Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-20 / 272. szám
rouuu ügyetQü i Könyvt&r PÉCS XII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM. ÁRA: 50 FILLER. Világ proletárjai egyesüljetek r~ A MAI SZÁMBAN: Kuznyecovnak, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetőjének sajtó- értekezlete (2. o.) — Harminchét éve aiakislt meg a KMP (3. o.) — Még mindig nem rendeződött a kistápéi Űj Élet TSZ sorsa (5. o.) — A Honsz ereíetnck Tolna megyei nép- költészeti hagyományai (6. o.) — A dolgozók javaslatai nyomában ... (7. o.) TOLNAMEGYEI PA'RTBIZÖTTJA'GA'NAK LAPJA VASÁRNAP, 1955. NOVEMBER 20. Äss ipar technikai haladásáért A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt, — különösen az első ötéves terv időszakában — hatalmas méretű fejlődésen ment keresztül hazánkban a szocialista ipar. Nagy alkotások, új gyárak, iparágak egész sora bizonyítja ezt, de megmutatkozik az ipar fejlődését tükröző statisztikai adatokban is. Az ipari termelés ma háromszorosa az 1938. évinek, a nemzeti jövedelemnek pedig 63,9 százalékát teszi ki, hazánk ipari országgá-.fejlo- dött. Aránylag rövid idő alatt — kapitalista viszonyok közt elképzelhetetlen gyors ütemben — tettük meg ezt a nagy utat. Bár megyénk túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű, de itt is rohamosan fejlődött az ipar. Nincs olyan ipari üzem a megyében, amely új épületekkel, üzemrészekkel, berendezésekkel ne gazdagodott volna. Államunk sokmillió forintot fordított megyénk iparának fejlesztésére is. Korszerű futószalagokon dolgoznak a Bonyhádi Cipőgyárban, új, modern gépekkel felszerelt talpgyár épült a Simontornyai Bőrgyárban, most épül az új zománcozócsarnok a Bonyhádi Zománcműveknél, nagy építkezések folynak, illetve fejeződtek be kendergyárainkban és sorolni lehetne azt a sok, nagyjelentőségű beruházást, ami megyénk üzemeiben is elősegítette a termelés, a termelékenység növelését, a műszaki színvonal emelését. Mégis, az elmaradás veszélye fenyeget bennünket. Világszerte ellenállhatatlan erővel fejlődik a technika, új nagytermelékenységű gépek, új anyagok, erőforrások jelennek meg a tegnap még korszerű eljárások elavulnak, hogy átadják helyüket az újaknak. Pártunk Központi Vezetőségének az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott nagyjelentőségű határozata erre figyelmeztet bennünket. Arra, hogy iparunk műszaki fejlesztésénél nem használtuk eléggé ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, iparunk viszonylag elmaradt más országok iparától. Nem a legkorszerűbb technikával dolgozik, nem használjuk ki eléggé a termelékenység fokozásának, a gyártmányok javításának, olcsóbbá tételének számos lehetőségét. Napirendre került a technika gyorsabb ütemű fejlesztése azért is, mert a termelés fokozását már nem érhetjük el azzal a módszerrel, amivel „z első ötéves terv idején. Ebben az időszakban a termelés növelésének mintegy kétharmad részét az új munkásoknak a termelésbe állításával értük el és csak egyharmad részét a termelékenység növelésével. Most már nem lehet aránylag ennyi új munkást alkalmazni az iparban. A, termelés növelését döntően a termelékenység emelésével, tehát a technika fejlesztésével kell megoldani. A termelés fokozására pedig szükség van, népünk növekvő szükségleteinek kielégítésére, az életszínvonal állandó emelésére, egyre több árura van szükség, több, olcsóbb, jobbminőségű ruházati, élelmezési cikkre, kultúrcikkre, közlekedési eszközre, a feldolgozó iparnak ennek következtében több, korszerűbb gépekre, alapanyagokra. Külkereskedelmünk fejlesztése — ami szintén fontos feltétele az életszínvonal növelésének — szintén megköveteli a műszaki színvonal emelését. Az ipar műszaki fejlesztésében nagy jelentőségük van a beruházásoknak, korszerű gépek beállításának. Nagy táviatokat nyit meg e téren üzemeink előtt a második ötéves terv. Azonban nem szabad mindent ettől várni. Helytelen az a nézet, hogy csak Komoly beruházásokkal lehet egy egy üzemben fejleszteni a technikát. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnél például elfekvő, használt gépekkel, alkatrészekkel, saját műhelyben előállított berendezésekkel gépesítik a nyersgyártást a szak- csi téglagyárban. így mintegy 150 000 forintos költséggel nem csak kétszeresére emelik a gyár termelését, hanem javítják a tégla minőségét is. Köradagolót építenek a bonyhádi és a teveii gyárban. Sió- agárdon, egy üzemen kívüli téglagyárban pedig viszonylag kevés költséggel szemcsézett trágya gyártását kezdik meg, amivel milliós beruházást takarítanak meg. Az üzemekben lehetőség van a gyorsan megtérülő beruházásoknál arra, hogy hitelt kapjanak. így a Simontornyai Bőrgyárban a jövő évben új üveglapos szárítót építenek, az ezzel elért felülethozam növekedés a felsőbőröknél azt eredményezi, hogy a szárító átépítésébe befektetett pénz egy év alatt megtérül. Az új gyártási eljárások, technológiák kidolgozása elsősorban a műszaki vezetők, mérnökök, kutatók feladata. De sokat segíthetnek ebben a dolgozók, akik gyakran mondják el egészséges, a jobb munkát elősegítő javaslataikat, elgondolásaikat. Sokan közülük több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a termelésben. Az utóbbi hónapokban — a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele nyomán — fellendült az újítómozgalom az üzemekben. A Bonyhádi Zománcgyárban például tizenhárom újítási javaslat bevezetése csak ebben az évben 170 ezer forint megtakarítást eredményez. Az üzemekben segíteni, bátorítani kell a dolgozók újítómozgalmát. A Központi Vezetőség hatá rozata kimondja, hogy meg kell javítani az ippr vezetését. Igen nagy jelentősége van ebből a szempontból az ipari vezetők szakmai továbbképzésének. Sajnos, megyénk ipari üzemeiben alig találunk olyan műszaki, gazdasági vezetőt, aki rendszeresen tanul, ezen kell sürgősen változtatni. Az igazgatók, a műszaki vezetők előtt most az a feladat áll, hogy minden erejükkel segítsék elő üzemükben a technika fejlődését. Az üzemi párt- szervezetek magyarázzák meg minden dolgozónak a határozat jelentőségét, a tennivalókat. Ellenőrizzék a gazdasági vezetőket és lépjenek fel minden maradi nézet, a technika fejlődésének minden akadálya ellen. A pártszervezetek útmutatása nyomán a szakszervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelőmunkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezésében meglévő formalizmust, bürokratikus jelenségeket, segítsék elő a dolgozók szakmai továbbképzését. A Központi Vezetőség határozatának megvalósítása nem megy máról holnapra, az hosszú időre szabta meg a feladatokat. Végrehajtásához szükség van minden kommunista, pártonkívüli dolgozó, műszaki és gazdasági vezető példamutató munkájára. Eredménye pedig szilárd alapot teremt az egész nép jólétének szakadatlan emeléséhez. Törlesszik adósságunkat —gyorsítsuk meg a begyűjtést fidisság nélkül kezdik az új évet A dunakömlődi tanács végre hajtó bizottsága az ősziek vetésével és betakarításával egyidő- ben nagy gondot fordít a begyüj tésre. A kukoricát 83, á napraforgót 95, a burgonya begyűjtését eddig 94 százalékra teljesítette a község. Az állat és állati termékekből van némi lemaradás különösen a baromfiból és a sertésből, de a községi pártszerve zet és a tanács ügy határozott, hogy ezeket a hiányosságokat is felszámolják. Ebben a munkában nagy segít séget adnak a tanácstagok, akik a körzetükben a vetés szorgalma zásával egyidőben felvilágosító munkát végeznek a begyűjtéssel kapcsolatban. Figyelmeztetik a gazdákat, hogy a beadást nem érdemes halogatni, mert minden képpen teljesíteni kell, s aki késlekedik rosszul jár, mert többet kell beadnia. Sipos István tanácstag 7 holdas dolgozó paraszt, ifj. Loósz Simon ugyancsak 7 holdas és Koszó Mihály négy holdas dolgozó parasztok és a többiek már mindenből teljesítették beadásukat és adójukat is rendezték, mert mint mondják azt szeretnék ha felszabadulna községük, de szeretnék azt is, ha tiszta lappal, adósság nélkül kezdhetnék az új évet. Erélyesebb rendszabályokat a nemteljesítőkkel szemben Beadási kötelezettsége teljesítésével nem mindegyik dolgozó paraszt dicsekedhet. Megyénk valamennyi községében, de Szekszárd városban is, több dolgozó parasztot lehet megemlíteni, de van kulák is, akik nem teljesítették ezévi. sőt hátralékban vannak múltévi beadásuk teljesítésével is. Gaál Imre Szekszárd, Bocskai utcai 7 holdas dolgozó paraszt nagymennyiségű sertéssel, vágómarhával, kukoricával napraforgóval, tojással és baromfival tartozik államuknak. Támer Sándor Béri Balogh Ádám utcai 6 holdas gazda ugyancsak a kukorica, napraforgó, burgonya, sertés és vágómarha idei beadásával tartozik. Nagy Lajos, Mérei utcai 13 holdas kulák évek óta nem teljesíti beadását. Tartozik több mint négy mázsa sertéssel, 122 kg vágómarhával, 893 kg kukoricával és 52 kg napraforgóval. A tavalyi hátraléka közel 12 000 forint. Súlyos lemaradás a sertés- és vágómarhabeadás terén A húsárudák előtt áldogáló húsra zsírra váró asszonyok gyakran elégedetlenek a hús- és zsírellátás miatt. Persze ott áll és hangoskodik sok olyan tér melőnek a hozzátartozója is, akik ugyancsak előidézői beadási kötelezettségük teljesítésének elmulasztásával, a néha mutatkozó ellátási zavaroknak. Megyénk nagyon lemaradt vágóállat begyűjtési tervének tél- jesítésével és a hátralévő hat hét alatt, december 31-ig, a tervezett vágó állat igen nagy részét kell begyűjteni. Ha megyei viszonylatban nézzük a tervek teljesítését, azt láthatjuk, hogy a sertésnél a bonyhádi és. dombóvári, a vágómarhánál pedig a bonyhádi, gyönki és a szekszárdi járás eredményei a leghzégyenletesebbek. De a többi járásoknak is akad bőven tennivalójuk az élőállat begyűjtési tervek teljesítése terén. A községi szerveknek is sokkal nagyobb felelősséggel kell foglalkozni a begyűjtéssel, ahhoz, hogy a terveket határidőre teljesíteni tudják. i.A>iál is inkább, .mert nagyon sok olyan termelő van, aki a ma gas ár és a készpénzelőleg mel lett sertésnevelési szerződést kötött az állammal, de ennek a vál lalt határidő után másfél hónap ra sem tett eleget. Szakcs községben 152 termelő a dombóvári járásban pedig több, mint 300 gazda maradt ilyen formában adósa államunknak. Itt az ideje, hogy a járási szer vek irányításával a községi szer vek mindent megtegyenek annak érdekében, hogy december 31-lg minden termelő teljesítse vágóállat beadási kötelezettségét is és a következő évre ne maradjon egyetlen egy termelő sem hátralékos. Akik fékezik a begyűjtést a szekszárdi járásban. A szekszárdi járás 18 községe közül beadás terén a tizennyolcadik Alsónána. A község gazdái kukorica, napraforgó, sertés, baromfi beadásukat még 50 százalékra se<m teljesítették. Nem sokkal jobb a begyűjtés helyzete Faddon és Bogyiszlón sem. Nemcsak az egyéni parasztok körül vannak hibák a begyűjtésben, hanem