Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-10 / 263. szám
2 VAPIvO 1955. NOVEMBER 10. Továbbra is az európai biztonságról és a német kérdésről tárgyalnak Genfben A négy hatalom külügyminiszterei a háromnapos tárgyalási szünet után kedden tartották a nyolcadik ülésüket. Az ülésen John Foster Dulles, az Amerikai Egyesült Államok küldöttségének vezetője elnökölt. Mint L. F. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekez létén közölte, az ülésen folytatták az első napirendi pont, az európai biztonság és Németország kérdésének megvitatását. A vitában felszólalt Plnay francia, Macmillan angol és Molotov szovjet külügyminiszter. Plnay kijelentette: Hiba lenne kendőzni a valóságot, hogy a német kérdésben folytatott tárgyalások eddig nem hoztak lényeges eredményt. Ennek egyik oka — Pi- nay szerint — az, hogy a nyugati külügyminiszterek még nem ismerik á szovjet küldöttség állás foglalását az össznémet választások végrehajtására tett javaslatukra vonatkozólag. Pinay arról beszélt, hogy a nyugati hatalmak biztonsági javaslata figye lembe vesgi a Szovjetunió jogos kívánságait és érdekeit. A francia külügyminiszter ezután a Szovjetuniónak felajánlott garanciák kérdésére tért át. Macmillan angol külügyminiszter hangoztatta, hogy a brit küldöttség kész kompromisszummal előrevinni az európai biztonság és Németország kérdésének ésszerű megoldását. Egyetlen, hatalom sem kényszerítheti a németeket fegyvertelenségre — mondotta Macmillan — legfeljebb arról lehet szó, hogy maguk a németek önszántukból mondanak le a fegyverkezésről. A mi gyakorlati feladatunk az, hogy rendszabályokat dolgozzunk ki, amelyek megakadályozzák, hogy az újrafelf egy vérzett Németország veszélyt jelentsen bármely más állam számára. V. M. Molotov felszólalása Ezután Molotov szovjet külügyminiszter emelkedett szólásra Kijelentette, hogy a szovjet küldöttség gondosan tanulmányozta azt a javaslatot, amelyet a nyugati külügyminiszterek a november 4-i ülésen az össznémet választások végrehajtása tárgyában terjesztettek elő. A három nyugati küldöttség november 4-i javaslatai — mondotta a szovjet külügyminiszter — nem tartalmaznak semmi újat azokhoz a nyugati javaslatokhoz képest, amelyeket október 28-án terjesztettek a genfi értekezlet elé. A nyugati hatalmak október 28-án benyújtott javaslataiból kiviláglik, hogy azok célja nemcsak Nyugat-Németország újra- felfegyverzése, hanem Keleí-Né- metországé is és ugyanakkor arra irányulnak, hogy he -csak Nyugat-Németországot, hanem egész Németországot bevonják az Északatlanti tömbbe, abba az Északatlanti Tömbbe, amely a Szovjetunió ellen és nemcsak a Szovjetunió ellen irányul. Felesleges hangsúlyozni — mondotta a továbbiakban Molotov —. hogy a Szovjetunió semmi körülmények között nem segítheti elő e cél megvalósítását. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban rámutatott, hogy míg a nyugati hatalmak javaslatukat összehangolták a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kívánságaival, a javaslatok a legcsekélyebb mértékben sem veszik figyelembe a Német Demokratikus Köztársaság kormányának szempontjait. Molotov ezután vázolta azokat a változásokat, amelyek a legutóbbi évtized folyamán Németországban végbementek. Hangsúlyozta, hogy Németország területén ma nincs egységes állam, hanem . két állam létezik, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezt a tényt közismert nemzetközi okmányok is bizonyítják. A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása — mondotta ezután a szpvjet külügyminiszter — fordulópont volt Németország sőt egész Európa történetében. Németország dolgozói a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával elsőízben jutottak igazi hazához, olyan német államhoz, amelyben nem a nagytőkés monopóliumok és nagybirtokosok kezében van az uralom, hanem maga a dolgozó nép sorsának rányítója. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával Európában elsőízben jött létre valóban békeszerető és demokratikus német állam, amely egyetlen európai nép számára sem jelent veszélyt. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság éppúgy mint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai és kereske 'el- mi kapcsolatokat létesített egész sor állammal és hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió között nemrégiben egyezmény jött létre, amely a tel jes egyenjogúság, a szuverénitás kölcsönös tiszteletbentartása és a belügyelcbe való be nem avatkozás elvére épül. Természetes, hogy a Szovjetunió, amely leginkább kifejleszti kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal, nem fogja megszegni azokat a kötelezettségeket, amelyeket ebben az egyezményben magára vállalt. Ma ez a reális helyzet Németországban — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. V. M. Molotov ezután rámutatott, hogy a nyugati hatalmaknak az a terve, amely össznémet választások után állítólag Német ország újraegyesítésére irányul, nem számol a Németországban kialakult reális helyzettel, miután az össznémet választások kérdése eddig még nem érlelődött meg. Másfelől, ha beleegyeznénk ilyen terv végrehajtásába, akkor se tehetnénk ezt meg a Német Demokratikus Köztársaságban és a Német Szövetségi Köz társaságban élő németek beleegyezése és hozzájárulása nélkül. Molotov a továbbiakban kijelentette: „Meg lehet találni az utat Németország békeszerető és demokratikus alapon való újraegyesítéséhez, a jelenlegi viszonyok között azon bán ez az út nehéz és hosszú. Ehhez mindenekelőtt időre, tűre lémre és kitartásra van szükség, Ilyen út a szovjet küldöttség véleménye szerint össznémet tanács alakítása.” Molotov ezután rámu tatott. hogy a német kérdés gyümölcsöző megtárgyalására a továbbiakban csak akkor lesz lehe tőség, ha maguk a németek meg egyeznek és saját kezükbe ve szik e kérdés megoldásának előkészítését. Molotov emlékeztetett arra, hogy amikor a párizsi szerződé sekről tárgyaltak, olyan kijelen tésfek hangzottak el, hogy a párizsi szerződések ratifikálása után a Szovjetunióval a német kérdésben ,,az erő helyzetéről” lehet majd tárgyalni. Most, amikor a párizsi szerződések megvalósítása teljes erővel folyik, világossá vált, hogy ilyen kísérletek nem járhatnak eredmény nyel sem a német kérdéssel, sem más kérdésekkel kapcsolatban. Emlékeztetni Kell arra is — mon dotta Molotov — mi nem egyízben figyelmeztettük az érdekel teket, hogy a párizsi egyezmé nyék megakadályozzák Németország újra egyesítését és leküzdhetetlen akadályokat gördítenek e kérdés megoldásának útjába. Ezzel azonban akkor nem szá: moltak. Világos, hogy az időközben ki alakult helyzetben Németország újraegyesítésének feladatát nem lehet megoldani úgy, mint ahogy a párizsi szerződések létrehozása előtt lehetett volna. miután a kérdéses időben Kelet- és Nyugat-Németország társadalmi és állami fejlődésében nagyjelentőségű változásokra került sor. V. M. Molotov ezután hangsúlyozta, hogy a három nyugati hatalomnak a német kérdésben előterjesztett javaslatai nincsenek semmiféle összefüggésben az európai biztonság szavatolásának kérdésével. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet kormány a kormányfők által elfogadott irányelvek alapján javaslatokat terjesztett elő az európai biztonság és Németország kérdésével összefüggésben. E javaslataink — mondotta Molotov — figyelembe veszik az európai államok érdekeit, valamint a német nép nemzeti érdekeit is. Javaslatainkat a reális helyzet figyelembevételével dolgoztuk ki. Javaslataink nem ígérik bonyolult nemzetközi problémák és nevezetesen' a német kérdés könnyű megoldását, de lyeh megoldásra a jelenlegi körülmények között, sajnos, nincsen mód. Megkezdődött a kilencedik ülés Genf (MTI). A genfi értekezlet kilencedik ülése szerdán 16 óra 5 perckor Antoine Pinay elnökletével megkezdődött. Angol képviselők a ge« U tárgyalásokról London (TASZSZ). Richard Crossman munkáspárti képviselő a Daily Herald-ban bírálja a nyugati hatalmak képviselőinek a genfi külügyminiszteri értekezletén elfoglalt álláspontját. A nyugatiak taktikáját „ultimátum jellegűnek” nevezi Crossmant meglepi Dullesnek és Macmillannek az értekezlet kilátásaival kapcsolatos önelégültsége. „Nyilvánvalóan azt hiszik — írja Crossman — csak elő kell terjeszteni tervüket amelyről tudják, hogy az oroszok számára elfogadhatatlan, azután azzal vádolják őket. hogy nem fogadták el ezt a tervet...” a Keni Demokratikus Köztársaság segítsége DHreának Phenjan (TASZSZ). Nyilvá- -.0 ságra hozták Kim Du Szám -'.sic, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nehézipari miniszterének nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya Dél-Korea súlyos villamosenergia nehézségei miatt kész haladéktalanul megkezdeni a villamosenergia-jut- tatást Délkorea valamennyi nem hadiüzemének. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya e célból javasolta, hogy november 25-én Keszonban kezdjék meg a tárgyalásokat. 1 svájci dalgazák harca jegeikért Genf (TASZSZ). — A Voix Ouvriere és a Vorwaerts című lapok jelentése szerint a posía- és távírdái alkalmazottak november 6-án Zürichben tömeg tüntetést rendeztek. A tüntetők sörös zászlók alatt felvonultak a város utcáin és béremelést, jobb munkaviszonyokat, feko-. zottabb társadalombiztosítási követeltek a dolgozók számára. A tüntetés után mintegy tizenötezer ember részvételével nagygyűlést tartottak. A Voix Ouvriere azt írja hogy a svájci munkásmozgalom történetében 1918 óta ez volt a dolgozók legnagyobb és legszervezetteb megmozdulása. Á választások kérdése a francia politika középpontjában Párizs (MTI). A választások kérdése az egész francia politika központi problémája lett. A köztársasági tanács választás- ügyi bizottsága kedden délután egyhangúlag elhatározta, hogy soronkívül vitát kezd a választások időpontjáról. A bizottság fenntartotta magának a jogot, hogy a köztársasági tanács megváltoztathassa a nemzetgyűlés által elfogadott szöveget és abba beiktathassa a személyre szóló kerületi választások elvét. A választásügyi bizottság ezt a döntését 23 szavazattal négy ellenében és három tartózkodással hozta meg. A bizottság elnöke bejelentette: a köztársasági tanács vitája szerdán mindenesetre elkezdődött. Kedden délelőtt a bizottság meghallgatta Faure miniszterelnököt és Bourges—Maunory belügyminisztert e kérdésben. Faure felszólította a köztársagi tanács tagjait: a vitát a lehető legsürgősebben folytassák le. Ahhoz, hogy a választásokat a kormány szándéka szerint december 11-én lebonyolítsák az szükséges, hogy a parlament két háza közötti úgynevezett ingajárat szombaton végetér- jen. A bizottság nem mondotta ki a sürgősséget arra a kommunista javaslatra, amely a listakapcsolások elvetését indítványozta. Kommunista képviselők a parlament folyosóin kijelentették: nem adják fel a harcot és a listakapcsolások elvetését a vita során módosító indítványok formájában is javasolni fogják. Aláírták az 1956. évi magyar-csehszlovák kulturális munkatervet A magyar—csehszlovák kulturális vegyesb'.zottság, amely a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális egyezmény értelmében kidolgozta az 1956. évi kulturális kapcsolatok munkatervét, november elsejétől 8-ig ülésezett Prágában. A terv a két baráti ország közötti kulturális kapcsolatok jelentős ki- szélesítését és elmélyítését jelenti a tudomány, oktatás, irodalom, művészet és népművelés területén. A munkatervet magyar részről Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, - csehszolvák részről Vladimir Ludvik kulturügyi miniszter- helyettes írta alá. Párizsiak tízezrei ünnepelték az Októberi Forradalom 38. évfordulóját Párizs (MTI). Kedden este s párizsiak tízezrei zsúfolásig megtöltötték a téli sportcsarnokot s megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista ■ Forradalom 38. évfordulóját. A nagygyűlés fél 9-kor kezdődött, de már háromnegyed 8-kor elfoglaltak minden helyet. Fél 9-kor valósággal feldü- börgött a taps, amikor Maurice Thorez, aki betegsége miatt 5 éven át nem tudott megjelenni a téli sportcsarnokban, a párt politikai és központi bizottsági tagjaival mosolyogva, egészségesen megjelent a díszemelvényen. A nagygyűlésen beszédet mondott Maurice Thorez és Jacques Duclos. A nagygyűlésen elfogadott határozati javaslat megállapítja, hogy a kommunista párt felhívására a téli sportcsarnokban egybegyült harmincezer párizsi el van szánva a francia politika gyászos irányvonalának mielőbbi megváltoztatására és az elsők között mindent megtesz, hogy a választási hadjárat alatt és után tömörítse a munkás és demokratikus erőket, amelyeknek egysége győzelemre viszi majd a béke, a nem zeti függetlenség, a haladás és a szabadság politikáját. 