Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-23 / 250. szám
1955. OKTOBER 23. NAPLÓ 5 Miért megy lassan a vetés Pincehelyen ? A pincehelyi gazdák az elmúlt év őszén, illetve ezév tavaszán alaposan félrevezették a felsőbb szerveket. Bejelentették, hogy kenyér- és takarmánygabona vetési kötelezettségűknek eleget tettek — s nem volt igaz. Mikor tavasszal felmérték a veté seket kiderült, hogy kenyér- és takarmánygabonából 700 holddal kevesebb van. Hogy mi lett azokkal, akik félrevezették a hatóságokat? — Semmi, a mai napig még a hajuk szála se görbült meg, — igy mondja ezt a község agronómusa. Azért beszélgetjük az elmúlt idők hibáit, mert néhány vezető ugyan ka pott fegyelmit, de nem tanult be lőle, a mostani időkre nem vonták le megfelelően az egy évvel ezelőtti hibák tanulságait. Hogy miért? Az a következőkből kiderül. A pincehelyi gazdák fondorlatosak. Úgy hírlik, nem igen szeretnek gabonát termelni. Olyan gazda Is akad a községben, aki 12 hold földön gazdái kodlk, s évek óta nem termel búzát. A népgazdasági érdekre enyhén szólva fütyül egyik-másik gazda. Termelő létükre odaáll- nak a földművesszövetkezet bolt jába kenyérért, éppúgy, mint az az ipari munkás, vagy hivatalnok, aki nem tud búzát termelni. Megkérdeztük a pincehelyi ve zetőktől: ml a véleményük a rendkívül lassú vetésről. A község pártbizottságának titkára például azt mondja, hogy csupán a sok eső, meg a kapások kései érése hátráltatja a vetést. Ezzel magyarázni mégsem lehet a vetés lemaradását Pincehelyen Hiszen a helybeli termelőszövet kezet földjei is a község határában vannak, azokra is éppen- olyan volt az időjárás, mint az egyéni gazdák kisparcelláira. Mégis a termelőszövetkezetek elvetették már gabonájuk túlnyomó részét, akadály nélkül takarítják be a gazdagon fizető őszi kapások termését. Azt sem lehet állítani, hogy Pincehelyen csak hanyag, nem törődöm gazda van. Itt is, mint mindenütt, nagyon sok a becsű letes előrelátó gazda, aki ipar kodik minden munka elvégzésével. A hiba gyökere ott van, hogy a községi és a járási vezetők azzal áltatják magokat, ezzel akarják félrevezetni feletteseiket is, hogy a községben a vetésterv teljesítésével nem lesz semmi baj, idejére meg lesz. Ezzel nem igen lehet egyetérteni... A községi pártbizottság és a tanács a vetéstervek teljesítése érdekében nem végzett alapos munkát. Megbízták a 49 ta nácstagot azzal, hogy ki-ki a maga körzetében ellenőrizze a vetést, ezenkívül elsősorban példamutató munkával, de nem utolsósorban jó felvilágosító szó val is segítse elő a vetés raeg- gydrsítását. Ez az intézkedés nem volt rossz. Nok de mit sem ért, ha még egyetlen alkalommal sem kérdezték meg se egyik, se másik tanácstagtól, hogy mit hajtott végre a megbízatásból. így fordult elő, hogy október 20-ig mindössze 130 hold búzát vetett el az 1110 egyéni gazda Pincehelyen. Kilenc kistermelő fejezte be teljesen a vetést, ezek között csupán egyetlen tanácstag van. Arról sincs tudomásuk Pincehelyen a vezetőknek, hogy a kommunista egyéni gazdák hol tartanak az őszi mezőgazdasági munkákkal. Az állandó bizottság elnökétől sem kérdezte meg m^; ezideig senki, hogy miért nem vetette már el őszi gabonáját, miért nem mutat példát. A pincehelyi tanács mindent felülmúló hanyagságát tetézik: a rossz jelentő szolgálat a járáSj szervek liberális, elnéző intézkedései. Abból kiindulva. hogy sok élenjáró gazda van Pincehelyen Is, nem lehet elhinni, hogy a búza vetéstervnek mindössze 10 százalékát teljesítették eddig. Ennél már egész biztosan többet elvetettek a gazdák. Csak éppen „elfelejtették" a községi tanácsnak bejelenteni. Ezt annál la Inkább fel lehet tételezni ,mert már a szúrópróba alkalmával akadt olyan gazda, akiről megállapították, hogy becsülettel elvetette gabonáját és nem jelentette be. Béres Istvánt például törvény- sértés miatt már feljelentette Fo ricsek István, a község agronómusa, mert nem