Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-27 / 278. szám
19». NOVEMBER 27. NAPTiO 5 Teljesítik-e egészévi beadási kötelezettségüket a tamási gazdák ? Röpgyűlés a hőgyészi gépállomás szerelőműhelyében Mikor megjelent a kormány határozata, amely a traktorosok bérezését, a gépállomási mezőgazdászok prémiumát szabályozta, a hőgyészi gépállomás szerelőcsarnokában néhány percre szünetelt a munka. Képünk éppen azt ábrázolja, amikor a műhely vezetője fennhangon olvassa a határozatot, a szerelőműhely többi dolgozói pedig nagy érdeklődéssel hallgatják. Fiatalok versenye II Megyei DISZ Bizottság jelenti Tamási nemcsak a járás, hanem a megye legjobb községei közé tartozik. Túlnyomó többségben földműveléssel foglalkoznak a község és a kültelek lakói. A helybeli Vörös Szikra i TSZ sok egyéni parasztot egyesített már de azért még mindig m'integy Í500 egyéni gazdát számlálnak Tamásiban. Ebből is látszik, hogy a tanácsnak és a helyi pártszervezetnek a begyűjtésben fő súlyt az egyéni gazdálkodókra kell helyezni. Ez annál is inkább fontos, mert a tsz-ben szervezettség, központi irányítás van. A tsz elnöknek nem kell annyiszor elmondani, hogy teljesítse már állammal szembeni kötelezettségét, addig az egyéni parasztok közül soknak többször el kell mondani, hogy az állam iránti kötelezettségének teljesítése törvény, ezt nem szabad elmulasztani. A tamási vezetők helyesen foglalkoznak a begyűjtéssel, de azért munkájukban még ézen a téren is sok a javítani való. Hogy miért? — az a következőkből kiderül... A tamási gazdák közül tavaly nem sokan, mindössze hatvanan maradtak részben, vagy egészen adósai a nép államának. Ebben az évben azon bán valahogy a tavalyihoz képest lassult a begyűjtés üteme A nyáron, gabonából több vagonnal maradtak adósai a tamásiak a nép államának. Ezt persze átütemezték kukorica és egyéb terményre. Akadt olyan, aki az átütemezés után eleget tett tartozásának, de olyan is van, akinek még sok az adóssága. Igazságtalan képet adnánk a tamási begyűjtés helyzetéről, ha azt mondanánk, hogy az állami szervek és pártszervezet munkája e tekintetben rossz. Ezt nem lehet mondani. A pártszervezet és a tanács, de elsősorban a begyűjtési hivatal vezetője és dolgozói alapjában véve jól dolgoznak. Ezt bizonyítja az, hogy 1100 gazda teljes egészében tisztázta az 1955. évi beadási tartozását. A tanácstagok küzül egyetlen hát ralékos sincs, mert a tanácselnök, nagyon helyesen, gyakran felhívja a tanácstagok figyelmét a példamutatásra. Hason- jő példát mutatnak e tekintetben a kommunisták is. Ez feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy tojásbeadását már 100 százalékra teljesítette a község. Rövidesen eleget tesznek a tamásiak az 1955. évi burgonya és napraforgó beadási kötelezettségüknek is. Túlságosan rózsaszínben festenénk azonban a képet, ha azt mondanánk, hogy minden rendben van. Erről szó sincs. A legfontosabb cikkféleségekből, amint említettük kenyérgabonából, kukoricából és sertésből sok adósságuk van a tamási gazdáknak. Jelentős kenyérgabona hátralék mellett még nagymennyiségű hízott- sertéssel és kukoricabeadásuk 35 százalékával is tartoznak a tamásiak. A% elmaradás különösen kukoricánál és sertésnél nem indokolt. Lehet-e azt állítani, hogy Tamásiban nincs kukorica, amivel meg lehetne hizlalni a sertéseket, vagy nincs hízónak való, amit meg lehetne hizlalni? Nem lehet! A községben 867 szabadsertés ‘ felvásárlásra kellett volna szerződést kötni. Ezt jóval túlteljesítették a községben mert 1800 szabadeladású hízottsertésre szerződtek a gazdák. Van olyan, aki 5—6 kövér disznót ad el szabadon az államnak és 16—20 baconsüldőt értékesít. Ez önmagában helyes is. Ott a