Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-19 / 246. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! r-----------------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMIJÁN: Közös kínai—japán közleményt írtak alá (2. o.) — ígérgeté­sek helyett több segítséget vár a kistápéi Üj Élet TSZ (3. o.) Ifjú szakemberek értekezlete Szekszárdon (3. o.) — „Csen­des“ kampány (4. o.) v.________: ___________________j A Z M DP TOLNA Nft<i Y EI PARTBIZOTT5 AG A NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM. ÄRA: 50 FILLÉR ____________ SZERDA, 1955. OKTOBER 19. A z esőkárok pótlásán dolgoznak ) a Tamási Téglagyárban A Tolna rriegyei Tanács Bá­nya- és Építőanyagipari Egyesü lés téglagyárai már a múlt hó végén befejezték az éves nyers­gyártási tervet. Hat év óta elő­ször fordult elő, hogy teljesítet­te tervét az Egyesülés. Azóta már azon dolgoznak, hogy a nyári esős időjárás okozta ká­rokat pótolják. Mintegy két­millió darab nyerstéglát tett tönkre az eső. ebből október 15-éig egymillióháromszázezer darabot pótoltak. Legjobb ered­ményt a Bonyhádi Téglagyár ért el, amely már több.mint fél­millió nyerstéglát adott éves tervén felül. Jól teljesítik az Egyesülés gyárai az égetési terveket is. A harmadik negyedév végéig kö­zel kétmillióháromszázezer da­rabbal teljesítették túl esedé­kes tervüket. A terv túlteljesí­tése különösen nagy jelentősé­gű a megye lakossága részére, mivel a harmadik negyedévben terven felül gyártott félmillió darab tégla a megyében ke­rült — a rendes kiutalásokon felül — eladásra. A készáru brigádok közt most — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulója alkalmából — mozgalom indult az éves égetési terv határidő előtti befejezésére. A gyönki gyárban Jindrich Ferenc égető brigádja vállalta, hogy novem­ber 7-ig nemcsak az égetési ter­vet fejezik be, hanem a terven felül készített 150.000 darab nyerstéglát is kiégetik, ennyi­vel teljesítik túl a nagy évfor­dulóig az éves tervet. Brettner Ádám és Unger Ádám behor­dok október 25-re vállalták az összes behordási munka befeje­zését. A Gépállomások Igaz gatősága jelenti A Bonyhádi Gépállomás vetésben 92’8 százalékkal vezet Az elmúlt 10 napban erősen csökkent a gépállomásokon a gépek kihasználási foka. Hibaként vethető fel, hogy leg több gépnél még mindig csak egy műszakban dolgoznak. Továbbá, hogy egyes gépállo­mások kivételével, az egyéni szerződések kötésére nem fek­tetnek különösebb gondot. A vetési munkáknál a gépállo másokon az a nézet kezd tért hódítani, hogy vetési terveiket teljesíteni fogják, azonban nem gondolnak arra, hogy ezzel a tsz-ek kenyér- és takarmányga­bona kérdése még nem lesz meg oldva. A gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy a tsz ek az őszi búza és ezzel az őszi vetést október 25-ig befejezzék. gazdász nem fordított kellő gondot arra, hogy az osztóbo- rozdák és a táblákat beszegő borozdák behuzatása megtör- (énjék. A faddi Kossuth, a bátaszékl Búzakalász TSZ-ekben ezeket a munkákat csak részben végez­ték el­Az elmúlj 10 nap teljesítmé­nye alapján a gépállomások sor­rendje a következőképpen ala­kult: Az elvégzett összes traktor­munkát figyelembe véve 48.7 százalékos teljesítéssel első he­lyen a teveli gépállomás áll, 2. Pincehely 46.1, 3. Varsád 45.9 százalékkal. A VETÉSBEN LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRŐ GÉPÁLLOMÁSOK: 1. Bonyhád 92.8 százalék, 2. Varsád 90.2 százalék és 3. Nagydorog 64.5 százalékkal. Utolsók: Hőgyész 27.6 és a szedresi gépállomás 22.6 szá­zalékkal. AZ ELMÚLT DEKÁD LEGJOBB TALAJMUNKAS TRAKTORVEZETŐI: 1. Leltár Vendel (Var.ádi gá.) teljesített műszakok szá­ma 85. 2. Kévés Vince (Hőgyészi gá.) teljesített műszakok s i­ma 82.2. 