jelentette be a másfél hold búzája elvetését. A feljelentés már több mint két hete megtörtént, de a járási szer vek még a mai napig sem adták meg rá a választ. Pedig helyes lenne, ha Ilyen és ehhez hasonló ügyekben a járás illetékes szervei hatékonyan, haladék nélkül intézkednének. Az intézkedés elmulasztása ugyanis azt vonja maga után, hogy egyik gazda látja: a komán Is megszegte a törvényt, feljelentették nem lett semmi ba ja, ha én elmulasztom kötelessé gémét, engem Is hiába Jelentenek fel, nekem sem lehet semmi bajom. Pedig ez nem így van Csupán a járási szervek liberális, elnéző magatartása következtében történt meg, hogy még eddig Béres István nem kapott méltó büntetést a törvény megszegése miatt. Pedig napjainkban a járási ügyészség, a járásbíróság is azzal tehetne legtöbbet az ország jövő évi kenyerének biztosítása ért, ha ilyen és ehhez Hasonló ügyekben haladék nélkül intézkedne. Olyan dolgok ezek, melynek el intézőt nem lehet tovább húzni, halasztani. Nem kevesebbről van szó, mint az ország jövőévi kenyerének biztosításáról, amiből ki kell venni részüket a pincehelyi gazdáknak Is. Hogy ez így legyen, ahhoz nem kellenek csodaszerek. Csupán arra van most szükség, hogy minden dolgozó paraszt gyorsabb, lendületesebb munkával fogjon dolga végzéséhez. A tanács és a párt vezetői pedig nagyobb felelősséget érez- zenek a rájuk bízott munka elvégzéséért. Pesti Erzsébet Egy tanácselnök, akit nem izgat a jövő évi kenyér sorsa A varsádi tanácselnök irodájában vagyunk. így néz ki ott egy pillanatkép: a járási pártbizottság instruktora meghívókat gépel- get. hogy papíron értesítse ki a párttagokat a taggyűlés megtartásának időpontjáról és napirendjéről. A tanácselnök feleket fogad, pasz- szust csinál, ilyen igazolást' ír, olyan igazolást ad, papírmunkán dolgozik. Ebben a zűrzavarban még mi is azzal a kellemetlen kérdéssel zavartuk a tanácselnököt: „A bűzavetésterv teljesítésével hogyan áll a község?’’ Az előbbihez hasonló nyugalommal hátradőlve a székben, kutatott valamit az íróasztalfiókban, s végre kimondta: „A tanácsnak csupán két hold vetésről van eddig tudomása, de ennél már biztosan többet vetettek. Na, meg ha nincs is elvetve több... A föld mindenütt el van készítve, megszikkad és máris kezdődik a vetés. Én bízom abban, hogy 30-ig Varsád község teljesíti kenyér- és takarmánygabona vetéstervét.” Nem tudom, mire alapozta a tanácselnök ezt a kijelentését, (bár. igaza legyen) hiszen erre pillanatnyilag semmi biztosíték nincs. Először is: Rosszul van értesülve a tanácselnök abban, hogy a búza talajelőkészítő munkáit már minden gazda befejezte. Ez nem így van. Többen még ezután takarítják be a kukoricát arról a földről, ahova búzát vetnek. Sokan, például Dómján János is arra várnak, hogy a gépállomás traktort küldjön, s még ezután szántsa fel a földet. Mások azt mondják, nem hajlandók elvetni azt a vetőmagot, amit minőségi magnak kaptak. Másodszor: Az őszinteség okáért megírjuk, nem is csodálkozunk azon, hogy a tanácselnök ilyen tájékozatlan, hogy Varsádon mindössze két hold kenyérgabonát vetettek eddig. A tanácselnök beül a befütött szobába, s várja a feleket. De míg ott voltunk véletlenül sem kérdezte meg egyetlen gazdától sem, hogy mennyit vetett, mikor vet, vagy vet-e egyáltalán. Pedig igazán lett volna rá alkalma. Mikor megkérdeztük, hogy miért ő intézi a papírmunkát, azt válaszolta: „A titkár iskolán van, valakinek ezt is meg kell csinálni.” Hogy valakinek meg kell csinálni, ez biztos. Dehát éppen azért intézkedett a járási tanács olymódon, hogy a kistormási tanácstitkár minden héten két napot Varsádon töltsön, s elintézze az ügyeket, vagy másszóval fogadja a feleket. Az biztos, hogy könnyebb az irodában fogadni a feleket, mint a határban ellenőrizni, hogy milyen ütemben megy az őszi munka, elbeszélgetni egy-egy gazdával a vetés biztosítása érdekében. Még a varsádi tanácselnöknek sem lehet közömbös, hogy lesz-e jövőre elég kenyér, vagy sem. Nem ártana, ha ennek érdekében biztosítaná a tanácselnök, hogy minden gazda határidőre teljesítse előírt kenyérgabona vetéstervét. Persze, hogy ezt végre tudja hajtani, ahhoz elsősorban az kell, hogy elszakadjon a papírmunkától, inkább a dolgozó parasztok között legyen kint a határban, mintsem a meleg irodában. A Tolnai Napló gaziia-fanác^adéja A must erjesztéséről Gazdag szüret elé nézünk az idén. A nyári csapadékos, nyirkos időjárás azonban hatáss"l volt a szőlőtermés minőségére. Az őszi érlelő napfény már csak keveset tud pótolni ebből, de szükséges, hogy a meglévő termés leszedése után a ■ mustot gyorsan és szakszerűen erjesz- szük. Ez két okból fontos: 1. Gyors és szakszerű erjesztés esetén tisztaízű és jobb minőségű bort nyerhetünk. 2. A kierjedt bornál kisebb a lehetősége annak, hogy megromoljon a bor. Szükség esetén, hogy a must erjesztését az alábbi irányelveknek megfelelően végezzék. Kifogástalan minőségű bort elsősorban a gyors szüreteléssel, illetve a szőlő gyors feldolgozásával biztosíthatunk. Emellett azonban feltétlenül gondos’.od nunk kell az erjedés gyors megindulásáról. Ezt úgy érhetjük el, hogy az erjesztést végző bor élesztőnek szaporításához a lehetőséget megteremtjük. Tápanyagról és oxigénről nem kell gondoskodnunk, mert ezekből rendes körülmények között elegendő van a mustban. A must hőmérséklete azonban nem mindig kedvező az élesztőre, ezért a megfelelő hőmérséklet elen gedhetetlenül szükséges. Az er jedés megindulásához legkedvezőbb ha a must hőmérséklete 14—16 Celsius fok. A borélesztők általában 24—25 Celsius foknál erjesztenek a legjobban. A must erjedését kísérjük állandóan figyelemmel. Ha rendellenességet veszünk észre, okát azonnal kutassuk ki és a lehető leggyorsabban szüntessük meg. A megfelelő hőmérséklet Biztosítása mellett az erjedés 2—3 nap alatt megindul. 5—10 nap alatt a zajos erjedés is megtörténik, amikor a must cukortar talma majdnem 100 százalékig ki érj ed. Az utóerjedés 2—3 hét alatt befejeződik. Ez az idő azon bán függ a must cukortartalmától. Általában a 20 cukorfokon felüli must utóerjedése húzódhat csak el. Ügyelni kell arra, hogy az erjedésre szánt musttal a hordót csak nyolc-kilenctized részig töltsük fel, így elkerülhető az, hogy erjedés közben mustlefolyás keletkezzen. A za joserjedés befejezése után a hor dókat azonnal töltsük fel és az akna dugót fordítva tegyük a hor dóra, hogy az utóerjedésnél keletkezett szénsavgáz ellllanhas són. Nagy Károly Gyümölcsfák ültetése A gyümölcsfákat ősszel és tavasszal ültetjük. A gyakorlati ta pasztalat azt bizonyítja, hogy az őszi ültetés eredményesebb. A kora ősszel ültetett gyümölcsfák megmetszett gyökerein hegszö- vetképződik, sőt fehér hajszálgyökerekkel is találkozunk. Azonkívül erőteljesebb fejlödé- süek és jobban bírják a szárazságot, mint a tavasszal ültetett fák. A gyümölcsfák ültetéséhez a talajt gondosan elő kell készíteni. Legjobb az egész területet 60—70 centiméter mélyen meg forgatni. Mivel az kevésbé áll módunkban, ezért 120 centiméter széles, négyszögletes és 60 centiméter mély gödröket kell ásni. Az őszi ültetéshez a gödröket már nyár végén kell kiásni, a tavaszi ültetéshez az ősz folyamán. A gödör kiásásával egyidejűleg a gyomokat és pajoro kát össze kell szedni. A kiásott gödörbe trágyát ne tegyünk, mert a gyökerek megpenésze- sednek és elrothadnak. Jó ha a gyökerekhez a gödör oldalait megdöngöljük. Ezzel Is növeljük a gyökér fejlődési lehetőségeit, és egyúttal tápanyagokban gazdag talajt is biztosítunk a gyö kerek számára. A széljárta vidéken a fiatal gyümölcsfa mellé még az ültetés előtt támasztókarót helyezzünk. A karó magassága a gyümölcsfakorona elágazásáig érjen A támasztókaróhoz való kötözést a talaj üllepedés után végezzük el Mind az őszi, mind a tavaszi ültetés esetén a fákat 30—40 centiméter magasságban fel kell kupacotok A földhalom télen a fagytól, nyáron a szárazságtól védi meg a gyümölcsfa gyökereit. Ne feledjük el, hogy a fiatal gyümölcsfa kérge kedvenc csemegéje a nyulaknak és az egereknek. Hatalmas károkat képesek okozni az újtelepítésű gyümölcsösökben. Ennek elkerülése végett a fiatal gyümölcsfák törzsét télire vastágon újságpa pírral, náddal, vagy drótháló val kell körülkötözni. A korona kialakító metszését akár ősszel, akár tavasszal ültetjük, minden esetben tavasszal végezzük. Csigl György kertészeti felügyelő Tollhegyre kívánkozik em annyira érdekes, mint sajnálatos eseményről hallottunk a minap. Köztudomású már az érdekelt ■vezetőszervek előtt is, hogy a kölesdi Kossuth Termelőszövetkezetben komoly hiány ■van a sertésférőhelyek terén. A felszaporodott sertésállomány miatt kénytelenek a 8 hetes malacokat együtt tartani a kocákkal. Ez a túlzsúfoltság nemcsak azért elengedhetetlen, mert szinte naponta vannak elhullások, hanem azért is, mert ilyen lehetetlen állapot mellett nem lehet sertéstenyésztéssel foglalkozni, így természetesen a tsz nem tudja beállítani a szerződésileg lekötött kocákat sem, mert nincs helye. Gondolhatja mindenki, hogy egy sertéshizlaldát máról-holnapra nem képes senki sem építeni. Éppen ezért gondoltak a kölesdi Kossuth TSZ tagjai arra, hogy kibérlik azt a sertéshizlaldát, amely a helyi körzeti földművesszövetkezet használatában volt. Könnyű ezt elgondolni, de sokkal nehezebb véghez vinni. a, de kezdjük az elején. A kölesdi Május 1. Malom mellett levő hizlalda a Tolna megyei Malomipari Egyesülés tulajdonát képezi. A hizlaldát éveken keresztül a Kölesdi Körzeti Földművesszövetkezet bérelte. Utoljára két évvel ezelőtt hizlaltak benne vagy 15 darab sertést, azóta hol ezt, hol azt tárolnak ben. ne. A bérleti szerződés azonban tavaly lejárt és a földművesszövetkezet nem újította meg. Ezekután világos, hogy nem tarthatnak igényt a hizlaldára. Ennek ellenére a föld művesszövetkezet ügyvezetője, Sebestyén Zsigmond nem hajlandó átadni a hizlaldát azért, mert nekik az 1956-os évben hízlalási tervfeladatuk van. Ellenben, ha a felettes szervek, a MÉSZÖV „leemeli" hízlalási tervét, akkor átadja. Ezekután a tsz vezetősége a Megyei Tanács elnökhelyetteséhez, Czeber Árpád elvtárshoz fordult kérésével. Czeber elvtárs is azon a véleményen volt, hogy a hizlaldát a tsz- nek kell átadni. A MESZÖV- től Fridmann elvtárs viszont ráhivatkozva, nem járult hozzá a hizlalda átadásához, sőt, arra utasította a földszöv. ve. zetőjét, hogy azonnal vásárolják meg a hízónakvalókat, és ha nincs kukoricájuk, etessék tökkel a hízókat. Mivel a földműves szövetkezet még nem vett hízónakvalót, hogy a hizlalda ne álljon üresen, 3 vagon meszet raktak be, de ott tárolták a gazdák által beadott burgonyát is. K őzben múlnak a napok. A malacok nap, mint nap hullanak. A körzeti földművesszövetkezet nem adja át a hizlaldát, pedig semmi közük ahhoz. A Megyei Tanács elnökhelyettese pedig napirendre tért a dolgok felett. Végül felvetődik a kérdés, a kölesdi körzeti fölművesszövetkezet honnan vesz annyi bátorságot, hogy kereken meg tagadja a hizlalda átadását, amikor a bérleti szerződés már lejárt. Boncolgatva a kér dóst, eljuthatunk addig, hogy mint mindennek, ennek is van alapja; a földszöv. „tiszteletreméltó” ügyvezetője és a főkönyvelő a községben mint osztályidegen ismeretes. Lassan érthetővé válik, hogy egy knláknak nem érdeke, hogy a tsz sertésállományának megfelelő férőhelye legyen. Most már csak az nem érthető, hogy ilyen embert miért támogatnak a felsőbb szervek. B. R. A nyugale-m BURGONYA I.: Istenugyse, hallatlan nyugalommal rendelkezik ez a mi gazdánk. | BURGONYA II.: Hát pajtás, nem mernék versenyezni véle. Ez a fennkölt nyugalom már nekem is megártana, pedig most már Idestova fél esztendeje kuksolok a földben. BURGONYA III.: De figyelitek, most már felneszeit. Úgy látszik meghallott valamit a beszélgetésünkből.