napig is becsülettel fizetik a törlesztési részleteket és az adót. Mivel indokolja a gazdaság a lebontást?! Idézzük: „Ismeretlen kezek ezen épületből ajtókat, ab lakokat, jászlakat, valamint a mennyezetet elhordták, így az is tálló összeomlása várható.” Néz zük meg kik ezek az „ismeretlen kezek?” A dohánykísérleti gaz daság pénztári bizonylatai kö zött megtalálhatók ezeknek az ismeretlen bontóknak és állami vagyon tönkretevőinek aláírásai, hisz ezért a gazdaság busásan megfizette őket. (Napi 100, illet ve 40 forintjával.) NÉZZÜK MEG, hogyan kerültek az épületek a gazdaság „tulajdonába”. 1952- ben az itteni erdészet nagy állat- állományt kapott, istállóra volt szüksége, két évi használatra bér bevette az akkor még I. típusú Áz elmúlt hónapban is a harci Uj Élet TSZ-ben fejtek legtöbbet Megyénk 22 törzskönyvezett tehenészettel rendelkező termelő­szövetkezete versenyez azért, hogy melyik tsz-ben fejnek leg­többet. Eddig szinte hagyományé san már hosszabb idő óta a harci Uj Élet Termelőszövetkezet ve­zet a tejtermelési versenyben. Október hónapban 11.1 liter volt az istállóátlag és 12.9 liter a fe- jési átlag. A fejési versenyben sokszor 'volt az elsők között a romba! Szabadság és a zomba! Béke Tér melőszövetkezet. Október hónap­ban azonban megváltozott a sor­rend. Második helyre került az aparhanti Március 9. és harma­dik lett a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet. Jó ered­ményt értek még el a bonyhádi Szabad Föld, a fácánkerti Vörös Hajnal és a tengelici Petőfi Ter­melőszövetkezetek, ahol a napi fejési átlag meghaladja a 10 litert. a kistájéi Uj Ele! ISI sorsa Béke TSZCS-töl. Az erdészet ebbe az épületbe 86 000 forint értékű anyagot építtetett be: já szolba és a mennyezet lepadló- zásába, sározásába és a lakóhá­zak rendbetételébe. Az erdészet később az épületeket átadta a Kanacsi Állami Gazdaságnak, az pedig továbbadta a ..Kistápái Do hánykísérleti Gazdaságnak”. Mi­vel azonban a szerződés már egy éve lejárt és a TSZCS az ősz fo­lyamán termelőszövetkezetté ala kult át, szüksége van az átadott épületre. Szívesen megfizetné a befektetett 86 000 forintot is, ha ezeket a gazdaság „ismeretlen kezei” ki nem hordták volna. Nézetünk szerint itt lenne az ideje, ha a járási tanács egy­helyben topogása és erélytelen sége után végre. a megyei szer­veink vennék a kezükbe az ,,Uj Élet” sorsát és PONTOT TENNÉNEK a vitás problémákra. Azokat pe­dig, akik a népgazdaságunk drá­ga forintjainak tízezreit a fenti módon pocsékolják el, és épüle­teinket teszik tönkre, odajussa­nak ahová valók. Mégis csak tűrhetetlen, hogy egyes vállala­tok hogyan akarják tönkretenni a népgazdaság vagyonát, szórják a nép pénzét és meg akarják semmisíteni egy újonnan alakult és jól induló termelőszövetkezet tagságának munkakedvét, vala mint a pártunkhoz és a szociaüz mus építéséhez fűződő szoros kapcsolatát.” Példamutató traktorosok Állami gazdaságainkban egyre több traktoros fejezi be az éves tervét, sőt, túl is teljesítik. A Nagytormási Állami Gazda­ságban, ahol az egy gépre esőterv (G. 35-ös) 660 normalhold, a traktorosok legtöbbje már teljesítette ezt a tervet. Szerb László 1157, Takács András 1017, Vargha Ferenc 1000, Pesti György 931, ifjú Kiss János 919 és Fejős István 914 normál­holdat vágzett el az egy gépre megszabott 660 normálhold he­lyett. Az üzemanyag fogyasztás jóval a megengedett alatt van. A Sárközi Állami Gazdaságban a G. 35-ösök terve 750 nor­málhold egy évre. Handl János ezzel szemben 1126, Kapási Ist­ván 1010 és Csötönyi Ferenc 906 normálholdat teljesített gépé­vel üzemanyag