3. Kovacsik József (Ireg- szemcse) teljesített műesakck száma 81.3. Téglagyári Egyesülés A héten befejezik a nyersgyártási tervet A szedresiek csatlakoznak A Tolna megyei Téglagyári Egyesülésnél úgy számítják, hogy — amennyiben az időjá­rás engedi — a héten befejezik az éves nyersgyártási tervet. Az elmúlt hetek esős időjárása nagymértékben akadályozta az égetési terv teljesítését, nem száradt eléggé a nyerstégla és esőben nem lehetett behordani sem a kemencékbe. Azokban az üzemekben, ahol jól szervezték a munkát, mégis tudták a ter­vet teljesíteni. így október 1-től 15-ig a szekszárdi (palánki) gyár 11.700 darabbal, a paksi üzem pedig 7100 darab téglá­val teljesítette túl az égetési tervet. Nem teljesítette tervét a Dombóvár I.-es és Il-es gyár, melyek 25, illetve 35 ezer darab bal maradtak el a terv teljesí­tésétől, a mázai üzem pedig 58 ezerrel égetett kevesebbet ter­vénél. A téglagyárak dolgozóinak EGYHANGÚAN, egymás­után telnek-múlnak a napok Tevelen is. A mindennapi életbe némi változást idéz elő a házasság, a születés és a ha­lál. Ezekről az eseményekről azonban, mint mondani szok­ták, csak három napig beszéld nek, utána elfeledkeznek róla és az élet halad tovább. Az elmúlt hetek, hónapok alatt azonban teljesen meg­szűnt a falu lakóinak közönyös sége. Sokat beszéltek arról az emberek, hogy a helybeli Al­kotmány Termelőszövetkezet­be mind többen és többen ké­rik felvételüket. E hír felett nem tudtak, nem lehetett há­rom nap múlva napirendre térni. Az egyéni gazdák agyá­ban fészket rakott a szövet­kezés gondolata. E kis fészek azonban még nem volt telje­sen kész, hiányzott belőle az ezer gonddal összegyűjtött puha melegség, amely a jövőt minden ember számára gond­talanná, boldoggá teszi. Pedig milyen könnyen, milyen gyor­san felépíthették volna ezt a fészket, ha igazán akarták volna. De benne van még az emberekben, hogy addig nem merik kipróbálni az újat, most az feladatuk, hogy min­den lehetőséget felhasználjanak a lemaradások pótlására, az eső okozta károk helyrehozására. Lehetőség van most erre, hi­szen gyakran van szép, napos idő. amíg a másikból tart. Pedig lát ják nap, mint nap, hogy ott jobb, mégis két kézzel ka­paszkodnak a régibe még ak­kor is, amikor már rádöbben­tek, hogy nem élet az. GONDOLKODTAK a teveli gazdák, mérlegre tették az es­hetőségeket, de nem beszéltek a végleges eredményről. Elej­tett szavaikból arra lehetett következtetni, hogy egyszer majd meggondolják, sőt, so­kan azt is mondották a Sport-utcában lakó gazdák közül, ha a Domonkos Lajos belép, akkor én is. Hosszú története van Do­monkos Lajos 13 holdas egyé­ni gazda belépésének. Az el­határozás nem történt máról- holnapra, hiszen két éven ke­resztül próbálták meggyőzni arról, hogy melyik élet a jobb. Végül 6 is belátta, hogy na­gyon sokat változott a világ amióta családja egy bácskai faluból Tevel községbe ke­rülve 13 hold főidőn meg­kezdte a gazdálkodást. DOMONKOS LAJOST már nem találtuk otthon, kora reggel elment a tsz-be dolgoz­Nem fordítanak gondot a gép állomási igazgatók a betakarítá­si munkákra. A gépállomások­nak nemcsak az a feladata, hogy a gépeket átalakítsák, hanem feladatuk azok munkába állítása is. A legtűrhetetlenebb a hely­zet e téren a sárpilisi gépállomá són, ahol még a gépek átalakítá­sát sem kezdték meg. Súlyos hibák mutatkoznak a minőségi munkák terén: a mözsi Úttörő TSZ-ben a mező­ni, helyette feleségével beszél­gettünk a nagy elhatározásról. — Azt hiszem, — mondot­ta —, bennünket is az a 13 hold föld húzott vissza, ame­lyet 1945-ben kaptunk. A földön kívül egész vagyonún­kat egy pár ló, egy tehén és egy borjú. — Lassan, meg­fontoltan peregnek a szavak, amelyekből egy dolgos kis család éveken keresztül tartó megfeszített munkáját ismer­tük meg. Akkor, 1954-ben hozzálátták a föld megműve­léséhez, dolgoztak rajta vala­mennyien, és amikor most visszagondol, azt mondja, hogy hiába volt, mert még­sem lett jobb. Csalódtak. Nem adott a föld annyit, hogy gondtalanul élhettek volna. — Sőt, lassan felemésztette az eladott tehén árát is. És ami­kor pénz került a ládafiába, azon kellett gondolkodnia, — hogy azon tejet, kenyeret, vagy cipőt vegyenek. De még mindig ragaszkodtak a föld­höz és azt mondották, hogy várunk még egy évet. Vártak, de sorsuk nem jobb, hanem rosszabb lett. — Röviden ennyit — emel­te fel hangját, — akkori éle­a sárpilisi gépállomás Vetés, silózás Csak tisztított és nedvesen csávázott vetőmagot vetünk. Az őszi kalászosokat kitűnően előkészített magágyba vetjük. Biztosítjuk, hogy a talajmun­kában 2 százaléknál több rossz munka ne legyen. Minőségi munka Minden területen, ami vetés alá kerül, eltüntetjük a boroz- dát annak érdekében, hogy a következő évben a gépi aratást minél nagyobb mértékben al­kalmazni tudjuk. Kukorica és répa-betakarítás A vetésre kerülő területek­ről a kukoricát október 23-ig letakarítjuk. A kukoricaszár letakarítását november 10-ig befejezzük 35 százalékban gépi erővel; Még néhány hét és az elhú­zódó betakarítási munkák el­végzésével és a zárszámadással tünkről. Reméljük, hogy ez az élet, amelyhez olyan sok töp­rengés után jutottunk el, jobb lesz. ÉPPEN BÚCSÚZNI akar­tunk, amikor hazaért a kis­lány, vezetve egy tehenet. — Csodálkozva néztünk az asz- szonyra, hiszen az előbb még arról beszélt, hogy ... — Nem kell ezen csodál­kozni — mondotta mosolyog­va, mióta tsz-ben vagyunk, tehenünk is van. — Hogyan? Hiszen alig két hete, hogy beléptek? — Ez igaz, de bevittük a két lovat, kocsit, amelyeket felér­tékeltek. Az összeg egy részé­ért azonnal kaptunk egy tehe­net. * Domonkos Lajos belépésé­nek híre futótűzként terjedt el, a Sport-utcaiak között, akik közül sokan nem vártak tovább. Választottak a Sport-utcaiak. Bíró Gergely 10, Balogh Lász­ló 9, Ferencz Gergely 7, Erős Lázár 7, Bíró Antal 3 holdas gazdák felvételüket kérték a termelőszövetkezetbe. versenyfeí hí vásához A cukorrépa szedését 60 szá­zalékban gépierővel végezzük. Mélyszántás Biztosítjuk, hogy a termelő- szövetkezeteknél az őszi mély­szántás elérje a 25 centimétert. A mélyszántást termelőszövet­kezeteknél december 1-ig befe­jezzük. Trágyázás Mélyszántás előtt a szántó- területek 25 százalékára gépi erővel kihordjuk a trágyát. Kovács Ferenc igazgató Miklós József főmezőgazdász Talpas István v. mechanikus Virág Mihály Ü. B. elnök. ■befejeződik az 1954—55. gazda­sági év. Az új az 1955—56-os év kezdetével valamennyi termelő- szövetkezet vezetőjének, akik már ismerik a termelési és a hízlalási szerződések gazdasági jelentőségét, fel kell venni a kapcsolatot, a szerződések megkötése végett, a Termény­forgalmi Vállalat, az Állatfor­galmi Vállalat és a Földmíves- szövetkezetek küldötteivel. Nem kielégítő azonban az. hogy csak azok a termelőszö­vetkezetek kötnek termelésre vagy tenyésztésre szerződést akik már annak előnyét tapasz­talták. Szükséges megemlíteni az olyan tsz vezetőségének és tagságának, akik az elmúlt év­ben mellőzték a szerződéskö­tést, hogy például a tamási Vörös Szikra TSZ tagsága a hizlalásra lekötött 300 darab bacon sertése után szállításko?' a kifizetett 328.127 forinton fe­lül 25.900 forint prémiumban is részesültek. A kurdi Dózsa, a bonyhádi Dózsa Népe Terme­lőszövetkezetek 20—20 hold őszi repce magtermesztésére kötöt­tek szerződést. A határidőre történő leszállítás után az előb­bi 98.820, az utóbbi pedig 