baj, hogy a községi begyűjtési hivatal és a tanács nem intézkedett, hogy elsősorban azok vásárolják meg a sertéseket, akiknek van beadásuk, és nincs jószáguk, amiből ezt teljesítsék. Kiss elvtársnak, a községi tanács elnökhelyettesének az a véleménye, hogy inkább csak azok szerződtek, akiknek nincs beadásuk. Ha ez így van, akkor annál inkább nincs ok a lemaradásra mert ez azt bizonyítja, hogy van kukorica és van sertés, mert még azok is tudnak vá sárolni, akiknek nem termett. A kérdés az volt, hogy teíje- síti-e maradék nélkül ebben az évben beadását Tamási község. Felelőtlenség volna erre akár igennel, akár nemmel válaszolni. Teljes egészében a pártszervezeten, a tanácson, illetve a begyűjtési hivatalon meg a község dolgozó parasztjain múlik, hogy adóssággal, vagy adósság nélkül kezdik az 1956-os évet. A becsület, de még a törvény is úgy követeli meg, hogy egyetlen hátralékos se legyen Tamásiban. Ehhez a lehetőség biztosítva van. Ha az 1100 gazda jóval a határidő előtt eleget tudott tenni beadási kötelezettségének, akkor meg kell, hogy követeljék a másik 400-tól is a törvényesen előírt beadási kötelezettségének teljesítését. A DISZ Központi Vezetőségének kezdeményezésére megindult silózási verseny november 30-ával befejeződik. Megyénkben megértve a verseny fontosságát, 53 ifjúsági brigád nevezett be és ezek ösz- szesen 45 700 köbméter siló elkészítését vállalták. Alig pár nap van vissza, a határidő lejár és a járási DlSZ-bizottsá- gok még csak 31 700 köbmétert jelentettek. A gyönki és tamási, valamint a paksi és dombóvári járásban elég nagy a lemaradás. Nem fordítanak elég gondot a verseny ébrentartására, nem ellenőrzik azt. A másik hiba az, hogy nagyok sok gazdasági vezető nem értékeli a DISZ fiatalok kezdeményezéseit és közömbösségükkel gátolják azok megvalósítását. A szekszárdi járásban már jobban halad a munka, így a Kajmádi Állami Gazdaság három brigádja 113 százalékra teljesítette vállalását, a faddi Szabadság Földje TSZ brigádja pedig 100 százalékra, de ebben a járásban még vannak erősen lemaradt brigádok is. Legjobban halad a munka a bonyhádi járásban, összesen 18 ifjúsági brigád dolgozik itt, amelyek az eredetileg vál iáit 7600 köbméter helyett 7625 köbmétert silóztak. Ezek közül különösen jó eredményt ért el a Jűhéi Állami Gazdaság három ifjúsági brigádja. Vállalásuk 2300 köbméter volt és 2800 köbmétert teljesítettek. Az aparhanti Március 9 TSZ brigádja 200 köbméterrel, a zombai Szabadság TSZ brigád ja szintén 200 köbméterrel többet teljesített. A Lengyel! Állami Gazdaság ifjúsági brigádja pedig 500 köbméter siló helyett 1000 köbmétert készített el. A járási DISZ-bizottságok több figyemet fordítsanak a silózási versenyre, fokozattab- ban támogassák, hogy határidő re jó eredmények szülessenek a megye valamennyi járásában. Lezsák Béla a Tolnai Napló levelezője Lezsák Béla feje fölött négy és fél évtized múlt el, már kezd őszülni, homlokám mély barázdát húztak az évek. Világéletében földműves volt, — most is az — a kasza, kapa és az ekeszarva kérget tört két dolgos tenyerén. De Lezsák Béla mindezt nem tartja szóra érdemesnek, ha kell kaszát, kapát fog ha pedig a sors úgy hozza, tollat forgat, mert ő amolyan mindenhez értő ember. Szakáig község legeldugottabb részén, egy kis közben lakik Lezsák Béla. Mégis mindenki megtalálja, mindenki szereti a községben. Megérdemli a megbecsülést, mert sokat fáradozik a közért... Lezsák Béla már régóta rendszeres levelezője lapunknak, a Tolnai Naplónak. Amint mondja, azért szerette meg ezt az újságot, mert a megye falvainak, üzemeinek és egyéb intézményeinek életéről mindig rendszeresen beszámol. „Meg aztán azért is szeretem ezt a lapot, mert sokat segít' az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésében” — mondja határozottan Lezsák Béla. ö már megszokta, hogy este, mikor vége van a munkának, lakásán fogadja a panaszt- tevőket. Mert ugyanis a szakályiak legtöbször őt keresik fel panaszaikkal, problémáikkal. Sokat írt már a járási tanácshoz, a megyei tanácshoz, na, meg a Tolnai Naplóhoz olyan ügyekről, melyet nem tudott a községben elintézni. — őhozzá sohasem mennek rosszkor a dolgozók, mindig hajlandó velük tárgyalni, panaszaikat meghallgatni és továbbítani. Elintézte például, hogy egyik, másik gazdának a jogtalanul kivetett beadási kötelezettségét a törvények szerint ne követeljék. Sokszor írt már földrendezési ügyben is, hol erre, hol arra. De ő leginkább, mint mondja, arról szeret tudomást adni, hogy a község dolgozó parasztjai hogy állanak az egymásközti versennyel, hogy a szakályi gazdák megelőzték a regőlyieket. — Most készülök egy nagy cikk megírására. Ha befejeződnek a határszemlék, részletesen megírom, hogy Szakáig, vagy Regőly nyerte-e az éves mezőgazdasági vesenyt. Igazságos leszek. Ha a regölyiek előbb végeznek a kukoricaszár és az egyéb mezőgazdasági termények betakarításával, a mélyszántással, mint mi, azt is megírom. De legjobban szeretnék arról hírt adni, hogy mi, szakályiak nyertük a versenyt. Ezt nem is latolgatom tovább, majd annakidején olvassa el mindenki a Tolnai Naplóban azt a cikket, amely alá oda lesz írva: Lezsák Béla. A Tolnai Napló gazda-tanácsadója A zöldségfélék téli tárolása Téli zöldségszükségletünk fedezésének legolcsóbb módja, a zöldségfélék téli tárolása. A zöldségfélék egy része a tél folyamán egyszerű eljárásokkal — szántóföldi földelés, verem, prizma — jól eltartható. Az eltartás alatt terményeink természetes és romlási veszteségeket szenvednek. A természetes veszteség — súly, cukor, vitamin — a zöldség életműködéséből fakad. A romlási veszteségeket azonban a helyes tárolással nagyban befolyásolhatjuk. Különösen érzékeny a káposzta és a sárgarépa, míg a többi zöldségféle kevésbé romlik a tárolás ideje alatt. Az eltartás eredményességét sok tényező befolyásolja: a fajta érzékenysége, termőhely, termelési mód, érési- és egészségi állapot, stb. A tárolásnál tehát sok szempontot kell mérlegelni. Nedves terményt sohase tegyük a tárolóba, hanem előzőleg néhány napig szikkasztjuk. Szellőzőnyílásokat a szokottnál többet helyezzünk el. A szellőztetéssel a felgyülemlő sok széndioxidot elvezetjük és egyben befolyásoljuk a tároló páratartalmát és hőmérsékletét. Ezért magas hőmérséklet esetén nyitvatartjuk, míg alacsony hőmérséklet alatt kéthar madát vagy az egészet elzárjuk. Legjobb, ha a tárolóban a hőmérsékletet minél alacsonyabban tartjuk, de a fagypont felett. A futrinka minden gazda által ismert rovarkártevő, ami minden évben nagy károkat okoz a gabonaféléknél. A bogár nyáron kalászból a szemeket rágja ki, a csócsárló pedig a kikelt csíraleveleket, majd később az elvetett búza, ősziárpa, rozs leveleit rágja le. A bogár nyár végén, ősz elején rakja le petéit a föld felszíne alatt 3—4 méterre, a peték két hét múlva kikelnek és azonnal megkezdik a táplálkozást, részben a kipergett és kikelt növények levelén, ha ez nem található, vándorol a szomszédos területre. Ez esetben a vetés szélein jelenik meg, de legtöbb esetben ott marad á területen, különösen ha búza után árpát, vagy árpa után búzát vetünk. Mindkét növény igen kedvelt tápanyagot biztosít részére, de nem veti meg a rozsot sem. Ellene való védekezés a tarA tél folyamán többször ellenőrizzük a tárolt terményeket, hogy az esetleges romlási folyamatot megállítsuk. Csigi György kert. felügy. lószántás, ha már a csócsárló fellépett, „Agritox“-al porozzuk be a fertőzött területet. Minél előbb végezzük a porozást, annál nagyobb eredményt érünk el, holdankint 10—15 kilogrammot használjunk fel. Ha erősebb a fertőzés, ajánlatos megismételni, de legbiztosabb védekezés a helyes agrotechnika betartása, hogy ne vessünk kalászost kalászos után. Nagyobb területeken, vegyük igénybe a fácánkerti gépállomás porozó brigádját, akik a járási tanácsnál állandóan tudomást szereznek az egyes községek és tsz-ek, állami - gazdaságok fertőzött területeiről és azonnal segítséget nyújtanak a rovarok irtásában. A futrinka-fertőzést be kell jelenteni a községi tanácsnak még akkor is, ha a porozást elvégezték a növényen. Kovács József főagronómus. VÉDEKEZZÜNK A FUTRINKA KARTÉTELE ELLEN. Milliomos tsz lesz az alsónyéki Világ Szabadság — 2000 holdas határ, 400 hízódisznó, 100 tehén, Báta- széken a központ, a tsz vezetősége az üzemegységvezetőkön keresztül irányítja az egész gazdaságot, és aztán majd minden évben gyarapodik a közös, rövid időn belül milliomos lesz a tsz. — Már mindezt mag előtt látta Lázár István, az alsónyéki Világ Szabadság TSZ elnöke. No, de ezt mégsem lehet. A tsz-hez legközelebb álló felsőbb szervek azt javasolták, hogy ne egyesüljön a bátaszéki Búzakalász, meg az alsónyéki Világ Szabadsság TSZ, mert mindkettőnek megvannak az adottságaik ahhoz, hogy önmaga is fejlődjön, rövid időn belül milliós tsz legyen. Az alsónyékiek egyetértettek a párt javaslatával, hozzáláttak termelőszövetkezetük fejlesztéséhez. A kezdet azt bizonyítja, hogy pár év alatt millomos közös gazdaság lehet az elmúlt években olyan lassan fejlődött Világ Szabadság TSZ. Hogy csinálják ezt? — Helyettünk mondja el maga Lázár elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Napirenden vannak nálunk az új belépések, — így kezdi a tsz jelenlegi helyzetének ismertetését Lázár elvtárs. — Tegnap is, tegnapelőtt is ketten írták alá a belépési nyilatkozatot. A rövid két hónap alatt 21 tagot vettünk fel a tsz-be. De az én meggyőződésem szerint a tavaszra ez a szám megkétszereződik. Területileg is volt felfutásunk, a tavalyihoz képest megkétszereződött a szövetkezet szántója. Kérésünkre a2 illetékesek visszaadták a 224 hold földet, melyet a tavalyi vezetőség könnyelműen leadott. — A jövőre vonatkozóan már vannak terveink. Elsősorban az, hogy minden hónapban 10 forint munkaegységelőleget osztunk, melyei már ebben a hónapban meg is kezdünk. Fokozottabb mértékben kívánjuk emelni az állatok hozamát, több zöldséget termelünk, hogy a nemrég nyitott üzletünkben tejet, tejtermékeket és zöldségféléket vásárolhassanak a bátaszéki dolgozók. — Az új belépők között van kőműves, szobafestő és egyéb iparos. Jelenleg ugyan a tehenészetben dolgoznak, de a tavasszal az ő segítségükkel rendbehozzuk a majort. Olyan rendet, tisztaságot akarunk itt csinálni, hogy arról példát vehessen mindenki. Jövőévi termelési tervünket még nem készítettük ugyan el, de a zárszámadás után rövidesen arra is sor kerül. Olyan termelési terveket csinálunk, amelyek ösztönöznek a többtermelés el érésére. — Nem akarok felelőtlenül ígérni, mert az nem kommunistához méltó, — fejezi be mondanivalóját Lázár elvtárs, — de annyit mondhatok, hogy állom a szavamat. — Mikor ugyanis Szedresből, — a Petőfi TSZ-ből — ide a Világ Szabadságba eljöttem, azt mondottam, hogy ezt a tsz-t, amelyet a járás legrosszabb- jai között emlegettek, rövid időn belül, a pártszervezettel és a tagsággal közösen, olyan termelőszövetkezetté fejlesztjük, ami igazán vonzza a parasztokat, főleg a középparasztokat a közös gazdaság felé. Egyszóval rövid időn belül milliomos lesz az alsónyéki Világ Szabadság TSZ.