a járás termelőszövetkezeteiben is. Beadás terén legrosszabbul áll a bátaszé- ki Szabad Május TSZ. Sertésbeadásukat igen kis százalékban teljesítették eddig. Kukorica, burgonya, bor, baromfi, tojás, vágómarhabeadásukból még egy dekát jsem teljesítettek. Nem sokkal jobb e téren a medinai Béke Termelőszövetkezet sem. Baromfi beadásukat alig 10 százalékra, évi sertésbeadásukból még semmit sem teljesítettek. Á példamutatók Dolgozó parasztságunk nemcsak arra gondol, hogy az idei beadásukat rendezzék, gondolnak már jövőre is. Többen ez évi beadási kötelezettségükön felül már eleget tettek az 1956. évi sertésbeadási kötelezettségüknek is. Sulteisz János 12 holdas őcsényi dolgozó paraszt, járási tanácstag egészévi beadásának teljesítésén felül teljesítette 1956. évi hízottsertés beadását. Ifj. V. Horváth József tengelici egyéni gazda jövő évi sertésbeadásán kívül a soványbaromfi beadásának is eleget tett. Vi- tuska Ferenc 12 holdas decsi dolgozó paraszt ugyancsak teljesítette jövő évi sertésbeadását. A bortermelő gazdák is rendezik tartozásukat Az idei gazdasági évben, az elmúlt évi bortermést alapul véve, sokkal jobban fizetett a szőlő. A gazdák beadási kötelezettségüket részben szőlő, must és bor formájában igyekeztek mielőbb teljesíteni. Alsónyék község dolgozó parasztjai eddig 66,5 százalékban teljesítették borbeadási kötelezettségüket. A gazdák közül többet említhetünk. Ilyenek például Antik József 5, özv. Gerendái Mihályná 7 holdas gazdák, akik 100 százalékig teljesítették borbeadási kötelezettségüket. Mindkét gazda a borbeadáson kívül a többi cikkféleségből is teljesítette kötelezettségét. Élen járnak a tanácstagok Báta községben 44 a tanácstagok száma, valamennyien törekednek arra, hogy eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek, nemcsak szóban, hanem tettekkel is bizonyítják, hogy első és legfontosabb feladatuk a beadási kötelezettség rendeVincze János (868. házszám) 8 holdas gazda, tanácstag, Tóth Pál (198. hsz.) 14 holdas gazda, tanácstag mindenből teljesítette egész évi beadását.. Ugyanezt lehet elmondani sok olyan gazdáról is, akik nem tanácstagok, de példásan teljesítenek; Zsinkó Mihályné (458. hsz.. 7 és Mózes István (513. hsz.) 11 holdas gazdák mindenből eleget tettek beadási kötelezettségük nek. Már Moricaleadásakat is teljesítették Megyénk termelőszövetkezetei nemcsak arra törekednek, hogy állat és állati termékek vonalán eleget tegyenek beadási kötelességüknek, hanem arra is, hogy mielőbb rendezzék kukorica és burgonya beadásukét is. A szekszárdi járás termelő- szövetkezetei közül hat tsz, az alsónyéki Petőfi TSZ, a báta- széki Búzakalász, a faddi Szabadság Földje, a harci Alkotmány, a várdombi Gábor Áron és a bátaszéki Vörös Csillag TSZ kukorica beadását 100 százalékban teljesítette. Tiszta begyűjtési lappal .>. Alig másfél hónap van még vissza az 1955-ös gazdasági év bői. A még visszalévő hetek, hó napok alatt valamennyi gazdának és termelőszövetkezetnek arra kell törekedni, hogy teljesítse beadási kötelezettségét. Va lamennyi község gazdájának tiszta begyűjtési lappal kell kéz denie az új, az 1956-os gazdasági évet. A szekszárdi járás a megye járásai közül a második helyen áll. A járás legjobb községei Mözs, Fácánkert, Tengelic, ahol a termelőszövetkezetek mellett példásan teljesítenek az egyéni gazdák is. A mözsi Úttörő TSZ például 90.1 százalékban telje sítette valamennyi cikkféleség bői éves beadását. Sertésbeadásukat, 100 százalékban teljes! tették. A fácánkerti Vörös Hajnal TSZ és a tengelici Petőfi TSZ túlteljesítették éves sertésbeadási kötelezettségüket.