felhasználásuk is kevesebb a megengedettnél. Fornádon Győri József és Früher István, Gerjenben pe­dig Szabó János ért el kimagasló teljesítményt. A legjobb munkál a nagytormási gazdaság traktorosai vé­gezték, mert az összes gépre eső munkát globálisan már teljesú tették. Ezek a példamutató traktorosok jól szervezett munkájuk­kal elősegítették, hogy a gazdaságok előbb befejezhessék a ke­nyérgabona vetését, ezáltal biztosítják, hogy jövőre bővebben teremjen a föld. MEGJEGYZÉS „Villám99 instruktorok Tolna megye valamivel kisebb, mint Heves rxigy Bácskiskun megye. De azért itt is jó időre van szükség ahhoz, hogy valaki ilyen, vagy amolyan megyei prob­lémával megismerkedjen, annak valódi­ságáról a gyakorlatban is meggyőződjön és esetleg segítsen a felmerüli probléma helyes megoldásában. De ezideig itt Tol. nában sem akadt olyan funkcionárius, aki egy nap alatt elintézett volna bár­milyen megyei jellegű problémát. A Föld művelésügyi Minisztérium két kiküldötte Kovács Ferenc és Nagy István azonban „bebizonyították”, hogy Tolnában is le­het gyorsan „dolgozni”, gyorsan „intéz­kedni”. A két kiküldött beült Szekszárdon egy személygépkocsiba és Tamási felé vette az irányt. Tamásiból Dombóvárra, Domb óvárról Bonyhádra és Bonyhádról Szak- szárdra kocsikáztak. Természetesen út­közben meg is álltak. Dombóváron a Tüske-pusztai Vörös Sugár Termelőszö­vetkezetnél például megállapította az egyik, hogy azért alacsony a fejési átlag, mert nem hozzáértő emberek dolgoznak a tehenészetben. Ebben igaza is van. De mindez azért történt így, — állapította meg az instruktor —, mert a termelőszö­vetkezet elnöke és párttitkára között sze­mélyi ellentét van. És, hogy intézzen is valamit, úgy döntött, hogy bemegy a Dombóvári Járási Pártbizottsághoz és kéri a titkár segítségét az említett prob­léma megoldásáhez. De mivel „instruk­torunk” mindenben oly gyors, e tekintet­ben is gyorsan gondolkodott, úgyhogy mire a járási pártbizottság elé érkezeti a kocsi, úgy döntött, hogy mégsem, megy be, mert sietni kell Szekszária. Útköz­ben azonban mégis megálltak az instruk torok a bonyhádi járás egyik kis közsé­gében, ellátogattak itt is a termelőszöv>et- kezetbe. Az agronómust alaposan „ledo­rongolták” azért, mert nem gondoskodott arról, hbgy egy vékára való silónakvalót elkészítsenek. Az agremómus, idős Marczy Tivadar azonban nem „szív­bajos” megmondta a véleményét a kül­döttnek. Megmagyarázta, hogy ma nem lehet káposztáshordóban silót készíteni. Egy vékára való répafejet pedig nem le­het egy 100 köbméteres betonsilóba el­tenni. Különben is az említett répafej azért „hevert” a termelőszövetkezet köz­pontjában, mert ezt etették. A kiküldött bár nehezen, de egyetértett az agronó- mussal és innét is tovább vette az út­irányt. Bonyhádról irány Szekszárd. Itt a két földművelésügyi minisztériumi kiküldött „elkapta” a megyei főállattenyésztőt, mert láttak a megyében tetves kandisz­nókat. Még megbeszéltek egyet-mást és mint akik jól végezték dolgukat, vissza­mentek Budapestre * Mikor ezt a történetet megtudtam, úgy döntöttem, hogy megírom. Bár a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon ez ellen tiltakoztak, mondván úgy sem lesz ennek semmi értelme. Gondoltam mindegy, én akkor is megírom. Ha többet nem, leg­alább azt elérjük vele, — azt szeretnénk elérni, — hogy Budapestről még a Föld­művelésügyi Minisztériumból se küldje­nek megyénkbe ilyen „villám” instrukto­rokat, mert ezekből Tolna megyében is van elég. MOLNÁR LÁSZLÓNÉ. Fernád végezte a leitübk mélyszántást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents