Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-04 / 259. szám

2 NAPLÓ 1955. NOVEMBER 4. Javaslatot terjesztett elő a szovjet küldöttség Össznémet Tanáes megalakítására Figyelemre méltó közeledés az álláspontok között az európai biztonság kérdésében rendszer megteremtése. Azt mondják — hangsúlyozta Molo- tov, — hogy a nyugati javaslat garanciákat nyújt a Szovjet­uniónak. Ez nem helytálló érv, mégpedig a következő okokból: 1. A Szovjetunió nemcsak a maga biztonságára, hanem más államok biztonságának megte­remtésére is törekszik ,elsősor­ban azon országokéra, amelyek legtöbet szenvedtek a hitleri agressziótól, és amelyek most már nyugodtan akarnak jövő­jük elé nézni. Itt nrndenek- 'előtt Németország szomszédai­ról van szó. 2. Azt mondják, a Szovjet­unió abban láthatja biztonságá­nak szavatolását, hogy az egye­sített Németországot bevon­ják majd a NATO-ba és ezzel katonai tekintetben ellenőrzés­nek vetik majd alá. Ezt már szavakkal így lehetne összefog­lalni: ha azt akarjátok, hogy biztonsági egyezményt írjunk alá, el kell fogadnotok Német­országra vonatkozó terveinket, bele kell nyugodnotok Német­országnak a NATO-ba való be­vonásába és új raf elf egy vérzé­sébe és azután ezt tekintheti­tek a Szovjetunió biztonsága zálogának. Még egy fontos szempontot kellene figyelembe venni — fejtette ki ezután Molotov kül­ügyminiszter. — Mi lesz, ha az újrafelfegy- verzett Németország, amely militaristák kezébe kerül, szét­szakít minden szerződést és kötelezettséget és támadó po­litikába kezd? Mi lesz akkor a Szovjetunió és más európai országok biztonsá­gának szavatolásával? Erre a fontos kérdésre a nyugati ja­vaslatok nem adnak választ. Márpedig a történelmi tapasz­talatok után a népek joggal követelnek megfelelő válrszl erre a kérdésre. Néha arról L. F. Iljicsov, a genfi érte­kezleten résztvevő szovjet kül­döttség szóvivője szerdán este sajtóértekezleten ismertette a külügyminiszterek 5. ülésének lefolyását. Az ülésen, amelyen Pinay francia külügyminiszter elnö­költ, folytatták az első napiren­di pont, az európai biztonság és Németország kérdésének meg­vitatását. Az ülésen a Szovjet küldöttség beterjesztette javas­latát össznémet Tanács alakí­tására. A biztonság kérdésével kapcsolatban. a nyugati külügyminiszterek megállapító ták, hogy a nyu­gati hatalmak és a Szovjet­unió álláspon'ja között figye­lemre méltó közeledés jött létre az eddigi megbeszélése­ken és remélhető, hogy pozitív eredményt érnek el ebben a kérdésben. Molotov szovjet külügyminisz­ter megelégedéssel fogadta nyu gáti kollégái bejelentését és a maga részéről hozzáfűzte: a szovjet küldöttség bízik abban, hogy a további tárgyalások so­rán sikerül pozitívabb ered­ményt elérni a német kérdéssel kapcsolatban is. Miután a nyugati külügymi­niszterek az össznémet Tanács alakítására vonatkozó szovjet javaslat beterjesztése utón még nem nyilatkoztak érdemlegesen ebben a kérdésben, a szovjet külügyminiszter azt a reményét fejezte ki, hogy a nyugati ha­talmak képviselői a legközeleb­bi ülésen részletesen ismertetik majd állásfoglalásukat. ) Az elnöklő Pinay külügymi­niszter közölte, hogy a legköze­lebbi ülést csütörtökön délután tartják. Iljicsov szovjet szóvivő e rö­vid beszámoló után részletesen ismertette a külügyminiszterek szerdán elhangzott beszédeit. — Macmillan angol külügyminisz­ter kijelentette, hogy gondosan tanulmányozta a szovjet kül­döttségnek az európai bizton­ság megteremtésére vonatkozó javaslatait és megállapíthatta, hogy ezek a javaslatok lépést jelentenek' előre azon az úton, amely e fontos kérdés megoldá­sához vezet. Ugyanakkor azon­ban megállapította, hogy a nyu gáti és a szovjet javaslat között lényeges különbség van, mi­után a Nyugat — Macmillan szerint — Németország újra­egyesítéséből indul ki a kérdés rendezésénél, míg a Szovjet­unió állítólag Németország ket- téosztottságára építi terveit. A NATO-ról az angol külügymi- ni zter kijelentette, hogy a nyu gáti hatalmak sem most, sem a jövőben nem hajlandók fel­oszlatni ezt a szövetséget. Meg­ismételte azt a már ismert né­zetét, hogy a német kérdés meg oldása előtt nem kerülhet sor az európai biztonsági egyez­mény létrehozására. Dulles. az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere ki fejtette, hogy a napirend első pontjának első kérdésében, az európai biztonság kérdésében az eddig folytatott vita lénye­gesen közelebb hozta egymáshoz a két álláspontot. Hangsúlyozta ha ez sikerülne a német kér­déssel kapcsolatban is, nagyon örvendetes eredmény lenne^ Pinay francia külügyminisz­ter kijelentette, hogy a NATO a nyugati hatalmak biztonságá­nak alapja, amelyet nem ad­hatnak fel. A frahciá külügy­miniszter csatlakozott ahhoz a?, ismert nyugati felfogáshoz, mely szerint a biztonsági egyez ményt csak Németország kér­Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága 25. plénumának határozata A szovjet kormány javaslata Össznémet Tanács megalakítására ügyének megszilárdítása érde­kében végez. A német nép ilyen képvise­leti szerve lehetne az ösíz­ném et Tanács, amelyet a kö­vetkező elvek alapján kellene megteremteni: 1. Az össznémet Tanácsot a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köz­társaság parlamentjének képvi­selőiből kell tanácskozó szerv­ként megalakítani azon kérdések megtárgyalására, amelyek meg­oldásához a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Sző­ve* ségi köztársaságnak érdekei fűződnek. 2. Az össznémet Tanács mel­lett a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőiből vegyes bizottságokat kell alakítani azon kérdések intézésére, amelyek a két német állam közötti gazdasá­gi és kulturális kapcsolatokat, továbbá a német valutát, a bel- német pénzügyi elszámolásokat, a vám, a posta, a távíró, az út vonal stb. ügyeit érintik. 3. Az össznémet Tanács össze­hangolja azon kérdéseke*, ame­V. M. Molotov fogadása H. Macmillan tiszteletére Genf (TASZSZ) V. M. Molotov a négyhatalmi külügyminiszteri értekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője fogadást adott H. Macmillannek. az angol küldöttség vezetője tiszteletére. Genf (MTI). Csütörtökön dél- ’ :t.án 15 órakor megkezdődött a régy nagyhatalom külügymi­niszterei genfi értekezletének lyek a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köztársaság határainak és terü­letének védelmét biztosító ala­kulatok létszámával, fegyverze­tével és elhelyezésével függnek össze. 4. Az össznémet Tanács össze­hangolja azon kérdéseket, ame­lyek a Német Demokratikus Köz­társaságnak és a Német Szőve'- ségi Köztársaságnak az európai biztonság megszilárdítását célzó intézkedésekben való részvételé­vel függenek össze és kölcsönös megállapodás alapján foglalko­zik azokkal a kérdésekkel, ame­lyek Németország békeszerető és demokratikus államként tör'énö újraegyesítése előfeltételeinek ki alakításával állnak kapcsolatban. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország külügymi­nisztere) azt a reményüket feje­zik ki, hagy a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kellő erő feszítéseket tesz majd az össz­német Tanács megteremtéséről szóló egyezmény létrehozása ér­dekében. Megkezdődött a négy külügyminiszter genfi értekezletének hatodik ülése hatodik ülése. Az ülésen Macmillan angol külügyminiszter elnökölt. Berlin ÍTASZSZV A Neues Deutschland november 1-i szá­ma közölte a Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizottságának 25. teljes ülésén „Az új helyzet és Németország Szocialista Egységpártjának po litikája, (előkészületek a NSZEP III. konferenciájára)“ címmel hozott határozatát. A határozat első része „A mai nemzetközi helyzet es a béke biztosításáért folyó harc“ címmel rámutat arra, hogy az államok tartós békés egymás mellett élésének biztosítása, te­kintet nélkül az államok poli­tikai és társadalmi rendjére, a népek legfontosabb ügye. A mai nemzetközi helyzetét a bé­keszerető erőknek a nemzetkö­zi feszültség enyhüléséért ví­vott harcában elért jelentős si­kerek jellemzik. Ebben az ösz- szef üggésben a határozat emlé­keztet azokra az eseményekre és intézkedésekre, amelyek a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülésére vezettek és hang­súlyozza a Szovjetunió kezde­ményezésének nagy szerepét, amely a Szovjetunió követke­zetes békepolitikájából és a né­pek közötti barátságra irányuló törekvéséből fakad. A következő részben „A né­met militarizmus talpraállítása és az európai kollektív bizton­ságért folyó harc“ címmel az NSZEP Központi Bizottságá­nak plénuma rámutat arra, hogy miután Nyugat-Németor- szágot felvették a NATO-ba és ezzel új helyzet keletkezett, Németország újraegyesítését csak az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésé­vel lehet elérni. Maga Német­ország újraegyesítése —- mi­után a kollektív biztonsági rendszer megteremtésével lét­rejöttek a külső előfeltételek — a német nép belső ügye. Ha megteremtik a fenti előfeltéte­leket, a Német Demokratikus Köztársaság síkraszáll a sza­bad választásokért. Arra a kérdésre vonatkozó­lag, milyen legyen a jövő Né­metországa, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának plénuma rámutat árra, hogy békeszerető, demokratikus országnak kell lennie, militaristák nélkül. Egy ilyen Németországnak teljes szuverénitással kell rendelkez­nie. Területén nem lehetnek külföldi katonai támaszpontok és külföldi fegyveres erők. Ha­tárait az európai kollektív biz­tonsági rendszerről szóló szer­ződésnek kell szavatolnia. A jövő Németországában, amely mentes lesz a monopolistáktól — minthogy Németország két, különböző gazdasági és társa­dalmi rendszerű részének egye­süléséből jön létre — nemzeti vállalatok és kapitalista válla­latok lesznek. Egész Németor­szágban földreformot kell vég­rehajtani, szabadon kell fejlőd­nie a nemzeti, humanisztikus kultúrának, tudománynak és művészetnek. A plénum határozata külön figyelmet fordít a szocializmus alapjainak a Német Demokra­tikus Köztársaságban való le­rakására. A határozat hangsú­lyozza, hogy a köztársaságban megteremtették minden szük­séges előfeltételét a szocializ­mus lerakásához. A határozat befejező része a párt ideológiai és szervező mun kájának kérdéseivel foglalko­zik. II francia nemzetgyűlés megszavazta a választások elöbbrehozásának tervét Párizs (MTI) A francia nemzet gyűlés csütörtökön hajnalban fél 5-kor 330 szavazattal 211 el lenében megszavazta a választá­sok elöbbrehozásának tervét, amiről — mint ismeretes — a Faure-kormány felvetette a bizal­mi kérdést. A kommunista kép­viselők is a választások idő előtti megtartása mellett szavaztak, Jaques Duclos azonban beszédé ben hangsúlyozta, hogy ez nem jelent bizalmat a kormány iránt. A Kommunista Párt képviselő- csoportja az esti órákban javas latot nyújtott be s ebben köve­telte a listakapcsolások eltörlé­sét. Jacques Duclos beszédében le­szögezte, hogy senki ne essék tévedésbe, a Kommunista Párt magatartása tekintetében: szó sincs arról, hogy a párt bizalmat szavazzon a kormánynak. A kom munisták megtagadják a bizal­mat a kormánytól, belpolitikája, algériai politikája és külpoliti­kája miatt, amely nem felel meg sem a dolgozó tömegek, sem Franciaország érdekeinek. Aláírták a magyar-német kulturális egyesmény jövő évi munkatervét A magyar—német kulturális vegyesbizottság tárgyalásai után csütörtökön Budapesten aláírták a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokrati­kus Köztársaság közötti kultu­rális egyezmény 1956. évi mun­katervét. A munkatervet magyar rész­ről Kerek Gábor, a Kultúrkap- csolatok Intézetének főtitkára, német részről Franz Wohlge- muth, az NDK felsőoktatási ál­lamtitkárságának helyettes vezetője írta alá. A jövő évi munkaterv széles alapokon szabja meg a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zötti kulturális cserét és együttműködést. Hamarabb kiadják a kenyérgabona utáni korpajárandóságot A begyűjtési miniszter előbb­rehozta a korpautalványok be­váltásának az idejét. A korpa­járandósági utalvány 2. számú szelvényen feltüntetett korpa­mennyiséget 1955 november 25-e helyett már most kiadják. Ezzel egyidőben a 3. számú szelvényre járó korpa is kiad­ható — ha az nem haladja meg a 10 kilót. Holnap nyílik meg az Őszi Vásár Dunaföldváron A dunaföldvári őszi Vásár, mely holnap veszi kezdetét, bő áruválasztékkal várja a-dolgozó­kat. Szocialista Iparunk termé­keit, készruhákat, méterárut, ci­pőket,. bakancsokat, gumicsizmá kát, rádiót, kerékpárt és egyéb áruféleségeket nagy választék bán vásárolhatnak a vásár láto­gatói. Hideg és meleg ételekről, italokról bőségesen gondoskodik a Vendéglátó Vállalat. Gazdag kultúr- és sportműsor szerepel a vásár programmjában. A Nép bolt és Földművesszövetkezetek pavilonjaiban háztartási gépek villamossági cikkek, mezőgazda- sági kisgépek várják a vásárló­kat. A vásár másnapján állatvá­sár. Kedvezményes vasúti és autóbusz utazás. désének rendezése után lehet megkötni. Molotov külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője, — felszólalásában hangsúlyozd a: a fő kérdés, hogy Németorszá­got ne fegyverezzék fel újra és ne vonják be katonai cso­portosulásokba. Molotov nyomatékosan kijelen­tette: az a tény, hogy a német nép képviselői nem vesznek részt a német kérdés megvita­tásában, feltétlenül károsan be­folyásolja az erre vonatkozó j megbeszéléseket. Ez azt jelenti 1— mondotta Molotov, — hogy a nyugati külügyminiszterek fi­gyelmen kívül hagyják a két német állam szuverénitását és I a német nép természetes jogát, I hogy részt vegyen saját sorsá­nak kialakításában. Ha tár­gyilagosan ítéljük meg a hely­zetet — folytatta Molotov kül­ügyminiszter, — meg kell álla­pítanunk, hogy a német kér­désnek csak olyan rendezése I szolgálhatja a béke és a bizton­ság ügyét, amely lehetetlenné í teszi a német militarizmus fel- támasztását. Lehetséges, hogy I az, aki távolabb volt a második világháború füzétől, és akinek országán nem gázoltak keresz­tül a hitleri hordák, másképp j szemléli ezeket a kérdéseket, j ámde azok az államok, sme- ! lyek megismerkedtek a német 'militarizmus embertelenségé­nek egész súlyával, minden esz­közzel meg akarják gátolni e borzalmak megismétlődését. A szovjet küldöttség úgy véli, hogyha a két német állam együttműködne a többi ország­gal a béke és a biztonság meg­szilárdításán, ez lényegesen elő­mozdítaná a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közeledést és később az újra­egyesítést is. Ennek másik alap feltétele európai biztonsági — A külügyminiszterek értekezle­tének szerdai, 5. ülésén V. M. Molotov javaslatot terjesztett elő össznémet Tanács megala­kítására. A javaslat a következő: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kül­ügyminiszterei, attól a törekvés tői vezérelve, hogy elősegítsék a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti mindenirá­nyú együttműködés kifejlődé­sét, valamint a német kérdés megoldásához és a Németor­szág szabad választások útján való újraegyesítéséhez szüksé­ges előfeltételek megteremtését, a német nép nemzeti érdekei- és az európai biztonság érde­keinek megfelelően a követke­zőket jelentik ki: A jelenlegi viszonyok között, amikor a német népnek nincs lehetősége arra, hogy egységes i államban éljen, egyre szüksé- j gesebbé válik a Német Demok- I ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság együtt­működésének kialakítása, ami megkönnyítené Németország nemzeti újraegyesítése felada­tának megoldását. Ezt a célt j szolgálná, ha a Német Demo­kratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság megállapodás útján össznémet szervet létesítene, amely össze­hangolná a német népnek a po­litikai, gazdasági és kultúrális élet területén kifejtett erőfesz - téseit, valamint a két német [ államnak azt a tevékenységét is, amelyet más államok­kal együttműködve a béke próbálnak bennünket meggyőz­ni, hogy a német újraegyesítő:, egyszerű kérdés. Ennek érdeké­ben szerintük elegendő szabad össznémet választásokat tarta­ni. Ez a probléma azonban a valóságban sokkal bonyolul­tabb. A Szovjetunió helyesli szabad össznémet választások megtartását es megvan győződ­ve róla, hogy e választások ide­je el fog érkezni. Erre a kér­désre azonban nem szabad el­szigetelten, önmagában, a való helyzet, a két szuverén német állam létének figyelembevétele nélkül tekinteni. A jelenlegi viszonyok között csak az európai kollektív biz­tonsági egyezmény létrehozá­sa, a nemzetközi feszültség enyhülése, és a két német ál­lam közötti közeledés és együttműködés alapján lehet előbbrevinni a megvalósulás­hoz Németország újraegyesí­tésének ügyét. A szovjet küldöttség úgy véli hogy a két német állam kőzete dése és Németország újraegye­sítése maguknak a németeknek a feladata. A négy nagyhatalomnak az a kötelessége, hogy ehhez ked­vező feltételeket teremtsen. A szovjet küldöttség ennek szellemében terjeszti elő javas­latát össznémet Tanács alakí­tására. Dulles, Macmillan és Pinay rövid felszólalásaikban hang­súlyozták, hogy még nem volt alkalmuk tüzetesebben tanul­mányozni a szovjet javaslatot és a legközelebbi ülésen tesz­nek majd nyilatkozatot ebben a kérdésben. Molotov hangsú­lyozta: jó lenne, ha a nyugati I külügyminiszterek az összné- jmet Tanács kérdésében igye- i keznének magukévá tenni a i szovjet álláspont lényegét.

Next

/
Thumbnails
Contents