59.130 forint prémiumban részesült a mag ellenértékén felül. De le­hetne sorolni tovább azokat a termelőszövetkezeteket, akik évről-évre vetőmag, ipari nö­vények termelésére, valamin! állatok nevelésére és hizlalá­sára termelési szerződést köt­nek. Az utcai világítást javítják, fürdőt létesítenek Pakson az adóprémiumból Megyénk községei a harmadik negyedévben jól teljesítet­ték adófizetési kötelezettségüket, s a jó munkáért 88 község kap adóprémiumo1. A legtöbb jutalmat a paksi járás községei kapják, összesen több, mint 60.000 forintot, amiből Paksnak 14.000 forint jut. Pakson tanácsülésen beszélték meg, hogy mire fordítsák a jelentős összeget. A tanácsülés úgy határozott, hogy 9000 fo­rintot a község villamosítására fordít: ebből az összegből az utcai világítást javítják meg. A megmaradó pénzből a köz­ségfejlesztési alap összegével egy községi fürdőt létesítenek. A tanácstagok úgy tervezik, hogy szabadtéri- és kádfürdőt is építenek, amelyhez a műszaki rajzokat még az idén elkészít­tetik, hogy a jövő tavasszal megkezdhessék a paksi gazdák jó munkájának jutalmaként létesülő fürdő építését. Választottak a Érdemes-e termelési szerződést kötni ? Áz Állami Gazdaságok hírei minden Állami gazda­ság VETETT VASÁRNAP A Tolna megyei Állami Gaz­daságok Igazgatósága jelentése szerint vasárnap, a kedvező jó időt kihasználva, minden álla­mi gazdaságban dolgoztak a ve­tőgépek. Ezen a napon a Tolna megyei állami gazdaságokban 700 hold búzát vetettek el. MEGKEZDŐDÖTT A SZÜRET A Leperd-pusztai Állami Gazdaság szőlészetében meg­érett a szőlő. Az elmúlt héten megkezdték a szüretelést és eddig mintegy 10 holdról ta­karították be az érett szőlő­fürtöket. A szüret jónak Ígérkezik, mert az eddigi át­lag holdanként 27 hektoliter. TÖRIK A KUKORICÁT A Tolna megyei állami gaz­daságokban megkezdték a ku­korica törését. A legtöbbet ed­dig a Biritó-pusztai Állami Gaz dóságban szedték le, mintegy 100 hold letörésével végeztek. Az eredmény jó, mert holdan­ként 28 mázsájával fizetett ed­dig. Szedik már Gerjenben, Hőgyészen, Kanacson, Alsópé- len és Sárközben is. A letaka­rított területeken, melyekbe búza kerül, szántanak a trakto­rok és vetnek a gépek. MEGJUTALMAZTAK A BIRITÖ-PUSZTAI A. G.-OT A Biritó-pusztai Állami Gaz­daság az idei gazdasági évben a legjobb eredményt érte el a gabonatermés és gabonabeta­karítás terén. A gépkapacitá­sukat 125 százalékban kihasz­nálták. Jó munkájukért az Állami Gazdaságok Miniszté­riumának kollégiuma, és a MEDOSZ 8000 forint jutalmat adott részükre. SEGÍTENEK A GÉPEK A BETAKARÍTÁSBAN Megyénk több állami gazdaságában a vetés mel­leit az őszi kapások betaka­rítását is gépesítették ebben az évben. Különösen nép­szerűek a szovjet gyártmá­nyú burgonya- és répaki­szedő kombájnok, amelyek­ből négy gazdaság kapott egyet-egyet Tolna megyé­ben. A kánacsi és a biritó- pusztai 'állami gazdaságok­ban is kombájnokkal sze­dik a burgonyát, utóbbi helyen egy cukorrépakieme­lő kombájn is dolgozik. A korszerű gépek segítségé­vel gyorsan halad a munka, egy-egy gép 8 órás műszak­ban hat holdról szedi fel a burgonyát, s ezzel húsz em­bert kiméi meg a nehéz fi­zikai munkától. A Biritó- pusztai Állami Gazdaság­ban a hét végére befejezik 210 hold burgonya felszedé­sét, s a letakarított táblá­kon a jövő héten már a búza is a földbe kerül. A burgonya és a cukorré­pa mellett eredményesen kísérleteznek a kukorica­szár betakarításának a gé­pesítésével is. E célra a Sár­közi Állami Gazdaságban igen jól bevált a kender­aratásra átalakított fűka­szálógép, amellyel többszáz holdról vágták le a silóku­koricát és a csöves kukori­caszár letakarftásánál is al­kalmazni fogják. ,

Next

/
Thumbnails
Contents