1 Közpsnli Ellenőrző Bizottság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Kö ponti Ellenőrző Bizottsága Papp Istvánt, a sárvári járás pártbizottságának első titkárát, Kiss Kálmánt a celldömölk! járási pártbizottság titkárát, Zöld Imrét a celldömölki járási tanács végrehajtóbizottság . elnökének helyettesét a pártból kizárta és másokat is felelősségre vont, mert a politikai meggyőző munka helyett a párttól idegen módszereket alkalmaztak, funk dójukkal visszaélve a szocialista törvényességet megsértették s a párt határozatai ellen vétettek. Határozat a gépállomást dolgozók bérezéséről, premizálásáról és a gépi sinkadijak módosításáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén hozott határozata a traktorosok bérezését, természetbeni járandóságát, a vezető állású dolgozók, a mezőgazdászok és az adminisztratív alkalmazottak premizálását több évre szólóan rendezi. A határozat értelmében a gépállomás a traktorosok részére pénzben és természetben biztosított bért köteles fizetni. A felelős traktorvezető pénzbeli bére, 10 órás műszakonként, a traktor típusától és a végzett munkától függően, általában 50—60 forint, a segédvezetőké 40—45 forint, természetbeni bérük 4—6 kg, illetve 3—4 kilogramm kenyérgabona. A traktoros részére a természetben biztosított bért — a traktoros választása szerint — kenyérgabonában vagy állami szabad felvásárlási áron számítva, pénzben kell kiadni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetben dolgozó traktorosokat a termelőszövetkezetek — az eddigi munkaegység — kiegészítés helyett — az ösz- szes traktor és motormunkákért, a szállításokat is beleértve, kötelesek a rendeletben részletesen megállapított munkaegység-jóváírásban részesíteni. A traktorosok a munkaegységre járó jövedelemrészesedést a termelőszövetkezeti tagokhoz hasonló módon és időben pénzben és természetben kapják meg. A határozat intézkedik a termelőszövetkezetekben és a termelőszövetkezeteken kívül végzett munkák bére közötti aránytalanság csökkentéséről is. A határozat értelmében a több erőgéppel dolgozó traktoros brigádvezetők az eddiginél magasabb pénzbeli teljesítménybért kapnak. A belső üzemi szállítási (fuvarozási) munkák végzésére kijelölt traktorosok bére gyakorlati tudásuktól és szakképzettségüktől függően havi 250 munkaórás teljesítés esetén 900—950 forint, a segédvezetőké egységesen 700 forint. A műhelymunkások, szállítóeszköz-kezelők és a belső üzemi szállítást végző traktorosok az állami gazdaságokban hasonló munkát végző dolgozókkal azonos módon és feltételek mellett, kenyérgabona ellátásban részesülnek. A gépállomások vezető beosztású dolgozóit és termelőszövetkezeti mezőgazdászait nemcsak a termelőszövetkezeti termésátlagok teljesítéséért és túlteljesítéséért, hanem a termelőszövetkezetek állattenyésztési és állati terméshozam terve főbb mutatóinak teljesítéséért, illetve túlteljesítésért is premizálni kell. A termelőszövetkezetekhez beosztott gépállomási mezőgazdászokat a termelési tervek túlteljesítéséért és az állattenyésztési és az állati termékhozam tervének teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért a termelőszövetkezet premizálja. A termelőszövetkezeteknek a gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdászai részére prémium címén — nagyságukhoz mérten — 60—120 munkaegységet kell jóváírni. Intézkedés történt a számviteli dolgozók premizálására is. A határozat a gépi munkadíjakat is módosítja. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek részére a gépi munka alapja változatlan marad. A behordá- si és a trágyaszállítási munkák díját a traktorosok részére a jóváírt munkaegység-részesedés figyelembevételével kell megszabni. A termelőszövetkezeti csoportok részére a gépi szántás alapdíja 51 búzakilogramm, illetve 102 forint a vetés díja 15 búzakilogramm, illetve 30 forint. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére a szántás alapdíja 60 búzakilogramm, illetve 120 forintba vetés díja 19 búzakilogramm, illetve 38 forint. Az állami vállalatok részére végzett gépi munka alapdíja 120 forint. A gépi munkadíjakat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok továbbra is szabad választásuk szerint természetben, vagy pénzben egyenlíthetik ki. Természetbeni fizetés esetén a szabad felvásárlásra megállapított kedvezmények biztosítása mellett a szabad fel- vásárlási árat kell elszámolni.
